<h1 class="title">Böjte Csaba: A tisztulás a bűnbánat útja </h1>
<div class="field field-type-text field-field-lead">
<div class="field-items">
<div class="field-item odd">
<p>Csaba testvér nagyböjti levelében arra buzdít,
hogy <b><u style="color:rgb(255,102,0)">a bűnbánat útján hozott döntéseinkkel lépteinket igazítsuk a
szeretet útjára.</u></b></p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Zsuzsa/szemelyek/bojtecsaba_0_vezer.jpg" style="margin: 7px; float: left;" height="180" width="140">A
mai világban nagyon sokan foglalkoznak fizikai testük, belső szerveik
megtisztításával, méregtelenítésével, ezért az emberek különféle kúrákon
vesznek részt, nehéz gyakorlatokat végeznek, táplálkozásukat,
mindennapi életüket átszervezik. Szerintem jól teszi az, aki elindul
ezen a sokszor orvosok által javasolt úton, hogy ilyenkor tavasszal a
sok téli salaktól, méreganyagtól, tartósítószertől a testét
megszabadítsa. <br><br>Az ember testi, lelki valóság, nekünk nem
választanunk kell a test és a lélek között, hanem az embert a maga
egységében kell elfogadjuk, értékeljük és ápoljuk.<b style="color:rgb(255,102,0)"> Nem szabad se a
testi, se a lelki dimenzióját az életnek elhanyagolni, megvetni,
másodrendűnek bélyegezni.</b> Bűn az is, ha valaki e szép világnak és benne
az embernek csak a lelki, szellemi oldalát értékeli, de az is gond, ha
nem veszünk tudomást arról, hogy az Isten alkotta ember nem csak
50-70-100 kg. élő szövet. <b style="color:rgb(255,102,0)">Ezért, kisebb testvéri szeretettel szeretnék
egy utat mutatni, mely az egész embert a maga szellemi, lelki
méltóságában képes megtisztítani, gyógyítani, felszabadítani, az
Istengyermeki örömteli méltóságra emelni</b>.<br><br>A tudatosan elkövetett
bűneink lehúznak, <b style="color:rgb(255,102,0)">a rossz döntéseink, át nem gondolt cselekedeteink,
szabadságunkat, emberi méltóságunkat nem csak beszennyezik, de össze is
törhetik.</b> Az orvosok egybehangzó véleménye, hogy a <b style="color:rgb(255,102,0)">gondolatban,
cselekedetben, mulasztásokkal elkövetett bűneink mindenféle testi,
szellemi betegségnek a forrásai lehetnek.</b> <b style="color:rgb(255,102,0)">Anyánk az Egyház</b>, ilyenkor
tavasszal, a húsvéti szent időben az embereket ösztönzi az
elcsendesedésre, a szellemi, lelki tisztulásra, a bűnbánat tartására.
Ősidőktől a lelki tisztulás útjára lépő ember Isten törvényeire figyel,
azok fényében újítja meg életét. <b style="color:rgb(255,102,0)">Az erkölcsi életünket szabályozó
parancsok világosak, egyértelműek, és hosszú évezredek tapasztalata
alapján váltak az emberiség közkincsévé,</b> ezért merem én is a bűnbánat
útján, mint jelzőoszlopokat magunk elé állítani. <br><br><b style="color:rgb(255,102,0)"><u>Isten a történelem során háromszor adott parancsokat az emberiségnek. <br></u></b><br><u><b>I.</b></u>
A Szentírás szerint, <u style="color:rgb(255,102,0)"><b>még a bűnbeesés előtt,</b></u> Teremtőnk két dolgot kért
tőlünk: <u style="color:rgb(255,153,0)"><b>„Szaporodjatok és sokasodjatok és hajtsátok uralmatok alá a
földet”. Igazából e pár szóban Isten az önfenntartás, fajfenntartás
parancsát</b></u> adta nekünk. Minden embernek kötelessége az életét
fenntartani, megtanulni uralni a saját testét, de a kommunikáció
alapvető eszközeit is, a beszédet, írást és mindazt, mi egy embert
emberré tesz. Ha útra kelünk, uralnunk kell a közlekedő eszközt, a
szerszámokat, a gépeket, mindazt mi körülvesz, mit az emberiség
évmilliárdok alatt felfedezett, alkotott, mi a civilizációnk része,
meghatározója. Uralnunk kell gondolatainkat, vágyainkat, szavainkat,
pont úgy, ahogyan a mi Urunk Jézus Krisztustól láttuk, aki még elárulása
estéjén is, nagycsütörtökön képes volt testvérei lábát megmosni.
Természetesen nem csak „uralni”, nagyra értékelni kell az életet, hanem
azt a<b style="color:rgb(255,102,0)">lázattal, szeretettel, mint drága ajándékot tovább kell adnunk a
gyermekeinknek, az utánunk jövő generációknak</b>. <u style="color:rgb(255,102,0)"><b>A fajfenntartás ösztöne </b></u>
minden élőlényben ott van, nekünk <u style="color:rgb(204,0,0)"><b>ezt a törvényt Isten írásba is adta a
Teremtés könyvének az elején</b></u>. Az élet tovább adása, szolgálata olyan
<u style="color:rgb(255,102,0)"><b>parancs, melyet ha tudatosan megszegünk, súlyos bűnt követünk el.</b></u> Az
Isten adta fényt, az életet bűn veszni hagyni, kioltani.<br><br>II.
Sajnos nem volt elég e két rövid, világos parancs, ezért Isten a bűnbe
esett emberiségnek részletes eligazítást adott a <u><b style="color:rgb(255,102,0)">tízparancsolatb</b></u>an. A
tízből a három első parancsolat Teremtőnk felé irányítja figyelmünket, a
következő hét szüleinkkel és embertársainkkal való viszonyunkat
határozza meg.<br><br>1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! <br>2. Isten nevét hiába ne vedd! <br>3. Az Úr napját szenteld meg! <br>4. Atyádat és anyádat tiszteld! <br>5. Ne ölj! <br>
6. Ne paráználkodj! <br>7. Ne lopj! <br>8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! <br>9. Felebarátod házastársát ne kívánd! <br>10. Mások tulajdonát ne kívánd! <br><br><b style="color:rgb(255,102,0)">III.
És végül </b>megváltónk, Jézus Krisztus hihetetlen tömörséggel
összefoglalta Isten akaratát a<b style="color:rgb(255,102,0)"> Főparancsb</b>an, az Isten, az embertárs és
az önmagunk szeretetének a parancsolatában. <br><u><b style="color:rgb(255,102,0)">„Szeresd Uradat,
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a
legfőbb: az első parancs. A második hasonló ehhez: szeresd
felebarátodat, mint önmagadat. </b></u>E két parancson függ az egész törvény és a
próféták.” (Mt 22,37-40) <br><br>Több ezer év és összesen <u><b style="color:rgb(255,102,0)">tizenöt
rövid, tömör parancs, melyeket ha betartanánk, a mi életünk is, de az
emberiség élete is gyökeresen megváltozna.</b></u> Nem az a cél, hogy mi egymás
életét vizsgálgassuk, ítélkezve egymás hibáit, bűneit kiteregessük, mert
az acsarkodás csak rosszabbá tesz bennünket. <b style="color:rgb(255,102,0)">Az vinne előbbre, ha
mindenki a maga életében teremtene rendet, és ez lehetséges is, mivel a
magunk élete felett mi magunk döntünk.</b> Vegyük alázatosan hosszan Isten
parancsait, kéréseit, és a boldogságra vezető út jelzőkövei mentén
induljunk el. Lépjünk rá a bűnbánat, a tisztulás útjára és <b style="color:rgb(255,102,0)">minden egyes
törvénynél megállva gondolkozzunk el, hogy életünk mennyire van
összhangban az Isten adta normákkal.</b> Tudnunk kell, hogy <b style="color:rgb(255,102,0)">a bűnbánat
útjára lépő ember a</b>z elcsendesedés, az elmélkedés fényében nemcsak a
múltját faggatja, hibáit ismeri fel, hanem kemény döntéseket is hoz,
pályáját bölcsen módosítja, saját lépteit, - a múltját megbánva - <b style="color:rgb(255,102,0)">a
szeretet útjára igazítja.</b> <br><br>Az elmúlt napokban Budapesten voltam
és a Pálos sziklatemplomtól a Gellérthegy oldalában a pesti ferences
templomba zarándokoltam néhány testvéremmel. Nagy élmény volt, a
csodálatosan szép tájban, jó időben, imádságos szeretettel bandukolni a
templom felé, melyben mikor oda értünk éppen szentmise áldozatot
mutatott be az atya. A zarándokutunk végén <b style="color:rgb(255,102,0)">az Eukarisztiában az élő
Isten fogadott</b>. Ezt az egy órás utat mint bűnbánati zarándoklatot tiszta
szívvel merem ajánlani mindenkinek. Remélem, hogy eljön az az idő,
mikor a földből sudáran kinő <b style="color:rgb(255,102,0)">tizenöt kopjafa, mindegyikbe belefaragva
egy-egy Isteni parancs, hogy mint néma felkiáltó jelek </b>megállítsanak, és
némán ösztönözzenek lépteinket Istenünk lépteihez igazítani. <br><br>Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t. <br><br>Magyar Kurír</p>