[Grem] A relativizmus diktatúrája

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2013. Feb. 16., Szo, 13:33:46 CET


Kedves Flóra!
Egyébként a szorongás, a félelem saját magunkért és szeretteinkért a
keresztényeket sem hagyja érintetlenül földi vonatkozásokban. Erre Krisztus
azt mondta: Atyánk gondot visel ránk. Ennél van azonban egy komolyabban
veendő félelem. Krisztus egyértelműen mondta: "*Ne attól féljetek*, aki a
testet megölheti, hanem *attól*, aki a testet is, a lelket is az örök
kárhozatra taszíthatja."  Egy keresztény embernek a bűnt kerülni kell
(azonban a bűnbocsánat és megtérés lehetősége állandó), és a bűn kerülése
mellett kell alázatban, tisztaságban, szeretetben, békességben élnie.

Ma Amerikában egy keresztényként élni, komoly anyagi károk és
ellehetetlenedés árán teheti csak meg, mert a liberális kormányzat
törvényileg kényszeríti az állampolgárokat, az Alkotmányban foglalt szabad
vallás- és lelkiismereti gyakorlás jogával szembemenve !!!,
adódollárjaikból biztosítsák a fogamzásgátlást, az abortuszt, ami a
krisztusi tanítás alapján bűn, amit nem követhetünk el. Komoly
pénzbírsággal büntetendő az ezzel szembeszállás. Nemcsak a nácizmus, a
kommunizmus, hanem a liberalizmus is megtesz mindent, hogy megtörje a
keresztény emberek gerincét. Flóra, ahogy Böjte Csaba is utalt rá, a gonosz
lélek a történelem során mindig megtesz mindent, hogy a lelkeket Istentől:
a Szenttől, Igaztól és Jótól ilyen olyan féligazságokkal elcsábítsa. A
liberalizmus hitigazságai,
amelyeket, eretneküldözéssel büntetnek, l. jelen amerikai helyzet, ilyen
báránybőrbe bujtatott farkasok a lelkek bőrére.

Tehát, "*Ne attól féljetek*, aki a testet megölheti, hanem *attól*, aki a
testet is, a lelket is az örök kárhozatra taszíthatja."  (És természetesen
egy magát kereszténynek tartó ember sincs védve a kárhozattól, de esetleg
egy nagyon tisztességes, szeretettteljes anoním keresztény pedig többet
valósít meg Krisztus tanításából. Ezért vannak pl. a megtérésre rendelt
időszakok az egyházi évben: advent, nagyböjt - hogy attól féljünk, aki a
kárhozatra vethet!!)

Sajnálom, hogy Benned a keresztény hitigazságok keltenek félelmet, de ahogy
az előző levelemben írtam, kíváncsian várom, melyek.

Egyébként, megértem érzéseidet, hiszen komoly propaganda hadjárat folyik
hazánkban a kommunizmus hatalomátvétele óta a materialista, ateista és
újabban a liberális gondolkodás jegyében a katolikus, keresztény tanítás
befeketítéséért. Örülök, hogy felveted ezeket a gondolatokat.

Szeretettel,
Emőke




2013/2/16 Emoke Greschik <greschem at gmail.com>

> Kedves Flóra!
> Melyek azok a keresztény hitigazságok, amelyek nincsenek összhangban a
> békés egymás mellett éléssel?
> Kérlek, nevezd meg, hogy tudjunk miről beszélgetni, mert az úgymond
> ijesztő (számomra ismeretlen) hitigazságok hiányában nem tudok tovább
> gondolkodni a témában.
> Köszi,
> Emőke
>
>
> 2013/2/16 Koós Flóra <koosf at t-online.hu>
>
>> **
>> Nos tehát a keresztény hitigazságokat nem lehet alárendelni a békés
>> egymás mellett élésnek.
>> Ez valóban fenyegetés, azt gondolom, amitől minden okom megvan félni. Az
>> életemet és a szeretteim életét. Remek.
>> Más igazságok ugyanis nincsenek, amelyeket a békés egymás mellett élésnek
>> ne lehetne alárendelni. Azt gondolom, attól igazságok, hogy lehet tőlük
>> békésen egymás mellett élni.
>> Ez maga szerintem csomópont, kulcsfontosságú kérdés. Éppen elég nehéz
>> békésen egymás mellett élni az emberi populáció tagjainak, akiknek
>> ösztönvilágában mélyen gyökerezik az alfa pozícióért folyó harc, az
>> agresszió, mai szóval a verseny.
>> Mindezt megszelídíteni jött létre a szolidaritás, a közösség, a munka, a
>> kommunikáció, a beszéd.
>> Hitem szerint legvégül Jézus maga.
>>
>> Hogy sikerült az általa mondottakból olyan hitigazságokat előállítani,
>> amelyeket nem lehet alárendelni a békés egymás mellett élésnek,  ez
>> mutatja, hogy az ember milyen erősen állati lény most is még.
>> Jézus "földi mennyországában" ott maradt az antagonizmus, az ember állati
>> idegenkedése, ellenségeskedése vélt versenytársaival szemben. Máskülönben
>> nem jött volna létre az egyház hierarchiája sem.
>>
>> A gondolati struktúrák minden vitában gyengítik egymást szerintem, és
>> ettől még nem érzem fenyegetve magam.
>> A remény: a tágasabb kommunikációs tér miért túl erős megszorítás?
>>
>> Ezt nem értem. De amit megértettem, komoly ijedtséggel tölt el.
>>
>>
>> ----- Original Message -----
>> *From:* Bánhegyi Péter <banhegyip at mnb.hu>
>> *To:* 'grem at turul.kgk.uni-obuda.hu'
>> *Sent:* Thursday, February 14, 2013 4:25 PM
>> *Subject:* Re: [Grem] A relativizmus diktatúrája
>>
>>  Kedves Flóra!****
>>
>> ** **
>>
>> A helyzet sajnos, úgy vélem, nem ilyen egyszerű. Nem pusztán arról van
>> szó, hogy jó szándékú emberek keresik egymás megértésére az alkalmat. Ilyen
>> is van, kell is, hogy legyen, sőt, ebből kellene a legtöbb, de sajnos a
>> hatalmi küzdelmek léte tény, és ne higgyük, hogy csak azért, mert nem
>> fegyverrel esünk egymásnak, onnét kezdve már egyszerűen le tudjuk rendezni
>> közös dolgainkat.****
>>
>> ** **
>>
>> A nyelv mint hatalmi eszköz jelenségének egyik ismert - és Michel
>> Foucault-hoz hasonlóan szintén a "progresszív" körökhöz sorolható és
>> hasonlóan már szintén elhunyt - képviselője Pierre Bourdieu francia
>> szociológus volt. Magyarul is olvasható tőle sok írás, többek között az
>> alábbi idézet is:****
>>
>> ** **
>>
>> "Minden szimbolikus rendszer egyetlen felosztási elv következetes
>> alkalmazásának köszönheti struktúráját (...), s mivel ezek a rendszerek
>> csak antagonisztikus osztályokra bontva tudják tagolni a természeti és
>> társadalmi valóságot, vagyis mivel a jelentést s e jelentés általános
>> megértését a bekebelezés és a kizárás logikájával érik el, már
>> struktúrájuknál fogva is roppant alkalmasak arra, hogy egyidejűleg
>> bekebelező és kizáró, egyesítő és elválasztó, egybefoglaló és
>> megkülönböztető funkciót töltsenek be." *(A vallási mező kialakulása és
>> struktúrája, magyarul 1978-ban jelent meg)*
>>
>> ** **
>>
>> Röviden, *a nyelv, mint szimbolikus rendszer, nem semleges*, azaz maga a
>> megfogalmazás magában hordja a preferált valóságot. Ily módon igaz, hogy
>> mindannyian együtt konstruáljuk a valóságot - de nem ugyanazt a valóságot,
>> illetve ami még rosszabb, egymást kizáró valóságokat konstruálunk,
>> mindenféle gyilkos szándék nélkül is. Egy pontig talán együtt tudunk
>> haladni, de a fent említett felosztási elv azon túl már működni kezd, mert
>> aki mindent elfogad, amit mások mondanak, az nem fogad el semmit sem - és
>> ez is egy külön "valóság".****
>>
>> ** **
>>
>> Hozhatunk korábbi példákat is: amikor el kellett dönteni, hogy vitatott
>> helyzetben ki kerüljön egy adott ország trónjára, akkor többféle, egymást
>> kizáró történet, indoklás, családfa stb. létezett, de ezek nem létezhettek
>> sokáig párhuzamosan. Valamelyik konstruált valóságnak tényleges valósággá
>> kellett válnia, akár fegyveres küzdelmek révén is. Ez nem azt jelenti, hogy
>> most itt nekünk személyesen kenyértörésre kell vinnünk a dolgot, de ilyen
>> kis küzdelmekből áll össze a kommunikációs tér, amelyben az ilyen kis
>> küzdelmek finom csengései fülsiketítő robajjá is összeállhatnak.****
>>
>> ** **
>>
>> Nem feltétlen szükséges egyébként valóban egymást "ártó szándékú
>> ellenségként" feltételezni, de a különböző valóságok egymáshoz való
>> viszonyán ez nem változtat. Amennyiben például a globális új etika az
>> egyneműek házasságát vagy az abortuszt legitim alternatívának tartja a
>> szabad választás során, akkor ne csodálkozzunk, hogy, mivel ezek a
>> keresztény Szentírással ellentétesek, a keresztény valóságlátás ezt
>> fenyegetésként fogja fel - és *vice versa*. Másként fogalmazva: lehet,
>> hogy személyesen nem mindenki gondolja úgy, hogy mondandójával bárkit is
>> támadna, azonban maga az a gondolati struktúra, amelyet képvisel, amelyben
>> megnyilatkozik, kizár vagy legalábbis gyengít más struktúrákat. Ilyen
>> esetben pedig az illető struktúra vagy feladja a küzdelmet, vagy csak
>> egyszerűen szépen odébb ballag, de az is lehet, hogy felveszi a kesztyűt.
>> Mivel pedig Jézus Krisztus a hitvallást várja el a követőitől, ilyenkor nem
>> hallgathatnak, nem hallgathatunk.****
>>
>> ** **
>>
>> Hogy azonban megcsillanjon evilági remény is: egy másik jeles posztmodern
>> gondolkodó, Jürgen Habermas kezelhetőnek látja a helyzetet, ha legalább egy
>> tágasabb kommunikációs teret közösnek fogadnak el a felek, amelyen belül
>> nem kívánnak uralkodni a másikon. Ezt azonban több kritikusa is túl erős
>> megszorításnak tartja, a helyzet tehát mégsem rózsás, a küzdelem folyik
>> tovább, a történelemnek nincs vége, hatalomnak pedig lennie kell. Ha a
>> békés egymás mellett élés megvalósul, az már óriási eredmény, de azt is
>> látni kell, hogy például keresztény szemmel a hitigazságokat nem lehet
>> ennek alárendelni.****
>>
>> ** **
>>
>> Hangsúlyozom: ezeket a nyelvvel kapcsolatos nézeteket nem keresztény
>> gondolkodók alkották meg, a keresztény gondolkodók ellenben találva érezték
>> magukat, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ezek az elméletek nem a keresztény
>> valóság erősítése céljából jöttek létre, és nyíltan bemutatták egy, a
>> keresztény hit - és úgy általában az európai tradíciók - iránt minimum
>> közömbös értelmiségi koncepció céljait és elemeit (lásd még a lenti 1982-es
>> Foucault idézetet is). Miért lenne hát meglepő a keresztény hívek
>> tiltakozása, amikor e posztmodern program kezd valóra válni?****
>>
>> ** **
>>
>> További szép napot kívánva továbbra is****
>>
>> Bánhegyi Péter****
>>
>> ** **
>>
>> *From:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [mailto:
>> grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] *On Behalf Of *Koós Flóra
>> *Sent:* Thursday, February 14, 2013 2:24 PM
>> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> *Subject:* Re: [Grem] A relativizmus diktatúrája****
>>
>> ** **
>>
>> Kedves Péter!****
>>
>>  ****
>>
>> Kik konstruálják meg az új valóságot?****
>>
>> Nemde mindnyájan? Azok is, akik keresztények, és azok is, akik nem. ****
>>
>> Esetleg egymásnak nem feltétlenül tetsző módon.****
>>
>> De szükséges feltételezni, hogy egymás ártó szándékú ellenségeként?****
>>
>> Bármelyik csoportról van is szó.****
>>
>> Foucaultnak ez sztem igen érdekes és jó meghatározása. ****
>>
>> Kiindulva belőle le lehet vezetni, hogy van még más is, mint az ember
>> szavai, szervezete, tárgyai. De nagy meglátás szerintem, hogy ezek óriási
>> jelentőségűek az emberközösség életében.****
>>
>> Igen érdekes, hogyan lehet a nyelvet hatalmi eszközként használni? Van
>> esetleg idézet vagy gondolat?****
>>
>>  ----- Original Message ----- ****
>>
>> *From:* Bánhegyi Péter <banhegyip at mnb.hu> ****
>>
>> *To:* 'grem at turul.kgk.uni-obuda.hu' ****
>>
>> *Sent:* Thursday, February 14, 2013 11:01 AM****
>>
>> *Subject:* Re: [Grem] A relativizmus diktatúrája****
>>
>> ** **
>>
>> Kedves Listatagok!****
>>
>> ** **
>>
>> A lenti összefoglalóból kimaradt, hogy e globális új etikának milyen
>> előzményei voltak az emberi gondolkodásban a XX. század derekán. Ezek
>> alapján szerintem látható, hogy a nyelvi "újítások" nem egy "üldözési
>> mánia" termékei, hanem benne foglaltaknak a társadalomtudományi
>> diskurzusokban.****
>>
>> ** **
>>
>> Első lépésként fontos a filozófia nyelvi fordulata az 1950-es években.
>> Talán közhelyesen hangzik ma, de a nyelvészek számára akkor nem volt az,
>> hogy a szavakat struktúrában, azaz mondatokon belül kell vizsgálni, nem
>> önmagukban hordozzák a jelentéseket. Ennek előfutára a logikai gondolkodás
>> XIX. század végi nagy alakja, Gottlob Frege volt, de igazi jelentőségre
>> majd Ludwig Wittgenstein munkásságával tesz szert, aki már nemcsak a nyelv
>> logikai felépítését vizsgálja, hanem azt is, hogy a nyelvnek társadalmi
>> kontextusa is van, azaz a jelentéstartalmak nem állandók. Ezeken a nyomokon
>> John Searle fejti majd ki a híres beszédaktus elméletét, ami szerint a
>> beszédaktusok egyike a nyelv deklaratív funkciója, ahol a nyelv használója
>> tekintélyénél, legitimitásánál fogva alakítja a jelentést, és ennek
>> segítségével a világot is alakíthatjuk a szavainkhoz.****
>>
>> ** **
>>
>> Másodjára rövid illusztrációként a filozófiai útkeresések is fontosak.
>> Ezen belül az ember szerepe, filozófiai léte vált kérdésessé: önálló
>> szubjektum-e vagy pedig csak "társadalmi" (vagy egyéb) termék? Többen
>> tarthatatlannak ítélték az ember filozófiai helyzetét, mert úgymond
>> beragadt a múltjában. Nézzük csak erről a XX. század végi gondolkodásra
>> nagy hatást gyakorló Michel Foucault álláspontját:****
>>
>> ** **
>>
>> "Az emberen uralkodik az élet, a munka és a nyelv: konkrét léte bennük
>> találja meg meghatározottságait; csak szavain, szervezetén és az általa
>> gyártott tárgyakon keresztül lehet az ember közelébe jutni, mintha először
>> ezek (és csakis ezek) birtokolnák az igazságot; és maga az ember, mihelyt
>> gondolkodik, csak olyan lényként tárul föl tulajdon szemében, aki már
>> szükségképpen bizonyos áthatolhatatlansággal, redukálhatatlan
>> előidejűséggel rendelkezik, aki már élőlény, termelőeszköz és őt megelőzően
>> létező szavak hordozója." *(Szavak és dolgok, 1966)*****
>>
>> ** **
>>
>> Továbbá egy élete végi, 1982-es interjújából:****
>>
>> ** **
>>
>> "a szubjektivitás új formáit kell előmozdítanunk, megtagadva az
>> individualitás azon formáit, amelyet évszázadokon át ránk erőltettek".***
>> *
>>
>> ** **
>>
>> Mindezek alapján is látható, hogy nem légből kapott az, hogy a szavak
>> kontextusainak és jelentéseinek a változtatásával új mögöttes valóságot, új
>> "szubjektivitást" konstruáljunk meg. A posztmodern irányzatok maguk is azt
>> vetették fel a korábbi időszakok, társadalmi berendezkedések szemére, hogy
>> a nyelvet is hatalmi eszközként használták. Az individualitás levetendő
>> formái között pedig természetesen ott szerepelt a keresztény kultúrkör
>> által megalapozott nyelvi rendszer, hiszen történetileg ez volt a
>> meghatározó előző fázis.****
>>
>> ** **
>>
>> Innét kezdve lehet szerintem elhelyezni az eredeti írás mondanivalóját.**
>> **
>>
>> ** **
>>
>> További szép napot kívánva****
>>
>> Bánhegyi Péter****
>>
>> ** **
>>
>> *From:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [
>> mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu<grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu>]
>> *On Behalf Of *Koós Flóra
>> *Sent:* Wednesday, February 13, 2013 9:49 PM
>> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> *Subject:* Re: [Grem] A relativizmus diktatúrája****
>>
>> ** **
>>
>> A pápa lemondásában is szerepel a szabadság szó, tegnapelőtt Beer püspök
>> úrral volt egy beszélgetés, amiben kifejezetten rajongóan beszélt a
>> szabadságról.****
>>
>> Akkor nem lopakodó globális etika, ha ők mondják? Vagy ők is beépített
>> emberek?****
>>
>> Hogyan lehetne természeti adottságokat lebontani? Kisebb természeti
>> adottságokra? ****
>>
>> Ki mondja meg pontosan, hogy mi a rossz? Ha én úgy gondolom, hogy nőnek
>> lenni rossz, akkor az úgy is van?****
>>
>> Honnan veszi bárki is, hogy egy nemzeti nyelv változásait tudatosan,
>> tervszerűen és hosszútávon befolyásolni lehet kívülről?****
>>
>> Milyen bizonyítékot fogadna el a cikk szerzője arra nézve, hogy ezek a
>> szavak, fogalmak, kifejezések előre megfontolt aljas szándék nélkül
>> kerültek bele egyszerűen a nyelvünkbe, nyelvhasználatunkba?****
>>
>> Szerintem ez üldözési mánia.****
>>
>> Sokkal hihetőbb számomra, hogy valakinek vagy valakiknek nem tetszik ez
>> vagy az a szó, nem szereti/k használni valamiért. Érdekes vita lehet, ki
>> milyen jelentéstartalmat rendel egy-egy hangalakhoz.****
>>
>>  ****
>>
>> Úgy tűnik ebből a szövegből, aki nem követi Krisztust, hanem mondjuk
>> mohamedán vagy zsidó, az nem lehet rendes ember. Csak olyan, aki
>> összeesküdött a keresztények ellen. ****
>>
>> Így lenne igaz ez?****
>>
>>  ----- Original Message ----- ****
>>
>> *From:* Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ****
>>
>> *To:* grem at turul.banki.hu ****
>>
>> *Sent:* Saturday, February 09, 2013 12:58 PM****
>>
>> *Subject:* [Grem] A relativizmus diktatúrája****
>>
>> ** **
>> Az észrevétlenül lopakodó új globális etika****
>>
>> ** **
>>
>> A berlini fal leomlása óta globális kulturális forradalom zajlik a
>> világon. Egy új, "kereszténység utáni" erkölcs új kifejezései, normái,
>> értékei, életsílusai terjedtek el és váltak globálisan irányadóvá. Az új
>> etika jelszavai megtévesztően hasonlóak a keresztény szeretetparancs
>> alapelveihez, tartalmuk mégis különösen más. Rendkívül fontos, hogy
>> keresztényként tudatosítsuk, mi is történik körülöttünk; fontos, hogy
>> felismerjük a csúsztatásokat, az eszmei hátteret, és fellépjünk az igaz,
>> krisztusi értékek védelmében. ****
>>
>> *[image:
>> http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kriszta/KKEP_13.jpg]*
>> *Árulkodó kifejezések*
>>
>> Az új etika többek közt egy újfajta nyelvezetben válik felismerhetővé,
>> amely ma a médiától az iskolákig, a kultúrától a törvényhozásig mindenütt
>> visszhangzik. Íme néhány példa: konszenzus, diszkriminációmentesség,
>> sokféleség, másság, szabadság, párbeszéd, életminőség, a választás joga,
>> tudatos döntés, gender, egyenlőség elve, partnerség, átláthatóság,
>> kulturális ráhangolás, holisztikus, konzultáció, befogadás,
>> női/gyermeki/reproduktív jogok, szexuális orientáció, biztonságos abortusz,
>> vesztes nél-küli megoldás, szekuláris spiritualitás, békére nevelés stb. E
>> szóhasználatban az örök értékekre utaló szavak mellett bőven találunk
>> ártalmatlannak tűnő, de könnyen átértelmezhető kifejezéseket is.
>>
>> Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az új nyelvezetből hiányoznak olyan,
>> sajá-tosan a zsidó-keresztény hagyományhoz tartozó szavak, mint például
>> igazság, erkölcsiség, lelkiismeret, ész, szív, szüzesség, tisz-taság, férj,
>> feleség, apa, anya, szolgálat, tekintély, igazsá-g, törvény, hit, remény,
>> szenvedés, bűn, barát, ellenség stb.
>>
>> Megfigyelhető a fogalmak csúsztatása is. Manapaság tekintély helyett
>> egyéni autonómiáról és jogokról hallunk, házastársak helyett partne-rekről,
>> boldogság helyett életminőségről, család helyett a család különböző
>> formáiról, iden-titás helyett sokféleségről, többségi szavazás helyett
>> konszenzusról, kiállás helyett párbeszédről, egyetemes értékek helyett
>> globális etikáról stb.
>>
>> *Szavakból - cselekvési normák*
>>
>> Az új fogalmak nem maradtak pusztán nyelvi jelenségek, hanem mára -
>> szinte észrevétlenül - meghatározó, sőt kötelező cselekvési elvekké váltak
>> a politikában, a törvényhozásban, az igazságszolgáltatásban, a kultúrában,
>> az egyészségügyben, az oktatásban, vagyis az élet minden területén (pl. a
>> diszkriminációmentesség elve tiltja, hogy ma bárki bűnnek merje nevezni a
>> homoszexuális viselkedést). Noha legtöbbjük törvényileg még nem kötelező,
>> az új etika hatékonyabban diktál, mint a nemzetközi törvények.****
>>
>> Az új nyelvezet megalkotói tudatosan kerülték a fogalmak jelentésének
>> pontos meghatározását. Az ürügy az volt, hogy a meghatározás elvenné az
>> egyéni értelmezés szabadságát, a valós cél azonban stratégiai és
>> manipulatív: lehetővé tenni a legellentmondóbb értelmezéseket is. A
>> reproduktív egészség fogalma például éppúgy jelentheti az anyaságot, mint a
>> fogamzásgátlást vagy az abortuszt, az önkéntes sterilizációt, a mesterséges
>> megtermékenyítést vagy bármely, szexualitással kapcsolatos viselkedést.
>>
>> *Hogyan ment végbe e "lopakodó" kulturális forradalom? *
>>
>> A nemzeti szint *fölött* és *alatt*, a demokratikusan választott nemzeti
>> kormányok megkerülésével: az ENSZ és a vele együttműködő nem kormányzati
>> szervezetek összefogásával. A hidegháború után, amikor a multinacionális
>> vállalatok pénzügyi és gazda-sági hatalma ugrásszerűen nőtt, a
>> nemzetállamoké pedig csökkent, az ENSZ a globális kormányzat stratégiai
>> központjává tette magát. "Egyetemes morális tekintélyével" kívánta
>> el-lensúlyozni a piac globális gazdasági erejét, és ehhez globális etika
>> kialakítását tűzte ki célul. "Szakértőinek" közreműködésével 1990-től
>> kormány-közi konferenciákon dolgozta ki és hat év alatt megteremtette az új
>> világrendet. Hatékony segítséget kapott a vele azonos szemléletű, a
>> kormányokkal egyenlő partnernek tekintett (!) nem kormányzati
>> szervezetektől, amelyeket tévesen civilnek is neveznek, noha olykor csupán
>> egy-egy radikális kisebbség érdekcsoportjai.
>>
>> *Eszmei háttér*
>>
>> A globális etika a posztmodernitásba illeszkedik, amely alapvetően
>> tagadja az objektív igazságot és valóságot. Úgy véli, minden normát és
>> struktúrát tetszés szerint le lehet bontani és újra lehet építeni - sőt a
>> "felszabadítás" jegyében meg is követeli a struktúrák lebontását (a
>> társadalmi és kulturális hagyományok, a vallási törvények, de még a
>> természeti adottságok, pl. férfi-nő különbözőségének felszámolását is).
>>
>> A posztmodernitás legfőbb, irányadó értéke a választás szabadsága. E
>> parttalan szabadság jegyében az ember számára a *rossz* választásának
>> jogát is megköveteli (abortusz, homoszexualitás, "szabad szerelem",
>> eutanázia, tekintély és hierarchia elvetése stb). A posztmodern etika ezzel
>> - erőszakosan, globális normatív tekintélyt követelve - a termé-szettörvény
>> és az isteni kinyilatkoztatás fölé helyezi magát.
>>
>> *A relativizmus diktatúrája*
>>
>> A választás posztmodern etikája a hierarchiák felszámolásával
>> di-csekszik, ám eközben az értékek új hierarchiáját hozza létre, XVI.
>> Benedek pápa kifejezésével a relativizmus dik-tatúráját. A relativizmus
>> diktatúrá-jában emberségünk és hitünk radikális lebontását erőltetik ránk
>> finom módszerességgel, kulturális átformálás által. A re-lativizmus álarcot
>> visel, de uralkodó és romboló.
>>
>> A korábbi diktatúrák hangosak, erőszakosak, központosítottak, leigázóak,
>> megfélemlítőek. A relativizmus diktatúrája halk, rejtett, intézményeken
>> belüli, "barátságos", decentralizált, globális. Stratégiája lágy, alulról
>> felfelé irányuló, nemhivatalos, belső. A relativizmus diktatúrájának
>> végeredménye az ember és a természet lebontása, valamint az aposztázia
>> terjesztése a világban, különösen a fejlődő országokban.
>>
>> *Mit tehet ebben a helyzetben a keresztény ember? *
>>
>> A múlt ideologikus rendszereihez hasonlóan a globális etika vége is az
>> lesz, hogy lebontja saját magát. Mivel tele van belső ellent-mondásokkal,
>> nem fenntartható. Nem valószínű azonban, hogy a globális ci-vilizáció
>> önmagától visszatér a józan észhez és a hagyományos értékekhez. Az új
>> kultúrát tehát evangelizálnunk kell.
>>
>> Ennek során nagyon fontos a tisztánlátás, mert könnyű összetéveszteni a
>> globális etika jelszavait és értékeit az egyház társadalmi tanításával. Az
>> új etikában szereplő "egyenlőség elve" nem ugyanaz, mint az igazságosság
>> zsidó-keresztény fogalma; más a "tudatosság- és érzé-kenységnövelés", mint
>> a lelkiismeret erkölcsi és teológiai nevelése; más a "nők egyenlő esélyhez
>> juttatása", mint férfi és nő egyenlő méltósága, a "pozitívan élni" fogalma
>> nem ugyanaz, mint a teológiai remény fogalma;  a kényszerű "szabad
>> választás" más, mint a krisztusi szabadság; az "emberi jogok,
>> jogosultságok, diszkriminációmentesség" egészen más, mint Isten irgalmas
>> szeretetének örömhíre. Fontos, hogy észrevegyük: a kétféle logika két külön
>> irányba vezet. Világosan el kell választanunk a globális etikát a hiteles
>> keresztény humanizmustól.
>>
>> Nem vehetünk részt olyan kétértelmű programokban, amelyeket a globális
>> etika ügynökei irányítanak. Szavainkban pedig ügyelnünk kell, nehogy az új
>> fogalmak elfoglalják az evangelizáció helyét: a mi feladatunk az
>> evangelizáció, nem pedig az, hogy emberi jogokról és fenntarthatóságról
>> beszéljünk. Vajon nem az "üdvös-ség fokozatos szekularizációjáról" óvott
>> II. János Pál pápa *Redemptoris missio* kezdetű enciklikájában? Fontos,
>> hogy az új etika homályos fogalmaival kapcsolatban mindig világossá tegyük,
>> mi külön-bözteti meg ezeket az Egyház szociális tanításától és az
>> evangéliumtól, másként hallgatóink elbizonytalanodnak és hitük is
>> meggyengülhet. *Novo millennio ineunte* kezdetű enciklikájában II. János
>> Pál pápa arra hív bennünket, hogy Krisztustól induljunk el. A jelen
>> helyzetben ez az újrain-dulás a feladatunk.
>>
>> *Összefoglalónk Marguerite A. Peeters: Új globális etika: kihívások az
>> Egyház számára c. tanulmánya alapján készült (kiadta: a Magyar Katolikus
>> Családegyesület). A szerző a brüsszeli székhelyű lnstitute for
>> Intercultural Dialogue Dynamics igazgatója.*****
>>
>> Ménesi Krisztina/Magyar Kurír****
>>
>> Kép: laboringinthelord.com****
>>  ------------------------------
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem****
>>
>>  ------------------------------
>>
>>
>> Confidentiality Note: This e-mail is intended only for the person(s) or
>> entity(ies) to which it is addressed and may contain information that is
>> privileged, confidential or otherwise protected from disclosure. Any
>> review, retransmission or other use of, or taking of any action in reliance
>> upon this information by anyone other than the intended recipient(s) is
>> prohibited. If you have received this e-mail in error, please notify the
>> sender immediately and destroy the entire message.
>> Disclaimer: Any e-mail messages from Magyar Nemzeti Bank shall not be
>> binding nor construed as constituting any obligation on the part of Magyar
>> Nemzeti Bank, unless Magyar Nemzeti Bank and the recipient(s) have explicit
>> otherwise agreed upon in writing. ****
>>
>> P Please consider the environment before printing this email.****
>>  ------------------------------
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem****
>>
>>  ------------------------------
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130216/ca1a182e/attachment-0001.html 
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: nem elérhető
Típus: image/jpeg
Méret: 3135 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130216/ca1a182e/attachment-0001.jpe 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról