<div dir="ltr"><h1>Sárospatak úrnőiről Veszprémben </h1>
<div>
<span>
2013. 06. 01. 16:16 - <ul><li><span>
<a href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fsarospatak-urnoirol-veszpremben&title=S%C3%A1rospatak%20%C3%BArn%C5%91ir%C5%91l%20Veszpr%C3%A9mben%20&description=" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
</span></li></ul> </span>
</div>
<div>
<div>
<div>
<p><u><b>Sárospatak úrnői</b></u>ről, <u><b>Lorántffy Zsuzsannáról és
Báthory Zsófiá</b></u>ról tartott előadást a Boldog Gizella Főegyházmegyei
Gyűjtemény és az érseki és káptalani levéltár szervezésében Veszprémben
a Szaléziánumban Balogh Judit, a Miskolci Egyetem docense május 22-én a
Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság című előadássorozat keretében.</p> </div>
</div>
</div>
<p>Sárospatak úrnőiről, Lorántffy Zsuzsannáról és Báthory Zsófiáról <img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kati/majus2/baloghj_vezer.jpg" style="float:right;margin:7px" height="180" width="140">tartott
előadást a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és az érseki és
káptalani levéltár szervezésében Veszprémben a Szaléziánumban Balogh
Judit, a Miskolci Egyetem docense május 22-én a Fejedelemasszonyok és a
vallásszabadság című előadássorozat keretében.</p><p>I. Rákóczi
György erdélyi fejedelem felesége, <u><b>a református Lorántffy Zsuzsanna</b></u>, és a
házasságukból született II. Rákóczi György felesége, <u><b>a katolikus
Báthory Zsófia azon XVII. századi nagyasszonyok közé tartoztak, akik a
kor által megszokott és elfogadott női/hitvesi és anyai szerepek mellett
feszegették a társadalom előírt korlátait</b></u>. Életükkel, tevékenységükkel –
úgy is mondhatnánk – megelőzték korukat, mutatott rá az előadó
bevezetőjében. Bár a kialakult rokoni kötelékek között akár közös úton
is haladhattak volna, de alapvető ellentét volt közöttük: eltérő
felekezet elkötelezett hívei voltak.</p><p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kati/majus2/rokoczi_lorntfi_fekvo.jpg" style="float:left;margin:7px" height="120" width="180"><u><b>Lorántffy
Zsuzsanna apja, Lorántffy Mihály Rákóczi Zsigmond uradalmában az ónodi
vár kapitányaként szolgált, ott született leánya is</b></u>. <u>Ifjú asszonyként
Zsuzsanna házasságuk kezdetén férjével Sárospatakra költözött, ahol
mindjárt építkezések sorát vezényelte le</u> (miközben férje távol katonai
szolgálatban volt), ami teljesen elütött a kor asszonyi szerepköreitől.
Ugyanakkor <u>lelkes író is volt, szépen és választékosan fogalmazott</u>, s a
kor diktálta női/asszonyi feladatkörtől végképp elszakadva, <u>teológiai
jellegű könyvet is kiadott, melyben bibliai idézeteteket állított
hadrendbe missziós céllal, hogy a református hit igazságát bizonyítsa</u>.
Az előadó végig kísérte a fejedelemasszony életútját, részletesen idézte
azt az e korban egyáltalán nem jellemző <u>mindvégig ragaszkodó szerelmes
kapcsolat</u>ot, amely <u>férjéhez, I. Rákóczi Györgyhöz</u> fűzte és amely
kölcsönös volt. <u>Férjével egész életében folyamatos levelezésben</u> állt.
Egyik alkalommal I. Rákóczi György azt írta <u><i><b>32 évnyi házasság után
nejének: „Szeretném elmondani Isten és az angyalok előtt, hogy szebbet,
jobbat, dicséretre méltóbbat nem találtam nálad a földön”</b></i></u>. S a férji
hűség, az összetartozás szép példájaként a harmincéves háború idején
otthonától távol hadakozó fejedelem <u>mindig hazatért asszonyához, mikor
az újabb gyermeknek adott életet.</u> Balogh Judit kiemelte, hogy e
kérdésben ellentétbe került Bethlen Gáborral is, aki a házasságkötését
háromszor is elhalasztotta csaták miatt, s ezt a vonását Rákóczi
Györgynek sosem tudta megérteni. </p><p><u><b>Báthory Zsófia</b></u> életútjából
Balogh Judit kiemelte: Bár a <u>II. Rákóczi Györggyel történt
házasságkötés</u>ük alkalmával <u>színleg reformátusnak kellett mutatkoznia, de
valójában teljes szívéből hithű katolikus maradt mindvégig.</u> Ugyan
Lorántffy Zsuzsanna többször is megfeddte <img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kati/majus2/batori_vezer.jpg" style="float:right;margin:7px" height="180" width="140">a
fiát, hogy miért engedi feleségét katolikusként viselkedni a várban, <u>az
ifjú szerelmes férj mindent elnézett hitvesének</u>. <u>Zsófia titokban
becsempészte szobájába a térdeplőjét, szigorúan megtartotta a
böjtnapokat, sőt férje támogatásával a maga nevében sokféle adományokkal
látta el a székelyföldi ferences kolostorokat</u>. <u>Férje halála után</u>
1661-ben pedig <u>rekatolizált fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt, s
ezután a katolikus hithez való visszatérítésre fordította</u> egész további
életét a Rákóczi-birtokokon, ahol ekkor már mindenütt a protestantizmus
volt az úr. Ebben segítették a Sárospatakra már <u>1662-ben általa behívott
jezsuiták</u>, akiknek vezetésével alsó fokú iskolát is indítottak. Új
templomok épültek, a régi templomokat elvették a protestánsoktól,
visszaadták a katolikusoknak, kereszteket állítottak a településeken,
amelyeket mindenkinek kötelező volt megsüvegelnie, s ha nem tette,
büntetés járt érte. Gyakorta indítottak <u>hosszú gyalogos zarándoklatokat
kegyhelyekre, melyeken fiával együtt példaszerűen maga Zsófia is részt
vett</u>. Gyóntatójától, Kiss Imrétől – aki följegyezte – tudni, hogy a
fejedelemasszony <u>tudatosan is vállalt kereszteket, hogy levezekelje
amiért katolikus hitét elhagyni kényszerült házassága kezdetén</u>. <u>Zsófia
térítő munkája nyomán a rekatolizáció teret nyert Erdélyben.</u></p><p>Toldi Éva/Magyar Kurír</p></div>