[Grem] Az ostya nem túristaszalámi - Nyilt levél Tóta W. Árpádnak

[Emoke Greschik]

 Az ostya nem túristaszalámi - Nyílt levél Tóta W. Árpádnak

http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2013-04-13/az-ostya-nem-t%C3%BAristaszal%C3%A1mi-ny%C3%ADlt-lev%C3%A9l-t%C3%B3ta-w-%C3%A1rp%C3%A1dnak
 2013.04.14. - Beküldte: Köntös
László<http://reposzt.hu/user/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3>

Orbán mégsem fogja elengedni az egyházak kezét - ő ugyan aligha hisz
bármiben is, viszont szüksége van a hiszékenységre. Neki hívők kellenek,
akik nem kérdeznek rá sem korrupcióra, sem adópolitikára, csak nyelik az
ostyát szorgalmasan, és elhiszik, hogy az minimum turistaszalámi.

Tóta W.: A sír üres - hvg.hu <http://hvg.hu/w/20130403_A_sir_ures#rss>

Kedves Tóta W. Árpád!

Már régóta készülök Önnek írni, de valahogy soha nem éreztem elérkezettnek
az időt. Viszont a fenti írása, úgy látszik, megérlelte régi szándékomat.
Tudja, régi olvasója vagyok, még indexes korszakából. Mindig lestem, mikor
jelenik meg, s habár református keresztyénként soha nem értettem egyet
Önnel, mégis volt az írásaiban valami vonzó. Nem, nem vagyok mazochista, de
valahogy az írásaiból mindig kiéreztem valamiféle kamaszos dühből fakadó
moralitást: Ön voltaképpen a keresztyénséget kéri számon a keresztyéneken.
Ez nekem tetszik.

Ön igazán hálás lehet az Úristennek. Nemcsak kiváló írói tehetséget adott
Önnek, hanem hozzá valami apadhatatlan indulatot is, ami minden
publicisztika veleje, mint ezt tudjuk. Az egyházias keresztyénséggel
szembeni gyűlölete dühe az Ön publicisztikáját tényleg szinte repíti, a
nevéből brand lett, s igazán hálás lehet, hogy ez a konstans mondanivaló -
 kitöltve missziói küldetését -  megteremti Önt is. Ez a düh annyira
jellegadó és identitásalkotó Önnél, hogy már-már gyanús. Ha nem vigyáz, még
megtér.

Tudja, azért értem Önt, mert nekem is volt ilyen korszakom. Falusi
református papgyerek vagyok, s a kamaszkorú fiatal éleslátásával pontosan
érzékeltem közelről az intézményesült keresztyénség sok-sok képmutatását,
álságosságát, hazugságait és bűneit. Állandóan perlekedtem, s mindenkin,
beleértve szegény apámat is, a "tiszta" keresztyénséget kértem számon, a
kamaszgyerekek kérlelhetetlen moralitás-igényével.

Időbe tellett, míg megértettem Luther halhatatlan mondatát a simul iustus
et peccator igazságáról. Tudja, úgy van ez, nem kell ezt Önnek magyaráznom,
hogy minden intézményesülési folyamat szükségszerűen generálja az eredeti
gondolat torzulását, legyen szó bármiféle eszmeiségről vagy vallásról. Az
intézményesült keresztyénség is szükségszerűen torzul, s folytonos kritika
és önkritika tárgya kell legyen. Erről szól a híres reformátori tétel:
ecclesia semper refomari debet. - De még ebből is dogmát lehet csinálni,
mint ezt mindenki tudja. A reformátusok meg pláne. Nekem elhiheti.

Tudja, nekem az egyházkritikával nincs semmi bajom. A bajom azzal van, hogy
a mai nyugati kultúrában a történeti keresztyénséget lehet lábtörlőnek
használni. Holott nyilvánvaló, hogy minden intézményesült vallásban meg
lehet találni a belső ellentmondásokat. Ha akarjuk. Csak valahogy, érdekes
módon a keresztyénség lett itt kitüntetve céltábla státusszal. Büntetlenül
bántani lehet, megsértve ezzel milliók hitét. Miközben a Nyugaton egyre nő
a félelem a politikai inkorrektség vádjától, s már az étteremben is
romapecsenyét kérek, s már Obama elnök is bocsánatot
kér<http://www.origo.hu/nagyvilag/20130406-obama-bocsanatot-kert-szexista-mondataert.html>,
mert egy ügyésznőt nyilvánosan csinosnak tartott, addig a történeti
keresztyénséget szabadon lehet ócsárolni, rugdosni, amit akar. Egész
iparágak működnek már a keresztyénség lejáratására, legutóbb a Madonna nevű
ideologikus-missziói
terméknek<http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2012-08-25/madonna-misszion%C3%A1rius>egy
egész világkörüli roadshow-t szerveztek, hogy keresztyén szimbolikával
megterhelt performanszaival provokálja a hagyományos keresztyénség hitét.
Ha egy világfilmet nézek, s látom a keresztet egyik szereplő nyakán, már
tudom az üzenetet. (Legutóbb Tarantino zseniális filmjét, a Kill Billt
néztem meg. A női főhős kómában a kórházban, s a kórházi gondozó, ez az
állat, szinte az egyetlen undorítóan negatív szereplő a többi szerethető
gyilkos mellett, pénzért árulja ennek a szerencsétlennek a testét. A
gondozó nyakában, a pólóján kívülre helyezve, jól láthatóan a
kereszt<http://www.google.hu/imgres?q=kill+bill+in+the+hospital&hl=hu&biw=1366&bih=624&tbm=isch&tbnid=3tdVyjgvLDGeAM:&imgrefurl=http://screeningroomlog.blogspot.com/2012/08/grave-danger-2005-csi.html&docid=vnJVaYV1Wmk1BM&imgurl=http://3.bp.blogspot.com/-PKsPU1nw0D4/UC0hIgELz8I/AAAAAAAABrM/jJWmtjoHqrQ/s1600/KB299692-screen_shot_2010_08_29_at_7.25.05_pm_super.png&w=600&h=253&ei=BYdpUYXZDaK84ATC04FY&zoom=1&ved=1t:3588,r:8,s:0,i:108&iact=rc&dur=1874&page=1&tbnh=146&tbnw=314&start=0&ndsp=15&tx=133&ty=50>.
Naná.)

Szóval értem én az Ön üzenetét, egyházkritikáját, csakhogy amit Ön tesz, az
már túlmegy ezen, s indulata, leplezetlen dühe félreviszi az egészet,
visszájára hat, s még tárgyi tévedésekbe is hajszolja.

Azt írja, Magyarország nem keresztyén ország többé. Jó. Ismerjük ezt a
toposzt. Ahhoz képest, hogy nem az, az Ön idejét és érzelmi energiáit elég
szépen leköti. Nem igaz? Ahhoz képest, hogy nem az, azért úgy látszik, elég
kimeríthetetlen téma, s még munkát is ad bőven egy befolyásos oldalon.
Azért ez nem rossz teljesítmény egy nem létező keresztyén Magyarországtól.
Nem így látja?

De hát Magyarország keresztyén ország. Nem a szó teológiai, hanem
kulturális értelmében. Majd ha az ablaka egy minaretre néz, s reggel egy
müezzin ébreszti, s nem a harangszó, akkor majd megtudja, hogy Magyarország
keresztyén ország. Kicsit el kell menni, megmártózni más kultúrákban,
hazajönni, s rögtön megtudja. Igaz az a zseniális mondat, sajnos nem én
találtam ki, nem emlékszem a szerzőjére, hogy Európában még az ateista is
keresztyén. Nem Zeusszal van Önnek problémája, vagy a buddhizmussal, hanem
a keresztyénséggel. Tudja, én is úgy vagyok, hogy azokra tudok dühös lenni,
akikkel együtt élek. Egy eszkimóra sohasem voltam dühös, még csak
gondolatban sem. Szeretem őket egytől egyik, valósággal tombol bennem a
keresztyénség, ha rájuk gondolok.

Aztán a következő ismerős toposz az Orbán-kritika és egyházkritika
összekapcsolása. Nem tudom, erre mi szükség van. Illetve, nagyon is tudom.
Ez nyilván az Ön független írói munkásságának a része egy független
oldalon. Csakis. Pedig, higgye el, az egyház kritizálható lenne önmagában
is. Én már csak tudom. A legkülönösebb az, tudja, hogy ebben az
Orbán-keresztény kurzus liberális toposzban Orbán szinte omnipotenssé
válik, mintha legalábbis ebből a nézőpontból maga a kormányfő lenne az
Úristen, akinek a kegyétől az egyház sorsa függ. Én, ha liberális lennék,
nem tenném Orbán Viktort, de senkit sem az Úristen alteregójává. Az egyház
sem teszi. Ő is, mint mindenki, egy megváltásra szoruló, nyomorult ember.
Nincs különbség. Arról nem is beszélve, hogy ez a kormányfőről megalkotott
liberális konstrukció a keresztyénség sorsát illetően Önt tárgyi tévedésbe
is viszi. Tudnivaló ugyanis, hogy ma a templomba járók igen jelentős
százaléka a szocialistákra szavaz. (Ennek történeti okai vannak, amelyről
itt<http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2012-09-29/k%C3%A1d%C3%A1r-korszak-nosztalgia-kereszty%C3%A9ns%C3%A9g>írtam.)
Amit pedig az egyház vidéki expanziójáról ír, nem is értem, minden
egyházi tapasztalatomnak ellentmond. Pedig van, higgye el. Ön nem látta még
a legújabb népszámlálási adatokat? Szegény falusi papok. Elképzelem, hogy
élet-halál harcaik közepette, észveszejtő tempóban (Orbán-pénzből
természetesen) templomot bővítenek, mert a népek nem férnek el a régiben.
Úgyhogy, ha legközelebb istentiszteletre vagy misére menne valamely abszurd
ötlettől hajtva egy falusi templomba, igyekezzen, nehogy ne jusson Önnek
ülőhely. De legjobb, ha on-line foglal helyet.

De ezt az egész levelet voltaképpen egy mondata miatt írtam:* "Orbán mégsem
fogja elengedni az egyházak kezét - ő ugyan aligha hisz bármiben is,
viszont szüksége van a hiszékenységre. Neki hívők kellenek, akik nem
kérdeznek rá sem korrupcióra, sem adópolitikára, csak nyelik az ostyát
szorgalmasan, és elhiszik, hogy az minimum turistaszalámi."*

*Nem vitatkozom én Önnel, kedves Tóta W. Árpád. Tudja, lennék én akár
liberális is, vagy baloldali, ez bibliai alapon bőven beleférne. De az
ilyen mondatok mindig megriasztanak. Visszautasításul nem használom érvként
a politikai korrektség ismert kliséjét, miszerint ez a mondat sérti a
keresztyének emberi méltóságát. Többről van itt szó, de erről majd később.
Önnek nagy mázlija van, tényleg. Utálja a keresztyénséget, és ezt a dühét
nem kell elfojtania. Bele lehet rúgni büntetés nélkül, még piros pont is
jár érte. Sőt, még meg is fizetik.  Úgy élheti ki dühét és agresszivitását,
hogy még meg is élhet belőle. Ez csúcs. Ön nagyon beleillik a politikai
korrektség mai doktriner-középkorias kereteibe. De nem javasolnám, hogy más
kulturális csoportokkal, vallásokkal szemben ugyanezt megtegye, mert még
kívülre kerülne, s netán kirúgnák, amit nagyon sajnálnék. Meg egyébként se
tegye. Ez méltatlan, de ami még súlyosabb, nem elegáns. Nem bántjuk a másik
hitét, mert azzal megalázzuk a magunk hitét is. Vagy Ön nem hisz a
világnézeti pluralizmusban?*

*Tudja, nekem az Ön fenti mondata nagyon-nagyon rosszul esik. Kollektív
hitemben is bánt. Nem tudom, ez az Ön számára követhető-e? Én református
vagyok, úgyhogy nem "nyelem az ostyát", kenyeret és bort veszek magamhoz
úrvacsora vételekor, s a kenyeret nem tévesztem össze a túristaszalámival,
se az Úr Jézus Krisztust Orbán Viktorral. Nem tudom, ez elképzelhető-e az
Ön számára, vagy ez már túlmegy az elgondolhatóság határán?  Az úrvacsora
szent dolog. Beismerem, a szentség fogalmának a megértéséhez át kell lépni
a mai gondolkodás jogilag korrekt módon kijelölt határait, de azért
remélem, Ön e herezisre legalább egy halvány kísérlet erejéig képes. Ezzel
nem viccelődünk, még akkor sem, ha mi magunk nem hiszünk benne. Mert ez
másoknak rosszul esik. Fáj nekik. Fáj nekünk. Ugye legközelebb nem akar,
mondjuk a zsidó vagy a muszlim vallás szent dolgaival stílusgyakorlatokat
folytatni? Ne tegye. De a keresztyénséggel sem. Méltatlan ez Önhöz és a
liberalizmushoz, ha csak nem az a célja, hogy elérje egyes szélsőjobboldali
megnyilvánulások stiláris magasságait.  De hogyan is lehetne Önt a
szélsőjobb egyes megnyilvánulásaival egy skatulyába helyezni? Nem igaz?*

*Ami pedig az egyházkritikát illeti, üdvözlöm és igent mondok rá, még
liberális oldalról is. Az én konzervatív gondolkodásomba ez bőven belefér.*

Szeretettel,

Köntös László, úrvacsorázó református egyháztag, a pápai gyülekezetből
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130416/d399814d/attachment-0001.html