[Grem] Sárospatak úrnői: Lórántffy Zsuzsanna, Báthory Zsófia

[Emoke Greschik]

Sárospatak úrnőiről Veszprémben
 2013. 06. 01. 16:16 -

   - [image: Megosztás]<http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fsarospatak-urnoirol-veszpremben&title=S%C3%A1rospatak%20%C3%BArn%C5%91ir%C5%91l%20Veszpr%C3%A9mben%20&description=>

   *Sárospatak úrnői*ről, *Lorántffy Zsuzsannáról és Báthory Zsófiá*ról
tartott előadást a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és az érseki és
káptalani levéltár szervezésében Veszprémben a Szaléziánumban Balogh Judit,
a Miskolci Egyetem docense május 22-én a Fejedelemasszonyok és a
vallásszabadság című előadássorozat keretében.

Sárospatak úrnőiről, Lorántffy Zsuzsannáról és Báthory Zsófiáról tartott
előadást a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és az érseki és
káptalani levéltár szervezésében Veszprémben a Szaléziánumban Balogh Judit,
a Miskolci Egyetem docense május 22-én a Fejedelemasszonyok és a
vallásszabadság című előadássorozat keretében.

I.    Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, *a református Lorántffy
Zsuzsanna*, és a házasságukból született II. Rákóczi György felesége, *a
katolikus Báthory Zsófia azon XVII. századi nagyasszonyok közé tartoztak,
akik a kor által megszokott és elfogadott női/hitvesi és anyai szerepek
mellett feszegették a társadalom előírt korlátait*. Életükkel,
tevékenységükkel - úgy is mondhatnánk - megelőzték korukat, mutatott rá az
előadó bevezetőjében. Bár a kialakult rokoni kötelékek között akár közös
úton is haladhattak volna, de alapvető ellentét volt közöttük: eltérő
felekezet elkötelezett hívei voltak.

*Lorántffy Zsuzsanna apja, Lorántffy Mihály Rákóczi Zsigmond uradalmában az
ónodi vár kapitányaként szolgált, ott született leánya is*. *Ifjú
asszonyként Zsuzsanna házasságuk kezdetén férjével Sárospatakra költözött,
ahol mindjárt építkezések sorát vezényelte le* (miközben férje távol
katonai szolgálatban volt), ami teljesen elütött a kor asszonyi
szerepköreitől. Ugyanakkor *lelkes író is volt, szépen és választékosan
fogalmazott*, s a kor diktálta női/asszonyi feladatkörtől végképp
elszakadva, *teológiai jellegű könyvet is kiadott, melyben bibliai
idézeteteket állított hadrendbe missziós céllal, hogy a református hit
igazságát bizonyítsa*. Az előadó végig kísérte a fejedelemasszony
életútját, részletesen idézte azt az e korban egyáltalán nem jellemző
*mindvégig
ragaszkodó szerelmes kapcsolat*ot, amely *férjéhez, I. Rákóczi
Györgyhöz*fűzte és amely kölcsönös volt.
*Férjével egész életében folyamatos levelezésben* állt. Egyik alkalommal I.
Rákóczi György azt írta *32 évnyi házasság után nejének: "Szeretném
elmondani Isten és az angyalok előtt, hogy szebbet, jobbat, dicséretre
méltóbbat nem találtam nálad a földön"*. S a férji hűség, az összetartozás
szép példájaként a harmincéves háború idején otthonától távol hadakozó
fejedelem *mindig hazatért asszonyához, mikor az újabb gyermeknek adott
életet.* Balogh Judit kiemelte, hogy e kérdésben ellentétbe került Bethlen
Gáborral is, aki a házasságkötését háromszor is elhalasztotta csaták miatt,
s ezt a vonását Rákóczi Györgynek sosem tudta megérteni.

*Báthory Zsófia* életútjából Balogh Judit kiemelte: Bár a *II. Rákóczi
Györggyel történt házasságkötés*ük alkalmával *színleg reformátusnak
kellett mutatkoznia, de valójában teljes szívéből hithű katolikus maradt
mindvégig.* Ugyan Lorántffy Zsuzsanna többször is megfeddte a fiát, hogy
miért engedi feleségét katolikusként viselkedni a várban, *az ifjú
szerelmes férj mindent elnézett hitvesének*. *Zsófia titokban becsempészte
szobájába a térdeplőjét, szigorúan megtartotta a böjtnapokat, sőt férje
támogatásával a maga nevében sokféle adományokkal látta el a székelyföldi
ferences kolostorokat*. *Férje halála után* 1661-ben pedig *rekatolizált
fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt, s ezután a katolikus hithez való
visszatérítésre fordította* egész további életét a Rákóczi-birtokokon, ahol
ekkor már mindenütt a protestantizmus volt az úr. Ebben segítették a
Sárospatakra már *1662-ben általa behívott jezsuiták*, akiknek vezetésével
alsó fokú iskolát is indítottak. Új templomok épültek, a régi templomokat
elvették a protestánsoktól, visszaadták a katolikusoknak, kereszteket
állítottak a településeken, amelyeket mindenkinek kötelező volt
megsüvegelnie, s ha nem tette, büntetés járt érte. Gyakorta indítottak *hosszú
gyalogos zarándoklatokat kegyhelyekre, melyeken fiával együtt példaszerűen
maga Zsófia is részt vett*. Gyóntatójától, Kiss Imrétől - aki följegyezte -
tudni, hogy a fejedelemasszony *tudatosan is vállalt kereszteket, hogy
levezekelje amiért katolikus hitét elhagyni kényszerült házassága kezdetén*.
*Zsófia térítő munkája nyomán a rekatolizáció teret nyert Erdélyben.*

Toldi Éva/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130606/6a0fa6a5/attachment.html