[Grem] Rómkat. egyh./pápák + tört.,gazdaság elmúlt 200 éve 1./ Obama és a kat.egyh., 2./ Botos K. cikk

2013. Ápr. 6., Szo, 09:04:42 CEST

Róm-kat. egyház/pápák és történelem, gazdaság az elmúlt 200 évben
1./  Obama*  http://www.youtube.com/watch_popup?v=vVN2MMuiedI&feature=sdig<http://www.youtube.com/watch_popup?v=vVN2MMuiedI&feature=sdig>
*

*This video explains why Obama and his minions must "divide
And conquer" the Catholic Church! And then come the other Christian
churches...*

 2./ Botos Katalin cikke : Ferenc pápa öröksége

*
  Jorge Bergoglio pápává választása és névválasztása sokakat   meglepett,
pedig mindez illeszkedik a katolikus Egyház fejlődéséhez. Ferenc pápa jó
eséllyel figyel majd az ember és ember, illetve az ember és a környezet
kapcsolatára, hiszen egészségesen működő gazdaság nélkül nincs esély a
  szegények felemelkedésére sem. Botos Katalin írása.*

Csaknem mindnyájunkat, akik a televízión követtük a pápaválasztást,
meglepett az új pápa személye és
névválasztása<http://pszo.postr.hu/az-uj-papa-es-az-imf>(
*ehhez kapcsolódó korábbi írásunkat, Új hangsúlyokat kaphat a katolikus
társadalmi tanítás címmel lásd a jobb hasábban - a szerk.*). Pedig ez
szinte törvényszerű folyománya volt az elmúlt évtizedeknek, amelyek során
az Egyház folyamatosan nyitott a társadalmi egyenlőtlenségek és a
szegénység elleni küzdelem irányába.

Éppen *a múlt októberben volt ötven éve, hogy megnyílt a II. Vatikáni
Zsinat,* és ebben az esztendőben lesz a zsinatot összehívó XXIII. János
pápa halálának fél évszázados évfordulója. Márpedig* XXIII. János pápasága
kopernikuszi fordulatot hozott az Egyház és a világ kapcsolatában.* Érdemes
ezért megvizsgálni, mi is volt mindennek az előzménye, milyen történelmi
tapasztalatok, gazdasági folyamatok és történelmi utak vezettek el addig,
hogy összehívták a katolikus Egyház zsinatát.

*KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! **
http://www.facebook.com/penzugyiszemle <http://www.facebook.com/penzugyiszemle>
*

*Alig 200 éve, hogy a kapitalizmus rohamos fejlődése megkezdődött. Előtte
1800 éven át az egy főre eső becsült gazdasági teljesítmény (GDP) alig nőtt
50 százalékkal, míg 1820 és 2000 között 850 százalékos volt a növekedés! *Ezt
a hatalmas fejlődést, amit a tudományos-technikai forradalom hozott, az
emberek jövedelmi helyzetének* szélsőséges polarizálódás*a kísérte. A XIX
század irodalma - Zola, Victor Hugo, Dickens és mások írásai - tele vannak
az elképesztő nyomorúság képeivel. *Meg is született rá a társadalmi
válasz, egyrészről a kommunista, másrészről a keresztény-szociális
mozgalmak formájában.*

A katolikus Egyház kétségbeesetten tapasztalta meg *a modernista eszmék
előretörésé*t - *a liberalizmus*ét éppúgy, mint a marxizmusét, és
igyekezett mindkettőtől elhatárolódni. Annál inkább, mert *a liberális
demokraták küzdöttek a nemzetállamok létrejöttéért, s ez az Egyházi Állam
létalapját is fenyegette*. A kérdés nagyon *erősen lekötötte a pápák
figyelmét:* XVI. Gergely és IX. Piusz egyaránt *küzdeni volt kénytelen a
pápai állam megmaradásáért, és végül csak a francia csapatok segítségével
tudta megvédeni az olasz köztársaság csapataitól.* *Ez is csak addig
*tarthatott,
amíg a porosz-francia háború miatt a francia csapatokat haza nem rendelték,
és így *az olasz katonák 1870-ben el nem foglalták Rómát.* Ettől kezdve a
pápák a Vatikán foglyainak tekintették magukat, és *csak az olasz állammal
kötött 1929-es Lateráni Egyezmény rendezte a Vatikán jogi státusát*. *Létrejött
tehát a világ legkisebb szuverén állama.* *Kárpótlásképpen az államosított
egyházi javakért, az állam készpénzt és államkötvényeket bocsátott a
Vatikán rendelkezésére.* Azóta jelentős mértékben ez biztosítja az Egyház
anyagi alapjait, és ebből adódik, hogy *a Vatikán a pénzügyi piacok egyik
fontos szereplője lett.*

*A sok bajt és szenvedés*t, amivel a világban az elmúlt két században
találkozni lehetett, az Egyház eleinte annak tudta be, hogy *az emberiség
eltávolodott a természettörvények alapján álló egyházi tanítástól. A bajok
orvoslását ezért abban látta, ha megszűnik az istentelenség, a világi
törvények elismerik az Egyház erkölcsi útmutatásait*. A pápák kezdetben a
modernista tanokkal szembeni küzdelemre koncentráltak, *nem fordítottak
kellő figyelmet a fokozódó nyomorra, és így akaratlanul is teret engedtek a
szocialista-kommunista eszmék terjedésének.* Ez a késedelem végül ahhoz
vezetett, hogy *széles munkástömegek elfordultak az Egyháztól.*

*Erre reagált XIII. Leo pápa, aki Rerum Novarum kezdetű enciklikájában mind
a liberális, mind a kommunista ideológiától, szélsőségektől
elhatárolódott.*Leszögezte
*a munka elsődlegességét az értékteremtésben*, *a munkás jogát a méltányos
bérre, de ugyanakkor megerősítette a magántulajdon szerepét a társadalomban*.
Ezzel kihúzta a talajt az államosítást követelő eszmeáramlatok alól,
viszont megtámogatta a munkások jogos bérért folytatott küzdelmét. *Negyven
évvel később, a Nagy Válság közepén XI. Piusz pápa bocsátotta ki a
Quadragesimo Anno kezdetű enciklikáját, amely már a modern
monopolkapitalizmus jelenségére is felhívta a figyelmet.*

Világossá vált ugyanis - és ennek következtetéseit levonta az állami
gazdaságpolitika is -, hogy *a magára hagyott piac nem működőképes,
szüksége van az állami szabályozásra.* Az 1930-as években, a krízis idején
és mintegy annak folyományaként hatalomra kerülő nemzeti szocializmus
azonban a figyelmet ismét az ideológiai harcra, s bizonyos értelemben az
állam túlzott hatalmára irányította. *XI. Piusz pápa* ezért írta meg -
kivételesen német nyelven - *a Mit brennender Sorge kezdetű enciklikáját*,
amelyben *égető aggodalmának adott hangot a nácizmus antihumánus és
antiklerikális eszméi és gyakorlata miatt.* (1)

A következő pápa, *XII. Piusz figyelme *a fasizmus vereségét követően *ismét
a kommunista veszély irányába terelődött*. Látta *a szovjet befolyás
alá*került államokban kialakuló
*diktatúrákat, azok ateizmusá*t, s teljes tekintélyével harcolt ellenük. Az
*1956-os magyar forradalom rövid ideje alatt három enciklikát szentelt a
magyar ügynek*... jelentős változást hozott azonban, hogy a kommunista
hatalmak az atomfegyver birtokában immár a világbékét fenyegető
feszültséget jelentettek, űrkutatási sikereik immár az Egyesült Államokat
is a lehetséges célpontok közé sorolták.* A kubai válság idején az elmúlt
fél évszázad legfeszültebb pillanatai következtek be, és már-már úgy tűnt,
hogy a diktatúrák helyett igazságos, demokratikus társadalmat teremteni
csak egy, a világot szinte elpusztító háború árán lehetséges.* Egyre inkább
egyértelművé vált, hogy *XII. Piusz kérlelhetetlensége nem volt tovább
járható út.*

*Ekkor választották meg *a II. Vatikáni Zsinatot összehívó *XXIII. János
pápát a katolikus Egyház élére.*

Az 1958-ban pápává választott Angelo Giuseppe Roncalli bíborost *átmeneti
személynek gondolták, talán idős kora miatt*. És valóban átmeneti pápa
lett, bár más értelemben: egészen más irányba fordította az Egyház
gyakorlatát, mint elődei. Már *névválasztása is szokatlan volt: a János
nevet elsősorban a szeretett tanítványra hivatkozással vette fel*. Ezen a
néven négyszáz éve volt már egy ellenpápa: de ő ragaszkodott a XXIII. János
névhez, nem ismerve el annak semmiféle legitimitását. Elég világos üzenet
volt ez az egyházszakadások, széthúzások ellen.

