[Grem] Magyarok karácsonya

[Hargitai]

2013.12.31. 10:01 keltezéssel, KEA írta:
> Magyarok karácsonya
>
> Magyar Hírlap, 2013.12.24. -- Bayer Zsolt
> http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=155268&cim=magyarok_karacsonya
>
>
> „Most tél van és csend és hó és halál.” Ez hát a legszebb, legigazabb,
> legmagyarabb verssor. Ez szól leginkább a nemzet lelkéből. Vörösmarty ül
> e verssor mögött. Félig bomlott elmével, a vesztett szabadságharc
> feletti kétségbeesés iszonyával. Mindig, mindenhol így ülnek a mi
> legnagyobbjaink. A váteszeink. Félig megbomlott elmével, halálosnak
> bizonyuló lelki bajokkal ülnek ők az örök magyar romokon, és
> rászoktattak bennünket a halálra.
>
>
> „Elhull a virág, eliramlik az élet...” Mások szerint ez a legszebb
> magyar verssor. Petőfink hagyta ránk, a nászútján írta, amikor a
> legboldogabb volt. És igen. Eliramlik… Igen, rászoktunk a halálra. A
> kilátástalanságra. A feleslegesség és az örök egyedüllét érzésére.
> Illyés szerint is ez a legszebb magyar verssor. Illyés pedig azt
> jövendölte a Koszorúban, hogy nyelvünket elhagyták szellemei. S ha egy
> nyelvet elhagynak a szellemei, akkor az a nyelv megszűnik. S ha a nyelv
> megszűnik, akkor azt a nyelvet beszélő kultúra, civilizáció, nemzet is
> megszűnik. Illyés talán a határon túli magyarokra gondolt. Mi pedig most
> adtuk át az ötszázezredik állampolgárságot Böjte Csaba ferences
> szerzetesnek Déváról. Illyésnek nem volt igaza.
>
> „Mert nem ijeszt, mi csak ijeszthet, / nem ölhet, mi csak ölne minket,
> /mormolj magadra varázsinget, / kiáltsd az éjbe Berzsenyinket.”
>
> Neki ebben volt igaza. A mi drága Dani grófunk pedig így szűkölt már
> kétszáz éve:
> „Romlásnak indult hajdan erős magyar! / Nem látod, Árpád vére miként
> fajul? / Nem látod a bosszús egeknek / Ostorait nyomorult hazádon?”
>
> Aki hozzászokik, hozzáédesedik, hozzábátorodik a halálhoz, annak furcsa
> idegenség még a megváltás is. Alig hiszi. S csak azért küzd mindig az
> életéért, szabadságáért, hazájáért, hogy igazolva lássa küzdelmei
> hiábavalóságát? Még a Himnuszunk is erre tanít. Csoóri figyelt fel erre
> a rettenetre:
>
> „S ah, szabadság nem virul
> A holtnak véréből,”
>
> Istenem… Ez azt jelenti, hogy hiábavaló minden harc, minden áldozat. S
> Adynk, a táltosunk is ezt gondolta, ezt hagyta örökül:
>
> „Sósabbak itt a könnyek
> S a fájdalmak is mások.
> Ezerszer Messiások
> A magyar Messiások.
> Ezerszer is meghalnak
> S üdve nincs a keresztnek,
> Mert semmit se tehettek,
> Óh, semmit se tehettek.”
>
> Soha egyetlenegy váteszünknek sem volt igaza, nem lett igaza. Egyszer
> végre, csak egyszer vallanánk már be végre önmagunknak, hogy mi nem
> halálra vagyunk szánva! Legalább most, a Megváltó születésének nagy, ősi
> és örök mítoszában nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy a mi ezeregyszáz
> éves históriánk igenis sikertörténet! Hiszen ezeregyszáz éve hatalmas
> erők szövetkeznek mindig arra, hogy mi ne legyünk. De megtépázva,
> összetörve, megcsonkítva, meggyalázva, megtaposva is – élünk. Élünk,
> vagyunk, s beszéljük a nyelvünket. Az angolok már nem tudják megérteni
> Shakespeare nyelvét, le kell nekik fordítani. Mi megértjük az ezer évvel
> ezelőtti szónkat, s valami elpusztíthatatlan, örök konoksággal
> ragaszkodunk hozzá.
>
> „És annyi balszerencse közt, / Oly sok viszály után, / Megfogyva bár, de
> törve nem, / Él nemzet e hazán. / S népek hazája, nagy világ! / Hozzád
> bátran kiált: / Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált!”
>
> Így. S csak annyi változott, hogy már nem kiáltunk a nagy világhoz
> semmit. A nagy világ már csak szégyellheti magát. Saját jogán is,
> miattunk is. Mindenért. Mert újra úgy születik meg a Megváltó, hogy
> alig-alig fogja észrevenni valaki. S aki pedig észreveszi, azt
> megköpködik majd, hogy nem elég modern, nem elég befogadó. Ezért vegyük
> észre végre mi, magyarok.
>
> Az Apocalypto így kezdődik:
>
> „Egy nagy civilizáció nem hódítható meg kívülről, amíg nem pusztítja el
> önmagát.”
>
> Ezeregyszáz éve nem tudnak bennünket elpusztítani. Holott nem sajnáltak
> semmi fáradságot ezért. Akkor ne tegyük meg azt a szívességet, hogy
> belülről elpusztítjuk önmagunkat. Boruljunk a Megváltó lábaihoz, és
> menjünk végig az úton. Végre egyszer menjünk végig rajta. Hiába
> suttogják rettenetes farizeusok, hogy vissza kell forduljunk. Mert ott
> nincs semmi, csak ők. A farizeusok, az istentagadók, a megbocsáthatatlan
> bűnök hordozói. Előre, barátaim! Krisztus megszületett! Halleluja!
>
Nagyon köszönöm ezt a cikke! Mindenkinek továbbküldöm, akinek csak 
tudom. Legyen ez a 2o14. év vezércsillaga.
Nagyon szép, sikeres, boldog Újesztendőt kivánok Mindenkinek! Hajrá 
Magyarország, hajrá Magyarok, a Jóisten
segitsen Bennünket Gy

---
A levél vírus, és rosszindulatú kód mentes, mert az avast! Antivirus védelme ellenőrizte azt.
http://www.avast.com