[Grem] Szentatya / erős alázat

[Emoke Greschik]

Ferenc pápa: Ha a keresztény elkerüli a látszat-alázatot, Isten hatalma
benne marad

A Krisztus által szerzett üdvösség elfogadásának egyetlen módja, hogy *őszintén
elismerjük önmagunk gyengeségét és üdvösségét *- állapította meg Ferenc
pápa péntek reggel a Szent Márta Ház kápolnájában bemutatott szentmisén,
melyen koncelebrált a Papi Kongregáció prefektusa, Mauro Piacenza bíboros,
Celso Morga Iruzubieta érsek, Giuseppe Bertello bíboros és az argentin
Pedro Olmedo Rivero püspök.

Pál apostolnak a korintusi hívekhez írt második levelében olvassuk: "Ezt a
kincset - Isten dicsőségének Jézus Krisztus arcán fölragyogó ismeretét -
törékeny cserépedényben őrizzük, hogy *az erő túláradó nagyságát ne
magunknak, hanem Istennek tulajdonítsuk"* (2Kor 4,7). A Krisztusban föltárt
túláradó erő, ami a kegyelem és a bűnös ember között születik meg, az
üdvösség párbeszéde - tanította a pápa. Mindazonáltal ennek a dialógusnak
el kell kerülnie minden önigazolást, olyannak kell lennie, amilyenek
vagyunk.

*Pál sokszor beszél a bűneiről, szinte refrénként ismételgeti: Ellenben én
üldöztem Krisztus egyházát. Vissza-visszatér lelkében ez a gondolat, mert
bűnösnek érzi magát*. *Nem azt mondja: Egykor bűnös voltam, de most szent
vagyok. Nem. Most mondja magáról: bűnös vagyok.* Tövist kapott a testébe. *Lám,
az apostol megmutatja nekünk a saját gyengeségét, a saját bűnét. A bűnös
az, aki befogadja Krisztust,* aki *Krisztussal párbeszédben áll*.

A titok megértésének *a kulcs*a - mutatott rá a pápa pénteki homíliájában -
*az alázat*. *Pál* maga mutatja be ezt az alázatot. *Beszél szolgálata
értékéről, de nem rejti el bűneinek lajstromát sem,* amit Ferenc pápa az
apostol kézikönyvének nevez.

"*Ez az alázat, nekünk papoknak: modell.* Ha mi csak a pályafutásunkkal
dicsekszünk, akkor nagyot vétkezünk. Így nem is hirdethetjük Jézus
Krisztust, mint Megváltót, mert mi magunk nem érezzük őt. Éppen ezért kell
alázatosnak lennünk, de egy *igazi, valóságos alázat*tal, melyet név
szerint vállalunk: Én, *én vagyok a bűnös, mert ezt és ezt tettem*. Hogyan
is mondja Pál: Én üldöztem Krisztus egyházát - vagyis konkrét bűnöket
említ. Nem azzal az alázattal, mely sokszor a szentképekről néz ránk, nem.
Hanem *erős alázat*tal.

A pap alázata, a keresztény ember alázata mindig konkrét - állapítja meg
Ferenc pápa. Aki nem tudja megtenni ezt az alázatos vallomást, valami nem
megy neki.

Testvérek, *nekünk egy nagy kincsünk van, Jézus Krisztus, az Üdvözítő. És
mi ennek a Krisztusnak a keresztjével dicsekszünk, tudva, hogy kincsünket
törékeny cserépedényben hordozzuk*. *Dicsekedjünk, azaz valljuk meg
bűneinket. Így lesz a párbeszédünk keresztény, krisztusi, katolikus: vagyis
konkrét, mert a Krisztus által hozott megváltás is konkrét*. Jézus Krisztus
nem egy eszmével váltott meg bennünket, nem egy intellektuális programmal,
hanem* teste konkrét valóságával. Ezt a testet csak úgy érthetjük, mint
cserépedényt.*

A pápa megemlítette még a szamariai asszony példáját, aki miután Jézussal
találkozott, Pálhoz hasonlóan azzal kezdi a mondanivalóját, hogy megvallja
vétkeit. Hiszem - zárta beszédét Ferenc pápa - hogy ez az asszony most a
mennyben van, mert ahogy Manzoni, a jeles olasz író említi: Soha nem
történt meg, hogy az Úr egy megkezdett csodáját ne fejezte volna be. Ennek
az asszonynak csodája pedig a Mennyben végződött. "Kérjük őt, segítsen
bennünket cserépedénnyé lenni, hogy hordozzuk és hirdessük Jézus Krisztus
dicsőséges titkát!".
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130615/0103efab/attachment.html