[Grem] Apátlan gyerekek

2013. Feb. 9., Szo, 17:11:32 CET

Bocsánat, helyesbítek. A házasság előtt az összeköltözést megengedhetőnek
tartom, amennyiben elég erős a két fél ahhoz, hogy ne szegje meg a 'Ne
paráználkodj!' parancsát. Tehát szexuális életet nem élnek.
Emőke

2013/2/9 Emoke Greschik <greschem at gmail.com>

> Kedves Flóra!
> Szerintem, amiket Te írtál le az a lélektani oldala a kérdésnek. Azt
> gondolom, hogy legalább ennyire, sőt ennél sokkal fontosabb a házasulók,
> ill. házasok erkölcsi és hitbéli hozzáállása a kérdéshez: elfogadják-e,
> hogy a házassági eskü egész életre való elköteleződést fog jelenteni, ill.
> jelent, hogy a házasság Isten előtt felbonthatatlan. Ha így mennek a
> házasságba, és valaki csak olyanhoz hajlandó hozzámenni, (összeköltözés
> szóba sem jön), akiről majdnem bizonyosan feltételezhető előre a hasonló
> hozzzáállás a házassághoz, akkor a kiindulópont, és az
> elköteleződés-akarat, jellem, önismeret, kommunikáció, esetleg erkölcsös
> segítség kérése, na és a házasságban Krisztus szentségi jelenléte (l. ismét
> a mai 'házasság, aszkézis' levelemet), átsegítik őket a 'jón és rosszon'.
> Sajnos, ha ezek az oszlopai a házasságnak nem adottak, akkor valóban nem
> tekintik a felek a házasságot komolyabbnak, mint egy papíron is rögzített
> párkapcsolatnak.
> Én komolyan hívő, és vallását gyakorló katolikusként hiszem Krisztus
> tanítását a házasságról - 'nincs azt megelőző szexuális élet, és
> felbonthatatlan, továbbá szentségi - tehát isteni kegyelmi jelenléttel
> áldott'.
> Még ezt is el lehet rontani szeretetlenséggel és jellemtelenséggel, amint
> azt sok keresztény sajnos megteszi, de ha valaki komolyan gondolta és
> komolyan dolgozik rajta, továbbá az egyenes úton marad, szentségi és
> imaélettel megerősítve, akkor jó esélye van a szeretetben növekedésre.
> Szerencsére a családomban sok generáción keresztül semmilyen válás nem
> fordult elő, és ezek voltak a házasságok oszlopai a krisztusi tanítás és
> szentségi élet talapzatán.
> Egy a hűséget erősítő szentírási idézet jut még az eszembe:
> "Állhatatossággal mentitek meg lelketeket."
> Szeretettel,
> Emőke
>
>
>
> 2013/2/9 Koós Flóra <koosf at t-online.hu>
>
>> **
>> Kedves Emőke, olyan sok érdekes, izgalmas témát vetsz fel, szerintem
>> csupa fontos dolog, amiről sokat kellene beszélni!
>> Ez például sztem egy nagyon-nagyon fontos kérdés, ha nem minden jelenlegi
>> kérdés legfontosabbika!
>>
>> Rengeteget gondolkoztam, miért, miért ez a sok válás, miért esnek szét a
>> családok? Miért ez a sok  szenvedés, amikor mindenki boldog akar lenni?
>> Miért él olyan sok ember pár nélkül, amikor mindenki megbízható társat
>> keres, és mindenkinek szüksége van rá?
>> Mi az a hatalmas erő, amely a megszületett gyermek kicsi korában képes
>> szétlökni 2 embert, akikre a kicsinek oly nagy szüksége van? És miközben a
>> felnőtteknek is mérhetetelen szükségük van a gyermekükre és egymásra?
>> Magam is hozzájárultam a statisztikához. Azt hittem, belehalok, amikor
>> rámzuhant, h nincs más út, nem tudom felnevelni a gyerekemet az édesapjával
>> való szoros közösségben. Százszor azt kívántam, bár sose születtem volna
>> meg. És mégsem tehettem máshogy. Ha nincs mellettünk akkor drága Édesanyám
>> és valóban nagyon jó barátnőim, nem tudom, hol lennék most, és hol a
>> legdrágább, a gyerek.
>>
>> A nemrég idézett Révész Sándor cikk a Népsz.-ban azt a választ adja: a
>> gazdasági kényszer kisebb.
>> Próbáltam értelmezni ezt, és nem megy. Nagyon nehéz anyagi körülmények
>> között élek, de ez hajszálnyit sem befolyásol a párválasztásomban. Mint
>> ahogy nem befolyásolt soha, akkor sem, amikor sokkal jobbak voltak a
>> körülményeim.
>> Tudom, létezik érdekházasság. Tudom, van, aki ezért. De egyrészt ez
>> nagyon kis százalék, másrészt állítom, h bármi az oka a párkapcsolat létrejöttének,
>> hosszú távon működni csak akkor tud, ha a felek között valódi érzelmi kötés
>> is van.
>>
>> Ha nem csal a figyelmem, két fő vonulata van a válásoknak. Az egyik,
>> amelyikben a nő lázad föl az őt és a gyereket ért erőszakosságok ellen, ez
>> volt az én esetem is. Ennek egyértelműen az az oka, hogy ezt ma lehet. Nem
>> köveznek meg érte, nem zárnak be sehova, lényegében legálisan dönthetünk
>> úgy, hogy önálló életet élünk inkább, cserébe a békéért, nyugalomért. A
>> szétszakadt család azért persze nagyon fáj, rettenetes kudarcélmény, és
>> visszaveti a feleket minden értelemben. Összességében azonban a gyereknek
>> is jobb, fogalmazzunk úgy, a kisebb rossz. Végső soron azt kell gondoljam,
>> jó a férfiaknak is. Bele kell nézni a tükörbe, és nézni, látni kell
>> magunkat. Mert ettől jobb lesz. Próbálni kell alakítani, faragcsálni
>> magunkat, mert igenis szükségünk van egymásra. Ezért egymáshoz kell
>> igazítani magunkat. Elviselhetővé kell válnunk.
>>
>> A másik fő vonulat szerintem, amikor középkorú ffi, sok esetben több
>> gyerek megszületése után egy fiatalabb nő miatt költözik, válik el.
>> Gondolom, erről is vannak ismereteink mindnyájunknak. Szörnyűséges dráma.
>> Különös módon azonban azt gondolom, ennek is oka többek közt a női
>> egyenjogúság kivívott állapota. A fiatal nők nem lennének ott a
>> munkahelyeken, ahova a ffiak dolgozni járnak, míg a feleségük babázik, ha
>> nem dolgozhatnának.
>>
>> Innen, belőlem úgy látszik a világ: a nők egyenjogának nagyon is helye
>> van. Sokszor elcsodálkozom, miért, hogy a nők igenis nagyon okosak. Sokkal
>> több bölcs barátnőm volt életemben, mint férfiismerősöm, igaz,
>> pedagógusként eleve sok nő között élek. Ha belegondolok, az ősi időkben,
>> amikor a ffiak vadászni jártak, sokkal több tapasztalatot szerezhettek a
>> világról, sokkal inkább szükségük volt a logikájukra, a helyzetek
>> értelmezésére. Mégis semmi lényeges különbség nem mutatkozik ezekben,
>> bizonyára valamiféle genetikai kiegyenlítő mechanizmus miatt. Érdekes módon
>> a kisgyerek nevelésével járó monotóniát mi is nehezen viseljük, és ugyanúgy
>> vágyunk a közösség tagjai lenni (dolgozni, munkahelyre járni) mint a ffiak.
>> Ez is kiegyenlített, pedig lehetne sokkal szélsőségesebb.
>> Mindezért hát meg is kapjuk. Köszönet a ffiak nagyvonalú belátásának.
>> Csak itt nincs vége sajnos.
>>
>> Mert az új valóság az, h a nők nagy része még többet dolgozik, még
>> többmindenért felelős, mint azelőtt. Nem teheti le a terhesség, a
>> szoptatás, a kisgyerekkori 24 órás közellevési-szükséglet nehézségeit. De
>> a diplomáért való szakdolgozásét, szigorlatozásét, nyelvvizsgázásét sem.
>> Nem a háztartásvezetést, nem a munkahelyi megfelelést, a továbbképzési
>> elvárásokat. És ez egyszerűen sok. Nagyon sok sajnos. Nem így állnánk
>> különben.
>>
>> Két megoldás kívánkozik. Egy: vissza a munkamegosztáshoz. Nők: otthon,
>> annál a bizonyos fakanálnál, ffiak a munkahelyen. Ebből máris erősen
>> előtűnik a konfliktusforrás: a fiatalabb nők jelenléte a munkahelyeken, míg
>> a feleség bezártnak, monotonnak érzi az életét. Ráadásul nem találkozik
>> férfiakkal, hisz a gyerekek körül nők dolgoznak az oviban, isiben, orvosi
>> rendelőben. Ez az egyensúlytalanság akkor sem jó, ha a
>> felek elkötelezettek, és minden törekvésük a hűség, a helyzetnek való
>> megfelelés.
>>
>> A másik: ha a ffiak is felvállalják valamilyen részben bezártságot, a
>> monotóniát. Ennek az a haszna is megvan, h a felek megismerik és ezért
>> jobban megértik egymás nehézségeit.
>> Mi is áll útjában ennek?
>> Persze elsősorban az, h jobb, könnyebb érdekes, nyitott, változatos
>> életet élni. Pláne ha fiatal nők is jelen vannak.
>> De szerintem igazából a rosszul felismert boldogságkép.
>>
>> Rengeteg dolog van, amiről azt hisszük, ha azt elérjük, minden rendben
>> lesz. Sok pénz, vezető beosztás, karrier, ranglétra. Világhír, Nobel-díj,
>> díj-díj-díj, népszerűség, hatalom. Néhányan közülük.
>> Nagyon sok energiát adunk értük, életünk  erejét, képességeinket, sokszor
>> szinte mindent.
>> Pedig szeretteink is érnek ennyit, szeretteink sokkal többet érnek.
>> Boldogságunk valójában az ő kezükben van.
>>
>>
>>
>> ----- Original Message -----
>> *From:* Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
>> *To:* grem at turul.banki.hu
>> *Sent:* Friday, February 08, 2013 9:17 AM
>> *Subject:* [Grem] Apátlan gyerekek
>>
>>
>>
>> http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1318:apatlan-gyerekek-1&catid=48:gyerek&Itemid=71
>>
>> ------------------------------
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130209/c9e4eb3f/attachment.html 