[Grem] Böjte Cs.: Nagyböjtre

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2013. Feb. 18., H, 21:47:42 CET


Böjte Csaba: A tisztulás a bűnbánat útja

Csaba testvér nagyböjti levelében arra buzdít, hogy *a bűnbánat útján
hozott döntéseinkkel lépteinket igazítsuk a szeretet útjára.*

A mai világban nagyon sokan foglalkoznak fizikai testük, belső szerveik
megtisztításával, méregtelenítésével, ezért az emberek különféle kúrákon
vesznek részt, nehéz gyakorlatokat végeznek, táplálkozásukat, mindennapi
életüket átszervezik. Szerintem jól teszi az, aki elindul ezen a sokszor
orvosok által javasolt úton, hogy ilyenkor tavasszal a sok téli salaktól,
méreganyagtól, tartósítószertől a testét megszabadítsa.

Az ember testi, lelki valóság, nekünk nem választanunk kell a test és a
lélek között, hanem az embert a maga egységében kell elfogadjuk, értékeljük
és ápoljuk.* Nem szabad se a testi, se a lelki dimenzióját az életnek
elhanyagolni, megvetni, másodrendűnek bélyegezni.* Bűn az is, ha valaki e
szép világnak és benne az embernek csak a lelki, szellemi oldalát értékeli,
de az is gond, ha nem veszünk tudomást arról, hogy az Isten alkotta ember
nem csak 50-70-100 kg. élő szövet. *Ezért, kisebb testvéri szeretettel
szeretnék egy utat mutatni, mely az egész embert a maga szellemi, lelki
méltóságában képes megtisztítani, gyógyítani, felszabadítani, az
Istengyermeki örömteli méltóságra emelni*.

A tudatosan elkövetett bűneink lehúznak, *a rossz döntéseink, át nem
gondolt cselekedeteink, szabadságunkat, emberi méltóságunkat nem csak
beszennyezik, de össze is törhetik.* Az orvosok egybehangzó véleménye, hogy
a *gondolatban, cselekedetben, mulasztásokkal elkövetett bűneink mindenféle
testi, szellemi betegségnek a forrásai lehetnek.* *Anyánk az Egyház*,
ilyenkor tavasszal, a húsvéti szent időben az embereket ösztönzi az
elcsendesedésre, a szellemi, lelki tisztulásra, a bűnbánat tartására.
Ősidőktől a lelki tisztulás útjára lépő ember Isten törvényeire figyel,
azok fényében újítja meg életét. *Az erkölcsi életünket szabályozó
parancsok világosak, egyértelműek, és hosszú évezredek tapasztalata alapján
váltak az emberiség közkincsévé,* ezért merem én is a bűnbánat útján, mint
jelzőoszlopokat magunk elé állítani.

*Isten a történelem során háromszor adott parancsokat az emberiségnek.
*
*I.* A Szentírás szerint, *még a bűnbeesés előtt,* Teremtőnk két dolgot
kért tőlünk: *"Szaporodjatok és sokasodjatok és hajtsátok uralmatok alá a
földet". Igazából e pár szóban Isten az önfenntartás, fajfenntartás
parancsát* adta nekünk. Minden embernek kötelessége az életét fenntartani,
megtanulni uralni a saját testét, de a kommunikáció alapvető eszközeit is,
a beszédet, írást és mindazt, mi egy embert emberré tesz. Ha útra kelünk,
uralnunk kell a közlekedő eszközt, a szerszámokat, a gépeket, mindazt mi
körülvesz, mit az emberiség évmilliárdok alatt felfedezett, alkotott, mi a
civilizációnk része, meghatározója. Uralnunk kell gondolatainkat,
vágyainkat, szavainkat, pont úgy, ahogyan a mi Urunk Jézus Krisztustól
láttuk, aki még elárulása estéjén is, nagycsütörtökön képes volt testvérei
lábát megmosni. Természetesen nem csak "uralni", nagyra értékelni kell az
életet, hanem azt a*lázattal, szeretettel, mint drága ajándékot tovább kell
adnunk a gyermekeinknek, az utánunk jövő generációknak*. *A fajfenntartás
ösztöne * minden élőlényben ott van, nekünk *ezt a törvényt Isten írásba is
adta a Teremtés könyvének az elején*. Az élet tovább adása, szolgálata
olyan *parancs, melyet ha tudatosan megszegünk, súlyos bűnt követünk
el.*Az Isten adta fényt, az életet bűn veszni hagyni, kioltani.

II. Sajnos nem volt elég e két rövid, világos parancs, ezért Isten a bűnbe
esett emberiségnek  részletes eligazítást adott a *tízparancsolatb*an. A
tízből a három első parancsolat Teremtőnk felé irányítja figyelmünket, a
következő hét szüleinkkel és embertársainkkal való viszonyunkat határozza
meg.

1.    Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
2.    Isten nevét hiába ne vedd!
3.    Az Úr napját szenteld meg!
4.    Atyádat és anyádat tiszteld!
5.    Ne ölj!
6.    Ne paráználkodj!
7.    Ne lopj!
8.    Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!
9.    Felebarátod házastársát ne kívánd!
10.    Mások tulajdonát ne kívánd!

*III. És végül *megváltónk, Jézus Krisztus hihetetlen tömörséggel
összefoglalta Isten akaratát a* Főparancsb*an, az Isten, az embertárs és az
önmagunk szeretetének a  parancsolatában.
*"Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes
elmédből. Ez a legfőbb: az első parancs. A második hasonló ehhez: szeresd
felebarátodat, mint önmagadat. *E két parancson függ az egész törvény és a
próféták." (Mt 22,37-40)

Több ezer év és összesen *tizenöt rövid, tömör parancs, melyeket ha
betartanánk, a mi életünk is, de az emberiség élete is gyökeresen
megváltozna.* Nem az a cél, hogy mi egymás életét vizsgálgassuk, ítélkezve
egymás hibáit, bűneit kiteregessük, mert az acsarkodás csak rosszabbá tesz
bennünket. *Az vinne előbbre, ha mindenki a maga életében teremtene rendet,
és ez lehetséges is, mivel a magunk élete felett mi magunk döntünk.* Vegyük
alázatosan hosszan Isten parancsait, kéréseit, és a boldogságra vezető út
jelzőkövei mentén induljunk el. Lépjünk rá a bűnbánat, a tisztulás útjára
és *minden egyes törvénynél megállva gondolkozzunk el, hogy életünk
mennyire van összhangban az Isten adta normákkal.* Tudnunk kell, hogy *a
bűnbánat útjára lépő ember a*z elcsendesedés, az elmélkedés fényében
nemcsak a múltját faggatja, hibáit ismeri fel, hanem kemény döntéseket is
hoz, pályáját bölcsen módosítja, saját lépteit, - a múltját megbánva - *a
szeretet útjára igazítja.*

Az elmúlt napokban Budapesten voltam és a Pálos sziklatemplomtól a
Gellérthegy oldalában a pesti ferences templomba zarándokoltam néhány
testvéremmel. Nagy élmény volt, a csodálatosan szép tájban, jó időben,
imádságos szeretettel bandukolni a templom felé, melyben mikor oda értünk
éppen szentmise áldozatot mutatott be az atya. A zarándokutunk végén *az
Eukarisztiában az élő Isten fogadott*. Ezt az egy órás utat mint bűnbánati
zarándoklatot tiszta szívvel merem ajánlani mindenkinek. Remélem, hogy
eljön az az idő, mikor a földből sudáran kinő *tizenöt kopjafa, mindegyikbe
belefaragva egy-egy Isteni parancs, hogy mint néma felkiáltó jelek
*megállítsanak,
és némán ösztönözzenek lépteinket Istenünk lépteihez igazítani.

Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130218/8775542f/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról