<div dir="ltr"><a href="http://pozitivnap.hu/belfold/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk" class="">8 kivételes magyar nő, akikre érdemes büszkének lennünk!</a>
                                                <div id="articleAction">
         <img src="http://pozitivnap.hu/bundles/cubeartpozitivnap/images/icon_pdf.png"> <a href="http://pozitivnap.hu/media/pdf/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk.pdf">mentés</a>
                        </div>
                        <p class=""> Közzétéve: 2013.11.29. Péntek, 13:15 | Utoljára frissítve: 1 napja | Szerző: KG</p>
                                                                                
                                <center>
                                        
                                        <div id="div-gpt-ad-1368113997742-9">
                                        
                                        </div>
                                </center>
                                
                        
                                <h1>Annak ellenére, hogy a gyengébbik nemet képviselik, hihetetlen
erővel küzdöttek céljaikért, és meg is valósították azt, amit
elterveztek. Mindig jobbra, többre törekedtek, pedig semmit sem kaptak
meg harc nélkül.<br></h1><p><i></i></p><p></p><p><b>1. Árpád-házi Szent Margit (1242-1270)</b></p><p></p><div class="" style="width:auto;margin:10px 20px 10px 0px;float:left"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 372px; width: 237px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/K_szentmargit.jpg"></div>
<p>Bár
szülei akaratából, mindössze három évesen került a veszprémi domonkos
apácák kolostorába, soha többé nem akart a zárda falain kívül élni.
Kislányként és felnőtt nőként is a szeretet, a szerénység és a végtelen
odaadás mintaképe volt – szent, a szó legnemesebb értelmében.</p><p><br></p><p>IV.
Béla király a vesztes muhi csata után úgy érezte, csak Istenhez
fordulhat segítségért: a mindenhatónak ajánlotta gyermekét, Margitot,
hogy megmentse Magyarországot. A szülők később többször kérték lányukat,
hogy hagyja el a zárdát, ám a hercegnő nem élt a lehetőséggel. </p><p><br class=""></p><p>Fáradhatatlanul
ápolta a betegeket, dolgozott, imádkozott, és egy percig sem
foglalkozott magával. A legalantasabb munkát is szívesen végezte, és a
legrosszabb ruhákban járt. Bár hercegnőként megillette volna a
különleges bánásmód, soha nem kért rangjának megfelelő ellátást.<br><br></p><p><b>2. Leövey Klára (1821-1897)</b></p><p><br></p><div class="" style="width:auto;margin:10px 0px 10px 20px;float:right"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 310px; width: 221px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/leovey_klara.jpg"><span class=""></span></div>
<p>Amellett,
hogy Leövey Klára a neveléstörténet egyik leghíresebb nőalakja,
újságíróként és a magyar nemzeti eszmék elszánt védelmezőjeként is
működött. Kitörő örömmel fogadta az 1848-as szabadságharcot, és minden
pénzét, idejét a honvéd katonák ápolásának szentelte. Toborzott,
segélyezett, és ha kellett, lázított is, amit a hatalom nem nézett jó
szemmel – elfogták, és öt év várfogságra ítélték.<br></p><p><br></p><p>Mikor
kiszabadult, újabb embert próbáló kezdeményezésbe fogott: leányiskolát
létesített, mert nem bírta tétlenül nézni, hogy az állam visszaszorítja a
nők nevelését. A kezdetben csupán tízfős osztály szép lassan magas
létszámú állami leánynevelő intézetté duzzadt. A Habsburgok azonban
ismét közbeléptek, és bezáratták az intézményt. Klára nem csüggedt,
inkább újságírónak állt, és folyóiratot indított. Hazaszeretete sohasem
múlt el. <br><br></p><p><b>3. Kozmutza Flóra (1905-1995)</b></p><p><br></p><p>Kozmutza
Flórát sokan csak József Attila plátói szerelmeként és Illyés Gyula
feleségeként ismerik, pedig a költők nélkül is méltó a hírnévre.
1931-ben, egy beteg gyerekekkel kapcsolatos cikk ébresztette rá arra,
hogy hátralévő életében gyógypedagógiával szeretne foglalkozni. A
főiskola elvégzése után siketeket és értelmileg súlyosan károsodott
embereket kezelt, valamint lélektani vizsgálatokat végzett. Állandóan
dolgozott.</p><p><br></p><div class="" style="width:488px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 597px; width: 489px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/ir271fit347.jpg"><span class="">Kozmutza Flóra és férje, Illyés Gyula</span></div>
<p><br></p><p>Kitartóan
küzdött az akkor még új típusú gyógypedagógiai intézmények, mint
például az óvodák létrehozásáért, és a gyógypedagógiai hivatás
társadalmi rangjának elismertetéséért. Főigazgatója volt a
Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolának, de vezette a Magyar
Pszichológiai Tudományos Társaság Pszichológiai Szekcióját is. </p><p><br></p><p>Az emberekhez szeretettel, megértéssel közeledett, és nem érezte magát többnek attól, hogy ő tanít, kezel másokat. <i>„A gyógypedagógiai munka művészi munka, embernevelés, mint minden jó pedagógusnak a munkája”</i> – vallott egy újságírónak. <br>
<br></p><p><b>4. Szabó Magda (1917-2007)</b></p><p><br></p><p>A Kossuth-díjas írónő 1917-ben született Debrecenben, ahol békés otthonban, szerető szülők között nőtt fel. <i>„Két
tündér gyermeke voltam. Édesanyám a fantázia és az érzelmek
birodalmával, édesapám pedig az antik és a keresztény mitológiával
ismertetett meg”</i>. Ez a harmonikus viszony az írónő egész életét
meghatározta, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy regényiben rendkívül
érzékenyen tudta ábrázolni a szereplők lelkivilágát. </p><p><br></p><div class="" style="width:600px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 401px; width: 602px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/20120530-corvinlanc-a-90-eves-szabo.jpg"><span class=""></span></div>
<p><br></p><p>Miután
Debrecenben lediplomázott latin-magyar szakon, tanítani kezdett. Közben
szorgalmasan írt, noha regényeit csak 1958-tól tudta kiadni. Talán nem
állítunk valótlanságot, ha azt mondjuk, művei közül szinte minden magyar
ember ismer legalább egyet. Az Abigél, Az ajtó, vagy éppen a Régimódi
történet sokak kedvence lett. </p><p><br></p><p>Hihetetlen méretű életműve ellenére Szabó Magda azt állította, nagyon lassan vetette papírra gondolatait. <i>„Mire éntőlem ki tudják imádkozni a kész könyvet, többen idegrohamot kapnak”</i> – mesélte. Ma az egyik legtöbbet fordított magyar íróként emlegetik, alkotásai számos országban és nyelven megjelentek már.<br>
<br></p><p><b>5. Polcz Alaine (1922-2007)</b></p><p><br></p><div class="" style="width:auto;margin:10px 20px 10px 0px;float:left"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 400px; width: 264px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/475469_1.jpg"></div>
<p><i>„Az élet nem ér véget a halállal”</i>
– mondogatta mindig Polcz Alaine. Az ő szájából nem meglepő ez a
kijelentés, hiszen 19 éves korában az orvosok szinte a halálból hozták
vissza: a II. világháborúban több katona is megerőszakolta, és sérülései
olyan súlyosak voltak, hogy újra kellett éleszteni. Ezután kezdett el a
pszichológiával foglalkozni. <br></p><p><br></p><p>Mindenki, aki
ismerte Polcz Alaine-t, úgy beszél róla, mint egy csodatévő angyalról,
aki jobbá tette a világot: haldokló felnőttekkel és gyermekekkel
foglalkozott, és minden erejével segítette a hozzátartozókat. Létrehozta
a Magyar Hospice Alapítványt, hogy enyhíthesse a gyógyíthatatlan
betegek testi és lelki szenvedéseit, elősegítse a humánus kezelést, és
az emberi méltóság megőrzését. </p><p><br></p><p>Különleges élettörténetéről <a href="http://www.pozitivnap.hu/kultura-es-szorakozas/90-eve-szuletett-polcz-alaine-iro-pszichologus" target="_blank" class="">itt </a>olvashatsz bővebben!<br>
<br></p><p><b>6. Kovács Kati (1944-)</b></p><p><br></p><p>Már
most legendának számít az erőteljes hangú, frufrut viselő, mosolygós
énekesnő, pedig még be sem fejezte karrierjét. Kovács Kati gimnazista
