[Grem] A székely öntudat mellé igényességet is!

[Emoke Greschik]

Gyulai György, k.Lttagtól:

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=147753
publicisztika <http://erdely.ma/publicisztika.php>
2013.08.21. | 19:15 Rodics Gergely: a székely öntudat mellé
igényességet is!<http://erdely.ma/publicisztika.php?id=147753&cim=rodics_gergely_a_szekely_ontudat_melle_igenyesseget_is>
Nagyon gondold meg, kitől fogadsz el szívességet, mert nagyon sokba
kerülhet neked a dolog! *(H. L. Mencken)*
------------------------------

<http://erdely.ma/ujkepek/2013/08/nagy/1376983431_6003.jpg>

*A székelység már saját kezével felszámolta épített örökségét, most talán a
kaszálók pusztulása következik*. Sokan nincsenek is tudatában annak, hogy
ezzel *nemcsak esztétikai élménytől fosztjuk meg* magunkat és az
idelátógatókat, *hanem gazdaságilag is ellehetetlenítjük a régiót*. *A
székely öntudat nem elég: igényességre van szükség* az őseinktől örökölt
értékek megőrzésében és fenntartásában, hogy ezek a kincsek az itt élők
érdekeit szolgálják - vallja Rodics Gergely. A magyarországi születésű
vidékfejlesztési szakember - aki hét éve él és tevékenykedik a
Csíki-medencében - meglátása szerint nagyon is elérhető cél egy
gazdaságilag stabil és önfenntartó régió kialakítása.

*- Miért éppen Székelyföldet választottad?*
- Nagyon jó élmények kötöttek ide. A korábbi túráim, ittléteim alatt
annyira megfogott a táj, annyira másnak, karakteresnek és erősnek tartottam
ezt a közösséget, hogy azt éreztem, ilyesmivel Magyarországon nem
találkoztam. Ez egy mesebeli vidék. Sok magyarországi ismerősöm
nyilatkozott úgy Székelyföldről, hogy ez elrepíti őket valahová, ahol jó
lenni, olyan érzés, mintha hazajöttek volna. Ebben a "hazában" nagyon sok
minden benne van. Benne van *egy nagy közös élmény is, hogy a hegyek,
fenyvesek és a székely tájszólással beszélő emberek között az ember másképp
érzi magát, és ez jobb érzés, mint az otthoni élete*. Ez az érzés lehetett
az, ami miatt az évek során mozgolódott bennem a vágy, hogy szeretnék olyan
munkát, melynek kapcsán ide lehet járogatni. Aztán az én életemben is
eljött az a pillanat, amikor volt egy jó munkahelyem, jó beosztással, ahol
jól kerestem, és egyszer csak rám talált ez a munkalehetőség. Nem
gondoltam, hogy ide akarok költözni, azt a munkahely lehetősége adta, és
volt rá öt másodpercem, hogy eldöntsem, hogy komolyan vagy viccből mondtam
rá igent. Aztán két hónap készülődés után kijöttem a barátaimmal síelni
Hargitafürdőre, és amikor elindultunk haza, ők jobbra fordultak a hármas
keresztnél, én meg balra.

*- A Pogány-havas Kistérségi Társulás ügyvezető igazgatójaként a térségben
található épített és természeti értékek megőrzése a fő feladatod. Hogyan
látod, milyen értékekkel rendelkezik Székelyföld?*
- A Pogány-havas Kistérségen keresztül olyan fejlesztési folyamatokat
végzünk, ami a helyi közösség érdekeit szolgálja. Az első tevékenységünk *a
falukép-védelemmel foglalkozott, ami a hagyományos építészet és a modern
építészet között zajló csatába való beavatkozás*t jelentette. A lakóházak
és a csűrök együttese olyan sajátos karaktert ad a vidéknek, ami máshol
nincs. Ebben az összeállításban, ebben a környezetben egy olyan
székelyföldi - és ezen belül olyan csíki vagy gyimesi - hangulatot ad, ami
páratlan és ez a hangulat gyakorlatilag eltűnőben van. Ezt tartom az egyik
nagyon fontos értéknek, aminek már csak a legvégét látjuk. Talán még a
Kászonokban vagy Sóvidéken lehet ép utcasorokat látni, de *a Gyimesekben és
a csíki falvakban nagyjából sikerült tönkretenni a faluképet, ami óriási
veszteség kulturális, történelmi és identitás vonalon egyaránt*.* Nem kell
hozzá Ceauşescu és falurombolás, a székelyek most már két évtizede saját
kezükkel számolják fel épített örökségüket. Az emberek vagy lebontják a
régi házukat, vagy úgy beépítik, hogy nehogy kiderüljön, hogy abban még két
szoba a régi ház része. És aztán mindezt egy rikító színre föltétlenül le
kell festeni, tisztelet a kivételeknek, akik sokan vannak, de a többség
mégsem ezt csinálja. Ez miért jó? Miért jó ez az itt élőknek, miért nem
zavarja őket?* Ha helyi építészetről vagy modern székely építészetről
beszélünk, az valami kombinációja kellene legyen annak, amit egy mai modern
épülettől várunk, és annak, amit tovább kellene vinni a kulturális
örökségből, és ezt nem kellene eldugni.* A másik botrányos dolog*, és
egyben a legfájóbb, amit Erdélyben tapasztaltam, az *a szász falvak
elpusztítása*. Végtelenül sajnálom, és dühös vagyok a román államra, amiért
hagyták tönkremenni a gyönyörű szász épületeket.* Ott vannak ezek a
világraszóló épített értékek, nemhogy utcasorok, hanem teljes falvak,
gyönyörű szász házakkal, lélegzetelállító, hegyre épített erődtemplomokkal,
citadellákkal, ami a kulturális igénytelenség prédájává vált. *
*- A National Geographic júliusi számában nagy terjedelmű cikk foglalkozik
az erdélyi kaszálórétekkel és az ezt fenntartó kis, családi gazdaságok
szerepével.*
- *A hegyi kaszálók nemcsak tájképileg, hanem biológiai értelemben is
rendkívül értékesek, mert viszonylag kis területen rengeteg növényfaj
él.*A gyimesi kutatások alapján
*konkrétan 619 növényfaj található meg*, beleértve az erdőségeket is, ezen
belül a hegyi kaszálókon több mint háromszáz, ami nagyon nagy szám. Itt egy
olyan génállomány-koncentráció található, *amihez fogható csak kevés helyen
létezik.* Ezért bizonyos szempontból ezek a földi élet utolsó kis
mentőhelyei, mert például Angliában 1950-től napjainkig az ottani fajgazdag
rétek 97%-a megszűnt létezni. Ha egyszer a természet vissza kellene nyerje
magának a Földet, akkor *a mi vidékeink lennének azok, ahonnan ezek a fajok
még visszaimportálhatók, ha ez valakinek még egyáltalán fontos
lesz.*Óriási pusztítás zajlott le a gazdasági fejlődés égisze alatt
Nyugat-Európában. Büszkén jelentheti ki magáról ez a vidék, hogy az a
gazdálkodási forma, amit az emberek itt gyakorolnak, *Európa harmadik
helyezett legfajgazdagabb rétjeit tartja fent, és kaszálói a világ
legfajgazdagabb biotópjai *közé tartoznak. Rendkívüli kincs tulajdonosai,
és ennek a rendkívüli kincsnek a fenntartása éppen most szűnik meg a
szemünk láttára, mert ma már egyre kevesebben mennek fel a hegyi kaszálóra
azokat megművelni. Ezt nem lehet nagyban csinálni, mert az élőhely
mozaikossága az, ami ezt a sokféleséget fenntartja. Ha ezt elkezdenénk
nagytáblás módon művelni, akkor ugyanaz történne, mint Nyugat-Európában,
ahol ez a fajta gazdálkodás eltűnt, nem hagyott sokféleséget és szinte a
biológiai létet is fenyegeti. Ehhez még vegyük hozzá azt *a gazdálkodási
kultúrát is, ami ezt az értéket fenntartja évszázadok óta: a kis családi
gazdaságok rendszere*. Pusztán ez egy óriási érték, hogy ilyen* picik a
gazdaságok. Ez a gazdának néha nehézség anyagi szempontból. Ugyanakkor az,
hogy sok ilyen pici, mozaikos terület művelődik egymással párhuzamosan és
ki-ki a maga feje után vet bele azt, amit akar, és akkor arat, amikor ő
akar, ez azt is jelenti, hogy nagyon sok, különböző fejlődési fokozatban
lévő élőhely van jelen párhuzamosan a tájban, ami a rovaroknak, a
madaraknak, a rágcsálóknak élőhelyet jelent és egyúttal búvóhelyet,
menekülési útvonalat is*. Tehát, ha valahol betakarították a termést, akkor
átmennek oda, ahol még nem.* Ilyesmi a nagytáblás, monokulturális
rendszerben nem létezik.* Mindez rendkívüli érték, csak így kell rá
tekinteni.

