[Grem] Szentatya / a jezsuitkkal tartott sztmise homilia-sszefoglalja
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2013. Aug. 1., Cs, 10:42:43 CEST
Ferenc pápa alázatra buzdította a jezsuitákat
Július 31-én szentmisét mutatott be a jezsuiták római templomában. Arra
kérte őket, hogy tegyék félre önmagukat és állítsák életük középpontjába
Krisztust.
*Mindössze három nap telt el fárasztó, ám felemelő brazíliai útja óta,
Ferenc pápa ismét útra kelt, ezúttal csak a Tevere folyó másik oldalára
ment, a jezsuiták Il Gesù templomába. *Nem egyszerűen egy ez a látogatások
sorában, hiszen tudjuk, hogy *Ferenc a történelem első jezsuita pápája*,
bár életvitelében Assisi Szent Ferenc útját járja. Július 31-én ünneplik a
jezsuiták alapítójuk, Loyolai Szent Ignác ünnepét, aki ezen a napon
költözött el az örök hazába az örök városból. A spanyol baszkföld szülötte,
Ignác Rómában ismerte fel egyszer s mindenkorra, hogy mit akar tőle Isten.
Néhány társával együtt felajánlotta szolgálatait III. Pál pápának. A kis
csoportból szerzetesrendet hoztak létre, melynek a Jézus Társasága nevet
adták. 1540 szeptemberében készült el az ünnepélyes irat, amellyel a pápa
hivatalosan elismerte a rendet. A jezsuiták nagy szolgálata tehát már több
évszázadra tekint vissza és ma is a katolikus egyház egyik legnagyobb
szerzetesrendjét alkotják. (Szent Ignác 1491-ben született spanyol
baszkföldön és 1556. július 31-én halt meg Rómában.)
Ferenc pápa ezen a jeles napon szentmisét mutatott be a római jezsuita
atyákkal Jézusnak szentelt templomukban, amely egy impozáns szép barokk
épület Róma szívében. A Szentatyával együtt misézett Adolfo Nocolás
generális atya és Luis Ladaria jezsuita érsek, a Hittani Kongregáció
titkára.* A pápa már jól ismert szerény kis autóján, egy Ford Focus
gépkocsin érkezett meg a Jézusról elnevezett térre.* Hívek egy kis serege
köszöntötte nagy szeretettel, mielőtt belépett volna a mintegy 300
férőhelyes templomba, amely a szent rendalapító földi maradványait őrzi. A
templomhoz csatlakozó rendházban lakott Loyolai Szent Ignác, szobái ma is
látogathatók. Ma itt működik a jezsuita skolasztikusok nemzetközi
kollégiuma.* A szentmise magánjellegű volt, nagyjából olyan, mint amelyeket
a vatikáni Szent Márta Domus kápolnájában mutat be a pápa.* Ennél fogva
jezsuita szerzeteseknek és munkatársaiknak volt fenntartva, összesen 200
jezsuita vett részt a szentmisén, valamint két ignáci lelkiségű női
kongregáció tagjai, valamint a római rendházak alkalmazottai és munkatársai.
A szentmise elején Adolfo Nicolás jezsuita generális köszöntötte a pápát. A
spanyol származású legfőbb elöljáró 2008 óta vezeti a rendet, Szent Ignác
29. utódaként. Ferenc pápa körülbelül két órát töltött a templomban.
Nagyon érdekes, amit brazíliai útjáról visszatérőben mondott *a pápa* három
nappal ezelőtt *egy újságírónak válaszol*va. *A kérdés az volt, hogy
jezsuitának érzi-e még magát? A Szentatya kissé tréfásan ezt mondta: „Ez
teológiai kérdés, mivel a jezsuiták engedelmességi fogadalmat tesznek a
pápának. Ha tehát a pápa jezsuita, akkor talán engedelmességi fogadalmat
kellene tennie a jezsuita generálisnak… Nem tudom, hogyan kellene megoldani
ezt a kérdést….Én jezsuitának érzem magam lelkiségemben, az ignáci
lelkigyakorlatok szerint. Ez a lelkiség él a szívemben. *Olyannyira érzem
ezt a lelkiséget, hogy három nap múlva a jezsuitákkal együtt fogom
ünnepelni Loyolai Szent Ignác ünnepét. Reggel szentmisét mondok velük. *Nem
változtattam meg lelkiségemet, nem vagyok ferences. Jezsuitának érzem magam
és úgy gondolkodom, mint egy jezsuita.*” Ezt mondta tehát Ferenc pápa három
nappal ezelőtt és ezeket a gondolatokat megismételte az Il Gesù templomban
is szerdán reggel a szentmise után a közösséggel folytatott beszélgetés
során.
*A Szentatya ugyanakkor ezt már a legnagyobb komolysággal tette, arra kérte
a jezsuitákat, hogy tegyék félre önmagukat és állítsák életük középpontjába
Krisztust. *
Homíliájában a Szentatya *három gondolat*ot fejtett ki: *helyezzék
Krisztust és az Egyházat a középpontba, engedjék, hogy Jézus meghódítsa
őket a szolgálatra és végül restelljék korlátaikat és bűneiket, hogy
alázatosak legyenek Krisztus és a felebarátok előtt. *
A jezsuiták jelvénye egy monogram, a Iesus Hominum Salvator mozaikszava:
IHS. Jól tudjuk mi ezt, mondjátok jogosan – mondta az egybegyűlt
jezsuitáknak. Ám ez a jelvény állandóan olyan realitásra emlékeztet,
amelyet soha nem szabad elfelejtenünk, vagyis azt, hogy Krisztus a
középpont mindannyiunk, az egész Társaság számára, amelyet Szent Ignác nem
véletlenül nevezett Jézus Társaságának.* A Lelkigyakorlatok könyvének
kezdete is Urunk Jézus Krisztus, Teremtőnk és Üdvözítőnk színe elé állít
bennünket.* Ez minket, jezsuitákat és az egész Társaságot az egyre nagyobb
Krisztus, (Deus semper maior) színe elé állít bennünket. Ez azt jelenti,
hogy kilépünk önmagunkból, egyfajta kenozisról van szó, vagyis, hogy
kilépünk saját szeretetünkből, saját akaratunkból és érdeklődésünkből.
Nem fölösleges tehát a kérdés, hogy* valóban Krisztus-e az életem
középpontja?* Valóban Őt helyezem-e a központba? *A kísértés ugyanis mindig
az, hogy saját magunkat helyezzük a központba. Ha pedig egy jezsuita nem
Krisztust, hanem önmagát állítja a központba, akkor hibát követ el. *Krisztus
központi szerepével együtt jár az egyház központi szerepe. Nem követem
Krisztust, ha ezt nem az Egyházban és az Egyházzal együtt teszem. Mi,
jezsuiták hierarchikus Anyaszentegyházunk szolgálatában állunk. *Krisztus
azt akarja, hogy az Egyházban legyenek gyökereink. Nem lehetnek párhuzamos
vagy elszigetelt útvonalak. Keresés és kreativitás igen, ez fontos. Menjünk
ki a számtalan perifériára, ehhez valóban kreativitásra van szükség, de
mindig közösségben, az Egyházban, azzal az odatartozással, amiből a
bátorságot merítjük az előrehaladáshoz.* Szolgálni Krisztust és szeretni a
konkrét Egyházat, szolgálni nagylelkűen, az engedelmesség lelkületével.
A római jezsuiták templomában bemutatott szentmisén a pápa homíliájának
második kérdése az volt, hogy hol halad a kettős központiságnak az útja?
Tekintsünk* Szent Pál *tapasztalatára, amely ugyanaz, mint *Szent Ignác*é.
A filippiekhez írt levelében Pál apostol azt mondja, hogy Krisztus magához
ragadta őt. Pál esetében ez a damaszkuszi úton történt, Ignác esetében
saját loyolai otthonában, de a lényeg közös: *mindketten engedték, hogy
Krisztus magához ragadja őket. Jézust keresem, szolgálom, mert ő előbb
keresett engem, mert magához ragadott.* Ferenc pápa spanyol kifejezést
használt, hogy szavainak nagyobb hangsúlyt adjon: „el nos primerea”,
Krisztus mindig az első, amikor mi megérkezünk, ő már vár bennünket. A
Szentatya többször idézte a lelkigyakorlatok gondolatait, köztük pl. azt,
amit a második hét elmélkedései tartalmaznak. A Mi Urunk mindenkinek ezt
mondja:* aki követni akar engem, dolgozzon velem, aki követ a szenvedésben,
követ majd a dicsőségben is.* Mondjuk az Úrnak, hogy mindent az ő nagyobb
dicsőségére és szolgálatára akarunk tenni, *követni akarjuk őt a
megaláztatás és a szegénység órájában is.* Ferenc pápa ezen a ponton
homíliájában megemlékezett arról, hogy *éppen ezekben a napokban Szíriában
eltűnt egy olasz jezsuita atya.*
A pápa *végül a restellni való vétkekkel foglalkozott.* Jézus felhívása
ugyan arra szól, hogy soha ne szégyelljék megvallani Őt. De, amint Szent
Ignác tanítja az első hét lelkigyakorlataiban, Jézusra és főként a
feszületre tekintve van bennünk egy *nagyon emberi és nemes szégyenérzet,
hogy nem állunk mindig a helyzet magaslatán. Krisztus bölcs, mi pedig
tudatlanok vagyunk, ő mindenható, mi pedig erőtlenek vagyunk, ő igazságos,
mi pedig gyarlók vagyunk, ő jóságos, mi pedig rosszak vagyunk.* *Kérjük
ezért a szégyenkezés, restelkedés kegyelmét,* mert ez személyenként és a
Társaságot egészében is *az alázatra emlékeztet*. Az alázat által ismerjük
fel mindennap, hogy nem mi építjük Isten Országát, hanem mindenkor Isten
kegyelme működik bennünk. Az alázat arra sürget bennünket, hogy ne saját
magunkat és eszméinket szolgáljuk, hanem Krisztust és az egyházát. *Olyanok
vagyunk, mint a törékeny cserépedény, amelyben azonban hatalmas kincs van
elrejtve.*
A Szentatya homíliájának hangneme ezen a ponton még személyesebbé vált:
„Mindig szívesen gondolok arra, hogy milyen *egy jezsuita alkonyata, amikor
elérkezik élete végéhez*. Két kép jelenik meg előttem: az egyik a
képzőművészetből ismert, klasszikus kép,* Xavéri Szent Ferencé*, aki Kína
felé pillant. Az Úr színe előtt áll. A másik napnyugta képe *Arrupe
atyáé.*Utolsó beszélgetésünkben a menekültek táborában hangzottak el
ezek a
szavai: „ezt úgy mondom, mintha ez lenne a hattyúdalom: imádkozzatok.” Nem
sokkal ezután visszarepült Rómába és agyvérzést kapott, amellyel
megkezdődött életének mérhetetlenül hosszú és példaértékű alkonya. *Kérjük
a kegyelmet, hogy a mi alkonyatunk is olyan legyen, mint amilyen e két
jezsuita atyáé volt.*
Ferenc pápa* végül a Nuestra Senora, a Miasszonyunk oltalmáért
fohászkodott, hogy a jezsuiták életük és szolgálatuk középpontjába mindig
Krisztust és az Egyházat helyezzék.* „Utunkon kísérjen el bennünket atyai
közbenjárásával Szent Ignác és minden jezsuita szent, akik továbbra is
tanítanak bennünket, hogy mindent alázattal, Isten nagyobb dicsőségére
tegyünk.”
A jezsuita generális, Adolfo Nicolas atya a szentmise után azt nyilatkozta,
hogy ez egy egészen különleges nap volt számukra, amely inspiráló
emlékekkel tölti el őket. Adolfo atya a pápa tréfás megjegyzésével
kapcsolatban, amely a jezsuiták negyedik, pápának tett engedelmességi
fogadalmára utalt, maga is némi humorral válaszolt. „Egészen nyilvánvaló,
hogy kettőnk közül ki az, akinek engedelmeskednie kell.” A „fekete pápa” –
így is szokták nevezni a jezsuita generálist fekete reverendája és a
jezsuiták pápának tett negyedik fogadalma miatt – ezt mondta: „Nyilvánvaló,
hogy az én elöljáróm Ferenc pápa. Amikor egy jezsuita püspök lesz, akkor
automatikusan fel van oldva a Társaság iránti engedelmesség alól. A pápa
tehát teljes szabadságot élvez az Egyház kormányzásában” - mondta még
Adolfo Nicolas jezsuita generális.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130801/7a4c31df/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl