[Grem] Bio-Hernádszentandrás - itthon kinevették, európai díj

[Emoke Greschik]

Itthon kinevették, Franciaországban elismerték őket: Párizsban ünnepelték a
borsodi falut<http://pozitivnap.hu/belfold/itthon-kinevettek-franciaorszagban-elismertek-oket-parizsban-unnepeltek-a-borsodi-falut>
 mentés<http://pozitivnap.hu/media/pdf/itthon-kinevettek-franciaorszagban-elismertek-oket-parizsban-unnepeltek-a-borsodi-falut.pdf>

Közzétéve: 2013.12.04. Szerda, 10:30 | Utoljára frissítve: 1 napja |
Szerző: FM
  Európai Territoria Innovációs Díjat kapott Bécs és Hernádszentandrás, egy
apró borsodi falu Párizsban. Miért? Az osztrák főváros még érthető, de az
alig 500 fős magyar település, ami ráadásul az ország elmaradottabb felében
található, már nehezebben kapcsolható össze a díjjal. Pedig a válasz
egyszerű: önfenntartás és biogazdálkodás. A munka és a gyakorlat azért nem
ilyen könnyű. Lássuk csak, mi fán terem egy biofalu hazánk földjén!

Egy apró borsodi falut, *Hernádszentandrást és polgármesterét, Üveges
Gábort a napokban Párizsban ünnepelték, de pár éve itthon még kicikizték*.
Kevesen hittek a falufejlesztő-program sikerében, pedig az, egy évszázadok
óta bevált receptre épült: *az összefogásra és a munkára.*

Hernádszentandráson *három éve uniós és állami támogatással biogazdálkodást
hoztak létre. Ma már nemcsak az önellátáshoz szükséges mennyiségű terméket
állítja elő a falu, hanem piacra is jut a házilag készített finomságokból*.
Nem csoda, hogy BioSzentandrás programjával a falu felkeltette a francia
nemzetközi innovációs megfigyelő intézet, az Observatoire
Territoria figyelmét is, és a településnek ítélték  - a helyben élők
életminőségét javító, kiemelkedő önkormányzati innovációs kezdeményezéseket
elismerő -  a rangos elismerést, ami 1986 óta létezik, és *eddig hazánkban
csak Hollókő részesült ebben a kitüntetésben (2010-ben).*

*Nézzük meg közelebbről, hogyan kezdődött "Bioszentandrás" története*

"Bio a kertem, derűs a lelkem!" - ez a szlogen virít a borsod megyei
község, Hernádszentandrás
Facebook-oldalán<https://www.facebook.com/bioszentandras?fref=ts>.
A falut mostanság csak BioSzentandrásként emlegetik, mert *a lakók
biokertészkedéssel küzdenek a munkanélküliség ellen*. *három éve a közösség
és polgármestere megelégelte, hogy a környéken nincs semmi két kisbolton és
egy kocsmán kívül. Mára a 24 fős biocsapat 12 ezer négyzetméteren termel
zöldséget és gyümölcsöt.*
Úgy döntöttek ideje *kiaknázni a jó minőségű földet, ezért az egész falu
biogazdálkodásba kezdett. *Azóta mindenkinek akad munka, a porták
rendezettek, és a közösség is összetartóbb. A gazdaságot tréfásan
BioSzentandrásra keresztelték, a település címerét pedig úgy alakították
át, hogy a zöldségek is helyet kapjanak rajta.

Bio a kertem, derűs a lelkem! - Faluszlogen másképp.
BioSzentandrás egy olyan vívmány, ahol  valóban azon dolgoznak, hogy a
termeléstől az értékesítésig kiépítsék azt az utat, mely korszerű és
hosszútávon versenyképes lesz a piacon.
Mocorgó AbaújA falu egyetlen esélye a mezőgazdaság - vallja államférfiakat
megszégyenítő bölcsességgel az ország egyik leghátrányosabb helyzetű
településének polgármestere. A harminchárom éves, helyi politikus
tapasztalata szerint van az a pont, ahonnan már nincs hová hátrálni, s
kendőzetlenül hozzáteszi: - Mi elértük ezt a pontot.
Távol az országúttólHernádszentandrást mindig elkerülték az utak. A közel
500 fős álmos agrártelepülésnek csak a csend és a pacsirták éneke jutott,
erre a grófok sem járatták hintóikat. Itt nincsenek hangos kézműves
műhelyek, népszerű szolgáltató egységek, csupán két kisbolt van meg egy
kocsma. Más üzlet nincs. 1994-ben a helyi iskolát is bezárták. A faluból,
aki tehette elment, ki Budapestre, ki Kanadába. Egyedül a Hernád jött.
Legutoljára '89-ben, elpusztítva a fél falut, hajléktalanná téve tíz
családot.
Értékeken ülve*A falunak kiváló adottságai vannak* - vallja mindezek
ellenére a polgármester, rácáfolva a válságrégió kilátástalansága miatt a
helyieken is megülő apátiára. A Hernád völgye talajtanilag az Alföld
legészakibb nyúlványa. A völgy közepén található település körül olyan 20
aranykoronás földek vannak, amilyenekről Tokaj-Hegyalja szőlősgazdái is
csak álmukban mernek gondolni. A középkötött réti öntéstalaj a Hernád
hordalékával gazdagodott évszázadokon át. A régi falusiak szerint a folyó
olyan volt, mint a Nílus; mindig megtermékenyítette a földeket.
Szentandrást - az abaújiak így nevezik a települést - *három folyó veszi
körbe. A Hernád, a Kis-Hernád és a Bársonyos csatorna,* amelyek vízhozamát
egykor 14 vízimalom fogta munkára. Volt is mit őrölni, hisz a földek nagy
része első osztályú gabonaföld, de a nyolcvanas években bolgárkertészettel
is foglalkoztak, az egykori dohányszárító pajta azóta a falu közepén állva
némán mesél a daliás időkről. Ugyanakkor a rendszerváltással itt is minden
megváltozott. A téesz összeomlásával Szentandrás elveszítette az értelmes
munka reményét, a faluszervező agrárvállalkozás szerepét húsz évig semmi
nem pótolta.

Az adottságok felismeréséhez új generációra volt szükség.
*Alig három évvel ezelőtt Szentandrás zöldségtermelő biokert létesítésére
adott be pályázatot s el is nyerte az eredetileg kitűzött összeg felét, 28
millió forintot. - Két évig gondolkodtunk, mi lehetne a pályázati pénz
elfogytával is önfenntartó és tudtuk, hogy csak a mezőgazdaság ilyen. A
kezdet azonban nem volt könnyű. A programban ugyanis senki nem hitt
igazán. *
Pont itt? Miért nálunk sikerülne? Ugyan ki fog itt dolgozni? záporoztak az
ismert kérdések, a polgármester azonban leegyszerűsítette a vitát. Ez az
utolsó esélye a falunak. Vagy ez van, vagy semmi. Végül talált 27
bizonytalan lelkesedőt, akik hajlandóak voltak kapát-kaszát ragadni a
változásért.


*A "Biocsapat", ma már így hívják őket a faluban, hűen tükrözi a lakosság
korösszetételét: Máté 17 évesen, Zoli bácsi 72 évesen lett biogazdálkodási
tanuló. Férfiak és nők vegyesen, állással rendelkezők és munkanélküliek
egyaránt. Ők vállalták a másfél éves képzést. A csapat mentorálását a
gödöllői egyetemen oktató, 20 éve Magyarországon élő bioszakértő, Metthew
Hayes látja el.* Útmutatása alapján szerszámokat, vetőmagot, a kert
elindításához szükséges eszközöket vásárolva belevágtak a programba.
Amitől falu*A falu attól falu, hogy van saját termelése.* - vallja a
polgármester. A program sikeréhez ugyanakkor találni kellett a professzor
mellé olyan *agrárszakértő*t is, aki beszél a falusiak nyelvén, és akit ők
is elfogadnak szakmai irányítónak. A Szentandrás földjeihez 35 éve kötődő,
pályafutását a szomszédos falu téeszében kezdő 57 éves Tamás Béla ideális
jelölt volt a feladatra. Felesége ráadásul évtizedek óta a település
óvónője és itt mindenki ismer mindenkit.

- Harmincöt év a mezőgazdaságban megtanított az ilyen vegyes összetételű
társulattal is dolgozni. Nem is velük volt itt gond, inkább a falu többi
részével. Lenézték, cselédnek csúfolták azokat, akik dolgozni indultak.
Aztán ahogy alakult a kert, ahogy a növények elkezdtek kikelni a földből,
elnémultak ezek a hangok. Ma már jönnének ők is, de nem úgy van az. Itt az
fog aratni, aki vetett és művelte a földet. - mondja a Hernád völgy
talajtana mellett az emberi viszonyokkal is tisztában lévő agrárszakember.

*Ahol a közös munkában és az együttélésben hisznek*
Üveges Gábor annak különösen örül, hogy a program nem csak gazdasági
hozadékkal jár. - Két éve még felverte a gaz a portákat. Ma ilyet alig
látni. Az is zöldséggel foglalkozik, aki nem nevezett be a programba. A
falu 40 százaléka roma. A Biocsapat munkájából ők is kiveszik a részüket, a
27 főből tízen. Amilyen szinten van a falu, itt már nincs értelme cigányról
és nem cigányról beszélni. Egyformán szegények vagyunk és ebben nincs
köztünk különbség. Nem hiszek a kizárólagos romaprogramokban. A közös
munkában, az együttélésben hiszek. - ad országos érvényű hitvallást, a
pártoktól amúgy ódzkodó első ember.

*A biokert ráadásul nem csupán plusz jövedelmet és közös élményeket adott,
de hitet is a falunak. *Ma már komoly identitásképző a biogazdálkodás, a
szentandrásiak összetartóak lettek.

Tavalyelőtt a biokert teljes termését hazavitték a csapat tagjai. 2012-ben
30 százalékát kapták meg, 70 százalékát helyi piacokon tervezték
értékesíteni. Ehhez non-profit kft-t alapítottak, logót terveztettek,
márkát építenek és zajlik az értékesítési kapcsolatok felderítése.

*Bioszentandrás előtt távlati célok állnak. Az első és második év
bevételeit gondosan visszaforgatják, ugyanis további fejlesztéseket
kívánnak megvalósítani. A faluvédő körgátat rendszeresen kaszálni akarják,
mert a szándékok szerint a biomassza fűti majd az őszi fóliasátrakat, s
nekiláttak az éttermek folyamatos ellátásához szükséges terménytároló
létrehozásának is. A falu feldolgozott termékekről beszél, saját márkás
szörpökről, lekvárokról álmodik. A céloknak egy része nyilvános, a másik
része egyelőre hétpecsétes tito**k.*

ZárszóMint a mesében, mondhatnánk. Bár a jelenhez vezető út rögös volt és
fáradtságos, szívós munkával teli, mégis a hernádszentandrási kezdeményezés
példaértékű. Nem szól másról, mint őszinte helyzetfelismerésről, jövőbe
tekintésről, tevékeny együttélésről és 27 biokertész szorgalmáról.

*Szerző: Pozitív Nap*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131206/3da2d2da/attachment.html