No, akkor közkinccsé teszem, amit Andrásnak privátban már megírtam (csatlakozván Baják Laci általam is támogatott kéréséhez):<br>Arisztotelész, a kiváló görög filozófus szerint, aki mindkét szülője
révén orvosdinasztiából származott és kora legkiválóbb orvosainak
tapasztalatai alapján írta le az emberi testet, az ember szervezetében
négy pár ér van, amelyek mindegyike az agyból indul ki. A vér áramlását a
gyomor tartja fenn, a szív pedig az érzelmek és a gondolkodás
központja. Az ember akkor egészséges, ha a benne keringő nedvek, úgy
mint a vér, a nyák, a vörös epe és a fekete epe, egyensúlyban vannak
egymással, és mindegyik a számára kijelölt helyen van csak jelen.<br>Ugye, Arisztotelészt nem ezért tanítják még ma is? Ha az orvoslásnak, a mérnökségnek, a fizikának és az összes többi tudománynak megvannak a maga szakmai normái, engedtessék meg, hogy a történész (régész, művészettörténész) szakmának is meglegyen.<br>
<br>A sokszor hivatkozott Csomor Lajos (egyébként nyilván jó ötvös), semmi olyan párhuzamot nem talált a magyar korona zománcaihoz, amit Deér József 1966-os könyvében (Die Heilige Krone Ungarns, Wien, 1966, magyarul: A magyarok Szent Koronája, ford. F. Romhányi Beatrix, Budapest: Attraktor - MNM, 2005) ne használt volna fel.<br>
A koronáról a tudomány jelen állása szerint (pl. Tóth Endre) a következők látszanak biztosnak:<br>1) A korona abroncsa és pántjai egységes ötvösmunkát alkotnak, a corona graeca - corona latina megkülönböztetés legfeljebb ikonográfiai szempontból használható. A zománcos lemezek korábbiak, mint a korona egésze. Az összeállítás helye valószínűleg Magyarország, az ötvösök azonban legalább részben jöhettek máshonnan is.<br>
2) A készítésének kora a XI. század vége elé és a XII. század vége után nem helyezhető. A Dukasz-lemez és mellette lévő Konstantin- és Géza (Geobyzas)-lemez később került a koronára, ennek időpontja meghatározhatatlan.<br>
3) A görög feliratos lemezek császári műhelyben készültek, feltehetően valahol Konstantinápoly környékén és valamilyen császári ajándékkal kerültek a magyar királyi kincstárba. Ugyanez igaz a három utólag a koronára applikált lemezre is (utóbbiak nem lehettek korona részei). A zománcok kora 1070-1100 közé tehető<br>
4) A latin feliratos lemezek stílusuk alapján azonos időben készülhettek a görög feliratos zománcokkal. Latin betűtípusuk nem nyugati mintát követ, hanem a XI. században Bizáncban még vert latin feliratos pénzek betűtípusát, a képek stílusa azonban Németország felé mutat. A képek készítési helye feltehetően Itália, ahol mindkét hagyományt ismerték.<br>
5) A korona államjogi jelentősége miatt (zárt volta a szuverenitást hangsúlyozza) két időpont és két személy jöhet szóba: Kálmán (Dalmácia meghódítása), III. Béla (Manuel halála után megpróbálta megszerezni - sikertelenül - a bizánci trónt, kortársai, VII.Lajos és Fülöp Ágost francia király idején alakult ki a "minden király császár a maga országában", a szuverenitást hangsúlyozó álláspont). Deér etekintetben igen kései datálást feltételez (V. István, 1270), amit a korona 1977-es hazajövetele után végzett vizsgálatai cáfoltak (Deér csak fényképek alapján dolgozhatott, a tárgyat nem vehette kézbe, lévén az egy amerikai széfben).<br>
6) A korona tetején lévő kereszt ferdesége nem szándékos. A kereszt egyébként lötyög a lyukban, a befoglaló zománc (Pantokrátor) és a pánt pedig deformálódott, ami arra utal, hogy a koronát valamikor egy olyan nagy erejű ütés érte, amit valami egy adott ponton megállított. Ilyen típusú sérülést pl. egy láda tetejének a rácsapódása okozhatott.<br>
<br>A Kaukázusban fennmaradt zománcok ugyanúgy bizánci eredetűek, többnyire oda is császári ajándékként kerültek. Ne feledjük, hogy a Bizánci Birodalom császári központjai elpusztultak, a műhelyek termékei ott nem maradtak fenn.<br>
<br>Mindezen túl, a korona történetének számos kérdése megválaszolatlan, és valószínűleg sok az is marad. Hiteles ábrázolását a XVII. század előttről nem ismerjük, első leírása a XVIII. századból való (Révay, aki koronaőrként egyszer látta a tárgyat, de emlékezetből írta le). Első tudományos leírása a XIX. század közepéről való (az 1867-es koronázás előtt készült). A millenniumkor Ipolyi Arnold vezetésével végzett vizsgálatkor az akkori kutatók (köztük Pulszky Ferenc) nem vehették kézbe a koronát, az összefoglalást készítő Ipolyi Arnold pedig nem mindenben tartotta magát a kutatási jelentéshez (pl. korábbra datálta a koronát). A XX: században, 1977 előtt két mű foglalkozott behatóan a koronával: az amerikai Kelleher, akinek a történeti ismeretei hiányosak voltak, és Deér József, aki nagyon felkészült kutató volt, de - ahogy már írtam - a koronát nem vehette kézbe. A korona hazaérkezése után Kovács Éva, Lovag Zsuzsa, Tóth Endre, a legutóbbi időben pedig Kiss Etele foglalkozik a koronával. A fent leírtakban többnyire egyetértenek.<br>
<br>Ami a korona jogi státuszát, történeti és nemzeti értékét illeti, ez valójában nem a korától függ. Először is a magyar korona a legrégebbi fennmaradt királyi korona Európában. Másodszor: a szentségét az adja, hogy valami köze van Szent Istvánhoz. Kora miatt nyilvánvaló, hogy Istvánt nem ezzel a koronával koronázták meg, de valamilyen - ma más meghatározhatatlan - tárgyi kapcsolat biztosan van közte és az általunk ismert korona között. A közvélekedés ezt már a XIV. század elején így tudta, Károly Róbertet ezért kellett háromszor megkoronázni. A tárgy fontossága, legitimációs ereje Mátyás számára is nyilvánvaló volt, hiszen ezért költött 80.000 forintot (~ egyévi kapuadó bevétel) 1464-ben a visszaváltására. Ugyanakkor a korona mint az ország tulajdonosának a gondolata nem sajátosan magyar, ld. pl. a "cseh korona öt országa" kifejezést.<br>
Ha valakinek kérdése van, tegye fel, de ez a levél ismét jó hosszúra sikerült, úgyhogy itt elvágnám.<br>Üdv<br>Trixi<br><br><div class="gmail_quote">2012. november 27. 18:10 László Baják írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>></span>:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0pt 0pt 0pt 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Nem örülök neki, ha a listára felkerülnek ilyen áltudományos zagyvaságok. A tudományos ismeretszerzés elemi szabályait is semmibe vevő, térbe és időben ezer éveket, illetve tízezer kilométereket ugráló szemfényvesztés kellő ismeretek és/ vagy kritikai érzék híján sokakat könnyen megtéveszthet.Tiszteljük annyira a Szt. Koronát,mint a legfontosabb nemzeti ereklyénket, hogy nem járatjuk le ezotérikus tévtanok terjesztésével.Üdvözlettel: Baják László <div class="gmail_extra">
<br><br><div class="gmail_quote"><div class="im">2012. november 27. 10:18 KEA írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>></span>:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0pt 0pt 0pt 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
Ha valakit érdekelne...<div><div class="h5"><br>
<br>
A Szent Korona készítésének ideje, helye és alkalma<br>
<br>
<a href="http://www.szkosz.com/node/580" target="_blank">http://www.szkosz.com/node/580</a><br>
<span><font color="#888888"><br>
--<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
----<br>
Keszthelyi András<br>
f. adj.<br>
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</font></span></div></div></blockquote></div><br></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br><div style="padding:0px;margin-left:0px;margin-top:0px;overflow:hidden;word-wrap:break-word;color:black;font-size:10px;text-align:left;line-height:130%" id="avg_ls_inline_popup"></div>