[Kiscsopi] Dr. Eben Alexander amerikai neurológus és agysebész azt állítja, hogy találkozott Istennel

[Tamás Benyács]

https://www.origo.hu/tudomany/20200108-dr-eben-alexander-kulonleges-ertelmezest-adott-a-halalkozeli-elmenynek.html


https://kupdf.net/download/a-mennyorszag-letezik-_5af62df7e2b6f598695c60d4_pdf

http://www.konyvpdf.nhely.hu/letoltes/hu/a-mennyorsz-c3-a1g-l-c3-a9tezik-ingyenes-konyv976070304.pdf

http://hungari.surpdfb.xyz/letoltes/a-mennyorsz-c3-a1g-l-c3-a9tezik-ingyenes-ebook976070304.pdf

2020.01.09. 06:32

Dr. Eben Alexander amerikai neurológus és agysebész, aki a Duke Egyetem
orvosi karán szerzett diplomát és tizenöt évet dolgozott a világ
legrangosabb egyetemén, a Harvardon, egészen 2008-ig a konzervatív tudomány
képviselőjének számított, aki azokkal a kérdésekkel, amire a tudomány nem
tudott egzakt választ adni, nem is foglalkozott. 2008-ban egy hirtelen
fellépett súlyos bakteriális agyhártyagyulladás miatt hét napra olyan
kómába esett, amikor az agykéreg működése bizonyíthatóan leállt. Felépülése
után „ A mennyország létezik" című könyvében számolt be azokról a különös
halál közeli élményeiről, amelyekre a tudomány mind a mai napig nem ismeri
a magyarázatot. Dr. Alexander 2020. január 19-én a Budapesti Kongresszusi
Központban tart előadást a halálon túli élet lehetőségéről, személyes
élményei alapján.

"*Több dolgok vannak földön és égen Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni
képes.*"

(William Shakespeare: Hamlet)
Az emberi lét legnagyobb kérdése: van-e élet a halál után?

Halálközeli élménynek (angolul Near-Death Events, NDE) a klinikai halál
állapotából újjáélesztett személyeknek a szív leállása valamint
újjáindítása közti időszakban átélt vizuális és verbális élményeit nevezzük.
A halálközeli élményt átélt páciensek gyakran számolnak be arról, hogy a
testükön kívül és felülről látták magukat a műtőasztalonFORRÁS: ORIGO

Annak ellenére, hogy a klinikai halál állapotából visszatértek beszámolói
túlmutatnak a tudomány jelenlegi ismeretein,

az NDE események tudományos módszerekkel is megközelíthetők,

azaz nem utasíthatók kizárólag a misztikum, a filozófia, valamint a vallási
eszmék tárgykörébe.
Évezredek óta az emberi gondolkodás egyik központi kérdése, hogy létezik-e
túlvilági létFORRÁS: PRIMO P.S.

A halál közeli élményekről szóló első ókori leírások már több ezer évesek,
ám az NDE modernkori fogalmát csak 1975-ben alkotta meg egy amerikai
pszichiáter, Dr. Raymond Moody. Dr. Moody nagyszámú esettanulmány illetve a
halál közeli élményt átéltekkel készített számos riport alapján megírt „*Life
after life*" (Élet az élet után) című könyvében tizenegy olyan visszatérő
látomást azonosított,

amelyről a klinikai halál állapotából visszatért valamennyi, és általa
kikérdezett páciens beszámolt.


Dr. Raymond Moody foglalkozott először a modern tudományosság igényével a
halálközeli élményekkelFORRÁS: PINTEREST

Külön érdekesség, hogy a kómában átélt látomások egymást követő
sorrendisége is megegyezett a riportalanyoknál.
 A sötét alagút, a vakító túlvilági fénnyel a végén

Első élményként minden esetben kellemetlen, félelmetes zajhatásról szóltak
a beszámolók, amelyet a halál állapotának felismerése, majd boldogság és
végtelen nyugalom érzete követett.

Negyedik visszatérő élmény a testen kívüliség átélése,

amikor a páciens felülről látja magát a műtőasztalon, vagy egy balesetnél
például az autó roncsában.
A beszámolókban szinte kivétel nélkül szerepel a sötét alagút, a végén
beáramló fényességgelFORRÁS: ORIGO

Az ötödik fázisban is megegyeznek a riportok, ami a páciensek beszámolói
szerint egy sötét alagútról illetve csatornáról szól,

amelynek végén vakító fényesség látszik, és amelyen átlépve egy
csodálatosan ragyogó kertbe érnek,

ahol korábban meghalt rokonokkal illetve más szellemi lényekkel találkoznak.
Végtelen nyugalom és boldogság érzetéről szólnak a beszámolókFORRÁS: ORIGO

Hetedik fázisként a megváltozott énérzetről számoltak be a halál közeli
élményt átélt személyek, majd az életük panorámafilm szerű lejátszódásáról,

amiről nem tudták megállapítani, hogy másodperecek vagy évek alatt
pergett-e le,

mivel az időérzékelésük teljesen megszűnt.
A mennyország ábrázolása egy barokk templomi freskónFORRÁS: WIKIMEDIA
COMMONS

Kilencedik vízióként az elhunyt úgy érzi elért egy határt, amit többen az
élet és halál mezsgyéjeként fogalmaztak meg.

A tízedik fázisban az NDE-t átélő páciens úgy érzi, hogy valami ismeretlen
és kellemetlen erő visszahúzza a testébe. A záró élmény a felébredés, ami a
fájdalom és hideg érzetével jár együtt.
 Ateisták ugyanúgy átélik, mint a hívők

A tudományos felfogás a halál közeli élmények kutatásában az adatgyűjtést,
az agy működésének vizsgálatát, valamint a pszichológiai elméletalkotást
tekinti elsődleges eszköznek.
A tudomány empirikus eszközökkel, az agyi tevékenység folyamatainak
értelmezésével keresi a választ a halálközeli élményekreFORRÁS: SCIENCE
PHOTO LIBRARY/MEHAU KULYK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/MEHAU KULYK/SCIENCE PHOTO
LIBRAR

Annak ellenére, hogy számos esetben az agyi temporális epilepsziás gócok
vizsgálata során sikerült kimutatni a halál közeli élmények néhány elemét
csakúgy, mint néhány hallucinogén anyag használata esetében is,

az NDE jelenség egyik legfontosabb visszatérő eleme, a határtalan
szeretettől áradó isteni lény jelenléte,

akivel olyan szeretetet élnek meg az érintett személyek, ami nem írható le
pusztán az eufória szóval, hiányzik a hallucinogén drogok, vagy akár a
központi idegrendszer károsodásából következő víziókból.
A látomásokban megjelenik a teremtővel való találkozás isFORRÁS: PINTEREST

A másik fontos tapasztalat, hogy a halál közeli élmények ugyanolyan
gyakorisággal érintik az ateistákat,

mint a hívő vallásos embereket, valamint teljesen függetlenek a kortól, a
nemtől, a kulturális beágyazódástól, vagy attól az időszaktól, amelyben az
NDE-t átélt személy élt.
A túlvilági lét kérdése már a nagy ősi civilizációkban is megjelentFORRÁS:
WIKIMEDIA COMMONS

Dr. Eben Alexander tipikusan a tudományos rációt képviselő, és csak a
gyakorlati, empirikus kutatási eredményeket favorizáló agykutató volt
egészen 2008-ig. A neves agysebész nem volt különösebben vallásos, és bár
tagja volt az episzkopális egyháznak,

de sajátmagát szarkasztikusan „ karácsonyi és húsvéti" hívőnek nevezte,

azaz olyan kereszténynek, aki csak karácsonykor, illetve húsvétkor
látogatta meg a templomot.
A sikeres agysebész, a Harvard neurológusának gondolkodását teljesen
megváltoztatta egy 2008-ban bekövetkezett súlyos betegségFORRÁS: DR. EBEN
ALEXANDER

A doktor betegségének nem volt semmilyen előzménye, egyik pillanatról a
másikra hirtelen lett rosszul, hát és fejfájásra, valamint influenzaszerű
tünetekre panaszkodott.

Az állapota rövid idő alatt válságosra fordult, mentőt kellett hívni hozzá,
és kórházba szállították.

Amikor a mentő a kórházba érkezett, már nem volt a tudatánál,
összefüggéstelenül kiáltozott, a teste pedig úgy rángatózott, mint akit
epilepsziás roham ért.
A halálközeli élmények a tudomány határmezsgyéjét jelzikFORRÁS: ORIGO

Az azonnal elvégzett CT-vizsgálat kimutatta, hogy dr. Eben Alexandernek
bakteriális vagy vírusos eredetű agyhártyagyulladása van.
Az Escherichia coli baktérium mikroszkópos képeFORRÁS: ROCKY MOUNTAIN
LABORATORIES

A laboratóriumi vizsgálat eredménye szerint dr. Alexander agykérgét
kólibaktérium (*Escherichia coli*) támadta meg.

A súlyos fertőzés miatt a kórházba kerülése után nem sokkal később kómába
esett, amelyből hét napig nem ébredt fel.
 Szakemberként volt megmagagyarázhatatlan számára az, amit átélt

Amikor magához tért a kómából, a doktor tisztán emlékezett arra a
különleges világra, ami számára is érthetetlen módon megmaradt az
emlékezetében.

Dr. Eben Alexandert aligha lehet valamiféle misztikus rajongónak tekinteni,

hiszen a nemzetközi hírű neurológus világéletében a tudomány embere volt,

aki praktizáló agysebészként az agyműködés szakértőjének számít, és
pontosan tisztában van az agykutatás mindenkor aktuális legfrissebb
eredményeivel is.
Az agykutató tudóst aligha lehet valamiféle miszticizmusra hajlamos
rajongónak tekinteniFORRÁS: PRO MEDIENMAGAZIN

Az emlékeiben megőrződött különleges vizuális élmény elsősorban
szakemberként volt megmagyarázhatatlan számára, hiszen a kórtörténeti
jelentésből világosan kitűnt, hogy az agykérgének működése leállt, ami
pedig az emlékezésért és a gondolkodásért felel a központi idegrendszerben.

A központi idegrendszerre ható bizonyos neurotranszmitterek, mint például a
szerotonin megnövekedett szintje elviekben magyarázatot adhatnak
hallucinációkra, de a fokozott szerotonintermeléshez működő agykéregre van
szükség.
Egészséges emberi agy színezett MRI képeFORRÁS: BSIP/SGO / BSIP/SGO

Dr. Alexander ezért azt az opciót is elvetette, hogy esetleg a kezelésére
használt gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezhettek a látomásai.

Noha ténykérdés, hogy az agya nem működött,

a doktor visszaemlékezése szerint mégis ekkor élte át élete
legvalóságosabbnak tűnő élményét, amelyről a 2012-ben megjelent és
világsikert aratott „*Proof of Heaven*" (A Mennyország létezik) című
könyvében ír részletesen.
Találkozás egy felhők feletti világban

Dr. Alexander egy három részből álló csodálatos világról emlékezik meg,
amelyből az első egy sötét hely volt, alig látható növényi gyökerekre
illetve az anyaméh vérereire emlékeztető alakzatokkal. Fogalma sem volt
arról, hogy hová került ( a sötétség helyét a Földigiliszta-nézőpont
birodalmaként emlegeti a könyvében), de mindent szenvtelenül, éntudat
nélkül szemlélt.
Emlékeit és benyomásait "A Mennyország létezik" című könyvében írta megFORRÁS:
SPIRIT-ONLINE

Később arcok tűntek fel előtte, távoli tompa üvöltéseket hallott, és a
biológiai halál szagát érezte ezen az egyre kellemetlenebbé váló helyen.

Amit még kiemelt, hogy nem tudta meghatározni, vajon mennyi időt tölthetett
itt, mivel az időérzéke teljesen megszűnt.
A második, Átjárónak nevezett helyszínt csodálatos  kertként írta leFORRÁS:
EGGETSBERGER INFO-BLOG

A második helyszínt dr. Alexander Átjáróként említi meg a könyvében, ami
leírása szerint gyönyörűen burjánzó vidék volt patakokkal és vízesésekkel,

és a látvány egyáltalán nem álomszerűnek, hanem nagyon is valóságosnak tűnt.


Úgy tűnt számára, hogy repülFORRÁS: ORIGO

Úgy tűnt számára, hogy repül, eközben pedig egy gyönyörű kék szemű leány
követte, akivel hang nélkül, gondolati úton kommunikált, aki azt közölte
vele, itt mindenki szereti, és nincs mitől félnie.

A doktor leírása szerint ezután egy felhők feletti világba, a könyvében
Magként megemlített helyszínre került ahol mindent elárasztott a határtalan
boldogság, és valamennyi kérdésére választ kapott.
FORRÁS: PINTEREST

Itt találkozott Istennel, akit az élményeit megörökítő legelső jegyzeteiben
Omként említett meg.
 Van, amire nem adható egzakt válasz

A modern tudománytörténetben több kísérlet is történt, hogy a
természettudományok eredményeit összhangba hozzák a teológia tételeivel.

E törekvések egyik neves képviselője volt például Pierre Teilhard de
Chardin jezsuita filozófus, őslénytankutató és paleontológus - az ő nevéhez
fűződik többek között a pekingi előember felfedezése –, aki az evolúció és
a teremtéstörténet összhangba hozásán fáradozott.
Pierre Teilhard de Chardin francia jezsuita filozófus és természettudósFORRÁS:
WIKIMEDIA COMMONS

Dr. Eben Alexander ennek pont a fordítottját képviseli,

ő ugyanis minden jelenségre mindig tudományos magyarázatot illetve
bizonyítékot keresett, és csak a betegsége alatt átéltek hatására kezdte el
azt vallani, hogy egyáltalán nem mindenre, így az ő esetére sem adható
tudományos magyarázat.
Dr. Eben Alexander szerint az NDE jelenségeket nem lehet a tudomány
eszközeivel megmagyarázniFORRÁS: YOUTUBE

Saját személyes tapasztalatai alapján kezdte el más szemmel nézni az NDE
szakirodalmat, valamint a halálközeli élménnyel kapcsolatos kutatásokat,
megdöbbenve egyes tudományos megközelítések illetve magyarázatok
felszínességén és megalapozatlanságán.
Dante és Beatrice a Mennyország kapujábanFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

„*Szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy régi énem pontosan ezeket hozta
volna fel, ha valaki arra kér, magyarázzam el, mi is igazából a halálközeli
élmény*" – nyilatkozta erről.

A világhírű neurológus és „ A Mennyország létezik" nagysikerű könyv szerzője

2020. január 20-án Budapesten, a Kongresszusi Központban tart előadást

a filozófia és az emberi gondolkodás legnagyobb kérdéséről, a halál utáni
élet lehetőségéről.

Benyács Tamás

e-mail: tbenyacs at gmail.com
Home: http://tbenyacs.atw.hu
Mobile: +36-303141625
Skype: tamas.benyacs
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/kiscsopi/attachments/20200109/dca5330d/attachment-0001.html>