[Grem] Az egoizmus teszi tönkre a magyarokat / interjú / '13. április

[Emoke Greschik]

Az egoizmus teszi tönkre a magyarokat
[image: Lippai Roland]
 *Lippai Roland*

2013. április 19., péntek 11:00
 Súlyos árat kell fizetni azért, ha *az individualizmus szintje elér egy
olyan mértéket a társadalmon belül, amely már veszélyezteti a kooperáció és
a társadalmiság eszményét*. Ez az egyik legfőbb megállapítása a KSH
társadalomstatisztikai elnökhelyettesének. Németh Zsolt az MNO-nak
elmondta: a népesedési problémákra nem létezik gyors ellenszer. Már a
hatvanas években is látszottak a negatív folyamatok, a rendszerváltozás
pedig nem mutatható ki a népmozgalmi folyamatokban. A Központi Statisztikai
Hivatal március végén közölte a 2011-es népszámlálás adatait, amely számos
fontos társadalmi folyamatra világított rá. Az MNO interjúsorozatában a
népességcsökkenést és a nők helyzetét veszi nagyító alá.

*- Jól látható a tendencia: 1954-ben még 223 ezer, 1998-ban 100 ezer ember
született, 2011-ben pedig kilencvenezer alá esett a születésszám, miközben
évtizedek óta voltak jelzések arra, hogy baj lesz. A legutóbbi cenzus
szerint 260 ezer fővel csökkent mindössze egy évtized alatt a népesség.*
- A rossz hír az, hogy a folyamat folytatódni fog. Ha a vizsgált évtizedben
nem lett volna Magyarország számára nyereséges a nemzetközi migráció, a
fogyás valójában 380 ezer fő fölött lett volna. Számolnunk kell azzal is,
hogy a jövőben elvékonyodik ez a migrációs többlet. Helyzetünkből,
történelmünkből fakadóan *a migrációs nyereség többsége a határon túli
területekről érkezett*. Jól láthatóan változás előtt állunk: *Szerbiából
szinte megállt, de Erdélyből is nagymértékben visszaesett a
migráció.*Emellett növekszik a kivándorlók száma is, vagyis migrációs
veszteség
esetén gyorsulni fog népességfogyás üteme.

*- Milyen okai lehetnek a migráció csökkenésének? Kevésbé vonzó az ország,
mint egy évtizede?*
- Egyelőre nem tudjuk pontosan ennek az okát, de az szinte biztos, hogy
akik korábban el akartak jönni a szülőhelyükről, azok már megtették. A
magyarlakta területek nemzetközi migrációja is kettős természetű volt:
egyrészt az anyaország felé irányult, de jellemző volt az "átutazás" is. S
figyelembe kell venni a nemzetközi válság hatásait is.

*- A lényeg mégiscsak az, hogy 1981 óta tényleg negatív a mérleg.*
- A demográfusok már a hatvanas években jelezték a népességcsökkenés
veszélyét. Az példátlan az európai társadalmak körében, hogy több mint
három évtizeden keresztül egyetlen évben sem tört meg a tendencia. *Egyre
később születik meg az első gyerek, de az életkor kitolódásával fokozódik a
biológiai kockázat is. Ráadásul a nők kor szerinti összetételéből látni:
egyre kisebb a szülőképes korban lévő nők aránya is a társadalmon belül.*

*- E folyamatokra létezik hatásos ellenszer? A stabil és kiszámítható
családpolitikát és a támogató társadalmi közhangulatot mondják ilyennek.
*- Úgy hiszem, a demográfusok között teljes az egyetértés abban, hogy gyors
megoldást jelentő csodaszer nem létezik. Franciaország említhető pozitív
példaként a sok kormányzaton átívelő következetes családpolitikára,
amelynek vannak kétségtelen eredményei. *Magyarországon* ettől egyelőre
távol állunk, annak ellenére hogy *a népesedési válság kétségtelenül
társadalmunk legsúlyosabb problémája*.* A közhangulat*ot vélhetjük *támogató
*nak, általában *inkább gyermekbarát az emberek többsége*. *Amikor azonban
egyéni döntéseket kell hozni, abszolút kisebbségben maradnak azok, akik
három vagy több gyermeket vállalnak.* * Ezeknek a döntéseknek a hátterét,
motívumait kellene megismerni, kutatásokkal feltárni ahhoz, hogy bármiféle
kedvező változás alapjai megteremtődjenek.* Az elképesztő tempójú globális
népességrobbanás körülményei között nem tudhatjuk, van-e még egyáltalán
időnk minderre.


