[Grem] HUN KORONA

2012. Nov. 27., K, 21:20:15 CET

Köszönet ezért a cikkért. Pálffy Géza egyébként most egy kutatócsoporttal
együtt éppen a koraújkori koronázások történetét dolgozza fel (MTA Lendület
program).
Üdv
Trixi

2012. november 27. 21:10 KEA írta, <kea at turul.banki.hu>:

> Miért ferde a Szent Korona keresztje?
> Fény derült egy történelmi rejtélyre
>
> Új Ember, 2004.08.22. -- Szigeti László
> http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.08.22/1301.html
>
>
> A magyar Szent Korona egyedülálló szimbolikus tárgy hazánk, de talán
> egész Európa históriájában. Történetét sok homály fedi, s mindig
> jelentős esemény, ha ennek egy-egy tisztázatlan részletére fény derül.
> Ilyen a koronával kapcsolatban az a kérdés, hogy vajon miért és mióta
> ferde a tetején lévő kereszt.
>
> [1301.jpg]
>
> A Szent Korona ábrázolása Révay Péter (1568-1622) koronaőr De Monarchia
> et Sacra Corona Regni Hungariae Centuriae című művében (Frankfurt, 1659)
>
> Régészek, ötvösök, történészek és művészettörténészek eddig is
> egybehangzó véleménye szerint a kereszt eredetileg egyenes volt, s a
> koronát - igencsak kalandos évszázadai során - valamikor erős ütés vagy
> nyomás érhette felülről vagy oldalról, minek következtében nemcsak a
> kereszt ferdült el, hanem a korona három keresztpántja is megrepedt,
> illetve eltört. Mindezzel szemben különböző - sokszor hajmeresztő -
> elméletek is napvilágot láttak a témával kapcsolatban. Voltak fizikusok
> és mérnökök, akik kizárólag a korona méretarányait tartották szem előtt,
> és az aranymetszés szabályaiból kiindulva bizonygatták, hogy a kereszt
> már eredetileg is a Föld tengelye és az egyenlítő közötti eltérésnek
> megfelelő szögben került a Szent Koronára, mivel - mondják ők - készítői
> ezzel akarták érzékeltetni a korabeli emberek világképét. Ennek a
> teóriának a tarthatatlanságát már az a tény is mutatja, hogy sem az
> európai királyi koronákon, sem a középkorban épült templomok tornyán nem
> látható ferde kereszt, vagyis légből kapott gondolat ezzel kapcsolatban
> az akkori emberek világnézetére hivatkozni. Tehát a Szent Korona
> keresztje eredetileg egyenes volt - ezt igazolják mindenekelőtt a
> legkorábbi, egymástól független ábrázolásai is.
>
> Az 1620-as évek közepéről való a legkésőbbi ismert "egyenes" ábrázolás,
> s 1784-ből származik egy átvételi elismervény, melyen az szerepel, hogy
> a korona "keresztje egyik oldalára elnyomódott". Ugyanis ebben az évben,
> május 25-én került Bécsbe a korona, az akkori uralkodó, II. József
> rendeletére, aki ugyanakkor - mint jól tudjuk - nem koronáztatta meg
> magát. Eszerint viszont valószínűleg 1740-ben is így kellett lennie,
> hiszen 1784 előtt utoljára Mária Terézia koronázására vették elő a
> királyi jelvényeket, s ennek kapcsán nem maradt fenn jelzés, hogy a
> korona megsérült volna.
>
> Arról, hogy az 1620-as és 1740-es évek közötti bő évszázadban mi
> történhetett a koronával és keresztjével, mindeddig nem volt ismert
> forrásunk. A közelmúltban azonban egy fiatal történész, Pálffy Géza a
> királykoronázási lakomák történetének kutatása során rábukkant két
> országgyűlési követ naplójára. Ezekben - az egyikben magyar, a másikban
> latin nyelven - található egy hosszabb és egy rövidebb leírás a Szent
> Korona "balesetével" kapcsolatban, amely 1638. február 14-én történt,
> Mária Anna királyné, III. Ferdinánd király első hitvesének koronázása
> előtt.
>
> A királynéknak e szertartás alkalmával ugyan egy úgynevezett házikoronát
> helyeztek a fejére, viszont - mint az uralkodó támaszának - középkori
> hagyomány szerint a Szent Koronával megérintették a jobb vállát. Ezért
> volt szükség a nagy becsben tartott jelvényre ekkor is. Ilyen
> alkalmakkor a Szent Mártonról elnevezett pozsonyi dóm sekrestyéjében
> nyitották fel a koronázási ládát. Ugyanis a koronát nem lehetett
> akármikor elővenni, csak a koronázások idején. 1608-tól dokumentálható,
> hogy nagyon gondosan jártak el ezekben az esetekben. Jelen voltak a
> magyar rendek, illetve a bécsi udvar képviselői, hiszen mindig a
> császárvárosból hozta el a kulcsot a főudvarmester (ma úgy mondanánk:
> miniszterelnök), de a ládát a koronaőrök nyitották ki, hiszen ő -
> idegenként - nem érhetett hozzá.
>
> 1638 nevezetes napján is úgy tűnt, hogy minden az előírások szerint
> történik, csakhogy az udvarmester rossz kulcsot hozott magával, ahogy
> erről a most előkerült napló írója, egy felső-magyarországi követ is
> beszámol: "felül az skatulyán (dobozon - a szerk.) az volt írva, hogy az
> magyarországi korona ládáinak kulcsai (de nem az volt). Próbálgatták az
> ládát, de semmiképpen meg nem nyithatták. Lakatosokat hívának. Az ládát
> két kötélre egy fenyőgerendához felkötöttük. Lippay Gáspár, Zákány
> András és én is emeltük fel. Nagy sok veszekedéssel (értsd: vesződséggel
> - a szerk.) az lakatosok az ládát felszaggatták felül." Elképzelhető az
> izgatott sietség: még fél óra, s megérkezik a királyné, a koronázási
> jelvények ládáját pedig nem lehet kinyitni. A másik, latin nyelvű napló,
> Szemere Pál, Abaúj vármegyei követ írása szerint a lakatosok "erőszakkal
> és igen nagy erővel" törték fel a ládát, melyen a magyar nyelvű
> dokumentum szavaival: "Pléh (azaz pánt - a szerk.) 14 vagyon."
> (Megjegyzendő, hogy ez nem az a láda volt, amely most is látható a
> Nemzeti Múzeumban. Ez utóbbi az 1860-as években készült, amikor Ipolyi
> Arnold püspök vezetésével vizsgálatokat végeztek a koronázási jelvényeken.)
>
> A ládát tehát felfeszítették, de a gondok ezzel nem értek véget. Ugyanis
> a nagyon törékeny koronát ráadásul egy rézből készült tékában, azaz
> tokban tartották. Emellett a jogar, az országalma és a legfölül lévő
> palást is gondosan el volt csomagolva a ládában.
>
> Az országgyűlési követ naplója így írja le a folytatást: "az koronának
> az fölső réz tokját palatinus urunk (azaz Esterházy Miklós nádor - a
> szerk.) felvevé, az alsó részébűl soha semmiképpen palatinus urunk az
> koronát ki nem veheté, hanem egy kést kére. Zákány András (a borsodi
> követ - a szerk.) adá az kését oda. Avval hasítá le az széliben egy
> darabot, úgy vevé ki osztán az alsó réz tokbúl az koronát palatinus
> urunk." Tehát a láda felfeszítésekor olyan erővel nyomódott bele a
> réztokba a korona, hogy csak késsel lehetett kifeszegetni onnan.
>
> A korona kidolgozásának finomsága miatt ezeket a sérüléseket nem
> lehetett maradéktalanul rendbe hozni. Jóllehet a korabeli rendtartás
> szerint a koronázási jelvényeket a szertartás után vissza kellett tenni
> a ládába, a baleset miatt most mégsem ez történt, hanem példa nélküli
> módon tizenkét napig nem kerültek vissza a helyükre. Elképzelhető - bár
> erről nincsenek adataink -, hogy a ládát is kicserélték ekkor, és a
> koronát is megpróbálták megjavítani. Erre bizonyosan voltak
> próbálkozások - ha nem is éppen ekkor -, hiszen a korona egyes részein
> lévő utólagos szegecselések nagyon durva munka nyomai, láthatóan
> kapkodva foglalkoztak vele, s minden bizonnyal olyanok, akik nem
> rendelkeztek a XI. századi ötvösmesterek szakmai tudásával.
>
> Annyi bizonyos, hogy a keresztet nem is lehet visszaegyenesíteni, hiszen
> a sérüléskor kitágult az a lyuk, amelybe rögzítették, és egyenes
> állapotban ebbe belecsúszna a kereszt, forrasztás esetén pedig
> megsérülne a keresztet tartó zománclemez. A keresztet aztán az 1860-as
> években, Ferenc József koronázása kapcsán rögzítették ferde állapotban.
>
> Egy rejtély tehát megoldódott a magyar történelem egyik legbecsesebb
> kincsével kapcsolatban, amely - mint láttuk - meglehetősen prózai okok
> miatt sérült meg. Bizonyára vannak, akiknek ez "nem tetszik", s e
> tényeket nem tudják összeegyeztetni magukban a Szent Koronát méltán
> övező magasztossággal. Nekik is érdemes azonban megfontolni: története
> mutatja, hogy a korona szimbóluma az ember egyéni és közösségi életének
> is, aki elpusztíthatatlan lelkét-szellemét törékeny testben hordozza.
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> ----
> Keszthelyi András
> f. adj.
> ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20121127/e5b9ae98/attachment.html 