[Grem] jún.19.18:00 Ősi magyar ártéri gazdálkodás / dr.Andrásfalvy B.

[baják.lászló]

Kedves lista! 
Szeretnék egy történeti szempontot behozni az érdekfeszítő eszmecserébe. Az Árpád korban többnyire száraz és meleg volt az éghajlat. A folyók a mainál jóval kisebb vízhozamúak, alacsonyabb átlag vízszintűek voltak. Múlhatatlanul szükség volt tehát, pl. a Dunántúlon csatornahálózatokat ásni, hogy öntözni lehessen a földeket. A 14-15. századra egyre csapadékosabb lett az éghajlat. A problémát már nem a százazság, hanem a sok víz okozta. A csatornákra már nem volt szükség, hát elhanyagolták őket. A Duna árvízmentes partjára épitett épületeket most egyre gyakrabban elöntötte a víz. (pl. esztergomi, margitszigeti kolostorok, egy falu eltünt a Balaton vizében, Szigliget ismét teljesen sziget lett, Tapolca monostora víz alá került stb) Az Alföld egy kicsit más eset, mert itt a nagyállattartás és az ún fokhalászat vált jellemzővé, azaz jól együtt tudtak élni a sok vízzel is. A 17. században valóságos kis jégkorszak kezdődött, ami csak a 19. századra enyhült meg. Ma megint egy felmelegedő periódust élünk meg és nagy árvizeket. A kettő elvileg kizárná egymást, de tudni kell, hogy a mai magas vízszintek jórészt az emberi tevékenységnek köszönhetőek. Kiirtották a vízvisszatartó erdőket. lebetonozták, urbanizálták  a vízgyűjtő területek nem kis részét, azaz az esőviz soha nem látott gyorsasággal jut a folyómedrekbe. A folyókat, szabályozták, kiegyenesítették, gátak közé szorították, az ártéri területeket minimális mértékűvé zsugoritották. Az ember már nem csak a felszíni vizeket, de egyre nagyobb mértékbe a különböző rétegvizeket is kiemeli, felhasználja, majd a folyókba zúdítja stb. Az ebből a szempontból kedvezően változó éghajlat ellenére tehát a vízhelyzet romlik. Nem lehet automatikusan visszanyúlni a múltba megoldásokért, mert a környezet és a feltételek folyton változnak. Az árvíz- és egyáltalán a vízkérdés mozgó célpont. Kétlem, hogy újabb és újabb mesterséges építményekkel (újabb gátak, újabb vízlépcsők stb) ezen változtatni lehetne. A természetet megerőszakolni csak rendkívüli erőfeszítésekkel és csak rövid ideig lehet. Tudja valaki, hogy hogyan fog változni az éghajlat és a csapadék mennyiség 20-30 év múlva ?  Ez egy olyan fegyverkezési verseny a víz és az ember között, amit nem lehet megnyeri. (Megjegyzendő, hogy Ausztria és Németország tele van gátakkal, vízierőművekkel és mégis mekkora pusztítást szenvedtek el.) Sok ok miatt természetesen a természet teljes visszaalakítása sem járható út. Szerintem ahol csak lehet engedni kellene a víz akaratának, és persze lassítani kellene  a vizek lefutását a hegyekből (persze főleg az Alpokban és a Kárpátokban) Üdv: Baják László
Megjegyzés: az 1838-as árvízből semmiféle trendszerű következtetést levonni nem lehet, mert atipikus, nem a folyó magas vízhozama, hanem egy jéggát okozta.  

________________________________________
Feladó: grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] ; meghatalmazó: Garay Barnabás [garay at digitus.itk.ppke.hu]
Küldve: 2013. június 17. 15:44
Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Tárgy: Re: [Grem]       jún.19.18:00 Ősi magyar ártéri gazdálkodás / dr.Andrásfalvy B.

En is koszonom Guszti szakszeru kommentarjat. Apro adalek, hogy a jozsefvarosi (Horvath Mihaly ter) templom falan is --- mintha belul lenne, a korus alatt es nem kivul, mar nem emlekszem, de az egeszen biztos, hogy --- van egy 1838-as arvizi emlektabla, mintegy meteres magassagban. Barna

----- Eredeti üzenet -----
Feladó: "lászló lénárt" <lenart1laszlo at gmail.com>
Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Elküldött üzenetek: Hétfő, 2013 Június 17 15:33:49
Tárgy: Re: [Grem]       jún.19.18:00 Ősi magyar ártéri gazdálkodás / dr.Andrásfalvy B.



Igen nagyon köszönjük Guszti.
Azért azt hozzátenném, hogy a 38 as az jeges ár és amiatt volt, mert a Vizafogónál (hol vannak már vizák?) kialakult egy jégdugó. Tudtommal akkor zárták le a kis ágat. ????
És persze ártéri gazdálkodásra már nincs sok hely, de csatornákon sokat el lehetne vezetni.
Javaslom valaki menjen el az előadásra és számoljon be.







2013. június 17. 15:08 KEA írta, < kea at turul.banki.hu > :



> 1838.-ban még semmilyem folyószabályozás nem volt és a Ferenciek terén
> jól látható a jel meddig állt a víz akkor.

Még ha csak a Ferenciek terén! A Rókus templom falán is, és ha a tábla
jó helyen van, akkor a Blaha is bőven víz alatt kellett legyen...

Köszönjük a világos okfejtést!

--

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
f. adj.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI


_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem


_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem