[Grem] Apátlan gyerekek

2013. Feb. 12., K, 09:30:01 CET

Kedves Flóra!
Nem teljesen értem leveled első kérdését, miszerint, ha ez a cikk nem
említi a hitbéli hozzáállást, van-e bármi létjogosultsága (-gondolom a
hitnek)?

Egyébként teljesen egyetértek azzal, amit írsz a család tagjaival történő
megérteni, együttérezni és segíteni akaró kommunikációról.
Enélkül, gondolom pokol az élet.

Szeretettel,
Emőke

2013/2/11 Koós Flóra <koosf at t-online.hu>

> **
> Ez a cikk nem vizsgálja a hitbéli hozzáállást - van-e akkor bármi
> létjogosultsága?
> Szerintem nagyon helyesen a kommunikáció, a dolgok megbeszélésének,
> értékelésének szükségességére hívja fel a figyelmet, bár nem tudom, miért,
> ezt nem mondja ki.
> Azt gondolom, fogalmazni se tudunk már lassan. A következő generáció nem
> olvas, nem ír, nem fogalmaz, és nem is fog tudni jól kommunikálni.
> Most, amikor végre látszik, milyen égetően szükséges lenne.
>
> De az alapvető probléma szerintem továbbra is az, h nem is akarunk
> szeretteinkre időt, energiát, pénzt pazarolni. Kitüntetések, hangzatos
> népszerűségek, elit munkák foglyai vagyunk.
> Hányan tudják vajon valóban lehúzni a munkahely rolóját, amikor
> hazamennek? Otthon vagyunk-e valóban, vagy csak helyileg/jogilag?
> Mind tudjuk-e azt mondani szeretteinknek: most csak Rád figyelek, mondd!
> És figyelünk-e tényleg? Ami fáj neki, fáj-e nekünk is? Örülünk-e az
> örömének?
> Megpróbáljuk-e elképzelni, milyen lehet az ő kiszolgáltatottsága a
> főnökének, az osztályfőnökének?
> Akarjuk-e elképzelni?...
> Akarjuk-e?
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
> ----- Original Message -----
>
> *From:* Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> *Sent:* Sunday, February 10, 2013 10:01 AM
> *Subject:* Re: [Grem] Apátlan gyerekek
>
> Mogyorósi Dóri, k.Lttagtól:igyelmet
>
> Kutatják a jó házasság titkát - rövid cikk
> http://hvg.hu/panorama/20130207_Egyetemen_kutattak_a_jo_hazassag_titkat
>
>
>
> 2013/2/9 Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
>
>> Bocsánat, helyesbítek. A házasság előtt az összeköltözést megengedhetőnek
>> tartom, amennyiben elég erős a két fél ahhoz, hogy ne szegje meg a 'Ne
>> paráználkodj!' parancsát. Tehát szexuális életet nem élnek.
>> Emőke
>>
>>
>> 2013/2/9 Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
>>
>>> Kedves Flóra!
>>> Szerintem, amiket Te írtál le az a lélektani oldala a kérdésnek. Azt
>>> gondolom, hogy legalább ennyire, sőt ennél sokkal fontosabb a házasulók,
>>> ill. házasok erkölcsi és hitbéli hozzáállása a kérdéshez: elfogadják-e,
>>> hogy a házassági eskü egész életre való elköteleződést fog jelenteni, ill.
>>> jelent, hogy a házasság Isten előtt felbonthatatlan. Ha így mennek a
>>> házasságba, és valaki csak olyanhoz hajlandó hozzámenni, (összeköltözés
>>> szóba sem jön), akiről majdnem bizonyosan feltételezhető előre a hasonló
>>> hozzzáállás a házassághoz, akkor a kiindulópont, és az
>>> elköteleződés-akarat, jellem, önismeret, kommunikáció, esetleg erkölcsös
>>> segítség kérése, na és a házasságban Krisztus szentségi jelenléte (l. ismét
>>> a mai 'házasság, aszkézis' levelemet), átsegítik őket a 'jón és rosszon'.
>>> Sajnos, ha ezek az oszlopai a házasságnak nem adottak, akkor valóban nem
>>> tekintik a felek a házasságot komolyabbnak, mint egy papíron is rögzített
>>> párkapcsolatnak.
>>> Én komolyan hívő, és vallását gyakorló katolikusként hiszem Krisztus
>>> tanítását a házasságról - 'nincs azt megelőző szexuális élet, és
>>> felbonthatatlan, továbbá szentségi - tehát isteni kegyelmi jelenléttel
>>> áldott'.
>>> Még ezt is el lehet rontani szeretetlenséggel és jellemtelenséggel,
>>> amint azt sok keresztény sajnos megteszi, de ha valaki komolyan gondolta és
>>> komolyan dolgozik rajta, továbbá az egyenes úton marad, szentségi és
>>> imaélettel megerősítve, akkor jó esélye van a szeretetben növekedésre.
>>> Szerencsére a családomban sok generáción keresztül semmilyen válás nem
>>> fordult elő, és ezek voltak a házasságok oszlopai a krisztusi tanítás és
>>> szentségi élet talapzatán.
>>> Egy a hűséget erősítő szentírási idézet jut még az eszembe:
>>> "Állhatatossággal mentitek meg lelketeket."
>>> Szeretettel,
>>> Emőke
>>>
>>>
>>>
>>> 2013/2/9 Koós Flóra <koosf at t-online.hu>
>>>
>>>> **
>>>> Kedves Emőke, olyan sok érdekes, izgalmas témát vetsz fel, szerintem
>>>> csupa fontos dolog, amiről sokat kellene beszélni!
>>>> Ez például sztem egy nagyon-nagyon fontos kérdés, ha nem minden
>>>> jelenlegi kérdés legfontosabbika!
>>>>
>>>> Rengeteget gondolkoztam, miért, miért ez a sok válás, miért esnek szét
>>>> a családok? Miért ez a sok  szenvedés, amikor mindenki boldog akar lenni?
>>>> Miért él olyan sok ember pár nélkül, amikor mindenki megbízható társat
>>>> keres, és mindenkinek szüksége van rá?
>>>> Mi az a hatalmas erő, amely a megszületett gyermek kicsi korában képes
>>>> szétlökni 2 embert, akikre a kicsinek oly nagy szüksége van? És miközben a
>>>> felnőtteknek is mérhetetelen szükségük van a gyermekükre és egymásra?
>>>> Magam is hozzájárultam a statisztikához. Azt hittem, belehalok, amikor
>>>> rámzuhant, h nincs más út, nem tudom felnevelni a gyerekemet az édesapjával
>>>> való szoros közösségben. Százszor azt kívántam, bár sose születtem volna
>>>> meg. És mégsem tehettem máshogy. Ha nincs mellettünk akkor drága Édesanyám
>>>> és valóban nagyon jó barátnőim, nem tudom, hol lennék most, és hol a
>>>> legdrágább, a gyerek.
>>>>
>>>> A nemrég idézett Révész Sándor cikk a Népsz.-ban azt a választ adja: a
>>>> gazdasági kényszer kisebb.
>>>> Próbáltam értelmezni ezt, és nem megy. Nagyon nehéz anyagi körülmények
>>>> között élek, de ez hajszálnyit sem befolyásol a párválasztásomban. Mint
>>>> ahogy nem befolyásolt soha, akkor sem, amikor sokkal jobbak voltak a
>>>> körülményeim.
>>>> Tudom, létezik érdekházasság. Tudom, van, aki ezért. De egyrészt ez
>>>> nagyon kis százalék, másrészt állítom, h bármi az oka a párkapcsolat létrejöttének,
>>>> hosszú távon működni csak akkor tud, ha a felek között valódi érzelmi kötés
>>>> is van.
>>>>
>>>> Ha nem csal a figyelmem, két fő vonulata van a válásoknak. Az egyik,
>>>> amelyikben a nő lázad föl az őt és a gyereket ért erőszakosságok ellen, ez
>>>> volt az én esetem is. Ennek egyértelműen az az oka, hogy ezt ma lehet. Nem
>>>> köveznek meg érte, nem zárnak be sehova, lényegében legálisan dönthetünk
>>>> úgy, hogy önálló életet élünk inkább, cserébe a békéért, nyugalomért. A
>>>> szétszakadt család azért persze nagyon fáj, rettenetes kudarcélmény, és
>>>> visszaveti a feleket minden értelemben. Összességében azonban a gyereknek
>>>> is jobb, fogalmazzunk úgy, a kisebb rossz. Végső soron azt kell gondoljam,
>>>> jó a férfiaknak is. Bele kell nézni a tükörbe, és nézni, látni kell
>>>> magunkat. Mert ettől jobb lesz. Próbálni kell alakítani, faragcsálni
>>>> magunkat, mert igenis szükségünk van egymásra. Ezért egymáshoz kell
>>>> igazítani magunkat. Elviselhetővé kell válnunk.
>>>>
>>>> A másik fő vonulat szerintem, amikor középkorú ffi, sok esetben több
>>>> gyerek megszületése után egy fiatalabb nő miatt költözik, válik el.
>>>> Gondolom, erről is vannak ismereteink mindnyájunknak. Szörnyűséges dráma.
>>>> Különös módon azonban azt gondolom, ennek is oka többek közt a női
>>>> egyenjogúság kivívott állapota. A fiatal nők nem lennének ott a
>>>> munkahelyeken, ahova a ffiak dolgozni járnak, míg a feleségük babázik, ha
>>>> nem dolgozhatnának.
>>>>
>>>> Innen, belőlem úgy látszik a világ: a nők egyenjogának nagyon is helye
>>>> van. Sokszor elcsodálkozom, miért, hogy a nők igenis nagyon okosak. Sokkal
>>>> több bölcs barátnőm volt életemben, mint férfiismerősöm, igaz,
>>>> pedagógusként eleve sok nő között élek. Ha belegondolok, az ősi időkben,
>>>> amikor a ffiak vadászni jártak, sokkal több tapasztalatot szerezhettek a
>>>> világról, sokkal inkább szükségük volt a logikájukra, a helyzetek
>>>> értelmezésére. Mégis semmi lényeges különbség nem mutatkozik ezekben,
>>>> bizonyára valamiféle genetikai kiegyenlítő mechanizmus miatt. Érdekes módon
>>>> a kisgyerek nevelésével járó monotóniát mi is nehezen viseljük, és ugyanúgy
>>>> vágyunk a közösség tagjai lenni (dolgozni, munkahelyre járni) mint a ffiak.
>>>> Ez is kiegyenlített, pedig lehetne sokkal szélsőségesebb.
>>>> Mindezért hát meg is kapjuk. Köszönet a ffiak nagyvonalú belátásának.
>>>> Csak itt nincs vége sajnos.
>>>>
>>>> Mert az új valóság az, h a nők nagy része még többet dolgozik, még
>>>> többmindenért felelős, mint azelőtt. Nem teheti le a terhesség, a
>>>> szoptatás, a kisgyerekkori 24 órás közellevési-szükséglet nehézségeit. De
>>>> a diplomáért való szakdolgozásét, szigorlatozásét, nyelvvizsgázásét sem.
>>>> Nem a háztartásvezetést, nem a munkahelyi megfelelést, a továbbképzési
>>>> elvárásokat. És ez egyszerűen sok. Nagyon sok sajnos. Nem így állnánk
>>>> különben.
>>>>
>>>> Két megoldás kívánkozik. Egy: vissza a munkamegosztáshoz. Nők: otthon,
>>>> annál a bizonyos fakanálnál, ffiak a munkahelyen. Ebből máris erősen
>>>> előtűnik a konfliktusforrás: a fiatalabb nők jelenléte a munkahelyeken, míg
>>>> a feleség bezártnak, monotonnak érzi az életét. Ráadásul nem találkozik
>>>> férfiakkal, hisz a gyerekek körül nők dolgoznak az oviban, isiben, orvosi
>>>> rendelőben. Ez az egyensúlytalanság akkor sem jó, ha a
>>>> felek elkötelezettek, és minden törekvésük a hűség, a helyzetnek való
>>>> megfelelés.
>>>>
>>>> A másik: ha a ffiak is felvállalják valamilyen részben bezártságot, a
>>>> monotóniát. Ennek az a haszna is megvan, h a felek megismerik és ezért
>>>> jobban megértik egymás nehézségeit.
>>>> Mi is áll útjában ennek?
>>>> Persze elsősorban az, h jobb, könnyebb érdekes, nyitott, változatos
>>>> életet élni. Pláne ha fiatal nők is jelen vannak.
>>>> De szerintem igazából a rosszul felismert boldogságkép.
>>>>
>>>> Rengeteg dolog van, amiről azt hisszük, ha azt elérjük, minden rendben
>>>> lesz. Sok pénz, vezető beosztás, karrier, ranglétra. Világhír, Nobel-díj,
>>>> díj-díj-díj, népszerűség, hatalom. Néhányan közülük.
>>>> Nagyon sok energiát adunk értük, életünk  erejét, képességeinket,
>>>> sokszor szinte mindent.
>>>> Pedig szeretteink is érnek ennyit, szeretteink sokkal többet érnek.
>>>> Boldogságunk valójában az ő kezükben van.
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> ----- Original Message -----
>>>> *From:* Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
>>>> *To:* grem at turul.banki.hu
>>>> *Sent:* Friday, February 08, 2013 9:17 AM
>>>> *Subject:* [Grem] Apátlan gyerekek
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1318:apatlan-gyerekek-1&catid=48:gyerek&Itemid=71
>>>>
>>>> ------------------------------
>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>>>
>>>
>>
>  ------------------------------
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130212/baa1dbaa/attachment-0001.html 