[Kiscsopi] Nagyapáink szerelmi tanácsai legényeknek

[KEA]

Nagyapáink szerelmi tanácsai legényeknek

Richpoi, 2014 február 03, hétfő --
http://richpoi.com/cikkek/eletmod/nagyapaink-szerelmi-tanacsai-legenyeknek.html


Tudhattak valamit nagyapáink a szerelem terén is! Mint ebből az írásból
is kitűnik, intimitásért sem mentek a szomszédba, s nem voltak szégyenlősek!

1. Ifjú, ha fölcsöpörödtél és hevesen ver szíved, lányra nézve ha úgy
érzed, mintha zsákot szorítanának melledre, tudhatod, szerelembe estél!

2. Közeledj a leányhoz, de ne lüttyőn, ne málén, ne is kakaskodva, hanem
szép szerrel. Keresd egyedüllétében, úgy szólítsd meg. Közönséges
szóbeszédből kerekíts az ő dicséretére. Méltasd szép orcáját, kecses
járását, szeme ragyogását, hanga csöngését.

3. Ne ugorj neki hatra vakra! Inkább beszélj madarakról, virágokról.
Megláthatod mennyi lélek árad belőle. Válaszaiból megtudod, hogy azok
csak bűk meg bák e, vagy lelke nyitott kapuján fény árad e kifelé! Nagy
kincs ám a mesékben élő lelkű leány!

4. Ha tüzes leányra vágyól, aki alatt kiég a gyöp ha reá ül, ne hidd,
hogy az ilyen, akit nyaggathatsz nyakló nélkül! A forróvérű leány
belebetegszik, ha csak nyaggatják. Ameddig nincs teljes bizalma, vagy
fél a gyerektől, nem enged meg neked annyi mindent mint a hűvösebb vérű,
vagy simogatásra, gyúrásra nyugalmat lelő nőszemély. A járatlan férfi
azt hiszi, húha, ezek aztán de hevesek! Épp nem azok, de könnyen
játszanak a legénnyel. Az ilyenek ráérnek kitárulkozni - azt mondják
róluk: erkölcsösek! Ez a fajta ritkán veszti el a fejét - az ilyen
játszik a legénnyel és megfogja férjnek a legmegfelelőbbet. Ne
morcoskodj ezért, ha a leány mancsodra üt, s azt mondja: ne tapogass
végnélkül! Ha az ilyen leány bizalmát leli benned, akkor tudod meg
igazán, milyen a menny béli boldogság - légy tehát türelemmel.

5. Ne csábíts leányt szórakozásra! Csábításból ha szerelmet hazudozol,
boldogasszony átka ront meg, mintha gyújtogatnál!

6. Nem minden leány gyöngéd. Akad szép számmal durva is. Az ilyent hagyd
meg a hasonszőrű kannak. Vicsorgassanak egymásra, mint a dühödt kutyák.
Az ilyennek ha szépet mondasz, röhög vihorászik.

7. Kerüld az idétlen nőszemélyt is. Azt aki minden szavad után az
anyjához, meg barátnéhoz szalad, amelyik nagydobra veri a viszonyt -
sikítozik, ha hozzáértél. Azért sikítozik, hogy ország-világ tudja meg,
őt te kerülgeted. Ezek igen egyszerűre szabott lelkek. Ha te magad
valaki vagy, adsz magadra, igyekezzél gyalult családból házasodni, mert
lehetsz tudó, bácsa, táltos, garabonc, kiváló bárminémű művességben,
tudományban, családod feleséged magasságán reked. Amilyen az asszony,
olyan a család!

8. Ha leány veled szerelembe esvén megadja magát, úgy térdelj elébe,
mintha imádkoznál. Mert istenek teremtő műhelye az ő teste! Teremtés
titkába vonatsz be az ő lába között. Áhítattal, istenfélelemmel nyúlj
ezért hozzá, ne gyöngén, nyavalyásan, hanem gyöngéden, mintha szirmát
könnyen hullató virág volna, mintha magvát hullató búza volna kánikulában.

9. Ne szűrd össze a levet hozzád nem illővel. Alkalomra se, mert az
alkalomból keserves élet lehet! Ennek sok csínja-bínja van. Semmiképpeg
sem vezet jó házassághoz, ha egyikük lassan lohad a szerelemben, a másik
gyorsan, ha egyikük korán-, másikuk későn kelő, egyikük álmatlan,
másikuk nagy alvó, egyikük húsos, másikuk tésztás, egyikük kuporgató,
másikuk szertelen, egyikük marhaétkű, másikuk madárétkű.

10. A leány után koslató férfi mutatkozzék a lányos háznál! Kéredzkedjék
bé, ha már biztosra veszik, hogy egymásnak valók volnának. Ez jó út, az
alapos ösmeretség útja. Így világosodik meg, minő ember is a férfi, így
világosodik meg, minő család a leányé. A férfi megmutatja mit tud,
milyen étkű, meg miegymás. A leány is színt vall akaratlan, mégha
fölcsöngetyűzetlenül is bolondító, akkor tényleg az. Lakva ösmerik meg
egymást az emberek.

11. Mindettől még nem okvetlen jó szerető. Csak ha hetedszerre is
bevált, akkor az. Annak bizonyítása pedig adassék meg neki!

12. A fehérnép épp úgy vágyakozik, mint a férfinép, sőt alaposabban,
csak másként melegszik, másként hűl, ezért az öregebbek okítsák meg
efelől a kislegényt. Az ifjú ügyeljen a nő szeme rebbenésére, ajka
ívelésére, teste mozdulataira, hogy az Őt megelőzőleg elérje a gyönyör
tetejét. Ha meg utána ő elérte, ne forduljon le róla, hanem babusgassa
továbbsimogatással, kedves szóval! A szerelem szeretkezésestül égi eredetű.

13. Vonzalomban fontos a szem gyönyörűsége, vonzalomban fontos a
tapintás gyönyörűsége, vonzalomban fontos a szavak gyönyörűsége,
vonzalomban legfontosabb az orr gyönyörűsége, a szag. A bika orra szagra
tágul, az eb szagot követ. Szaglásunk dönti el, kihez vonzódunk, kit
kedvelünk. Szagra gerjed az ember hímje is. A természetes szagba ha
mocsok bomladéka elegyedik, taszít, a vágyakozó tiszta nő szaga vonz,
bolondít.

14. Ne vedd szájadra oktalanul, úton útfélen a szeretkezés szavait, de a
szerelmesek egymás között nevezzenek mindent nevén. Az érzelem számít -
akiknek a szeretkezés nem vétek, azoknak szépek a hozzá való szavak.

15. A nő, ha virágzik, - ez havonta esik - többnyire nem akar. A férfi
ilyenkor ne nyaklassa - akkor se, ha gondja van, bánata. Két, vagy több
feleség, szerető, erre nem orvosság, mert idővel ízük, szaguk
kiegyenlítődik, és általában egy időben virágoznak. A férfi ember
ilyenkor maradjon parlagon. Ereje így újhodik. Az ember fajzat eképpen
alkottatott.

16. Ha feleséged, vagy szeretőd teherbe esik tőled, és meglep ennek
hírével, mutasd örömödet, vagy mutass örömöt, akkor is ha hideg futkároz
hátadon! A férfi sohase morogjon, ne fanyalogjon, mert a nő lelkéből
szűre nyomban kitétetik. Minden férfi felesége, szeretője elcsábítható -
habár nem is mindenkor és mindenki által -, ha az nője terhességét
örömtelenül vette hírül. A nőnek az nagy élmény. Ha gyönyörén osztoztál
vele, osztozz ebbéli örömén is! A magzat közös magzat és nőd kitüntetett
azáltal, hogy tőled fogant.

17. Torkold le anyádat, ha feleséged ellen lázit! Nem anyádnak, nem
apádnak házasodsz! Azt mondják: házasodik. A férfi elmegy
apjától-anyjától saját nőstényéhez, hogy avval családot alapítson.

18. Ne vigyél asszonyt [...]-apád otthonába. Ha nem költöznek saját
udvarba, a nő családjába simuljon a férfi, ne fordítva. Az anyja házánál
örökös a leány, napa házánál cseléd. Mentül butább a férfi anyja, antul
inkább rajt hajt menyén, megkeserítené annak életét. Meg ipa-napa
házánál nem is igen meztelenkedhet, nem virgonckodhat a menyecske.

19. A férfi holtáig udvarolja körül a nőt, és ha az kegyes volt hozzá,
kedveskedjék neki ajándékkal.

20. Fiatal kor szerelme fiataloké, meglett kor szerelme megletteké, öreg
kor szerelme öregeké. Mind három szerelem szívet üdítő a maga módján.
Nagy korkülönbséggel ezért ne házasodj. Vén fejjel ne szerezz fiatal
feleséget! Még mindig jobb, ha az asszony öregebb. Orcája
megráncosodhat, de teste fönséges maradhat.

21. Akinek titkolt szeretője van, mert másként lehetetlen, tekintettel
erre, tekintettel arra, ne verje nagydobra viszonyát. Ne fektess
feleségeddel közös ágyadba idegen nőt! Férjes asszony házában ne mulass,
mert ha ottkapnak halálfia lehetsz. Mert ha tudja, sejti is a
kapcsolatot, más sejteni, tudni, mint megélni! Aki házastársa ágyába
szeretőt fektet, az nem csak csapodár szerető, hanem rossz élettárs is.
Ha már ennyire nem kedvelik egymást, váljanak el isten hírével!

22. Ne ereszd széllé kettességtek titkait, akkor se, ha szétmennétek. A
következőnek se újságold, hogy az előző ezt meg azt csinálta, így meg
úgy művelte. Ha szép volt, zárd be szívedbe szép emlékként. A szerető
viselkedését kibeszélni súlyos vétek. Legrondább, amikor férfiak
italozva nőkről vihorásznak, akik bizalommal voltak hozzájuk. Ha
érdekesség adódott és nem bír megállni benned, mondd el, de senkit se
nevezz meg!

23. Ha asszonyt viszel, vidd vele gyerekeit is, mert aki gyerekes
asszonyt szeret, az gyerekestül, kölyköstül-verebestül szereti őt. Ha
így nem szereti, meg nem így szereti, nem szereti sehogyan sem, csak
kívánja!

24. A szerelem nem csak ifiú népek jussa, öregeké is! Szeress,
szerelmeskedj, szeretkezz! Mert istenektől van ez, az élet
továbbviteléért. Ha szépen szerettél, szerelmeskedtél, szeretkeztél,
leend mi agg korodban lelkedet melengeti és boldog leendesz avval, ki
boldogsághoz segített. Ez a boldog élet titka gyerek kortól agg korig,
bölcsőtől koporsóig, küszöbtől eresz aljáig. Három Ősünk így hagyá ránk,
nagy táltosok, bölcs bácsák ekként taníták!

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
adj.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI