[Grem] Szentatya / 'Hol van a testvéred?' / a közöny globalizációja

[Emoke Greschik]

Hol van a te testvéred? - Ferenc pápa homíliája a Lampedusa szigetén levő
menekülttáborban
 2013. 07. 09. 09:03 -

Július 8-án, délelőtt 10 órakor kezdődött az Aréna sportpályán a pápai
szentmise, amelyen *a Szentatya erőteljes szavakat intézett a világ
közvéleményéhez, a gazdasági és társadalmi élet felelőseihez, minden ember
lelkiismeretéhez*.

<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/tunde/papa_f/lampedusa-hajo.jpg>A
kehely, a pásztorbot, az ambó azoknak a csónakoknak a fájából készült,
amelyek a bevándorlókat a szigetre hozták és, amelyek roncsai az Aréna
sportpálya közelében hevernek. A szentmise liturgikus színe a lila volt, a
bűnbánat jelképeként.

"*Bevándorlók a tengerben lelték halálukat. A csónakok, amelyeknek a remény
útjainak kellett volna lenniük, a halál útjaivá váltak" *- ez volt egy
újságcikk címe."

Néhány nappal ezelőtt jutott tudomásomra ez a hír, amely sajnos gyakran
ismétlődik. A hír gondolata szüntelenül visszatért, mint egy tövis a
szívben, amely szenvedést okoz. Éreztem, hogy *el kell jönnöm ide, hogy
imádkozzak, hogy éreztessem közelségemet, de azért is, hogy felébresszem
lelkiismeretünket, *hogy az, ami megtörtént, ne ismétlődjön meg, kérem,
hogy ne ismétlődjön meg - hangsúlyozta Ferenc pápa. Mindenekelőtt őszinte
hálájának adott hangot és *tovább bátorította Lampedusa és Linosa szigetének
lakóit, az egyesületeket, az önkénteseket és a biztonsági erőket*, akik a
múltban és most is figyelmet fordítanak azokra a személyekre, akik valami
jobbat keresve indulnak útnak.

*Kis csapat vagytok, de a szolidaritásról mutattok példát!* Köszönöm! -
mondta a Szentatya. Köszönetét fejezte ki Francesco Montenegro érseknek
segítségéért, munkájáért, lelkipásztori közelségéért. Üdvözölte Giusy
Nicolini polgármester
asszo<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/tunde/papa_f/benvenuto.jpg>nyt,
majd *a muzulmán bevándorlókhoz szólt, akik aznap kezdték el a Ramadán
böjti hónapot*. *A pápa*, miközben *azt kívánta, hogy a böjti hónap hozzon
számos lelki gyümölcsöt*, biztosította a bevándorlókat: az Egyház mellettük
áll abban a törekvésükben, hogy családjukkal együtt méltóbb életet
élhessenek.

Nektek pedig ezt mondom: *O' scia'* - a pápa szicíliai tájszólásban
köszöntötte a szigetlakókat, majd így folytatta homíliáját:

Isten igéjének fényében, amelyet az előbb hallottunk, ma reggel szeretnék
néhány szót figyelmetekbe ajánlani. *Szóljon ez mindenekelőtt
lelkiismeretünkhöz*, késztessenek elmélkedésre és arra, *hogy konkrétan
megváltoztassunk bizonyos magatartásokat. "Ádám, hol vagy?"* - ez az első
kérdés, amelyet Isten az emberhez intéz a *bűnbeesés után.* "Hol vagy,
Ádám?" És Ádám egy eltévelyedett ember, aki elveszítette helyét a
teremtésben, mert azt hiszi, hogy hatalmassá vált, hogy minden felett
uralkodhat, hogy ő az Isten. Ekkor *megbomlik az összhang, az ember téved,
és ez megismétlődik a másikkal való kapcsolatában is, aki többé már nem
testvérem, akit szeretni kell, hanem egyszerűen csak egy másik ember, aki
zavarja az életemet, a jólétemet. *

Ekkor Isten felteszi a másik kérdést: *"Káin, hol van a te testvéred?" Az
az álom, hogy hatalmasak, hogy nagyok vagyunk, mint Isten, sőt, mi magunk
Isten vagyunk, tévedések sorozatához vezet*, amely a halál láncolata, *odáig
vezet el, hogy kiontjuk testvérünk vérét!* Istennek ez a két kérdése ma is
felhangzik, teljes erejével! Sokan közülünk irányt veszítettek, közöttük én
is. Nem fordítunk többé figyelmet a
vilá<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/tunde/papa_f/mise_lampedusa.jpg>gra,
amelyben élünk, nem gondozzuk, nem ápoljuk azt, amit Isten mindenki számára
teremtett, és* arra sem vagyunk már képesek, hogy egymásra vigyázzunk*. És
amikor* ez az irányvesztettség világméreteket ölt,* akkor olyan tragédiák
következnek be, mint amely szemünk előtt zajlott le.

Majd így folytatta: *"Hol van a te testvéred?" Testvéred kiontott vére
kiált hozzám a földről *- mondja Isten. Ez nem másokhoz intézett kérdés,
hanem hozzám, hozzád, mindnyájunkhoz intézett kérdés. *Ezek a fivéreink és
nővéreink arra törekedtek, hogy kijussanak egy nehéz helyzetből és egy kis
nyugalmat, békességet találjanak. *Jobb helyet kerestek maguknak és
családjuknak, *de a halállal találkoztak.* Hányszor megtörténik, hogy *nem
találnak megértésre, nem találnak befogadásra, nem találnak szolidaritásra!
És hangjuk felszáll Istenig!* - mondta a pápa, ismételten köszönetét
fejezve ki Lampedusa lakóinak szolidaritásukért. Elmondta: Beszéltem az
előbb egy ilyen testvérün*k*kel. Mielőtt ide érkezett volna, *emberkereskedők
kezébe került, akik kihasználják mások szegénységét*. Ezek számára mások
szegénysége nyereség forrása. Mennyit szenvedtek! És * néhánynak nem
sikerült, hogy partra szálljon! - utalt a pápa a vízbe fulladt
menekültekre. *

*"Hol van a te tes<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/tunde/papa_f/mise2_lampedusa.jpg>tvéred?"
Ki a felelős ezért a véráldozatért? *A spanyol irodalomban Lope de Vega
egyik drámájában Fuente Ovejuna város lakói megölik a zsarnok kormányzót,
úgy, hogy ne derüljön ki, ki volt a gyilkos. Amikor a király bírája
megkérdezi, hogy ki ölte meg a kormányzót, mindenki így válaszol: "Fuente
Ovejuna". Mindenki és senki! Ma is erőteljesen ránk szegeződik a kérdés: *ki
a felelős fivéreink és nővéreink véréért? Senki! Mindnyájan így
válaszolunk: nem én vagyok a felelős, nekem semmi közöm hozzá, talán a
többiek, biztos, hogy én nem*. Ma a világon senki sem érzi magát felelősnek
ezért. *Elveszítettük a testvéri felelősség érzését.* Beleestünk a pap, az
oltárszolga álszent magatartásába, akiről Jézus szól az irgalmas
szamaritánus példabeszédében: *ránézünk az út szélén fekvő félholt
testvérünkre, talán azt gondoljuk, hogy "szegény ember", és tovább
folytatjuk utunkat.* Nem a mi feladatunk; és ezzel megnyugtatjuk magunkat,
minden rendben van. *A jólét kultúrája, amely arra késztet, hogy csak saját
magunkra gondoljunk, érzéketlenné tesz mások kiáltásával szemben*. Mintha
szappanbuborékokban élnénk, amelyek szépek, de egyenlőek a semmivel, a
mulandó, az ideiglenes dolgok illúziói ezek, amelyek a másik iránti
közönyhöz, sőt *a közöny globalizálásá*hoz vezetnek. Ebben a globalizált
világban beleestünk a közöny globalizációjába! Hozzászoktunk a másik
szenvedéséhez, nem ránk tartozik, nem érdekel bennünket, nem a mi ügyünk!"

Visszatér Manzoni "Névtelen" alakja. *A közöny globalizációja mindnyájunkat
"névtelenné" tesz*, név és arc nélküli felelősöké. "Ádám, hol vagy?" "Hol
van a te testvéred?" - Isten ezt a két kérdést teszi fel az emberiség
történelmének kezdetén, és ma is korunk minden emberéhez szól, hozzánk is -
mondta a pápa, majd így folytatta: "Szeretném, ha feltennénk egy harmadik
kérdést is: *ki az közülünk, aki sírt ezek és ezekhez hasonló tények miatt?
Ki sírt ezeknek a fivéreknek és nővéreknek a haláláért?* Ki sírt azokért a
személyekért, akik a csónakon voltak? A fiatal anyukákért, akik magukkal
hozták gyermekeiket? Ezekért a férfiakért, akik szerettek volna valamit,
hogy eltarthassák családjukat? *Olyan társadalom vagyunk, amely
elfelejtette a sírás tapasztalatát, az "együtt szenvedést": a közöny
globalizálása megfosztott bennünket a sírás képességétől!* Az evangéliumban
(Mt 2,13-18) hallottuk a kiáltást, a sírást, a nagy panaszkodást: Ráchel
siratja fiait,... mert nincsenek többé". *Heródes mindenkit megöletett,
hogy megvédje saját jólétét, saját szappanbuborékját. És ez továbbra
megismétlődik*. Kérjük az Urat, hogy törölje ki mindazt, ami Heródesből
szívünkben ma<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/tunde/papa_f/papa-francesco-lampedusa_virag.jpg>radt.
* Kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy sírjunk közönyünk miatt, sírjunk a
világban, a bennünk jelen lévő kegyetlenség miatt, azoknak a kegyetlensége
miatt, akik névtelenül olyan társadalmi-gazdasági döntéseket hoznak,
amelyek hasonló drámákhoz vezetnek*. Ki sírt, ki sírt ma a világon? - tette
fel a kérdét Ferenc pápa.

Végül így imádkozott:

"Uram, ebben a liturgiában, amely a bűnbánat liturgiája, *bocsánatot
kérünk, hogy közömbösek voltunk annyi testvérünkkel szemben. Bocsánatot
kérünk tőled Atyánk azokért, akik kényelmesen bezárkóztak saját jólétükbe*,
amely a szív érzéstelenítéséhez vezet, bocsánatot kérünk tőled mindazokért,
akik döntéseikkel világméretekben olyan helyzeteket teremtettek, amelyek
ezekhez a drámákhoz vezetnek. Bocsáss meg Urunk! Urunk, halljuk ma is
kérdéseidet: *"Ádám, hol vagy?" "Hol van a te testvéred vére?" *

A püspök azt mondta, hogy Lampedusa egy világítótorony: ez a példa legyen
világítótorony az egész világban, hogy másoknak is legyen bátorságuk
befogadni azokat, akik jobb életet keresnek. Köszönöm tanúságtételeteke, és
szeretném megköszönni gyöngédségeteket, amelyet éreztem Stefano plébános
atya személyében is. Elmondta nekem a hajón, hogy helyettesével együtt mi
mindent tesznek. Köszönöm nektek és Stefano atyának. Az Úr legyen veletek.
Legyen áldott az Úr neve. Segítségünk az Úr nevében van" - mondta a pápa,
majd áldását adta a hívőseregre.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130710/24966dea/attachment.html