<div dir="ltr"><a href="http://pozitivnap.hu/belfold/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk" class="">8 kivételes magyar nő, akikre érdemes büszkének lennünk!</a>
                                                <div id="articleAction">
                 <img src="http://pozitivnap.hu/bundles/cubeartpozitivnap/images/icon_pdf.png"> <a href="http://pozitivnap.hu/media/pdf/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk.pdf">mentés</a>
                        </div>
                        <p class=""> Közzétéve: 2013.11.29. Péntek, 13:15 | Utoljára frissítve: 1 napja | Szerző: KG</p>
                                                                                
                                <center>
                                        
                                        <div id="div-gpt-ad-1368113997742-9">
                                        
                                        </div>
                                </center>
                                
                        
                                <h1>Annak ellenére, hogy a gyengébbik nemet képviselik, hihetetlen 
erővel küzdöttek céljaikért, és meg is valósították azt, amit 
elterveztek. Mindig jobbra, többre törekedtek, pedig semmit sem kaptak 
meg harc nélkül.<br></h1><p><i></i></p><p></p><p><b>1. Árpád-házi Szent Margit (1242-1270)</b></p><p></p><div class="" style="width:auto;margin:10px 20px 10px 0px;float:left"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 372px; width: 237px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/K_szentmargit.jpg"></div>
<p>Bár
 szülei akaratából, mindössze három évesen került a veszprémi domonkos 
apácák kolostorába, soha többé nem akart a zárda falain kívül élni. 
Kislányként és felnőtt nőként is a szeretet, a szerénység és a végtelen 
odaadás mintaképe volt &ndash; szent, a szó legnemesebb értelmében.</p><p><br></p><p>IV.
 Béla király a vesztes muhi csata után úgy érezte, csak Istenhez 
fordulhat segítségért: a mindenhatónak ajánlotta gyermekét, Margitot, 
hogy megmentse Magyarországot. A szülők később többször kérték lányukat,
 hogy hagyja el a zárdát, ám a hercegnő nem élt a lehetőséggel. </p><p><br class=""></p><p>Fáradhatatlanul
 ápolta a betegeket, dolgozott, imádkozott, és egy percig sem 
foglalkozott magával. A legalantasabb munkát is szívesen végezte, és a 
legrosszabb ruhákban járt. Bár hercegnőként megillette volna a 
különleges bánásmód, soha nem kért rangjának megfelelő ellátást.<br><br></p><p><b>2. Leövey Klára (1821-1897)</b></p><p><br></p><div class="" style="width:auto;margin:10px 0px 10px 20px;float:right"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 310px; width: 221px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/leovey_klara.jpg"><span class=""></span></div>
<p>Amellett,
 hogy Leövey Klára a neveléstörténet egyik leghíresebb nőalakja, 
újságíróként és a magyar nemzeti eszmék elszánt védelmezőjeként is 
működött. Kitörő örömmel fogadta az 1848-as szabadságharcot, és minden 
pénzét, idejét a honvéd katonák ápolásának szentelte. Toborzott, 
segélyezett, és ha kellett, lázított is, amit a hatalom nem nézett jó 
szemmel &ndash; elfogták, és öt év várfogságra ítélték.<br></p><p><br></p><p>Mikor
 kiszabadult, újabb embert próbáló kezdeményezésbe fogott: leányiskolát 
létesített, mert nem bírta tétlenül nézni, hogy az állam visszaszorítja a
 nők nevelését. A kezdetben csupán tízfős osztály szép lassan magas 
létszámú állami leánynevelő intézetté duzzadt. A Habsburgok azonban 
ismét közbeléptek, és bezáratták az intézményt. Klára nem csüggedt, 
inkább újságírónak állt, és folyóiratot indított. Hazaszeretete sohasem 
múlt el. &nbsp;<br><br></p><p><b>3. Kozmutza Flóra (1905-1995)</b></p><p><br></p><p>Kozmutza
 Flórát sokan csak József Attila plátói szerelmeként és Illyés Gyula 
feleségeként ismerik, pedig a költők nélkül is méltó a hírnévre. 
1931-ben, egy beteg gyerekekkel kapcsolatos cikk ébresztette rá arra, 
hogy hátralévő életében gyógypedagógiával szeretne foglalkozni. A 
főiskola elvégzése után siketeket és értelmileg súlyosan károsodott 
embereket kezelt, valamint lélektani vizsgálatokat végzett. Állandóan 
dolgozott.</p><p><br></p><div class="" style="width:488px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 597px; width: 489px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/ir271fit347.jpg"><span class="">Kozmutza Flóra és férje, Illyés Gyula</span></div>
<p><br></p><p>Kitartóan
 küzdött az akkor még új típusú gyógypedagógiai intézmények, mint 
például az óvodák létrehozásáért, és a gyógypedagógiai hivatás 
társadalmi rangjának elismertetéséért. Főigazgatója volt a 
Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolának, de vezette a Magyar 
Pszichológiai Tudományos Társaság Pszichológiai Szekcióját is.&nbsp;</p><p><br></p><p>Az emberekhez szeretettel, megértéssel közeledett, és nem érezte magát többnek attól, hogy ő tanít, kezel másokat. <i>&bdquo;A gyógypedagógiai munka művészi munka, embernevelés, mint minden jó pedagógusnak a munkája&rdquo;</i> &ndash; vallott egy újságírónak.&nbsp;<br>
<br></p><p><b>4. Szabó Magda (1917-2007)</b></p><p><br></p><p>A Kossuth-díjas írónő 1917-ben született Debrecenben, ahol békés otthonban, szerető szülők között nőtt fel. <i>&bdquo;Két
 tündér gyermeke voltam. Édesanyám a fantázia és az érzelmek 
birodalmával, édesapám pedig az antik és a keresztény mitológiával 
ismertetett meg&rdquo;</i>. Ez a harmonikus viszony az írónő egész életét 
meghatározta, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy regényiben rendkívül 
érzékenyen tudta ábrázolni a szereplők lelkivilágát.&nbsp;</p><p><br></p><div class="" style="width:600px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 401px; width: 602px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/20120530-corvinlanc-a-90-eves-szabo.jpg"><span class=""></span></div>
<p><br></p><p>Miután
 Debrecenben lediplomázott latin-magyar szakon, tanítani kezdett. Közben
 szorgalmasan írt, noha regényeit csak 1958-tól tudta kiadni. Talán nem 
állítunk valótlanságot, ha azt mondjuk, művei közül szinte minden magyar
 ember ismer legalább egyet. Az Abigél, Az ajtó, vagy éppen a Régimódi 
történet sokak kedvence lett.&nbsp;</p><p><br></p><p>Hihetetlen méretű életműve ellenére Szabó Magda azt állította, nagyon lassan vetette papírra gondolatait. <i>&bdquo;Mire éntőlem ki tudják imádkozni a kész könyvet, többen idegrohamot kapnak&rdquo;</i> &ndash; mesélte. Ma az egyik legtöbbet fordított magyar íróként emlegetik, alkotásai számos országban és nyelven megjelentek már.<br>
<br></p><p><b>5. Polcz Alaine (1922-2007)</b></p><p><br></p><div class="" style="width:auto;margin:10px 20px 10px 0px;float:left"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 400px; width: 264px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/475469_1.jpg"></div>
<p><i>&bdquo;Az élet nem ér véget a halállal&rdquo;</i>
 &ndash; mondogatta mindig Polcz Alaine. Az ő szájából nem meglepő ez a 
kijelentés, hiszen 19 éves korában az orvosok szinte a halálból hozták 
vissza: a II. világháborúban több katona is megerőszakolta, és sérülései
 olyan súlyosak voltak, hogy újra kellett éleszteni. Ezután kezdett el a
 pszichológiával foglalkozni.&nbsp;<br></p><p><br></p><p>Mindenki, aki 
ismerte Polcz Alaine-t, úgy beszél róla, mint egy csodatévő angyalról, 
aki jobbá tette a világot: haldokló felnőttekkel és gyermekekkel 
foglalkozott, és minden erejével segítette a hozzátartozókat. Létrehozta
 a Magyar Hospice Alapítványt, hogy enyhíthesse a gyógyíthatatlan 
betegek testi és lelki szenvedéseit, elősegítse a humánus kezelést, és 
az emberi méltóság megőrzését.&nbsp;</p><p><br></p><p>Különleges élettörténetéről <a href="http://www.pozitivnap.hu/kultura-es-szorakozas/90-eve-szuletett-polcz-alaine-iro-pszichologus" target="_blank" class="">itt </a>olvashatsz bővebben!<br>
<br></p><p><b>6. Kovács Kati (1944-)</b></p><p><br></p><p>Már
 most legendának számít az erőteljes hangú, frufrut viselő, mosolygós 
énekesnő, pedig még be sem fejezte karrierjét. Kovács Kati gimnazista 
korában ismerkedett meg az énekléssel, és ahol csak lehetett, dalra 
fakadt. 1965-ben, a Ki mit tud? című vetélkedővel robbant be a 
köztudatba.</p><p><br></p><div class="" style="width:600px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 401px; width: 602px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/Kovacs-Kati%28650x433%29.jpg"><span class=""></span></div>
<p><br></p><p><i>&bdquo;Addig fogok énekelni, amíg élek és létezem&rdquo;</i>
 &ndash; szögezte a Liszt Ferenc-díjas művésznő. Közel ötven éve van a pályán:
 folyamatosan koncertezik, lemezeket ad ki, ráadásul színésznőként és 
dalszövegíróként is szép sikereket ér el. <i>Nem leszek sohasem a játékszered </i>és <i>Add már, uram, az esőt </i>című
 dalai legtöbbünk számára biztos, hogy ismerősen csengenek. Kovács Kati 
egyike azoknak a magyar énekesnőknek, akiket külföldön is elismer mind a
 közönség, mind pedig a kritikusi szakma.&nbsp;<br><br></p><p><b>7. Eszenyi Enikő (1961-)</b></p><p><br></p><p>Rengeteg
 munkát vett a nyakába Eszenyi Enikő, amikor öt évvel ezelőtt, 2009-ben 
elvállalta a budapesti Vígszínház vezetését. Mégis állta a sarat, és nem
 pihent egy percre sem &ndash; rendezett, játszott, és képviselte színházát a 
médiában.&nbsp;</p><p><br></p><div class="" style="width:535px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 461px; width: 535px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/eszenyi-eniko-01.jpg"></div>
<p><br class=""></p><p>Már
 gyerekkorában is igazi örökmozgó, érdeklődő kislány volt: táncolt, 
statisztaként és amatőr színészként működött, és falta a könyveket. A 
Színművészetin ismerkedett meg későbbi férjével, Kaszás Attilával, 
akivel 18 évig volt együtt. Közös gyermekük nem született, és talán ez 
volt az oka annak, hogy végül elengedték egymást.&nbsp;</p><p><br></p><p>Bár 
családot még nem alapított, céltudatosságának és munka iránti 
szeretetének köszönhetően mindent elért a szakmában, amit lehetett. Az 
évek során a színház lett az élete. <i>&bdquo;Reggeltől-estig a színházban vagyok. Ez a legfontosabb nekem&rdquo;</i>.<br><br></p><p><b>8. Egerszegi Krisztina (1974-)</b></p><p><br></p><p>Ötszörös
 olimpiai bajnok, többszörös Európa-, világ- és magyar bajnok &ndash; ő 
Egerszegi Krisztina, hazánk egyik legsikeresebb sportolója. Mindenki 
Egérkéje 1988-ban nyerte meg első olimpiáját, amikor karcsú, 14 éves 
lányként diadalmaskodott a nagydarab NDK-s úszónők fölött. Bár 1996-ban 
visszavonult a profi versenyzéstől, neve kitörölhetetlen a 
sporttörténelemből. &nbsp;</p><p><br></p><div class="" style="width:600px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 396px; width: 604px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/egerszegi.jpg"><span class="">Egerszegi Krisztina és három gyermeke</span></div>
<p><br>Manapság leginkább az anya és a <a style="background:none repeat scroll 0% 0% transparent!important;border:medium none!important;display:inline!important;float:none!important;height:auto!important;margin:0px!important;min-height:0px!important;min-width:0px!important;padding:0px!important;vertical-align:baseline!important;width:auto!important;text-decoration:underline!important" title="Click to Continue &gt; by CouponDropDown" id="_GPLITA_0" href="http://pozitivnap.hu/belfold/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk#">feleség<img style="background: none repeat scroll 0% 0% transparent ! important; border: medium none ! important; display: inline ! important; float: none ! important; height: 10px ! important; margin: 0px 0px 0px 3px ! important; min-height: 0px ! important; min-width: 0px ! important; padding: 0px ! important; vertical-align: super ! important; width: 10px ! important;" src="http://cdncache1-a.akamaihd.net/items/it/img/arrow-10x10.png"></a> szerepet gyakorolja: hasonlóan jó eredménnyel, mint annak idején az úszást. Férjével három gyönyörű gyermeket nevelnek. <i>&bdquo;Versenyzőkoromban
 mindenki ámuldozott, hogyan győzöm energiával az edzéseket, a 
megmérettetéseket? Az igazság az, hogy a három gyerekhez ötször annyi 
erő kell, mint akármelyik olimpiai felkészüléshez&rdquo;</i> &ndash; nyilatkozta. &nbsp;<br></p><p><br></p><p><br></p></div>