<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1><font size="6">1./ Szent Orsolya szűz, vértanú</font></h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. október 21., szombat | 12:01<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-orsolya-szuz-vertanu" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-orsolya-szuz-vertanu</a></div></div><div><a rel="lightbox['g73020']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=73020&v=&img=c_02_orsolya.jpg" width="158" height="120" style="margin-right:0px"></a></div><h3>A II. Vatikáni Zsinat előtti kalendárium szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">október 21-én emlékezünk Szent Orsolya vértanú szűzre és társnőire.</span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
Orsolya </span></b>tiszteletének első bizonyítékai a 8-9. századból valók.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Legendájának több változata ismert, de</span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> semmiféle történelmileg hiteles
adatot nem tudunk<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> róla,</span></span></b> ezért a II. Vatikáni Zsinat után törölték
emléknapját a Római Kalendáriumból. Egyes források még Orsolya nevét sem
említik, csupán <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szüzek egy csop</b></span></span><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ortjának vértanúságá</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ról </span></span>szólnak, azonban
sem a vértanúság helyét, sem idejét nem ismerjük biztosan.</span></p>
<p>Annyi azonban a régre nyúló tisztelet alapján<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> valószínű,</span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> hogy </span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kölnben</span>
Istennek szentelt életet élő nők <span style="background-color:rgb(234,209,220)">haltak meg</span> hitükért</span></b>. Haláluk
időpontjaként a különböző írók más-más dátumot jegyeztek fel: <span style="background-color:rgb(255,255,255)">volt, aki
238-ra, más 640-re tette vértanú halálukat, de a </span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">legvalószínűbb, hogy
valamikor a 4. században<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> történt.</span></span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kölni</span> Szent Orsolya-templomban </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">olvasható egy 4. vagy 5. századból
származó felirat, mely szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy Clematius nevű ember ezen a helyen,
ahol szüzek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedtek</span> vértanúságot, templomot építtetett az ő
tiszteletükre </span>egy korábban már ott állt, de leégett <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szentély</span> helyén.</span></b></p><p></p></div><div><div><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A legenda, </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">amely Orsolyáról és társnőiről, Aureliáról, Corduláról,
Cumeráról és Kunigundáról hírt ad</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">, <b>elmondja, hogy</b> </span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Orsolya <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy brit
király leánya volt</span>. Szépsége, bölcsessége és jámborsága messze földön
híres volt. Szüzességet fogadott, ezért elutasította</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Aetherius pogány
herceg házassági ajánlatát, majd</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">társnőivel együtt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">menekülni kényszerült </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Angliából.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span> </span></b>......</p><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hazánkba német telepesek hozták el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Orsolya és társai tiszteletét</span> – a <i>Képes Krónika</i> szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szüzek</span> Attila<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> parancsára szenvedtek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">vértanúhalált</span></span></b>.</p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete<br>Magyar katolikus lexikon</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b><br><b>(sza)</b></p></div>
</div><div>
<h1><font size="6">2./ Boldog IV. Károly király</font></h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. október 21., péntek | 6:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-iv-karoly-kiraly" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-iv-karoly-kiraly</a></div></div><div><a rel="lightbox['g73028']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=73028&v=0&img=c_ivkarolykiraly.jpg" width="125" height="162" style="margin-right:0px"></a></div></div><div><a rel="lightbox['g73028']"><span title="13 kép a galériában, kattintson!"></span></a><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Utolsó királyunkra, a 2004-ben boldoggá avatott IV. Károlyra emlékezünk október 21-én. </span></b></div><div><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Károly
osztrák főherceg 1887. augusztus 17-én <span style="background-color:rgb(255,242,204)">született </span>az alsó-ausztriai
Persenbeug várában. Apja Ferenc József unokaöccse, Ottó főherceg,
édesanyja Mária Jozefa szász királyi hercegnő volt. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Anyja mély katolikus
hitben nevelte</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Már kisgyermekként kialakult benne az érzékenység mások
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedései </span>iránt.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span></span></b>.....<br></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Károly <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szerelmi házasságot kötött </span>Bourbon-Pármai<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Zita </span>hercegnővel<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.