  *- A demográfiai magatartásra hatással lehetnek a politikai rendszerek?
Évtizedekig tartó kommunizmus, majd rendszerváltozás. Azt gondolná az
ember, a demokratikus berendezkedés nagy levegővételre készteti
a társadalmat, ehhez képest a folyamatok tovább folytatódtak. Miért nem
reagált pozitívan a társadalom?*
- Ha a fontos demográfiai mutatók hosszú idősorait nézzük, akkor a
rendszerváltozás nem mutatható ki, a folyamatok változatlanok. Létezik egy
politikai narratíva, emellett ott van a társadalomnak a mindennapi élete
is, amelyben az emberek olyanféle döntéseket hoznak, hogy költözzenek-e
vagy sem vagy éppen vállaljanak-e gyereket. *A mindennapi életnek van egy
olyan dimenziója, amely nem függ az éppen uralkodó politikai viszonyoktól.*
*Noha a gyes, a gyed és a családi pótlék rendszere igyekezett olyan jogi és
intézményi környezetet kialakítani, amelynek ösztönzőleg kellett volna
hatnia, valami mégiscsak hiányzott a mentális környezetből ahhoz, hogy egy
a népesedés szempontjából dinamikus társadalom alakuljon ki.*

*- Az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek lehet komolyabb hatásuk a
következő években? Látjuk, hogy vannak kiugrások, de nyilván tendencia a
lényeg.*
- *Drámai hatásuk volt a Bajnai-kormány családpolitikát érintő
intézkedéseinek. Annak volt következménye a 2011-es történelmi minimumnak
nevezhető születésszám. Az Orbán-kabinet által bevezetett családi
adókedvezmény és más intézkedések nagyon fontosak, de sajnos mindez nagyon
depresszív környezetbe érkezett, így egyelőre csak arra volt elég, hogy a
születésszámot visszaemelje a Bajnai-kormány előtti szintre.*

*- Elképzelhető, hogy jelenlegi kínjaink és a depresszív mentális
állapot annak is következménye, hogy a társadalom nagy része mind a mai
napig a rendszerváltozás vesztesének éri magát, és ez szivárog át az
élet különböző területeire, s zárt szerkezet jött létre?*
- A társadalomnak különböző szintjei vannak. *A nyolcvanas évek első felétől
* léteznek megbízható adataink arról, hogy a magyar társadalomnak milyen
értékrendje van. *Miközben a politika szintjén kollektivista társadalmat
igyekeztek megfesteni*, aközben *létrejött az egyik legindividualistább
társadalom.* Erre akár büszkék is lehetnénk, de ha a jelenség eléri azt a
szintet, *amikor már a kooperáció, a társadalmiság kerül veszélybe,
amellett nem szabad elmenni.* Hányan gondolkodnak ebben a társadalomban
három nemzedékkel előbbre?

*- Hadd idézzek Conrad Lorenztől: az érzelmi fagyhalál különösen azokat az
örömöket és fájdalmakat fenyegeti, melyek társas kapcsolatainkat -
házastársunkhoz, gyermekeinkhez, szüleinkhez, rokonainkhoz, barátainkhoz
való kötődésünket - jellemzik. Amit a mindennapjainkban látni: egyre
nehezebbnek tűnik életben tartani emberi kapcsolatainkat. Efelé sodródik a
társadalom?*
- Biztos, hogy megvannak ezek a jelenségek, de azt mindig látni kell, a
magyar társadalom messze van attól, hogy bármilyen szempontból homogén
legyen. Az integrációja nem kellő mértékű. Ám *szerencsére mégiscsak
megvannak benne azok a körök, ahol nagyon erős szociális kapcsolatok
működnek, ahol él a család, élnek a rokoni és családi kapcsolatok*.
Másrészről tíz év alatt drámai mértékben, közel harmadával emelkedett az
egyszemélyes háztartásokban élők száma, a népszámlálás adatai
szerint*1,317 millió ember él egyedül - minden harmadik háztartásban
egy személy él.
*

*- És az adatok szerint csökkent a családok száma is, ami azért gond, mert
a legfőbb szocializációs tér, pszichikai védelmet nyújt, s nem utolsósorban
gazdasági szerepe is van. Megingott ennek az intézménynek a korábbi erős
pozíciója?*
- Igen. A statisztikákban* évről évre negatív rekordokat döntünk* meg a
házasságkötések számában. Ugyanakkor a kutatások és a legfrissebb
népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy *arányaiban a családban élő nők
szülik a legtöbb gyermeket*. *A házasságkötések visszaesése, a válások
változatlanul magas száma erodálja a család szerepét és erősíti annak a
negatív spirálnak a hatását, amely a csökkenő gyermekszámban, a fogyó és
öregedő társadalomban mutatkozik meg.*

*- A mostani cenzus adataiból ki tudunk olvasni valami biztatót is a
jövőnkre nézve?*
- Nem. A népesedési helyzetet tekintve semmit. Vörösen villog a vészjelző.
*Címkék*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130830/60dfb7d5/attachment.html