[Grem] ma: Nagyboldogasszony - parancsolt ünnep

[Emoke Greschik]

Nagyboldogasszony napja

A* Boldogságos Szűz Mária mennybevitele főünnep* a Mária-ünnepek között.
Már az ókeresztény korban megfogalmazták, az V-VI. századtól kezdve
ünnepelték, és hittételként* *XII. Piusz pápa hirdette ki 1950-ben annak
tanát, hogy halála után Mária fölvitetett a mennybe anélkül, hogy teste
romlást látott volna.* Magyarországon Szent István óta parancsolt ünnep.*

<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit7/nagyb.jpg>
*Mária halálának időpontját teljes biztonsággal nem lehet meghatározni.
Feltételezhető, hogy Jézus Krisztus halálának évében vagy nem sokkal azután
halt meg. Egyes számítások szerint Jézus 30-ban* halt meg, *amikor Mária
körülbelül 54 éves lehetett.*

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának *nem
kellett a sírban várnia Jézus világ végi eljöveteléig, hanem halála után
Isten rögtön föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe*. *Ezt
a népi vallásosságban is évszázadokon át öröklődő nézet*et XII. Pius
pápa *Munificentissimus
Deus *kezdetű bullájában dogmai rangra emelte: 1950. november 1-jén
hirdette ki hittételként, *hogy a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája
befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe
.*

*Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek* a Boldogságos Szűz égi
születésnapjáról. Az ünnepet *dormitio sanctae Mariae*, *a szentséges Szűz
elszenderülése elnevezéssel* illették. Rómában I. Sergius tette hivatalos
ünneppé; hamarosan vigíliával ünnepelték. A múlt század közepéig nyolcnapos
ünnep - oktáva - is kapcsolódott hozzá.

*A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században
vette át, s itt a VIII. századtól assumptio beatae Mariae, a Boldogságos
Szűz mennybevételének nevezték.*

2003 óta a Szeplőtelen Fogantatás december 8-án ünnepelt napja mellett
*Nagyboldogasszony
a második kötelező Mária-ünnep*. Magyarországon Szent István óta parancsolt
ünnep. (1948-ig munkaszüneti nap volt.)

A krónikák szerint *Szent István király e napon ajánlotta Magyarországot
Szűz Mária oltalmába* - ezért nevezzük őt *Magyarország égi pártfogójának,
vagyis Patrona Hungariae-*nak. *Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony
napján hunyt el.*

*Nagyboldogasszony Szűz Máriának a magyarok által használt neve.* *A
krónikák Szent Gellért érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar
földön a Boldogasszony nevet kapta: a velencei származású püspök fehérvári
beszédében nevezte Boldogasszonynak Máriát.* Az Érdy-kódex szerint "Gellért
tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez
Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák.
Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé."
Mivel a keresztény hagyományban *Szűz Mária születésé*t is megünneplik, így
annak az ünnepnek a neve *Kisboldogasszony* lett, míg a Boldogságos Szűz
mennybevétele a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezést kapta.

Az Árpád-ház megkeresztelkedett nemzetsége Nagyboldogasszony oltalmába
ajánlotta magát. Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában olvashatjuk: az
országot, vagyis önnön uraságát, uralmát és a királyságot a Szűzanya
szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta. E
választásban nyilván a *pogány Boldogasszony-tisztelet*, archaikus
Emese-hagyomány is közrejátszott: *Mária az Árpádoknak mennyei édesanyja és
oltalmazó királynéja.*

*Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma; a
koronázótemplomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáróhely
és templom az ő pártfogása alatt álltak*. Árpád fehéregyházi sírja fölé is
Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot; *Mária oltalma alatt
állott a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó- és temetkezőhelye,
továbbá az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, váci, győri püspöki
székesegyház - Szent István király alapításai.*

"*Hisszük, hogy Mária - szent fiához, Jézus Krisztushoz hasonlóan -
legyőzte a halált, és az égi dicsőségben van; teljes valójában,
testestül-lelkestül. A mennybe felvett Mária nincs messze tőlünk, a menny
ugyanis nem a világegyetem egy bizonyos helyére utal, hanem valami sokkal
nagyobbra*, amit emberi fogalmakkal nehezen tudunk meghatározni. Az ég, a
menny szóval arra utalunk, hogy a közénk eljött Isten nem hagy bennünket
sorsunkra sem a halálban, sem a halál után, hanem az örökkévalóságot
ajándékozza nekünk. Isten sohasem múlik el, mindnyájan szeretete erejében
létezünk. Isten szeretete győzi le a halált és ajándékozza számunkra az
örökkévalóságot. Ez a szeretet fogalmazódik meg a menny szóban.* Isten
befogadja örökkévalóságába mindazt, ami most életünkben szenvedés,
szeretet, remény, öröm, szomorúság*.* Istenben az egész ember megtisztul,
és így elnyeri az örökkévalóságot.* A mennybe felvett Máriában az emberi
teremtmény Isten világa szerinti teljes megvalósulását szemléljük" - mondta
Mária mennybevételésről XVI. Benedek pápa 2010-ben, a Castel Gandolfó-i
Villanovai Szent Tamás-templomban bemutatott Nagyboldogasszony-napi ünnepi
szentmisén.

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130815/4c6b834e/attachment.html