Bár maga is óhajtotta a keresztények egységét, úgy vélte, nemcsak a
katolikusokért, de még *nem is csak a keresztényekért való felelősség
nyomja a vállát, hanem mindenkiért felelős. Ha a világot Isten teremtette,
akkor minden ember Isten gyermeke,* a pápa pedig minden emberért felel.
Ezért fordult *Pacem in Terris kezdetű enciklikájában "minden jóakaratú
ember"* felé.

XXIII. János *a béke megőrzését minden egyéb feladat elé* helyezte (2). Úgy
vélte, a béke érdekében együtt kell működni a más vallású, illetve a hit
híján élő emberekkel is, mindezekre pedig nyitottá tette életpályája is
(3). Mater et Magistra kezdetű enciklikájában emellett *az emberi jogok
alapjára helyezte a szegénység elleni küzdelmet*. A pápa egyszerű paraszti
családból származott, *ismerte a szegények életét*. Jócskán kiszélesítve
értelmezte az emberi jogokat, beleértve - mindenekelőtt - a
vallásszabadságot, de a szociális vívmányokhoz, oktatáshoz való jogot
is.*Leszögezte, hogy állam feladata ezekről gondoskodni. Úgy vélte,
hogy a
méltó emberi élet feltételeinek megteremtéséért világnézettől függetlenül
együtt kell működni a népek közösségének.
*
A II Vatikáni Zsinat eredményeit, illetve az azóta eltelt időt is áthatotta
a társadalmi változások értékelése. *A következő pápa, VI. Pál Populorum
Progressio kezdetű enciklikája már az egyre jobban globalizálódó világ
törvényszerűségeit vizsgálta.* Akkor még úgy tűnt, hogy a keresztények
aktív közéleti tevékenysége teremthet olyan államot, amely szociálisan
igazságosabb. *XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate
enciklikájában*negyven évvel később már arra hívta fel a figyelmet
arra, hogy
*a multinacionális cégek az államok fölé nőnek. Ha ezen intézmények
szociális felelősségérzete nem nő meg az elkövetkezendő időszakban, nagy
veszély fenyegeti a társadalmakat.* *II. János Pál is felhívta a figyelmet
arra, hogy amilyen örvendetes a kommunista diktatúrák bukása, annyira
veszélyes, ha ráhagyatkozunk a farkastörvényű piacra, a fundamentalista
kapitalizmusra.* (4)

*És most*, XVI. Benedek pápa visszavonulásakor a bíborosi testület egy
olyan személyt választott Róma püspökének, aki ismét csak *kiválóan ismeri
a szegények helyzetét, és a globalizmus problémáit.* Praktikus
gondolkodású, mély lelkiségű, de modern szemléletű. A megnyilvánulásai
alapján lefegyverzően szerény, közvetlen Ferenc pápa minden bizonnyal a
világegyházban *a Poverello, a szegények szentje, azaz Assisi Szent Ferenc
szellemében az ember és ember, illetve az ember és a környezet kapcsolatát
is fontosnak tartja majd.* *A szegények felemelkedésének feltétele ugyanis
egy egészségesen működő gazdaság, aminek megfelelő morális keretek között
tartása mind a katolikus Egyház, mind pedig az egész világ érdeke.*

...

(1)   Hitler tombolt is dühében, amikor ezt felolvasták minden német
katolikus templomban...

(2)   Meg is kapta békét szolgáló tevékenységéért a Balzan-díjat.

(3)   XXIII János sok időt töltött vatikáni diplomataként Bulgáriában,
Görögországban, Törökországban, így jó iskolát járt be a más vallásokkal
való együttműködésben. Nunciusként a francia fővárosban megismerkedett
kommunista érzelmű politikusokkal is, bíborosként pedig igen sokat tett a
holokauszt áldozataiért. Figyelme kiterjedt a világ egészére. Közreműködött
a kubai válságban a két világhatalom közötti közvetítésben. Poszthumusz
kapta meg a Szabadság érmet, a legmagasabb amerikai civil kitüntetést.
(4)   Lásd a Centesimus Annus enciklikátB
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130406/b7f371b5/attachment-0001.html 