[Grem] 8 kiváló magyar nő

[Emoke Greschik]

8 kivételes magyar nő, akikre érdemes büszkének
lennünk!<http://pozitivnap.hu/belfold/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk>
 mentés<http://pozitivnap.hu/media/pdf/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk.pdf>

Közzétéve: 2013.11.29. Péntek, 13:15 | Utoljára frissítve: 1 napja |
Szerző: KG
  Annak ellenére, hogy a gyengébbik nemet képviselik, hihetetlen erővel
küzdöttek céljaikért, és meg is valósították azt, amit elterveztek. Mindig
jobbra, többre törekedtek, pedig semmit sem kaptak meg harc nélkül.

*1. Árpád-házi Szent Margit (1242-1270)*

Bár szülei akaratából, mindössze három évesen került a veszprémi domonkos
apácák kolostorába, soha többé nem akart a zárda falain kívül élni.
Kislányként és felnőtt nőként is a szeretet, a szerénység és a végtelen
odaadás mintaképe volt - szent, a szó legnemesebb értelmében.


IV. Béla király a vesztes muhi csata után úgy érezte, csak Istenhez
fordulhat segítségért: a mindenhatónak ajánlotta gyermekét, Margitot, hogy
megmentse Magyarországot. A szülők később többször kérték lányukat, hogy
hagyja el a zárdát, ám a hercegnő nem élt a lehetőséggel.


Fáradhatatlanul ápolta a betegeket, dolgozott, imádkozott, és egy percig
sem foglalkozott magával. A legalantasabb munkát is szívesen végezte, és a
legrosszabb ruhákban járt. Bár hercegnőként megillette volna a különleges
bánásmód, soha nem kért rangjának megfelelő ellátást.

*2. Leövey Klára (1821-1897)*


Amellett, hogy Leövey Klára a neveléstörténet egyik leghíresebb nőalakja,
újságíróként és a magyar nemzeti eszmék elszánt védelmezőjeként is
működött. Kitörő örömmel fogadta az 1848-as szabadságharcot, és minden
pénzét, idejét a honvéd katonák ápolásának szentelte. Toborzott,
segélyezett, és ha kellett, lázított is, amit a hatalom nem nézett jó
szemmel - elfogták, és öt év várfogságra ítélték.


Mikor kiszabadult, újabb embert próbáló kezdeményezésbe fogott:
leányiskolát létesített, mert nem bírta tétlenül nézni, hogy az állam
visszaszorítja a nők nevelését. A kezdetben csupán tízfős osztály szép
lassan magas létszámú állami leánynevelő intézetté duzzadt. A Habsburgok
azonban ismét közbeléptek, és bezáratták az intézményt. Klára nem csüggedt,
inkább újságírónak állt, és folyóiratot indított. Hazaszeretete sohasem
múlt el.

*3. Kozmutza Flóra (1905-1995)*


Kozmutza Flórát sokan csak József Attila plátói szerelmeként és Illyés
Gyula feleségeként ismerik, pedig a költők nélkül is méltó a hírnévre.
1931-ben, egy beteg gyerekekkel kapcsolatos cikk ébresztette rá arra, hogy
hátralévő életében gyógypedagógiával szeretne foglalkozni. A főiskola
elvégzése után siketeket és értelmileg súlyosan károsodott embereket
kezelt, valamint lélektani vizsgálatokat végzett. Állandóan dolgozott.


Kozmutza Flóra és férje, Illyés Gyula


Kitartóan küzdött az akkor még új típusú gyógypedagógiai intézmények, mint
például az óvodák létrehozásáért, és a gyógypedagógiai hivatás társadalmi
rangjának elismertetéséért. Főigazgatója volt a Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskolának, de vezette a Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság
Pszichológiai Szekcióját is.


Az emberekhez szeretettel, megértéssel közeledett, és nem érezte magát
többnek attól, hogy ő tanít, kezel másokat. *"A gyógypedagógiai munka
művészi munka, embernevelés, mint minden jó pedagógusnak a munkája"* -
vallott egy újságírónak.

*4. Szabó Magda (1917-2007)*


A Kossuth-díjas írónő 1917-ben született Debrecenben, ahol békés otthonban,
szerető szülők között nőtt fel. *"Két tündér gyermeke voltam. Édesanyám a
fantázia és az érzelmek birodalmával, édesapám pedig az antik és a
keresztény mitológiával ismertetett meg"*. Ez a harmonikus viszony az írónő
egész életét meghatározta, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy regényiben
rendkívül érzékenyen tudta ábrázolni a szereplők lelkivilágát.



Miután Debrecenben lediplomázott latin-magyar szakon, tanítani kezdett.
Közben szorgalmasan írt, noha regényeit csak 1958-tól tudta kiadni. Talán
nem állítunk valótlanságot, ha azt mondjuk, művei közül szinte minden
magyar ember ismer legalább egyet. Az Abigél, Az ajtó, vagy éppen a
Régimódi történet sokak kedvence lett.


Hihetetlen méretű életműve ellenére Szabó Magda azt állította, nagyon
lassan vetette papírra gondolatait. *"Mire éntőlem ki tudják imádkozni a
kész könyvet, többen idegrohamot kapnak"* - mesélte. Ma az egyik legtöbbet
fordított magyar íróként emlegetik, alkotásai számos országban és nyelven
megjelentek már.

*5. Polcz Alaine (1922-2007)*


*"Az élet nem ér véget a halállal"* - mondogatta mindig Polcz Alaine. Az ő
szájából nem meglepő ez a kijelentés, hiszen 19 éves korában az orvosok
szinte a halálból hozták vissza: a II. világháborúban több katona is
megerőszakolta, és sérülései olyan súlyosak voltak, hogy újra kellett
éleszteni. Ezután kezdett el a pszichológiával foglalkozni.


Mindenki, aki ismerte Polcz Alaine-t, úgy beszél róla, mint egy csodatévő
angyalról, aki jobbá tette a világot: haldokló felnőttekkel és gyermekekkel
foglalkozott, és minden erejével segítette a hozzátartozókat. Létrehozta a
Magyar Hospice Alapítványt, hogy enyhíthesse a gyógyíthatatlan betegek
testi és lelki szenvedéseit, elősegítse a humánus kezelést, és az emberi
méltóság megőrzését.


Különleges élettörténetéről itt
<http://www.pozitivnap.hu/kultura-es-szorakozas/90-eve-szuletett-polcz-alaine-iro-pszichologus>olvashatsz
bővebben!

*6. Kovács Kati (1944-)*


Már most legendának számít az erőteljes hangú, frufrut viselő, mosolygós
énekesnő, pedig még be sem fejezte karrierjét. Kovács Kati gimnazista
korában ismerkedett meg az énekléssel, és ahol csak lehetett, dalra fakadt.
1965-ben, a Ki mit tud? című vetélkedővel robbant be a köztudatba.



*"Addig fogok énekelni, amíg élek és létezem"* - szögezte a Liszt
Ferenc-díjas művésznő. Közel ötven éve van a pályán: folyamatosan
koncertezik, lemezeket ad ki, ráadásul színésznőként és dalszövegíróként is
szép sikereket ér el. *Nem leszek sohasem a játékszered *és *Add már, uram,
az esőt *című dalai legtöbbünk számára biztos, hogy ismerősen csengenek.
Kovács Kati egyike azoknak a magyar énekesnőknek, akiket külföldön is
elismer mind a közönség, mind pedig a kritikusi szakma.

*7. Eszenyi Enikő (1961-)*


Rengeteg munkát vett a nyakába Eszenyi Enikő, amikor öt évvel ezelőtt,
2009-ben elvállalta a budapesti Vígszínház vezetését. Mégis állta a sarat,
és nem pihent egy percre sem - rendezett, játszott, és képviselte színházát
a médiában.



Már gyerekkorában is igazi örökmozgó, érdeklődő kislány volt: táncolt,
statisztaként és amatőr színészként működött, és falta a könyveket. A
Színművészetin ismerkedett meg későbbi férjével, Kaszás Attilával, akivel
18 évig volt együtt. Közös gyermekük nem született, és talán ez volt az oka
annak, hogy végül elengedték egymást.


Bár családot még nem alapított, céltudatosságának és munka iránti
szeretetének köszönhetően mindent elért a szakmában, amit lehetett. Az évek
során a színház lett az élete. *"Reggeltől-estig a színházban vagyok. Ez a
legfontosabb nekem"*.

*8. Egerszegi Krisztina (1974-)*


Ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa-, világ- és magyar bajnok - ő
Egerszegi Krisztina, hazánk egyik legsikeresebb sportolója. Mindenki
Egérkéje 1988-ban nyerte meg első olimpiáját, amikor karcsú, 14 éves
lányként diadalmaskodott a nagydarab NDK-s úszónők fölött. Bár 1996-ban
visszavonult a profi versenyzéstől, neve kitörölhetetlen a
sporttörténelemből.


Egerszegi Krisztina és három gyermeke


Manapság leginkább az anya és a
feleség<http://pozitivnap.hu/belfold/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk#>szerepet
gyakorolja: hasonlóan jó eredménnyel, mint annak idején az úszást.
Férjével három gyönyörű gyermeket nevelnek. *"Versenyzőkoromban mindenki
ámuldozott, hogyan győzöm energiával az edzéseket, a megmérettetéseket? Az
igazság az, hogy a három gyerekhez ötször annyi erő kell, mint akármelyik
olimpiai felkészüléshez"* - nyilatkozta.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131201/6d160a89/attachment.html