<div dir="ltr"><div class="gmail_default" style="font-size:small"><a href="https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/vilaghiru-magyar-agykutato-dobbenetes-vallomasa-az-urrol/">https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/vilaghiru-magyar-agykutato-dobbenetes-vallomasa-az-urrol/</a>  <br clear="all"></div><div class="gmail_default" style="font-size:small"><br></div><div class="gmail_default" style="font-size:small"><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 150px;border:0px;color:rgb(0,0,0);font-family:helvetica;font-size:17.28px">Gyorsan terjed a legnagyobb közösségi oldalon egy interjú, amelyben Prof. Dr. Freund Tamás agykutató beszél a lélekről, az agyról, az ateizmusról és az evolúcióról. Szavai megdöbbentőek, muszáj rajtuk elgondolkodni.</p><div class="gmail-keretes" style="padding:30px 30px 30px 150px;margin:10px 10px 10px auto;border:1px solid;width:457px;background-color:rgb(238,238,238);max-width:457px;color:rgb(0,0,0);font-family:helvetica;font-size:17.28px">Freund Tamás Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től élettudományi alelnöke. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, szorongás és a Parkinson-kór. Több mint kétszáz tudományos közlemény, tizenkét könyvfejezet szerzője vagy társszerzője.<img src="https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2014/11/Tam%C3%A1s_Freund_Szelenyi_Laszlo.jpg" alt="Tamás_Freund_Szelenyi_Laszlo" width="640" height="960" class="gmail-aligncenter gmail-size-full gmail-wp-image-394229" style="padding: 0px; margin: auto; border: 0px; width: 265.75px; height: auto; max-width: 558px;"></div><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 150px;border:0px;color:rgb(0,0,0);font-family:helvetica;font-size:17.28px">Az interjú részlete az alábbi bevezetővel jelent meg különböző oldalakon, <a href="http://filantropikum.com/a-vilaghiru-magyar-agykutato-dobbenetes-vallomasa-istenrol/" target="_blank" style="padding:0px;margin:0px auto;border:0px;text-decoration-line:none;color:blue">például a Filantropikumon</a>. "Az Istenadta című kiváló könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról. Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal "finomabb szintű" dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni. Itt olvashatsz a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:</p><div class="gmail-keretes" style="padding:30px 30px 30px 150px;margin:10px 10px 10px auto;border:1px solid;width:457px;background-color:rgb(238,238,238);max-width:457px;color:rgb(0,0,0);font-family:helvetica;font-size:17.28px"><strong style="padding:0px;margin:0px auto 0px 0px;border:0px">Interjú részlet</strong><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px">“…a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.</p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px"><span class="gmail-hatterszin" style="padding:10px 10px 10px 2px;margin:0px auto;border:0px;font-size:23.328px;background-color:rgb(226,230,240);line-height:42px">Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.</span></p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px"><strong style="padding:0px;margin:0px auto 0px 0px;border:0px">- A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?</strong></p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px">– Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az</p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px"><span class="gmail-hatterszin" style="padding:10px 10px 10px 2px;margin:0px auto;border:0px;font-size:23.328px;background-color:rgb(226,230,240);line-height:42px">agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.</span></p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px"><strong style="padding:0px;margin:0px auto 0px 0px;border:0px">- Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.</strong></p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px">– Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.</p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px"><span class="gmail-hatterszin" style="padding:10px 10px 10px 2px;margin:0px auto;border:0px;font-size:23.328px;background-color:rgb(226,230,240);line-height:42px">Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő.</span></p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px">Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?”</p><p style="padding:0px;margin:6px auto 17px 0px;border:0px"><strong style="padding:0px;margin:0px auto 0px 0px;border:0px">Forrás: Istenadta - Vallomások tehetségről és felelősségről. Szerkesztette: Szőnyi Szilárd. <a href="http://www.libri.hu/konyv/heti_valasz_gondozasaban.istenadta.html" title="Istenadta könyv" target="_blank" style="padding:0px;margin:0px auto;border:0px;text-decoration-line:none;color:blue">Megjelent: a Heti Válasz gondozásában.</a></strong></p></div></div><div class="gmail_default" style="font-size:small"><br></div><div><div dir="ltr" class="gmail_signature" data-smartmail="gmail_signature"><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div>Benyács Tamás </div><div><br></div><div>e-mail: <a href="mailto:tbenyacs@gmail.com" target="_blank">tbenyacs@gmail.com</a><br>Home: <a href="http://tbenyacs.atw.hu" target="_blank">http://tbenyacs.atw.hu</a><br>Mobile: +36-303141625<br>Skype: tamas.benyacs</div><div><br></div></div></div></div></div></div></div>