[Grem] HUN KORONA

2012. Nov. 27., K, 20:46:04 CET

No, akkor közkinccsé teszem, amit Andrásnak privátban már megírtam
(csatlakozván Baják Laci általam is támogatott kéréséhez):
Arisztotelész, a kiváló görög filozófus szerint, aki mindkét szülője révén
orvosdinasztiából származott és kora legkiválóbb orvosainak tapasztalatai
alapján írta le az emberi testet, az ember szervezetében négy pár ér van,
amelyek mindegyike az agyból indul ki. A vér áramlását a gyomor tartja
fenn, a szív pedig az érzelmek és a gondolkodás központja. Az ember akkor
egészséges, ha a benne keringő nedvek, úgy mint a vér, a nyák, a vörös epe
és a fekete epe, egyensúlyban vannak egymással, és mindegyik a számára
kijelölt helyen van csak jelen.
Ugye, Arisztotelészt nem ezért tanítják még ma is? Ha az orvoslásnak, a
mérnökségnek, a fizikának és az összes többi tudománynak megvannak a maga
szakmai normái, engedtessék meg, hogy a történész (régész,
művészettörténész) szakmának is meglegyen.

A sokszor hivatkozott Csomor Lajos (egyébként nyilván jó ötvös), semmi
olyan párhuzamot nem talált a magyar korona zománcaihoz, amit Deér József
1966-os könyvében (Die Heilige Krone Ungarns, Wien, 1966, magyarul: A
magyarok Szent Koronája, ford. F. Romhányi Beatrix, Budapest: Attraktor -
MNM, 2005) ne használt volna fel.
A koronáról a tudomány jelen állása szerint (pl. Tóth Endre) a következők
látszanak biztosnak:
1) A korona abroncsa és pántjai egységes ötvösmunkát alkotnak, a corona
graeca - corona latina megkülönböztetés legfeljebb ikonográfiai szempontból
használható. A zománcos lemezek korábbiak, mint a korona egésze. Az
összeállítás helye valószínűleg Magyarország, az ötvösök azonban legalább
részben jöhettek máshonnan is.
2) A készítésének kora a XI. század vége elé és a XII. század vége után nem
helyezhető. A Dukasz-lemez és mellette lévő Konstantin- és Géza
(Geobyzas)-lemez később került a koronára, ennek időpontja
meghatározhatatlan.
3) A görög feliratos lemezek császári műhelyben készültek, feltehetően
valahol Konstantinápoly környékén és valamilyen császári ajándékkal
kerültek a magyar királyi kincstárba. Ugyanez igaz a három utólag a
koronára applikált lemezre is (utóbbiak nem lehettek korona részei). A
zománcok kora 1070-1100 közé tehető
4) A latin feliratos lemezek stílusuk alapján azonos időben készülhettek a
görög feliratos zománcokkal. Latin betűtípusuk nem nyugati mintát követ,
hanem a XI. században Bizáncban még vert latin feliratos pénzek
betűtípusát, a képek stílusa azonban Németország felé mutat. A képek
készítési helye feltehetően Itália, ahol mindkét hagyományt ismerték.
5) A korona államjogi jelentősége miatt (zárt volta a szuverenitást
hangsúlyozza) két időpont és két személy jöhet szóba: Kálmán (Dalmácia
meghódítása), III. Béla (Manuel halála után megpróbálta megszerezni -
sikertelenül - a bizánci trónt, kortársai, VII.Lajos és Fülöp Ágost francia
király idején alakult ki a "minden király császár a maga országában", a
szuverenitást hangsúlyozó álláspont). Deér etekintetben igen kései datálást
feltételez (V. István, 1270), amit a korona 1977-es hazajövetele után
végzett vizsgálatai cáfoltak (Deér csak fényképek alapján dolgozhatott, a
tárgyat nem vehette kézbe, lévén az egy amerikai széfben).
6) A korona tetején lévő kereszt ferdesége nem szándékos. A kereszt
egyébként lötyög a lyukban, a befoglaló zománc (Pantokrátor) és a pánt
pedig deformálódott, ami arra utal, hogy a koronát valamikor egy olyan nagy
erejű ütés érte, amit valami egy adott ponton megállított. Ilyen típusú
sérülést pl. egy láda tetejének a rácsapódása okozhatott.

A Kaukázusban fennmaradt zománcok ugyanúgy bizánci eredetűek, többnyire oda
is császári ajándékként kerültek. Ne feledjük, hogy a Bizánci Birodalom
császári központjai elpusztultak, a műhelyek termékei ott nem maradtak fenn.

Mindezen túl, a korona történetének számos kérdése megválaszolatlan, és
valószínűleg sok az is marad. Hiteles ábrázolását a XVII. század előttről
nem ismerjük, első leírása a XVIII. századból való (Révay, aki koronaőrként
egyszer  látta a tárgyat, de emlékezetből írta le). Első tudományos leírása
a XIX. század közepéről való (az 1867-es koronázás előtt készült). A
millenniumkor Ipolyi Arnold vezetésével végzett vizsgálatkor az akkori
kutatók (köztük Pulszky Ferenc) nem vehették kézbe a koronát, az
összefoglalást készítő Ipolyi Arnold pedig nem mindenben tartotta magát a
kutatási jelentéshez (pl. korábbra datálta a koronát). A XX: században,
1977 előtt két mű foglalkozott behatóan a koronával: az amerikai Kelleher,
akinek a történeti ismeretei hiányosak voltak, és Deér József, aki nagyon
felkészült kutató volt, de - ahogy már írtam - a koronát nem vehette kézbe.
A korona hazaérkezése után Kovács Éva, Lovag Zsuzsa, Tóth Endre, a
legutóbbi időben pedig Kiss Etele foglalkozik a koronával. A fent
leírtakban többnyire egyetértenek.

Ami a korona jogi státuszát, történeti és nemzeti értékét illeti, ez
valójában nem a korától függ. Először is a magyar korona a legrégebbi
fennmaradt királyi korona Európában. Másodszor: a szentségét az adja, hogy
valami köze van Szent Istvánhoz. Kora miatt nyilvánvaló, hogy Istvánt nem
ezzel a koronával koronázták meg, de valamilyen - ma más meghatározhatatlan
- tárgyi kapcsolat biztosan van közte és az általunk ismert korona között.
A közvélekedés ezt már a XIV. század elején így tudta, Károly Róbertet
ezért kellett háromszor megkoronázni. A tárgy fontossága, legitimációs
ereje Mátyás számára is nyilvánvaló volt, hiszen ezért költött 80.000
forintot (~ egyévi kapuadó bevétel) 1464-ben a visszaváltására. Ugyanakkor
a korona mint az ország tulajdonosának a gondolata nem sajátosan magyar,
ld. pl. a "cseh korona öt országa" kifejezést.
Ha valakinek kérdése van, tegye fel, de ez a levél ismét jó hosszúra
sikerült, úgyhogy itt elvágnám.
Üdv
Trixi

2012. november 27. 18:10 László Baják írta, <laszlo.bajak at gmail.com>:

> Nem örülök neki, ha a listára felkerülnek ilyen áltudományos zagyvaságok.
> A tudományos ismeretszerzés elemi szabályait is semmibe vevő, térbe és
> időben ezer éveket, illetve tízezer kilométereket ugráló szemfényvesztés
> kellő ismeretek és/ vagy kritikai érzék híján sokakat könnyen
> megtéveszthet.Tiszteljük annyira a Szt. Koronát,mint a legfontosabb nemzeti
> ereklyénket, hogy nem járatjuk le ezotérikus tévtanok
> terjesztésével.Üdvözlettel: Baják László
>
>
> 2012. november 27. 10:18 KEA írta, <kea at turul.banki.hu>:
>
>> Ha valakit érdekelne...
>>
>>
>> A Szent Korona készítésének ideje, helye és alkalma
>>
>> http://www.szkosz.com/node/580
>>
>> --
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> ----
>> Keszthelyi András
>> f. adj.
>> ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20121127/29c8d2db/attachment.html 