[Grem] Tormay Cécile és a Numerus Clausus

KEA kea at turul.banki.hu
2013. Jún. 15., Szo, 12:57:26 CEST


Tormay Cécile és a Numerus Clausus

Dobai Miklós, 2013.06.15.
miklos.dobai at freestart.hu


Olvasom a mai Magyar Nemzetet (2013. június 15.), melynek második
oldalán rövid hír foglalkozik azzal, hogy állampolgári kezdeményezésre
Tormay Cécile írónőről, akit egykor Nobel-díjra is jelöltek, s akinek
szobra és emléktáblája van a fővárosban közterületet illene elnevezni. A
kezdeményezést kommentáló főpolgármester úr, Tarlós István -- a hír
szerint -- ebben nem lát kivetni valót, hiszen az 1937-ben elhunyt írónő
annak idején nem támogatta az elhíresült Numerus Clausus törvényt.

Nos, magával a kezdeményezéssel maximálisan egyet lehet érteni, hiszen
ha valaki közterület nevének viselését megérdemli, az Tormay Cécile, de
az indoklás igencsak sántít.

Sántít, bizony, mert az erről nyilatkozót abban a színben tünteti fel,
hogy nem ismeri az 1920. évi XXV. Törvénycikk, azaz a Numerus Clausus
szövegét, sem annak előéletét, sem utóéletét. Tudni kell, hogy a Numerus
Clausus törvény bevezetését az akkor még dúló háború után, még 1917-ben
a XX. Század című folyóiratban maga Jászi (Jakubovics) Oszkár vélte
szükségesnek, ahogy ezt a róla kiadott Jászi Oszkár publicisztikája
(Magvető Könyvkiadó, 1982) is tartalmazza. Maga a törvény, melyet az
első gróf Teleki kormánya alatt fogadott el a nemzetgyűlés, annak érdemi
3. §-a nem tartalmaz egyetlen nemzetiségre vonatkozóan korlátozást,
mindössze a következőket mondja:

"Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság
követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire,
más­felől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó
egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a
hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség
országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét."

Kirekesztést -- ahogy ezt ma oly divatosan mondják -- a szöveg tehát nem
tartalmaz. S ha valaki egy kicsit jártas a történelemben tudhatja, hogy
már gróf Bethlen István idején, 1928-ben megszületett a Numerus
Claususnak módosítása, mely csak az érdemi 3. §-t érintette, ily módon
módosítva azt:

"Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság
követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi
eredményeire, illetve szellemi képességeire, másfelől arra is
figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri
szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei, továbbá a
különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz,
kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az
ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő
arányban jussanak a főiskolákra és a fölvettek száma az egyes
törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és
közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok
megfelelően alkalmaztassanak."

Fentiek alapján tisztelettel kérdezem, hogy Tormay Cécile-nek mely
változat ellen kellett volna tiltakozni, és miért?

Dobai Miklós

Válaszokat, észrevételeket a miklos.dobai at freestart.hu e-mail címre várom.

-- 
Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
f. adj.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI



További információk a(z) Grem levelezőlistáról