korában ismerkedett meg az énekléssel, és ahol csak lehetett, dalra
fakadt. 1965-ben, a Ki mit tud? című vetélkedővel robbant be a
köztudatba.</p><p><br></p><div class="" style="width:600px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 401px; width: 602px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/Kovacs-Kati%28650x433%29.jpg"><span class=""></span></div>
<p><br></p><p><i>„Addig fogok énekelni, amíg élek és létezem”</i>
– szögezte a Liszt Ferenc-díjas művésznő. Közel ötven éve van a pályán:
folyamatosan koncertezik, lemezeket ad ki, ráadásul színésznőként és
dalszövegíróként is szép sikereket ér el. <i>Nem leszek sohasem a játékszered </i>és <i>Add már, uram, az esőt </i>című
dalai legtöbbünk számára biztos, hogy ismerősen csengenek. Kovács Kati
egyike azoknak a magyar énekesnőknek, akiket külföldön is elismer mind a
közönség, mind pedig a kritikusi szakma. <br><br></p><p><b>7. Eszenyi Enikő (1961-)</b></p><p><br></p><p>Rengeteg
munkát vett a nyakába Eszenyi Enikő, amikor öt évvel ezelőtt, 2009-ben
elvállalta a budapesti Vígszínház vezetését. Mégis állta a sarat, és nem
pihent egy percre sem – rendezett, játszott, és képviselte színházát a
médiában. </p><p><br></p><div class="" style="width:535px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 461px; width: 535px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/eszenyi-eniko-01.jpg"></div>
<p><br class=""></p><p>Már
gyerekkorában is igazi örökmozgó, érdeklődő kislány volt: táncolt,
statisztaként és amatőr színészként működött, és falta a könyveket. A
Színművészetin ismerkedett meg későbbi férjével, Kaszás Attilával,
akivel 18 évig volt együtt. Közös gyermekük nem született, és talán ez
volt az oka annak, hogy végül elengedték egymást. </p><p><br></p><p>Bár
családot még nem alapított, céltudatosságának és munka iránti
szeretetének köszönhetően mindent elért a szakmában, amit lehetett. Az
évek során a színház lett az élete. <i>„Reggeltől-estig a színházban vagyok. Ez a legfontosabb nekem”</i>.<br><br></p><p><b>8. Egerszegi Krisztina (1974-)</b></p><p><br></p><p>Ötszörös
olimpiai bajnok, többszörös Európa-, világ- és magyar bajnok – ő
Egerszegi Krisztina, hazánk egyik legsikeresebb sportolója. Mindenki
Egérkéje 1988-ban nyerte meg első olimpiáját, amikor karcsú, 14 éves
lányként diadalmaskodott a nagydarab NDK-s úszónők fölött. Bár 1996-ban
visszavonult a profi versenyzéstől, neve kitörölhetetlen a
sporttörténelemből. </p><p><br></p><div class="" style="width:600px;margin:10px auto"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 396px; width: 604px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads/files/egerszegi.jpg"><span class="">Egerszegi Krisztina és három gyermeke</span></div>
<p><br>Manapság leginkább az anya és a <a style="background:none repeat scroll 0% 0% transparent!important;border:medium none!important;display:inline!important;float:none!important;height:auto!important;margin:0px!important;min-height:0px!important;min-width:0px!important;padding:0px!important;vertical-align:baseline!important;width:auto!important;text-decoration:underline!important" title="Click to Continue > by CouponDropDown" id="_GPLITA_0" href="http://pozitivnap.hu/belfold/8-ismert-magyar-no-akire-erdemes-buszkenek-lennunk#">feleség<img style="background: none repeat scroll 0% 0% transparent ! important; border: medium none ! important; display: inline ! important; float: none ! important; height: 10px ! important; margin: 0px 0px 0px 3px ! important; min-height: 0px ! important; min-width: 0px ! important; padding: 0px ! important; vertical-align: super ! important; width: 10px ! important;" src="http://cdncache1-a.akamaihd.net/items/it/img/arrow-10x10.png"></a> szerepet gyakorolja: hasonlóan jó eredménnyel, mint annak idején az úszást. Férjével három gyönyörű gyermeket nevelnek. <i>„Versenyzőkoromban
mindenki ámuldozott, hogyan győzöm energiával az edzéseket, a
megmérettetéseket? Az igazság az, hogy a három gyerekhez ötször annyi
erő kell, mint akármelyik olimpiai felkészüléshez”</i> – nyilatkozta. <br></p><p><br></p><p><br></p></div>