[Kiscsopi] Fwd: FW: A harangról bármikor lehet beszélni

[Tamás Benyács]

F.Y.I.

"

A harangról bármikor lehet beszélni. Főként nekünk, magyaroknak, hiszen a
déli harangszó a mi nándorfehérvári győzelmünket hirdeti szerte a világban.
De kezdjük máshonnan. A harang használható zenéhez és jelzőeszközként,
például veszély esetén. Ilyenkor csak a harang egyik oldalát ütik, vagyis
félreverik.A legfinomabb hangú harang egy lélek teremtőjéhez való
megtérését kíséri. Az éjszakai csendrendeletet notóriusan megszegőket
büntetésül beültették a zúgó harang alá, és valamikor haranggal hívták
össze az embereket vallási szertartásokra.

A középkorban az egyházi jelleg mellett világi üzenete is volt: jelezte a
különböző hivatali gyűléseket, ítélethirdetéseket. Krisztus feltámadása
előtt pedig elhallgatnak, mert Rómába mennek. Manapság harangjátékok
szórakoztatják a járókelőket, vagy éppen jól hallhatóan jelzik az időt.
Megszólalhatnak felül- és alulütősen, eltérő hangzással, hisz a hangképzés
a harang belsejének más-más helyén történik. Szakértők szerint a
Kárpát-medencében majdnem mindegyik harang alulütős, mert ez a megszólalási
mód magyar találmány. Ettől fémesebb a hangja.

Vajon Pozsonyban hogy zenélnek a trinitárius, a református, a kapucinus
templomok vagy a Szent Márton-székesegyház harangjai? Hogy miért érdekesek
a pozsonyi harangok? Azért, mert 1844-ben, amikor a Nemzeti Színház
pályázatot írt ki *Kölcsey Ferenc *a magyar nép zivataros századairól szóló
Hymnusának megzenésítésére, az egyik pályázó, *Erkel Ferenc *a következőket
írta: *„Csend van. Ülök és gondolkodom: hát, hogy is kellene ezt a himnuszt
megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint
így gondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban
tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a
harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében
megzendülnek ekkor az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg.
A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik
belé, megvan a Himnusz.”*

Nem tudom, hány honfitársunk van tisztában azzal, hogy Erkel győztes
pályaművében az énekelhető taktusokat bevezető elő- és utójáték alatt
harang szól, hazaszerető, fémes, varázslatos hangzással és üzenettel. Azzal
az üzenettel, hogy a magyar himnusz minden alkalommal történelmünk egyik
leghősiesebb tettére, *Hunyadi* nándorfehérvári győzelmének tiszteletére
szólít fel. A magyar hősiesség ünneplésére buzdít, a kereszténység
muszlimok feletti diadalát hirdeti. 1456. július 22. örökre beírta magát a
magyar történelem lapjaiba. *III. Kallixtusz *és *VI. Sándor *pápa rendelte
el, hogy a harangszó minden délben hívjon imára, a kereszténység védelmének
kötelezettségét hirdetve. A déli harangozás így már 563 éve zúgja az
üzenetet, valamint *Szilágyi Mihály *és várvédői, Hunyadi János és tízezer
katonája, a szerzetes *Kapisztrán János *és 35 ezer keresztes lovagja
világra szóló hősiességét, az iszlám hódítás hosszú időre történő
megállítását. Bármilyen nehézségek értek is minket ebben az elmúlt 563
évben, a harang szól, magyar módra fémesen zúg az egész keresztény
világban. Figyelmeztet dolgainkra, amíg van templom, és él a kereszténység.

*Robert Schumann*, az Európai Unió egyik alapító atyja elhíresült
gondolatának kimondása óta tudjuk, *„Európa vagy keresztény lesz, vagy nem
lesz”. Konrád Adenauer*, volt német szövetségi kancellár, gyakorló
keresztény, az unió másik atyja pedig így fogalmazott: *„Kereszténynek
lenni valami nagyon hatalmas, olyan valami, ami nagyon nehéz…
Erőfeszítéseinkkel igyekszünk keresztényként élni, és ezen az úton haladva
szeretnénk lassan a tökéletesség egyre magasabb fokait elérni.” *Hol
vagyunk ma, 2019-ben ezektől a gondolatoktól? Hol vagyunk a kereszténység
folytonos védelmétől, a tökéletesség egyre magasabb fokára törekvéstől?
Pedig komolyan kellene venni gondolataikat, mert saját jól felfogott
védelmünk és megmaradásunk ezt kívánja. Vajon mit tehetünk túlélésünk
érdekében? Legegyszerűbben azt, hogy értékeinket, történelmünket és azokat
a hőseinket, akik a kereszténység és a magyarság fennmaradásáért tettek is
valamit, megbecsüljük, emlékezünk rájuk, és megmentjük a déli harangszót a
jövő számára. Igen, visszatérek a harangszóhoz, mert úgy tűnik, ez a csodás
hang az a hatalom, amely mágikus képességével évszázadokat köt össze, és
hirdeti azt az erőt, amit a keresztény magyarság képvisel. Hunyaditól
Erkelen keresztül éri el lelkünket, és buzdít arra, amire int: a keresztény
világ védelmére. Soha máskor nem volt nagyobb szükség a harangszóra, mint a
mai globalizálódó, értékvesztő, fékevesztett, a kereszténységet lassan
feladó világban.

Kaphatunk-e ehhez nagyobb kapaszkodót, mint a magyar zenei géniusz, Erkel
Ferenc harangzúgás ihlette zenéjének újbóli felfedezését? 175 év után.
Szinte hallom a fanyalgókat, hogy nem ezt szoktuk meg. Hallom a
lélekharangra mint magyar sorsra asszociáló utalást, a „mindenhez is” értő,
azonban semmiben el nem mélyedő okoskodókat. Nincs igazuk. Erkel Hymnusra
komponált zenéje ugyanis nem gyászzene. Verbunkos, így kissé ütemesebb,
mint ahogy ma ismerjük. Felemelő, hitet adó. Egyszóval: magyarosabb. *Szász
Emese *elsőként, egyedül és pazarul, tízmilliók előtt énekelte a
harangszóval kiegészített, Erkel szépunokája, *Somogyvári Ákos *karnagy
által áthangszerelt, a nemzetközi standard időbeli korlátainak megfelelő
„sportváltozatot” 2016-ban Rióban, amikor átvette olimpiai aranyérmét. Ő
átérezte, hogy Kölcsey szövegének aláfestése nem szomorú könyörgés, hanem
ima, a történelmi igazság kimondása, amelyet csakis felemelkedés követhet.
Erkel eredeti zenéjének ritmusa erőt sugall, a harangok ünneplik a magyar
hősöket, a magyar sors dicsőséges napjait.

A szent zene Trianon századik évfordulóján különös üzenet lenne a világ
számára: elérkezett a mi víg esztendőinknek korszaka, mint ahogy valóban
arrafelé menetelünk dolgaink jelenlegi állása szerint. És különben is.
Jogászként nem mondhatok mást, csak azt, hogy 2011 óta létező
Alaptörvényünk I. cikkének (3) bekezdése szerint: *„Magyarország himnusza
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” *Márpedig a
törvény az törvény. Alaptörvényünk sérthetetlen. Ideje minden betűjét
betartanunk.

Az általunk most ismert változat a nagyszerű magyar muzsikus, *Dohnányi
Ernő *által 1938-ban áthangszerelt variáció, amely vélhetően a trianoni
tragédia és a közelgő II. világháború előszele miatt gyászosabb
hangvételűvé vált, és kimaradt a győzedelmes harangszó. Vagyis amit ma
játszunk nemzeti és más ünnepeinken, egy áthangszerelt, módosított
változat, amely sem ritmusában, sem egyes hangszerelési megoldásaiban nem
azonos Erkel zenéjével.

Úgy vélem, az elmúlt kilenc év magyar eredményei alapján eljött az ideje,
hogy felemeljük a fejünket, és bizakodóan ünnepeljünk. Ideje, hogy a
századik évforduló alkalmából megüzenjük a kétkedőknek, a minket támadóknak
régi-új, de eredeti himnuszunkkal, hogy keresztény nemzetünk él és élni
fog. Erkel magyar módra fémesen csengő harangszava hirdesse szerte a
világon: a magyarok többé nem gyászolnak. A harangszó összeköti
évszázadainkat, és egybeforrasztja a magyar nemzet elszakított részeit és
tagjait. Végérvényesen.

*Szerző: Bencze Izabella jogász*
"

Benyács Tamás
e-mail: tbenyacs at gmail.com
Home: http://tbenyacs.atw.hu
Mobile: +36-303141625
Skype: benyacs.tamas




---------- Forwarded message ---------
Feladó: Szandányi Zsuzsa <zsu at szandanyi.hu>
Date: 2019. aug. 2., P, 17:14
Subject: FW: A harangról bármikor lehet beszélni
To: Szandányi Zsuzsa <zsu at szandanyi.hu>




<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
<#m_-7742149593579498247_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/kiscsopi/attachments/20190802/a733daad/attachment-0001.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: A harangról bármikor lehet beszélni.docx
Type: application/vnd.openxmlformats-officedocument.wordprocessingml.document
Size: 16516 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/kiscsopi/attachments/20190802/a733daad/attachment-0001.bin>