Köszönet ezért a cikkért. Pálffy Géza egyébként most egy kutatócsoporttal együtt éppen a koraújkori koronázások történetét dolgozza fel (MTA Lendület program).<br>Üdv<br>Trixi<br><br><div class="gmail_quote">2012. november 27. 21:10 KEA írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>></span>:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0pt 0pt 0pt 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Miért ferde a Szent Korona keresztje?<br>
Fény derült egy történelmi rejtélyre<br>
<br>
Új Ember, 2004.08.22. -- Szigeti László<br>
<a href="http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.08.22/1301.html" target="_blank">http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.08.22/1301.html</a><br>
<br>
<br>
A magyar Szent Korona egyedülálló szimbolikus tárgy hazánk, de talán<br>
egész Európa históriájában. Történetét sok homály fedi, s mindig<br>
jelentős esemény, ha ennek egy-egy tisztázatlan részletére fény derül.<br>
Ilyen a koronával kapcsolatban az a kérdés, hogy vajon miért és mióta<br>
ferde a tetején lévő kereszt.<br>
<br>
[1301.jpg]<br>
<br>
A Szent Korona ábrázolása Révay Péter <a href="tel:%281568-1622" value="+3615681622">(1568-1622</a>) koronaőr De Monarchia<br>
et Sacra Corona Regni Hungariae Centuriae című művében (Frankfurt, 1659)<br>
<br>
Régészek, ötvösök, történészek és művészettörténészek eddig is<br>
egybehangzó véleménye szerint a kereszt eredetileg egyenes volt, s a<br>
koronát - igencsak kalandos évszázadai során - valamikor erős ütés vagy<br>
nyomás érhette felülről vagy oldalról, minek következtében nemcsak a<br>
kereszt ferdült el, hanem a korona három keresztpántja is megrepedt,<br>
illetve eltört. Mindezzel szemben különböző - sokszor hajmeresztő -<br>
elméletek is napvilágot láttak a témával kapcsolatban. Voltak fizikusok<br>
és mérnökök, akik kizárólag a korona méretarányait tartották szem előtt,<br>
és az aranymetszés szabályaiból kiindulva bizonygatták, hogy a kereszt<br>
már eredetileg is a Föld tengelye és az egyenlítő közötti eltérésnek<br>
megfelelő szögben került a Szent Koronára, mivel - mondják ők - készítői<br>
ezzel akarták érzékeltetni a korabeli emberek világképét. Ennek a<br>
teóriának a tarthatatlanságát már az a tény is mutatja, hogy sem az<br>
európai királyi koronákon, sem a középkorban épült templomok tornyán nem<br>
látható ferde kereszt, vagyis légből kapott gondolat ezzel kapcsolatban<br>
az akkori emberek világnézetére hivatkozni. Tehát a Szent Korona<br>
keresztje eredetileg egyenes volt - ezt igazolják mindenekelőtt a<br>
legkorábbi, egymástól független ábrázolásai is.<br>
<br>
Az 1620-as évek közepéről való a legkésőbbi ismert "egyenes" ábrázolás,<br>
s 1784-ből származik egy átvételi elismervény, melyen az szerepel, hogy<br>
a korona "keresztje egyik oldalára elnyomódott". Ugyanis ebben az évben,<br>
május 25-én került Bécsbe a korona, az akkori uralkodó, II. József<br>
rendeletére, aki ugyanakkor - mint jól tudjuk - nem koronáztatta meg<br>
magát. Eszerint viszont valószínűleg 1740-ben is így kellett lennie,<br>
hiszen 1784 előtt utoljára Mária Terézia koronázására vették elő a<br>
királyi jelvényeket, s ennek kapcsán nem maradt fenn jelzés, hogy a<br>
korona megsérült volna.<br>
<br>
Arról, hogy az 1620-as és 1740-es évek közötti bő évszázadban mi<br>
történhetett a koronával és keresztjével, mindeddig nem volt ismert<br>
forrásunk. A közelmúltban azonban egy fiatal történész, Pálffy Géza a<br>
királykoronázási lakomák történetének kutatása során rábukkant két<br>
országgyűlési követ naplójára. Ezekben - az egyikben magyar, a másikban<br>
latin nyelven - található egy hosszabb és egy rövidebb leírás a Szent<br>
Korona "balesetével" kapcsolatban, amely 1638. február 14-én történt,<br>
Mária Anna királyné, III. Ferdinánd király első hitvesének koronázása előtt.<br>
<br>
A királynéknak e szertartás alkalmával ugyan egy úgynevezett házikoronát<br>
helyeztek a fejére, viszont - mint az uralkodó támaszának - középkori<br>
hagyomány szerint a Szent Koronával megérintették a jobb vállát. Ezért<br>
volt szükség a nagy becsben tartott jelvényre ekkor is. Ilyen<br>
alkalmakkor a Szent Mártonról elnevezett pozsonyi dóm sekrestyéjében<br>
nyitották fel a koronázási ládát. Ugyanis a koronát nem lehetett<br>
akármikor elővenni, csak a koronázások idején. 1608-tól dokumentálható,<br>
hogy nagyon gondosan jártak el ezekben az esetekben. Jelen voltak a<br>
magyar rendek, illetve a bécsi udvar képviselői, hiszen mindig a<br>
császárvárosból hozta el a kulcsot a főudvarmester (ma úgy mondanánk:<br>
miniszterelnök), de a ládát a koronaőrök nyitották ki, hiszen ő -<br>
idegenként - nem érhetett hozzá.<br>
<br>
1638 nevezetes napján is úgy tűnt, hogy minden az előírások szerint<br>
történik, csakhogy az udvarmester rossz kulcsot hozott magával, ahogy<br>
erről a most előkerült napló írója, egy felső-magyarországi követ is<br>
beszámol: "felül az skatulyán (dobozon - a szerk.) az volt írva, hogy az<br>
magyarországi korona ládáinak kulcsai (de nem az volt). Próbálgatták az<br>
ládát, de semmiképpen meg nem nyithatták. Lakatosokat hívának. Az ládát<br>
két kötélre egy fenyőgerendához felkötöttük. Lippay Gáspár, Zákány<br>
András és én is emeltük fel. Nagy sok veszekedéssel (értsd: vesződséggel<br>
- a szerk.) az lakatosok az ládát felszaggatták felül." Elképzelhető az<br>
izgatott sietség: még fél óra, s megérkezik a királyné, a koronázási<br>
jelvények ládáját pedig nem lehet kinyitni. A másik, latin nyelvű napló,<br>
Szemere Pál, Abaúj vármegyei követ írása szerint a lakatosok "erőszakkal<br>
és igen nagy erővel" törték fel a ládát, melyen a magyar nyelvű<br>
dokumentum szavaival: "Pléh (azaz pánt - a szerk.) 14 vagyon."<br>
(Megjegyzendő, hogy ez nem az a láda volt, amely most is látható a<br>
Nemzeti Múzeumban. Ez utóbbi az 1860-as években készült, amikor Ipolyi<br>
Arnold püspök vezetésével vizsgálatokat végeztek a koronázási jelvényeken.)<br>
<br>
A ládát tehát felfeszítették, de a gondok ezzel nem értek véget. Ugyanis<br>
a nagyon törékeny koronát ráadásul egy rézből készült tékában, azaz<br>
tokban tartották. Emellett a jogar, az országalma és a legfölül lévő<br>
palást is gondosan el volt csomagolva a ládában.<br>
<br>
Az országgyűlési követ naplója így írja le a folytatást: "az koronának<br>
az fölső réz tokját palatinus urunk (azaz Esterházy Miklós nádor - a<br>
szerk.) felvevé, az alsó részébűl soha semmiképpen palatinus urunk az<br>
koronát ki nem veheté, hanem egy kést kére. Zákány András (a borsodi<br>
követ - a szerk.) adá az kését oda. Avval hasítá le az széliben egy<br>
darabot, úgy vevé ki osztán az alsó réz tokbúl az koronát palatinus<br>
urunk." Tehát a láda felfeszítésekor olyan erővel nyomódott bele a<br>
réztokba a korona, hogy csak késsel lehetett kifeszegetni onnan.<br>
<br>
A korona kidolgozásának finomsága miatt ezeket a sérüléseket nem<br>
lehetett maradéktalanul rendbe hozni. Jóllehet a korabeli rendtartás<br>
szerint a koronázási jelvényeket a szertartás után vissza kellett tenni<br>
a ládába, a baleset miatt most mégsem ez történt, hanem példa nélküli<br>
módon tizenkét napig nem kerültek vissza a helyükre. Elképzelhető - bár<br>
erről nincsenek adataink -, hogy a ládát is kicserélték ekkor, és a<br>
koronát is megpróbálták megjavítani. Erre bizonyosan voltak<br>
próbálkozások - ha nem is éppen ekkor -, hiszen a korona egyes részein<br>
lévő utólagos szegecselések nagyon durva munka nyomai, láthatóan<br>
kapkodva foglalkoztak vele, s minden bizonnyal olyanok, akik nem<br>
rendelkeztek a XI. századi ötvösmesterek szakmai tudásával.<br>
<br>
Annyi bizonyos, hogy a keresztet nem is lehet visszaegyenesíteni, hiszen<br>
a sérüléskor kitágult az a lyuk, amelybe rögzítették, és egyenes<br>
állapotban ebbe belecsúszna a kereszt, forrasztás esetén pedig<br>
megsérülne a keresztet tartó zománclemez. A keresztet aztán az 1860-as<br>
években, Ferenc József koronázása kapcsán rögzítették ferde állapotban.<br>
<br>
Egy rejtély tehát megoldódott a magyar történelem egyik legbecsesebb<br>
kincsével kapcsolatban, amely - mint láttuk - meglehetősen prózai okok<br>
miatt sérült meg. Bizonyára vannak, akiknek ez "nem tetszik", s e<br>
tényeket nem tudják összeegyeztetni magukban a Szent Koronát méltán<br>
övező magasztossággal. Nekik is érdemes azonban megfontolni: története<br>
mutatja, hogy a korona szimbóluma az ember egyéni és közösségi életének<br>
is, aki elpusztíthatatlan lelkét-szellemét törékeny testben hordozza.<br>
<div class="HOEnZb"><div class="h5"><br>
--<br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
----<br>
Keszthelyi András<br>
f. adj.<br>
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</div></div></blockquote></div><br><div style="padding:0px;margin-left:0px;margin-top:0px;overflow:hidden;word-wrap:break-word;color:black;font-size:10px;text-align:left;line-height:130%" id="avg_ls_inline_popup"></div>