*- Mégis ez egy olyan kincs, ami nincs benne a köztudatban.*
- Nem hiszem, hogy a gazdák csak azért mennek fel a hegyi kaszálójukra
kaszálni, mert ez a világ szemében érték. Nyilvánvaló, hogy ezt az értéket
akkor lehet megőrizni, ha a gazdának közvetlen anyagi érdeke fűződik ahhoz,
hogy megművelje a területet. *Gyergyóban például a libáni kaszálókat még
sokan megművelik, de a Csíki-havasokban lévő kaszálókat már alig. Ez
utóbbiról készült egy felmérés: a Csíki-havasokban a hegyi kaszálóknak alig
több, mint 10%-a volt lekaszálva 2011. októberében*. A felhagyás mértéke
nagyon nagy, a mi munkánk arról is szól, hogy megtaláljuk azokat a módokat,
ami által megfizethetővé válik az a többlet, amit ezek a gazdák a
társadalom számára a munkájukkal megtermelnek. A fajgazdagság és az a fajta
ökológiai rendszer, ami itt működik, számunkra hétköznapi, de mondjuk egy
nyugat-európai nagyváros számára nem az. A tiszta vízért és levegőért, amit
ez a táj biztosít, ma már bizonyos helyeken fizetni kell. *Mindaz, ami itt
ökológiai alapon működik és az emberek munkája tartja fent, az máshol már
csak pénzért kapható.
*
*- Hogyan lehet rávezetni az embereket arra, hogy megőrizzék értékeiket és
kialakuljon egyfajta szemléletváltás?*
- Azt a pénzt, amit például víztisztításra kellene fordítani, de a gazdák
munkája révén ez szükségtelen, illene kifizetnünk a gazdáknak. Így lehet
gazdaságfejlesztésben gondolkodni és arra keressük a módokat, hogy ezeket a
kis léptékű, helyi gazdaságokat próbáljuk segíteni. Ennek *egyik módja a
támogatások rendszere, a másik fajtája, hogy maga a termék pénzért
értékesíthető legyen. Mégpedig sok pénzért kell értékesíteni ahhoz, hogy a
gazda elég pénzt tudjon vele keresni, ez viszont azt feltételezi, hogy a
minőségi ökológiai feltételekből minőségi termékeket kell előállítani, hogy
ezt utána a fizetőképes és a minőség iránt nagyon érzékeny piacokon
lehessen értékesíteni*. Lehet utálni az EU-s higiéniai szabályokat, de
ettől még léteznek. A minőséget különböző paraméterekkel leellenőrzik, és
ha nem felel meg, akkor nem fogják elvinni a terméket. Innen kezdve el
lehet dönteni, hogy beállunk a sorba, vagy föladjuk az egészet. Ha beállunk
a sorba, akkor meg kell tanulnunk új módon terméket előállítani, ami nem
lehetetlen dolog, csak igényességet és odafigyelést igényel. Pillanatnyilag
Székelyföld egyik rákfenéje az eligénytelenedés. Ezt nemcsak én gondolom
így, hanem nagyon sok székelyföldi barátom és különböző szakemberek is.* Az
itt élők nagyon jelentős része beéri a félmegoldásokkal. Ez meglátszik az
építkezésekben, ez látszik a buherálásokban, ami egyfelől életrevalóságra
is vall, de akkor azt kell megcsinálni rendesen.* A székelyeknek vissza
kell szerezniük az öntudat mellé az igényességet is. *Csak a történelemi
múltra nem lehet építeni.* A székelyek többsége sokkal többre tartja magát
annál, mint ami most ebből kifejeződik a látható világukban. Szép környezet
és igényes termékek kellenek ehhez, a székelyek arra is büszkék kell
legyenek, amit ma tudnak megteremteni!

*- Sokan negatívumként emelik ki Székelyföld kapcsán, hogy gazdaságilag nem
fenntartható, nincs jövője a régiónak.*
- Elsősorban Csíksomlyótól Gyimesbükkig dolgozom, ezért elég sokat látok
abból, hogy mi zajlik ebben a térségben, de más vidékek történéseiről
gyakran én is csak a sajtóból értesülök. A Csíki-medencét nagyon is az
önellátásra képes régiónak tartom, legalábbis élelmiszerellátás
szempontjából. A városba (Csíkszereda) kellene némi ipar-telepítés, mert a
mezőgazdaság itt délutáni és hétvégi tevékenység a családok többsége
esetében. Szükség lenne pénzügyi bevételre, ami készpénzt hoz a
háztartásba, ezt sok esetben csak egy másik munkahelyen lehet megszerezni,
de emellett fenn kell tartani a családi gazdaságot is. Nyilván ez
megterhelőbb életformát követel, mintha csak az egyikből lehetne élni.
Ugyanakkor* ismerek olyan családokat, akik növelték a gazdaságot, mondjuk
kettő helyett tizenkét tehenet tartanak, a tejet el tudják adni, mert
megfelel a minőségi kritériumoknak, és ebből fenn tudják tartani a
családjukat. Ez mások számára sem lehetetlen, keményen mellé kell állni, de
szerintem ebben a székelyek jók.* Összességében fenntarthatónak gondolom:
kicsit kell változtatni és valószínűleg le kell adni az igényekből is. Nem
biztos, hogy elérhető lesz itt, hogy a középiskolát elvégzett gyermek
automatikusan megkapja ajándékba az autót. De ha az igényekből sikerül
kicsit visszavenni és az innovációkat is sikerül - megválogatva - átvenni,
gyakorlatiasan, *naprakész módon szervezni a gazdaságot, akkor ez egy
nagyon is életképes közösség*. A történet másik kulcsa a tudatos vásárlás:
ha sikerül tudatosítani a székelységben, hogy a helyben készült terméket
válasszák, akkor nagyon sok nehezen megkeresett pénz marad majd itt
Székelyföldön. És ebben mindenki minden nap döntést hoz azzal, hogy mit
tesz a kosarába és azt hol, melyik üzletben teszi bele! *Mert ha mindig a
multinacionális bevásárlóközpontokban vásárolunk, akkor ez a pénz ügyesen
ki fog folyni a térségből gazdag külföldiek zsebébe, ahogy ez
Magyarországon is lezajlott.* Ebbe a zsákutcába nem kell belemenni, minél
több helyi terméket vásároljunk, még akkor is, ha ez egy kis
kényelmetlenséggel jár! *Okosan, egymást segítve kell felépíteni a
kereskedelmet és a gazdaságot, s akkor Székelyföldön - ha tetszik ez
másoknak, ha nem: megvalósul az autonómia!*

*Salló Emőke*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130828/992c3b63/attachment.html