Mariazellben </span>kérte meg </span>Zita <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kezét </span>– a Szűzanyára bízták magukat,
jegygyűrűjükbe ezt vésették: „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent
Szülője”. Közös életcéljukat Károly így fogalmazta meg eljegyzésükkor:
<span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)">„Mostantól egymást kell kölcsönösen az égbe vezetnünk</span>!” 1911. október
21-én házasodtak össze. Nyolc gyermekük született. Halálos ágyán a
király ezt mondta hitvesének: „Végtelenül szeretlek téged.”</span></b></p></div>
<p>.....<br></p>
<p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Károly </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1914. június 28-án, Ferenc Ferdinánd halálát követően lett az
Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, majd Ferenc József halála után,
1916. november 21-én foglalta el a császári trónt.</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1916. december 30-án <span style="background-color:rgb(255,242,204)">koronázták Magyarország apostoli királyává </span></b></span>a
Mátyás-templomban. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Őszintén szerette és becsülte <span style="background-color:rgb(217,234,211)">népünket</span>, magyarul
éppen olyan jól beszélt, mint németül</span></b>. Ezt mondta egyszer: „Ha a
magyarok a hazájukról beszélnek, annyi hűség árad a szemükből.”</p><a title="" rel="lightbox['g73028']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=73028&v=0&p=1&img=c_karoly_zitaval.jpg" alt="" border="0" width="332" height="214"></a><p>.....
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Uralkodói hivatására úgy tekintett mint Krisztus követésének áldozatos
útjára: minden cselekedetében a rábízott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">népek</span> iránti szeretet
vezérelte, életét értük szentelte. Vallotta, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy uralkodó
</span>legszentebb kötelessége a béke helyreállítása. Az első pillanattól
kezdve ki akarta vezetni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">népeit</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>az értelmetlen háború</span>ból. Ő volt az
egyetlen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a vezető európai politikusok </span>közül, aki támogatta XV. Benedek
pápa megbékélést szolgáló erőfeszítéseit. Béketörekvéseiben legnagyobb
támasza hitvese, Zita volt. ...</span></b>....</p><p style="text-align:center"></p>
<p>Károly célja egy demokratikusabb és szociálisan igazságosabb
birodalom létrehozása volt, ahol a trón valódi támasza a népek szeretete
és elégedettsége. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A rendkívül súlyos helyzet </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenére széles körű és
példaértékű szociális törvénykezésbe kezdett. A magyarországi koronázási
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">lakoma tizenkilenc fogásá</span>t a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">budapesti </span>hadikórházakba küldette a
koronázás estéjén<span style="background-color:rgb(217,234,211)">, a magyar országgyűlés </span>által neki és hitvesének
ajándékozott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ötven-ötvenezer aranyat </span>pedig szociális célokra,
hadiözvegyek és -árvák megsegítésére fordították. Szociális
érzékenységét mutatja, hogy ő hozott először létre <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világon</span> népjóléti
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">minisztériumot</span>, először <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ausztriában</span>, majd Magyarországon</span></b>, 1917-ben. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u>Az
Egyház társadalmi igazságosságról szóló tanítása </u>alapján gyakorolta
uralkodói hatalmát.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egész életét a kötelességérzet és a felelősségtudat jellemezte. Az
önuralom rendkívül fontos volt számára, ahogy mondta, „ez a legnehezebb
uralkodás”. Gyermekkorától fogva különleges tisztelettel tekintett az
Oltáriszentségre.</span></b> Akárhol élt, mindig volt a lakhelyén egy magánkápolna,
ahol az Eucharisztiát őrizték<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. Éjszakánként sokszor imádkozott csöndes
magányban az örökmécses fényénél.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A háború </span></b>v<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">égén IV. Károly magatartása tette lehetővé, hogy </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
Ausztriában </span></b>további vérontás és polgárháború nélkül,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> békésen valósuljon
meg az átmenet egy újabb társadalmi rendbe. Ennek </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenére elűzték </span></b>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazájából</span></b>.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hazánkba kétszer próbált visszatérni mint apostoli király, aki esküt
tett a szolgálatra, melyet Istentől kapott. XV. Benedek pápa is a
Magyarországra való hazatérésre biztatta őt, azt kérte, legyen az Egyház
védelmére, mert </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">keletről</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">veszedelem fenyegeti</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Európát</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ami könnyen
katakombákba kényszerítheti ismét </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyházat</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">és önkényuralomba
sodorhatja</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a népeket.</span></b></p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A második visszatérés alkalmával, 1921. október végén <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a vérontás
</span>megelőzése érdekében végleg letette <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kardját</span>. Zitával együtt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Tihanyba
</span>vitték, a bencés apátságban töltötték utolsó magyarországi napjaikat. </b><i>......</i><br></p><p style="text-align:center"></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bajánál <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hagyta el </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a királyi pár</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> örökre </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánk <span style="background-color:rgb(217,234,211)">területé</span></span></b>t.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az antant
dunai hajója innen vitte</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>őket</span> száműzetésük</span> helye, Madeira szigete felé.
Az Atlanti-óceán szigetén <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy nyirkos házban, szegénységben élt </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
királyi család. Károly azonban</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">itt </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sem </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">veszítette el</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hitét, derűjét.
Élete végleg állandó, folytonos imádsággá vált.</span></span></b></p>
<p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A mostoha körülmények között 1922 márciusában súlyosan megbetegedett </span></b>a
király. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A fájdalmakat és a szenvedést </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">elfogadta, és engesztelésül
felajánlotta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">népeiért</span>. Halálos ágyán </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">mindenkinek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">megbocsátott</span></b>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ak</b>i
</span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elárulta </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">őt. Életeszméjét az utolsó napon így fogalmazta meg<span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)">: <i>„Igyekezetem
mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése
és követése volt, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon.”</i></span></span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1922. április 1-jén hunyt el......</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Zita Károly halála napjától fogva csak gyászruhát viselt. Hitre és
emberségre nevelte nyolc gyermeküket. Élete 97. évében halt meg, 1989.
március 14-én. Halála után <a href="https://www.youtube.com/watch?v=smj4x4PaScQ" target="_blank">térhetett csak haza</a>, a Habsburgok temetkezési helyén, a bécsi kapucinus templom kriptájában nyugszik</span></b>.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1972. április 1-jén, IV. Károly égi születésnapjának 50. évfordulóján
</span></b>az illetékes egyházi bizottság és a család képviselőinek jelenlétében
Madeirán sor került a király koporsójának fölnyitására<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>; testét romlatlan
állapotban találták.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>2003. április 12-én II. János Pál pápa jelenlétében kihirdették a
dekrétumot, amely elismerte Károly király hősies erénygyakorlatát,
életszentségét. </b></span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ugyanebben az évben december 20-án pápai dekrétum
hitelesítette a Károly király közbenjárására <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Brazíliában</span>, 1960-ban
történt csodás gyógyulást.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent II. János Pál pápa 2004. október 3-án avatta boldoggá </span></b>. .....</p><p><u>Dr. Diós István Bld. IV. Károly királyról:</u></p><p>
</p><p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 8pt;line-height:107%;font-size:11pt;font-family:Calibri,sans-serif">Testvéreim! Most jó lenne egy történész! Aki egy kicsit kibogozná azt a
gubancot, aminek a vértanúja lett ez a mi Károly királyunk. Aki
1887-ben született, és 1921-ben, 34 éves: már meg is halt. De mi minden történik
közben! A régi világban, amikor Európában uralkodó házak adták a királyokat,
minden háznak megvolt a trónöröklési rendje, és a királyság halálig tartó
tisztség volt. Ebből pedig normális körülmények között - nyugalom származott.
Béke származott. A Habsburg ház örökösödési rendje szerint ez a Károly – mivel
másodszülött fiú volt – arra volt szánva, hogy katona lesz. A trónt majd a
bátyja, Ferenc Ferdinánd fogja örökölni. És ezért, 18 éves, amikor megkezdi a
katonaéletet, mégpedig huszárként. És előbb az Osztrák-Magyar Monarchia keleti
szélén, Galíciában, majd a nyugati szélen, Csehországban szolgál 7 éven át.
Megismeri a katonákat. 1911-ben, ezen a napon, október 21-én nősült meg. És –
rendhagyó módon– az ünnepét nem a halála napjára, április 1-re, hanem erre, az
esküvője napjára rendelte az Egyház. De mindössze 3 év adatik neki egy békés
családi életre, katonaként.1914-ben megölik a bátyját, és az öröklési rend
szerint ő a következő trónörökös. És közben kitör az I. világháború. Aztán
’16-ban meghal a papa, Ferenc József. És neki már a 2 éve tartó háborúban kell
elfoglalnia a trónt. És most kellene egy történész, aki adna egy körképet az
akkori Európáról. Mert a liturgia szempontjából nézve úgy tűnik, ő volt az
egyetlen olyan uralkodó, aki testközelből ismerte a háborút. És mint az Úr példabeszédében,
amikor Ő azt mondja, hogy „egy bölcs király, amikor háborút kezd, először
fölméri, hogy a maga X emberével szembe tud-e szállni a másik 2x, 3x, 4x akkora
erejével?” Károly ismerte az erőviszonyokat Európában. És tudta, hogy ennek a
háborúnak nincs jó kimenetele az országa számára. A többi uralkodó- úgy tűnik –
szőtte a maga terveit, hogy milyen haszonnal fog kijutni a háborúból. És amikor
Károly fegyverszünetet kezdeményezett, rárontottak és lehetetlenné tették.
