<div dir="ltr"><div></div>
                
<h1>Csókay András: Agysebészet rózsafüzérrel</h1>
<div>
<span>
2013. 06. 12. 10:56 - <ul><li><span>
                <a href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fcsokay-andras-agysebeszet-rozsafuzerrel&title=Cs%C3%B3kay%20Andr%C3%A1s%3A%20Agyseb%C3%A9szet%20r%C3%B3zsaf%C3%BCz%C3%A9rrel&description=" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
                
                </span></li></ul> </span>
</div>
<div>
<div>
<div>
<p>A nemzetközi hírű idegsebész hittel teli
meggyőződése, hogy az Istennel való szoros kapcsolat elsősorban a Vele
folytatott beszélgetésben, vagyis az imádságban valósul meg. Erről
szóló tapasztalatait teszi közzé vallomásként Csókay András.</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/csokayagyseb_0.jpg" style="float:left;margin:3px 7px" height="183" width="110"><u><b>Kreativitásunk
egyik alappillére is az imádság, a másik a tanulás és a tapasztalás.</b></u> A
spiritualitás – benne az imádság – fejleszti kreativitásunkat. Ha valaki
képes alkotni, tele van ötletekkel, az hatalmas boldogság, még akkor
is, ha természetesen sok szenvedéssel jár együtt. Csókay András
könyvében az erről szóló tapasztalatait teszi közzé, vallomásként.</p><p>A
szerző szerint az egyszerű – Jézus lelkületét követő – ember tudja,
hogy <u><b>az imádság segíti a tiszta gondolatok megszületését, fejleszti a
kreativitást</b></u>. Erre figyelmeztetett már Pál apostol is: „Szüntelenül
imádkozzatok!” (1Tessz 5,17). A nemzetek apostola tudta, hogyan jönnek a
megoldások, „mint igazi, rajtunk keresztül megvalósuló csodák – imádság
közben életünk kisebb-nagyobb problémáira.” A mindennapi alkotó
munkához elengedhetetlen a kreatív gondolkodás, ám Csókay András
rámutat: <u><b>alkotó munkának nem csupán a tudományos vagy a művészi hivatás
tekinthető. „Alkotásnak minősül bármely szakma, gyermekeink nevelése,
házasságunk élő fényének megtartása, vagy bármely hétköznapi cselekedet,
mint például a főzés</b></u>.”</p><p>Az agysebész szerző vallja, hogy
mindenkiben, aki gyógyítani akar másokat, lelke mélyén egy <u><b>Kalkuttai
Boldog Teréz anya, egy Batthyány-Strattmann Boldog László, egy Albert
Schweitzer él</b></u>, még akkor is, ha nem tud róla. <u><b>Ők azért tudták
életművüket végigvinni, mert életük középpontjában az a Krisztus állt</b></u>,
„aki valóban <u><b>mindent ingyen adott és a legnagyobb testi bajokon kívül az
ember igazi tragédiáját, a halálos bűnt is meggyógyította megbocsátó
szeretetével</b></u>, és így <u><b>’újrateremtett’ bennünket</b></u>.”</p><p><u><b>Csókay András nem
hallgatja el, hogy életéből sokáig hiányzott Jézus Krisztus valódi
szeretete, elhagyta gyermekkori hitét, a maga módján volt vallásos,
sötétben bolyongott</b></u>: „Az imádság és az igazi értékeket teremtő kultúra
elhagyása lett az életfilozófiám…Ez az utam sehova sem vezetett. <u><b>Teljes
beborulás a magánéletben, szakmai nihilizmus</b></u>…” Az erkölcsi erőforrásait
fokozatosan felélő Csókay András<u><b> otthagyta feleségét (diákkori
szerelmét) és három közös gyermeküket</b></u>. Végül azonban, rengeteg kínlódás,
elbukás után megérintette szívét és elérte elméjét a tékozló fiú
története, „és<u><b> Isten és a feleségem hívő környezete segítségével
visszafordultam. Ahogyan a tékozló fiú, én is megkaptam a megbocsátást.</b></u>
És ez az, ami térdre kényszeríti a gonoszt, ami ilyenkor az emberben
lakik.” A megtérés kegyelmében részesült,<u><b> felesége visszafogadta, azóta
újabb két gyermekük született, ő pedig nemcsak imádkozó orvos, hanem
imádkozó férj is lett</b></u>. „És ez visszahozta az elveszettnek hitt
diákszerelmet. Krisztussal sikerült. Nagyon egyszerű az oka. <u><b>Ha mindig
meg tudtok bocsátani egymásnak, akkor a másikat meg-megújuló
tökéletességében, Isten igazi ’képmásában’ látod</b></u>. Sosem leszel kiégett,
nem kellenek a hamis bálványok, rendezetlen ragaszkodások, amit ilyenkor
tévesen szerelemnek neveznek.”</p><p>Csókay Andrásnak <u><b>többször volt
istenélménye</b></u>, egyik alkalommal a városmajori templomban „<u><b>a kitett
Oltáriszentség mozdult meg, mintegy könnyedén táncolva,</b></u> azt sugallva,
hogy a megerőltető túlvállalásoktól rajtam eluralkodó félelem, stressz,
görcsösség, rohanás és panaszkodás helyett<u><b> szálljak szembe a
nehézségekkel, bízván Krisztusban, aki segít…</b></u> Ez is megerősített abban,
hogy <u><b>az Oltáriszentséghez és a Szűzanyához nyugodtan odaláncolhatjuk
magunkat (Bosco Szent János látomása), az Anyaszentegyház tanításait
elfogadva</b></u>.”</p><p>Csókay András <u><b>számos új műtéti eljárást, módszert
dolgozott ki</b></u>, közülük leghíresebb az éralagútműtéti módszer, amelynek
lényege: a koponyacsont elvételét követően a duzzadó agy felszíni ereit a
csontszél általi leszorítástól védik meg az úgynevezett „Betlehem”
párnákkal. (Az elnevezés összefüggésben van Jézus Krisztus születésével:
ő az egész emberiség megváltására született, míg az éralagút-módszerrel
meggyógyított, gyakran menthetetlennek látszó betegek mintegy
újjászületnek.) Így az agykéreg nem hal el. Ezt a két dolgot korábban
nem lehetett elérni.</p><p>Könyvében az idegsebész leírja, hogy <u><b>minden
nemzetközi sikert aratott szakmai ötlete rózsafüzér-imádság közben
jutott az eszébe. A rózsafüzér másképp is hat, fizikai és lelki erőt ad</b></u>.
Mindennapi tapasztalata az is, hogy bár hivatása gyakorlása közben
időnként ki van téve rosszindulatú, irigy támadásoknak, Krisztusban hívő
kollégái segítségére mindenkor számíthat.</p><p>Csókay András <u><b>szoros
összefüggést lát a hit és az akarat között</b></u>. „Akarat-hit, akarat-imádság,
akarat-emlékezés, akarat-lemondás, akarat-szeretet, akarat-megbocsátás…
<u><b> Vágyj a hitre és megkapod. Zörgess és ajtót nyitnak. Így árad majd rád a
kegyelem.” Életünk középpontjában pedig Krisztus kell, hogy álljon.</b></u>
„Mit tett ő érted, és most mit tettél te ma éppen érte. Hagyatkozzunk
rá! <u><b>A legnagyobb ráhagyatkozó maga a Szűzanya volt</b></u>. Legyen ő a példánk.”</p><p>A
könyv írója arra is figyelmeztet, hogy szabad akaratunk nem az
agyunkban van, de ezt az agyunk segítségével közöljük. „Következésképpen
az emberi személy lényege nemcsak az agyában van. Lelkiismerete sem az
agyában van. A szeretet, a megbocsátás szintén nem az agyban vannak,
ahogy istenkapcsolatunk sem.” Csókay András számára egyértelmű: a
kérdésre, mitől függ az, hogy nem valamik vagyunk, hanem valakik,
<u><b>egyedül a megfeszített, majd feltámadt Jézus Krisztus tudott tökéletes
választ adni. Azt, hogy ezt elfogadjuk, vagy sem, szabad akaratunktól
függ.</b></u> „Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott
jégen. Ezt teszi<u><b> Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének
legveszélyesebb vallását, </b></u>aminek a lényege az,<u><b> hogy az ember az Isten,
és a tágabb értelemben vett tudományon </b></u>(amibe a politika tudománya is
beletartozik)<u><b> keresztül képes uralni a problémákat.</b></u>” A könyv írója jó
dolognak tartja a bennünk meglévő, természetes istenfélelmet, ellenben a
rettegést, az értelmetlen félelmet ostobaságnak. A bűnbánat viszont
javunkra válik, hiszen azt jelenti, hogy „egészséges az ember
lelkiismerete. <u><b>A fogyasztásban tobzódó EU és az USA azért retteg, mert
eldobja az egészséges bűnbánatát, istenfélelmét. Át akarja ugrani a
nagypénteket, csak a feltámadás, csak a feltámadás…</b></u>”</p><p>A nemzetközi
hírű idegsebész egyetért Teréz anyával, <u><b>nem az a csoda, hogy végezzük a
munkánkat, hanem hogy örömmel tesszük</b></u>. Figyelmeztet: <u><b>erre van szükség a
hazai egészségügyben –, és az élet minden területén is</b></u>, tehetjük hozzá.
Csókay András sokáig azt hitte, hogy orvosként csak a betegellátás,
illetve a tudományos munka a feladata, de mostanra felismerte: „a hitre
való buzdítás-nevelés laikusként is legalább olyan fontos feladatom,
mint a saját szakmám: a gyógyítás. Az előző sokszor többet jelent a
szegény, elesett betegeknek, mint maga a gyógyítás vagy a testi
gyógyulás.” <u><b>Nagyon fontos az is, hogy a hirdetett hitünk mindenkor
hiteles legyen, megérintse a másik lelkét</b></u>. Ehhez pedig arra is szükség
van, hogy<u><b> alkalmasint nézzünk szembe önmagunk gyengeségeivel, vétkeivel,
s mutassuk meg azt is, hogy Krisztus kegyelmére életünk legzavarosabb,
legkilátástalanabb időszakaiban is bizton számíthatunk.</b></u> Ahogy a hitvalló
Csókay András egész eddigi élete is fényes bizonyíték erre.</p><p>(Szent István Társulat, 2013)</p><p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír <br></p></div>