[Grem] Csókay András gondolatai

[Emoke Greschik]

Csókay András: Agysebészet rózsafüzérrel
 2013. 06. 12. 10:56 -

   - [image: Megosztás]<http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fcsokay-andras-agysebeszet-rozsafuzerrel&title=Cs%C3%B3kay%20Andr%C3%A1s%3A%20Agyseb%C3%A9szet%20r%C3%B3zsaf%C3%BCz%C3%A9rrel&description=>

   A nemzetközi hírű idegsebész hittel teli meggyőződése, hogy az Istennel
való szoros kapcsolat elsősorban a Vele folytatott beszélgetésben, vagyis
az imádságban valósul meg. Erről szóló tapasztalatait teszi közzé
vallomásként Csókay András.

*Kreativitásunk egyik alappillére is az imádság, a másik a tanulás és a
tapasztalás.* A spiritualitás - benne az imádság - fejleszti
kreativitásunkat. Ha valaki képes alkotni, tele van ötletekkel, az hatalmas
boldogság, még akkor is, ha természetesen sok szenvedéssel jár együtt.
Csókay András könyvében az erről szóló tapasztalatait teszi közzé,
vallomásként.

A szerző szerint az egyszerű - Jézus lelkületét követő - ember tudja, hogy *az
imádság segíti a tiszta gondolatok megszületését, fejleszti a kreativitást*.
Erre figyelmeztetett már Pál apostol is: "Szüntelenül imádkozzatok!"
(1Tessz 5,17). A nemzetek apostola tudta, hogyan jönnek a megoldások, "mint
igazi, rajtunk keresztül megvalósuló csodák - imádság közben életünk
kisebb-nagyobb problémáira." A mindennapi alkotó munkához elengedhetetlen a
kreatív gondolkodás, ám Csókay András rámutat: *alkotó munkának nem csupán
a tudományos vagy a művészi hivatás tekinthető. "Alkotásnak minősül bármely
szakma, gyermekeink nevelése, házasságunk élő fényének megtartása, vagy
bármely hétköznapi cselekedet, mint például a főzés*."

Az agysebész szerző vallja, hogy mindenkiben, aki gyógyítani akar másokat,
lelke mélyén egy *Kalkuttai Boldog Teréz anya, egy Batthyány-Strattmann
Boldog László, egy Albert Schweitzer él*, még akkor is, ha nem tud róla. *Ők
azért tudták életművüket végigvinni, mert életük középpontjában az a
Krisztus állt*, "aki valóban *mindent ingyen adott és a legnagyobb testi
bajokon kívül az ember igazi tragédiáját, a halálos bűnt is meggyógyította
megbocsátó szeretetével*, és így *'újrateremtett' bennünket*."

*Csókay András nem hallgatja el, hogy életéből sokáig hiányzott Jézus
Krisztus valódi szeretete, elhagyta gyermekkori hitét, a maga módján volt
vallásos, sötétben bolyongott*: "Az imádság és az igazi értékeket teremtő
kultúra elhagyása lett az életfilozófiám...Ez az utam sehova sem
vezetett. *Teljes
beborulás a magánéletben, szakmai nihilizmus*..." Az erkölcsi erőforrásait
fokozatosan felélő Csókay András* otthagyta feleségét (diákkori szerelmét)
és három közös gyermeküket*. Végül azonban, rengeteg kínlódás, elbukás után
megérintette szívét és elérte elméjét a tékozló fiú története, "és* Isten
és a feleségem hívő környezete segítségével visszafordultam. Ahogyan a
tékozló fiú, én is megkaptam a megbocsátást.* És ez az, ami térdre
kényszeríti a gonoszt, ami ilyenkor az emberben lakik." A megtérés
kegyelmében részesült,* felesége visszafogadta, azóta újabb két gyermekük
született, ő pedig nemcsak imádkozó orvos, hanem imádkozó férj is lett*.
"És ez visszahozta az elveszettnek hitt diákszerelmet. Krisztussal
sikerült. Nagyon egyszerű az oka. *Ha mindig meg tudtok bocsátani
egymásnak, akkor a másikat meg-megújuló tökéletességében, Isten igazi
'képmásában' látod*. Sosem leszel kiégett, nem kellenek a hamis bálványok,
rendezetlen ragaszkodások, amit ilyenkor tévesen szerelemnek neveznek."

Csókay Andrásnak *többször volt istenélménye*, egyik alkalommal a
városmajori templomban "*a kitett Oltáriszentség mozdult meg, mintegy
könnyedén táncolva,* azt sugallva, hogy a megerőltető túlvállalásoktól
rajtam eluralkodó félelem, stressz, görcsösség, rohanás és panaszkodás
helyett* szálljak szembe a nehézségekkel, bízván Krisztusban, aki
segít...*Ez is megerősített abban, hogy
*az Oltáriszentséghez és a Szűzanyához nyugodtan odaláncolhatjuk magunkat
(Bosco Szent János látomása), az Anyaszentegyház tanításait elfogadva*."

Csókay András *számos új műtéti eljárást, módszert dolgozott ki*, közülük
leghíresebb az éralagútműtéti módszer, amelynek lényege: a koponyacsont
elvételét követően a duzzadó agy felszíni ereit a csontszél általi
leszorítástól védik meg az úgynevezett "Betlehem" párnákkal. (Az elnevezés
összefüggésben van Jézus Krisztus születésével: ő az egész emberiség
megváltására született, míg az éralagút-módszerrel meggyógyított, gyakran
menthetetlennek látszó betegek mintegy újjászületnek.) Így az agykéreg nem
hal el. Ezt a két dolgot korábban nem lehetett elérni.

Könyvében az idegsebész leírja, hogy *minden nemzetközi sikert aratott
szakmai ötlete rózsafüzér-imádság közben jutott az eszébe. A rózsafüzér
másképp is hat, fizikai és lelki erőt ad*. Mindennapi tapasztalata az is,
hogy bár hivatása gyakorlása közben időnként ki van téve rosszindulatú,
irigy támadásoknak, Krisztusban hívő kollégái segítségére mindenkor
számíthat.

Csókay András *szoros összefüggést lát a hit és az akarat között*.
"Akarat-hit, akarat-imádság, akarat-emlékezés, akarat-lemondás,
akarat-szeretet, akarat-megbocsátás... * Vágyj a hitre és megkapod. Zörgess
és ajtót nyitnak. Így árad majd rád a kegyelem."  Életünk középpontjában
pedig Krisztus kell, hogy álljon.* "Mit tett ő érted, és most mit tettél te
ma éppen érte. Hagyatkozzunk rá! *A legnagyobb ráhagyatkozó maga a Szűzanya
volt*. Legyen ő a példánk."

A könyv írója arra is figyelmeztet, hogy szabad akaratunk nem az agyunkban
van, de ezt az agyunk segítségével közöljük. "Következésképpen az emberi
személy lényege nemcsak az agyában van. Lelkiismerete sem az agyában van. A
szeretet, a megbocsátás szintén nem az agyban vannak, ahogy
istenkapcsolatunk sem." Csókay András számára egyértelmű: a kérdésre, mitől
függ az, hogy nem valamik vagyunk, hanem valakik, *egyedül a megfeszített,
majd feltámadt Jézus Krisztus tudott tökéletes választ adni. Azt, hogy ezt
elfogadjuk, vagy sem, szabad akaratunktól függ.* "Ha nem, akkor elkezdünk
csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi* Európa.
Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, *aminek
a lényege az,* hogy az ember az Isten, és a tágabb értelemben vett
tudományon *(amibe a politika tudománya is beletartozik)* keresztül képes
uralni a problémákat.*" A könyv írója jó dolognak tartja a bennünk meglévő,
természetes istenfélelmet, ellenben a rettegést, az értelmetlen félelmet
ostobaságnak. A bűnbánat viszont javunkra válik, hiszen azt jelenti, hogy
"egészséges az ember lelkiismerete. *A fogyasztásban tobzódó EU és az USA
azért retteg, mert eldobja az egészséges bűnbánatát, istenfélelmét. Át
akarja ugrani a nagypénteket, csak a feltámadás, csak a feltámadás...*"

A nemzetközi hírű idegsebész egyetért Teréz anyával, *nem az a csoda, hogy
végezzük a munkánkat, hanem hogy örömmel tesszük*. Figyelmeztet: *erre van
szükség a hazai egészségügyben -, és az élet minden területén is*, tehetjük
hozzá. Csókay András sokáig azt hitte, hogy orvosként csak a betegellátás,
illetve a tudományos munka a feladata, de mostanra felismerte: "a hitre
való buzdítás-nevelés laikusként is legalább olyan fontos feladatom, mint a
saját szakmám: a gyógyítás. Az előző sokszor többet jelent a szegény,
elesett betegeknek, mint maga a gyógyítás vagy a testi gyógyulás." *Nagyon
fontos az is, hogy a hirdetett hitünk mindenkor hiteles legyen, megérintse
a másik lelkét*. Ehhez pedig arra is szükség van, hogy* alkalmasint nézzünk
szembe önmagunk gyengeségeivel, vétkeivel, s mutassuk meg azt is, hogy
Krisztus kegyelmére életünk legzavarosabb, legkilátástalanabb időszakaiban
is bizton számíthatunk.* Ahogy a hitvalló Csókay András egész eddigi élete
is fényes bizonyíték erre.

(Szent István Társulat, 2013)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130614/841f946e/attachment.html