<div dir="ltr"><div> <h1>Az ostya nem túristaszalámi - Nyílt levél Tóta W. Árpádnak</h1><p><a href="http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2013-04-13/az-ostya-nem-t%C3%BAristaszal%C3%A1mi-ny%C3%ADlt-lev%C3%A9l-t%C3%B3ta-w-%C3%A1rp%C3%A1dnak" target="_blank">http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2013-04-13/az-ostya-nem-t%C3%BAristaszal%C3%A1mi-ny%C3%ADlt-lev%C3%A9l-t%C3%B3ta-w-%C3%A1rp%C3%A1dnak</a><br>
</p> </div> <span><span content="2013-04-13T15:19:58+02:00" rel="sioc:has_creator">2013.04.14. - Beküldte: <a href="http://reposzt.hu/user/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3" title="Felhasználói profil megtekintése." target="_blank">Köntös László</a></span></span> <div>
<div><div><div><blockquote><p>Orbán
mégsem fogja elengedni az egyházak kezét – ő ugyan aligha hisz
bármiben is, viszont szüksége van a hiszékenységre. Neki hívők
kellenek, akik nem kérdeznek rá sem korrupcióra, sem adópolitikára,
csak nyelik az ostyát szorgalmasan, és elhiszik, hogy az minimum
turistaszalámi.</p><p><a href="http://hvg.hu/w/20130403_A_sir_ures#rss" target="_blank">Tóta W.: A sír üres - hvg.hu</a></p></blockquote><p>Kedves Tóta W. Árpád!</p><p>Már
régóta készülök Önnek írni, de valahogy soha nem éreztem elérkezettnek
az időt. Viszont a fenti írása, úgy látszik, megérlelte régi
szándékomat. Tudja, régi olvasója vagyok, még indexes korszakából.
Mindig lestem, mikor jelenik meg, s habár református keresztyénként soha
nem értettem egyet Önnel, mégis volt az írásaiban valami vonzó. Nem,
nem vagyok mazochista, de valahogy az írásaiból mindig kiéreztem
valamiféle kamaszos dühből fakadó moralitást: Ön voltaképpen a
keresztyénséget kéri számon a keresztyéneken. Ez nekem tetszik.</p><p>Ön
igazán hálás lehet az Úristennek. Nemcsak kiváló írói tehetséget adott
Önnek, hanem hozzá valami apadhatatlan indulatot is, ami minden
publicisztika veleje, mint ezt tudjuk. Az egyházias keresztyénséggel
szembeni <strike>gyűlölete</strike> dühe az Ön publicisztikáját tényleg
szinte repíti, a nevéből brand lett, s igazán hálás lehet, hogy ez a
konstans mondanivaló - kitöltve missziói küldetését - megteremti Önt
is. Ez a düh annyira jellegadó és identitásalkotó Önnél, hogy már-már
gyanús. Ha nem vigyáz, még megtér.</p><p>Tudja, azért értem Önt, mert
nekem is volt ilyen korszakom. Falusi református papgyerek vagyok, s a
kamaszkorú fiatal éleslátásával pontosan érzékeltem közelről az
intézményesült keresztyénség sok-sok képmutatását, álságosságát,
hazugságait és bűneit. Állandóan perlekedtem, s mindenkin, beleértve
szegény apámat is, a „tiszta” keresztyénséget kértem számon, a
kamaszgyerekek kérlelhetetlen moralitás-igényével.</p><p>Időbe tellett,
míg megértettem Luther halhatatlan mondatát a simul iustus et peccator
igazságáról. Tudja, úgy van ez, nem kell ezt Önnek magyaráznom, hogy
minden intézményesülési folyamat szükségszerűen generálja az eredeti
gondolat torzulását, legyen szó bármiféle eszmeiségről vagy vallásról.
Az intézményesült keresztyénség is szükségszerűen torzul, s folytonos
kritika és önkritika tárgya kell legyen. Erről szól a híres reformátori
tétel: ecclesia semper refomari debet. – De még ebből is dogmát lehet
csinálni, mint ezt mindenki tudja. A reformátusok meg pláne. Nekem
elhiheti.</p><p>Tudja, nekem az egyházkritikával nincs semmi bajom. A
bajom azzal van, hogy a mai nyugati kultúrában a történeti
keresztyénséget lehet lábtörlőnek használni. Holott nyilvánvaló, hogy
minden intézményesült vallásban meg lehet találni a belső
ellentmondásokat. Ha akarjuk. Csak valahogy, érdekes módon a
keresztyénség lett itt kitüntetve céltábla státusszal. Büntetlenül
bántani lehet, megsértve ezzel milliók hitét. Miközben a Nyugaton egyre
nő a félelem a politikai inkorrektség vádjától, s már az étteremben is
romapecsenyét kérek, s már Obama elnök is <a href="http://www.origo.hu/nagyvilag/20130406-obama-bocsanatot-kert-szexista-mondataert.html" target="_blank">bocsánatot kér</a>,
mert egy ügyésznőt nyilvánosan csinosnak tartott, addig a történeti
keresztyénséget szabadon lehet ócsárolni, rugdosni, amit akar. Egész
iparágak működnek már a keresztyénség lejáratására, legutóbb a Madonna
nevű ideologikus-<a href="http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2012-08-25/madonna-misszion%C3%A1rius" target="_blank">missziói terméknek</a>
egy egész világkörüli roadshow-t szerveztek, hogy keresztyén
szimbolikával megterhelt performanszaival provokálja a hagyományos
keresztyénség hitét. Ha egy világfilmet nézek, s látom a keresztet egyik
szereplő nyakán, már tudom az üzenetet. (Legutóbb Tarantino zseniális
filmjét, a Kill Billt néztem meg. A női főhős kómában a kórházban, s a
kórházi gondozó, ez az állat, szinte az egyetlen undorítóan negatív
szereplő a többi szerethető gyilkos mellett, pénzért árulja ennek a
szerencsétlennek a testét. <a href="http://www.google.hu/imgres?q=kill+bill+in+the+hospital&hl=hu&biw=1366&bih=624&tbm=isch&tbnid=3tdVyjgvLDGeAM:&imgrefurl=http://screeningroomlog.blogspot.com/2012/08/grave-danger-2005-csi.html&docid=vnJVaYV1Wmk1BM&imgurl=http://3.bp.blogspot.com/-PKsPU1nw0D4/UC0hIgELz8I/AAAAAAAABrM/jJWmtjoHqrQ/s1600/KB299692-screen_shot_2010_08_29_at_7.25.05_pm_super.png&w=600&h=253&ei=BYdpUYXZDaK84ATC04FY&zoom=1&ved=1t:3588,r:8,s:0,i:108&iact=rc&dur=1874&page=1&tbnh=146&tbnw=314&start=0&ndsp=15&tx=133&ty=50" target="_blank">A gondozó nyakában, a pólóján kívülre helyezve, jól láthatóan a kereszt</a>. Naná.)</p>
<p>Szóval
értem én az Ön üzenetét, egyházkritikáját, csakhogy amit Ön tesz, az
már túlmegy ezen, s indulata, leplezetlen dühe félreviszi az egészet,
visszájára hat, s még tárgyi tévedésekbe is hajszolja.</p><p>Azt írja,
Magyarország nem keresztyén ország többé. Jó. Ismerjük ezt a toposzt.
Ahhoz képest, hogy nem az, az Ön idejét és érzelmi energiáit elég szépen
leköti. Nem igaz? Ahhoz képest, hogy nem az, azért úgy látszik, elég
kimeríthetetlen téma, s még munkát is ad bőven egy befolyásos oldalon.
Azért ez nem rossz teljesítmény egy nem létező keresztyén
Magyarországtól. Nem így látja?</p><p>De hát Magyarország keresztyén
ország. Nem a szó teológiai, hanem kulturális értelmében. Majd ha az
ablaka egy minaretre néz, s reggel egy müezzin ébreszti, s nem a
harangszó, akkor majd megtudja, hogy Magyarország keresztyén ország.
Kicsit el kell menni, megmártózni más kultúrákban, hazajönni, s rögtön
megtudja. Igaz az a zseniális mondat, sajnos nem én találtam ki, nem
emlékszem a szerzőjére, hogy Európában még az ateista is keresztyén. Nem
Zeusszal van Önnek problémája, vagy a buddhizmussal, hanem a
keresztyénséggel. Tudja, én is úgy vagyok, hogy azokra tudok dühös
lenni, akikkel együtt élek. Egy eszkimóra sohasem voltam dühös, még csak
gondolatban sem. Szeretem őket egytől egyik, valósággal tombol bennem a
keresztyénség, ha rájuk gondolok.</p><p>Aztán a következő ismerős
toposz az Orbán-kritika és egyházkritika összekapcsolása. Nem tudom,
erre mi szükség van. Illetve, nagyon is tudom. Ez nyilván az Ön
független írói munkásságának a része egy független oldalon. Csakis.
Pedig, higgye el, az egyház kritizálható lenne önmagában is. Én már csak
tudom. A legkülönösebb az, tudja, hogy ebben az Orbán-keresztény
kurzus liberális toposzban Orbán szinte omnipotenssé válik, mintha
legalábbis ebből a nézőpontból maga a kormányfő lenne az Úristen,
akinek a kegyétől az egyház sorsa függ. Én, ha liberális lennék, nem
tenném Orbán Viktort, de senkit sem az Úristen alteregójává. Az egyház
sem teszi. Ő is, mint mindenki, egy megváltásra szoruló, nyomorult
ember. Nincs különbség. Arról nem is beszélve, hogy ez a kormányfőről
megalkotott liberális konstrukció a keresztyénség sorsát illetően Önt
tárgyi tévedésbe is viszi. Tudnivaló ugyanis, hogy ma a templomba járók
igen jelentős százaléka a szocialistákra szavaz. (Ennek történeti okai
vannak, amelyről <a href="http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2012-09-29/k%C3%A1d%C3%A1r-korszak-nosztalgia-kereszty%C3%A9ns%C3%A9g" target="_blank">itt</a>
írtam.) Amit pedig az egyház vidéki expanziójáról ír, nem is értem,
minden egyházi tapasztalatomnak ellentmond. Pedig van, higgye el. Ön nem
látta még a legújabb népszámlálási adatokat? Szegény falusi papok.
Elképzelem, hogy élet-halál harcaik közepette, észveszejtő tempóban
(Orbán-pénzből természetesen) templomot bővítenek, mert a népek nem
férnek el a régiben. Úgyhogy, ha legközelebb istentiszteletre vagy
misére menne valamely abszurd ötlettől hajtva egy falusi templomba,
igyekezzen, nehogy ne jusson Önnek ülőhely. De legjobb, ha on-line
foglal helyet.</p><p>De ezt az egész levelet voltaképpen egy mondata miatt írtam:<i>
”Orbán mégsem fogja elengedni az egyházak kezét – ő ugyan aligha hisz
bármiben is, viszont szüksége van a hiszékenységre. Neki hívők
kellenek, akik nem kérdeznek rá sem korrupcióra, sem adópolitikára, <u>csak nyelik az ostyát szorgalmasan, és elhiszik, hogy az minimum turistaszalámi.</u>”</i></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><b>Nem
vitatkozom én Önnel, kedves Tóta W. Árpád. Tudja, lennék én akár
liberális is, vagy baloldali, ez bibliai alapon bőven beleférne. De az
ilyen mondatok mindig megriasztanak. Visszautasításul nem használom
érvként a politikai korrektség ismert kliséjét, miszerint ez a mondat
sérti a keresztyének emberi méltóságát. Többről van itt szó, de erről
majd később. Önnek nagy mázlija van, tényleg. Utálja a keresztyénséget,
és ezt a dühét nem kell elfojtania. Bele lehet rúgni büntetés nélkül,
még piros pont is jár érte. Sőt, még meg is fizetik. Úgy élheti ki
dühét és agresszivitását, hogy még meg is élhet belőle. Ez csúcs. Ön
nagyon beleillik a politikai korrektség mai doktriner-középkorias
kereteibe. De nem javasolnám, hogy más kulturális csoportokkal,
vallásokkal szemben ugyanezt megtegye, mert még kívülre kerülne, s netán
kirúgnák, amit nagyon sajnálnék. Meg egyébként se tegye. Ez méltatlan,
de ami még súlyosabb, nem elegáns. Nem bántjuk a másik hitét, mert
azzal megalázzuk a magunk hitét is. Vagy Ön nem hisz a világnézeti
pluralizmusban?</b></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><b>Tudja, nekem az Ön fenti mondata nagyon-nagyon
rosszul esik. Kollektív hitemben is bánt. Nem tudom, ez az Ön számára
követhető-e? Én református vagyok, úgyhogy nem „nyelem az ostyát”,
kenyeret és bort veszek magamhoz úrvacsora vételekor, s a kenyeret nem
tévesztem össze a túristaszalámival, se az Úr Jézus Krisztust Orbán
Viktorral. Nem tudom, ez elképzelhető-e az Ön számára, vagy ez már
túlmegy az elgondolhatóság határán? Az úrvacsora szent dolog.
Beismerem, a szentség fogalmának a megértéséhez át kell lépni a mai
gondolkodás jogilag korrekt módon kijelölt határait, de azért remélem,
Ön e herezisre legalább egy halvány kísérlet erejéig képes. Ezzel nem
viccelődünk, még akkor sem, ha mi magunk nem hiszünk benne. Mert ez
másoknak rosszul esik. Fáj nekik. Fáj nekünk. Ugye legközelebb nem akar,
mondjuk a zsidó vagy a muszlim vallás szent dolgaival
stílusgyakorlatokat folytatni? Ne tegye. De a keresztyénséggel sem.
Méltatlan ez Önhöz és a liberalizmushoz, ha csak nem az a célja, hogy
elérje egyes szélsőjobboldali megnyilvánulások stiláris magasságait. De
hogyan is lehetne Önt a szélsőjobb egyes megnyilvánulásaival egy
skatulyába helyezni? Nem igaz?</b></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><b>Ami pedig az egyházkritikát illeti,
üdvözlöm és igent mondok rá, még liberális oldalról is. Az én
konzervatív gondolkodásomba ez bőven belefér.</b></p><p>Szeretettel,</p><p>Köntös László, úrvacsorázó református egyháztag, a pápai gyülekezetből</p></div></div></div> </div>
<br>
</div>