Ezért először az osztrák császári trónról, aztán a magyar királyi trónról is
lemondott. És ekkor a nagyhatalmak, mint bűnbakot – hát, nem kivégzőosztag elé
állították, hanem -kiűzték Európából. Így került a Spanyolországtól nyugatra
fekvő Madeira szigetére a feleségével, Zita királynéval és 8 gyerekkel. És
akkor 1921-et írtak. Tőlünk keletre már megtörtént a nagy fordulat. Mi már túl
voltunk éppen a Tanácsköztársaságon. Ő pedig, 35 évesen ott, Madeira szigetén
meghal. Úgy elindulhat az emberben a gondolat, hogy „Istenem, miért van az,
hogy neki, akiből egy olyan Szent László típusú, vagy egy IX. Szent Lajos, vagy
egy Szent István típusú királyunk lehetett volna, egészen az ’50-es évekig, -
nyugodtan -vagy a ’60-as évekig, miért kellett neki már akkor, 35 évesen
meghalnia? Hát, a Gondviselés titka ez. Mi innen a földi életből nézve, és
tudva, hogy az Ördög a rendetlenségnek az atyja és irigyli tőlünk, emberektől a
békét, meg a lehetőséget, hogy mi az örök nyugalom országára készülünk és
bejuthatunk oda. Ő nem. Ő az örök rendetlenségre van kárhoztatva. Éppen ezért,
amikor látja, hogy egy nemzedék a béke állapotába –, még nem is került, csak –
arra felé tart, elkezd irigységből bizalmatlanságot kelteni, gyanakvást kelteni
bennünk. Mindig. És – ugye emlékszünk – az ősbűn előtt, ez a
bizalmatlanság keltés az volt, hogy „dehogy fogtok meghalni, hanem irigy rátok
az Isten.” És lépre mentünk. És emlékezzünk rá, a mi általános iskolás, meg
gimnazista korunkban csöpögtették belénk az utálatot, meg a bizalmatlanságot a
Habsburgok iránt. „Mert azok olyan gonoszok, meg önzők, meg ilyenek, meg
olyanok.” Holott Mohácstól kezdve egészen Károlyig, a Habsburg ház adta a
magyar királyokat. És mi minden van, amit még ma is, az intézményeinkben is, és
főleg az épületeinkben élvezünk és használunk! De bennünket arra tanítottak,
hogy utálni kell, mert ők ilyenek, meg olyanok. Na, ez a bizalmatlanság keltés
a levegőben van ma is. Károly, te Boldog Károly, nemcsak katona voltál, király
is voltál. Nem csak Európát ismered, Magyarországot is ismered, vigyázz ránk és
segíts nekünk! Ne engedjünk, amikor gyanakvást akarnak bennünk kelteni! Segíts
minket tárgyilagosnak lenni és értékek szerint ítélni! És, légy boldog! Te,
akit a vértanúk között tisztelünk, mert mit szenvedhettél, amikor láttad, hogy
a kollégáid, az uralkodók merrefelé viszik a történelmet! És kiközösítettek
téged. De te az Urat szolgáltad. Hát most és mindörökké élvezd azt, amit az Úr
azoknak ígért, akik Neki szolgálnak! Amen.</p><p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 8pt;line-height:107%;font-size:11pt;font-family:Calibri,sans-serif">Dr. Diós István</p><p><i><b><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4">Istenünk, aki Boldog Károlyt viszontagságos úton a földi
királyságból a Te országodba vezetted, és mennyei koronával jutalmaztad,
az ő közbenjárására add meg nekünk, hogy Szent Fiadat és testvéreinket
szolgálva mi is eljussunk az örök életre. A mi Urunk Jézus Krisztus
által. Ámen.</font></span></b></i></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Katolikus.hu</b><br><b>Vatican.va</b><br><b>Mindszentyalapítvány.hu</b></p>
<br></div>
</div>