[Grem] István a király - Alföldi R.

[Szodfridt Gábor]

2013.08.25. 9:39 keltezéssel, KEA írta:
> Azt hiszem, Szörényi Levente nagyon jól tudta mit csinál akkor, amikor Alföldynek adta a darabot - pénzt!
> Tudta, hogy Alföldy révén olyan médiákba és olyan nézőkhöz is eljut a darabja és szedheti a szerzői honoráriumot, ahova eddig nem.
> Úgy vélem, Szörényi Levente nagyon jól felmérte, hogy a jobbos közösségről már nem tud több bőrt lehúzni, de van még szűz terület, például a liberális oldal, aki rajong Alföldyért, fizetőképes és Budapesten eléggé nagyszámú is. Az talán már csak hab a tortén, hogy még egy kereskedelmi adót is lenyúlhatott a maga nem tudom pontosan, de ha jól emlékszem olyan 3-4 milliós közönségével és ezen milliós nézőszám után fizetett szerzői jogdíjjal. Szerintem zseniális húzása volt! Hogy közben szembe köpheti magát? Uraim, egyszer él az ember!

Gábor





> Levél Szörényi Leventének
>
> Magyar Hírlap -- Bayer Zsolt, 2013. augusztus 24.
> http://www.magyarhirlap.hu/level-szorenyi-leventenek
>
>
> Kedves Levente! Mindenekelőtt ezt az öngyűlöletet kellene tisztázni.
> Ugyanis tudom, hogy a lengyelek nem gyűlölik a Piast-dinasztiát és nagy
> királyukat, I. Mieszkot, aki a mi Istvánunk előtt, már 966-ban
> keresztvíz alá hajtotta fejét, és a római katolicizmust tette
> államvallássá. A lengyelek nem emésztik magukat azért, mert nem maradtak
> meg pogány mazurok, pomeránok, szlezánok, goplánok és polákok, hanem
> keresztény lengyelek lettek.
>
> De a pogányságukat és törzsi szervezetüket legtovább megőrző poroszok
> sem átkozzák önmagukat, amiért végül keresztény poroszok lettek. Nem
> hiszem, hogy ők Querfurti Brúnó bencés szerzetes, vagy Gottfried luknai
> apát gyűlöletével töltenék napjaikat. Esetleg II. Valdemár dán királyt,
> vagy Leszek krakkói herceget gyaláznák. És szilárd meggyőződésem, hogy a
> csehek sem gyűlölik azt a tizennégy törzsfőjüket, akik már 845-ben,
> Regensburgban áttértek a keresztény hitre. S ezt sorra elmondhatnánk
> Európa minden nemzetéről.
>
> Nálunk, magyaroknál viszont ez a nemzeti sport is virágzik: gyűlölni
> Szent Istvánt, amiért – úgymond – „kiirtotta saját népét”, és – úgymond
> – „idegen fegyverek segítségével a kereszténység rabigájába hajtotta”
> szegény magyarokat.
>
> Ez a történelemszemlélet fellelhető ma a te környezetedben, és a Jobbik
> háza táján (amúgy jól megfér a „Jézus is magyar volt” elmebajával), és
> sok mai fiatal – akiknek közös jellemzője, hogy semmit sem olvasnak,
> semmit sem tudnak, ellenben mély és elpusztíthatatlan öntudat lakik
> koponyájukban – boldogan veti rá magát ezekre a szomorú elméletekre,
> mert így mindjárt különlegesnek, istentagadónak, lázadónak és
> nonkonformistának képzeli magát. Azt hiszik szegények, hogy így lesznek
> ők „lidérces messze fény”. Pedig csak a budi tetejére kitett töklámpások
> ők. S azzá váltatok most ti is. Kár érte.
>
> A deheroizálás ugyanis a kommunisták sportja volt. Őszerintük amúgy az
> emberiség történelme egy szakadatlan fejlődéstörténet, amelynek végső
> célja a kommunizmus eljövetele. A „Jézus magyar volt”- és az „István a
> magyarság árulója”-féle szekta szerint viszont az emberiség történelme
> egy szakadatlan visszafejlődés-történet, amelynek végső célja a
> magyarság teljes elpusztítása.
>
> Szerencsétlenek. Bár nem tudom biztosan, értük kár-e.
>
> Ellenben az István, a királyért biztosan kár. Kár volt ezt hagynod,
> Levente. Akkor is, ha tudom, István deheroizálása a te szájad íze
> szerint való. Akkor is kár volt, mert műved, művetek túlnőtt rajtatok,
> és önmagában szakrálissá vált. És te most hagytad, hogy ezt is bekenjék
> mérgező nyállal.
>
> A legnagyobb baj pedig az, hogy ezt színvonal alatt tettétek. Hogy is
> mondja Pierre a Megáll az időben? „Nem mindegy, hogy milyen színvonalon
> vagánykodik az ember…” Hát, Levente, ez nem színvonal.
>
> Aki szerint, ha német: akkor náci; ha katolikus pap: akkor náci és/vagy
> verőlegény – az nem művész, csak egy közhelyes kretén. De legalább
> következetesek lettetek volna a bűnben. Akkor legalább a pogány magyarok
> és Koppány lenne szerethető. De nem. A gondolat teljes hiányát aljas és
> ostoba külsőségek pufogtatásával fedtétek el. Levente, tényleg attól
> lett újszerű és „modern” a műved, hogy Torda, a táltos elbaszott
> rocksztárként gitározik, és rápöffent egy dzsangára? Hogy Laborc úgy néz
> ki és úgy is viselkedik, mint egy transzvesztita köcsög? Hogy Gizella
> náci egyenruhába bújtatott német lovagokkal csalja Istvánt? Hogy István
> egy akarattalan pöcs, Koppány meg egy másik akarattalan pöcs?
>
> Én szégyellem magam, míg mindezt sorolom. Pedig nem nekem kéne, Levente.
>
> Nektek kell szégyellnetek magatokat, mélységesen. És még csak nem is
> miattunk, Levente. Hanem tudod miért? Azért a kétszázezer magyarért,
> akik Csíksomlyón megnézték az István, a királyt. Akik között ott álltam,
> ott állhattam a csíksomlyói nyeregben, és átélhettem életem egyik
> legnagyobb élményét. Láttam idős székely embereket, akik ünneplőben
> jöttek oda, és végig állták könnyes szemmel az előadást. S láttam a
> fiatalokat, akik akkor és ott örök hitet tettek magyarságuk mellett.
>
> Az ő életük áldozatát, az ő hitüket téptétek széjjel ezzel a
> szemétséggel, ezzel a mocsokkal, amivel volt bátorságotok kiállni most a
> szegedi dóm lábához. Abba a térbe, amit Horthy Miklós és Klebelsberg
> Kunó lelke tölt ki a mai napig.
>
> Igen, Levente. Abból a csodából, ami egyszer megszületett, és ami végső
> küldetését éppen a csíksomlyói nyeregben töltötte be, Babba Mária
> lábainál, mára a lepukkant Trabantból kiszálló két szánalmas figura
> maradt, akik nyálfolyató idiótaként lengetik a kis piros-fehér-zöld
> zászlójukat a semmiben. Ez maradt belőletek.
>
> Kérlek, ezt ne vigyétek ki Erdélybe. Legalább őket ne kenjétek össze
> magatokkal.
>
> S a tőled 2004-ben kapott Szabadság Díjamat pedig ezennel visszaadom.
> Pedig sokat jelentett nekem egykoron. Éppen annyit, mint az egykor volt
> István, a király.
>
> Minden jót neked. Sajnálom…
>
>