<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Titkos társaságok, szabadkőművesek és az Egyház – Éves történeti konferenciáját tartotta az OKGYK </h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2025. október 17., péntek | 20:30<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/titkos-tarsasagok-szabadkomuvesek-es-az-egyhaz-eves-torteneti-konferenciajat-tartotta-az-okgyk">https://www.magyarkurir.hu/hirek/titkos-tarsasagok-szabadkomuvesek-es-az-egyhaz-eves-torteneti-konferenciajat-tartotta-az-okgyk</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g151087']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&img=c_3z0a1456.jpg" width="417" height="278" style="margin-right: 0px;"></a></div><h3 class="gmail-lead">Az
Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) október 16-án,
csütörtökön tartotta meg 2025. évi történeti konferenciáját a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) városligeti irodaházában <i>Felekezetek és titkos társaságok</i>
címmel. A rendezvény szervezője Vajk Ádám, az OKGYK levéltári
referense, levezető elnöke Koltai András, a Piarista Levéltár vezetője
volt.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>A megjelenteket Varga Lajos váci segédpüspök, az OKGYK igazgatója köszöntötte.</p>
<p>A bevezetőben elhangzott: az egyes titkos szövetségek célkitűzéseik
szerint különböző kategóriákat képeznek, ezenfelül vegyes formákat is
ölthetnek. Vallásos-mágikus szándékkal alapított és működő titkos
társaságok ma is léteznek, találunk ilyeneket például az afrobrazíliai
kultúrkörben, Haitin, vagy az afrikai és a Dél-tengerek őslakosainál is.</p>
<p>Másik kategória a politikai-világnézeti-forradalmi irányultságú
titkos szövetségek. Ezek bizonyos uralkodó szociálpolitikai
magatartásformák ellenzékeként, vagy maghatározott fajok, osztályok vagy
vallások által formálódnak. Ebbe a csoportba tartoznak a
szabadkőművesek, rózsakeresztesek, fenierek, carbonarik, templomosok,
újgermánok és a Ku-Klux-Klan.</p>
<p>A harmadik típusú titkos társaságok közé a bűnbandák szövetségei tartoznak, a maffia, a Camorra és a kínai triádok.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a1419.jpg" alt="" border="0" width="417" height="278"></a></p>
<p>A titkos szövetségek struktúráiról szólva a váci segédpüspök
kifejtette: egyes kivételektől eltekintve ezeket férfiak alakítják,
hierarchikus felépítéssel, amihez személyes titokfegyelem tartozik. Az
egyes tagok az „ismeret” különböző fokain állnak, illetve a beavatás
egyes szakaszainál tartanak. A szervezet csúcsán áll a „főpap” vagy a
„nagymester”.</p>
<p>A titkos társaságok felvételi rituáléja a működési formáknak
megfelelően különböző. A természeti népeknél, azaz az őslakosoknál,
melyek titkos társaságai animista vallási közösségeket hoznak létre, a
beavatás férfiassági rítust és bátorságpróbát jelent. A nyugati világ
titkos társaságainál a beavatás titkos jelek, markolatok, jelszavak,
tárgyak átadásával történik (szabadkőművesek, rózsakeresztesek), és
jellemzően esküt is kell tennie a felvételét kérőnek, mellyel
kinyilvánítja a társasághoz való abszolút hűségét. Ha pedig a
titoktartást valaki megszegi, az szigorú következményekkel jár.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a1776.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A rendezvényen az előadók különböző szempontok alapján közelítették
meg a titkos társaságokat, kiemelve a szabadkőművesség szerepét.</p>
<p><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a1640.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></p>
<p>Péter Róbert egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem docense <em>Mardell Károly és lisszaboni páholya: a Katolikus Egyház és a szabadkőművesség kapcsolata az 1730-as években </em>címmel
a portugáliai Lisszabon 1755-ös földrengés utáni helyreállításával
hírnevet szerzett mérnök-katona Mardell Károlyról (1695–1763), az első
magyar szabadkőművesről és – a több katolikus tagot is tömörítő –
lisszaboni páholyáról szóló előadásában a szabadkőművesség „hőskorába”
vezetett. A páholy működésével kapcsolatban a Katolikus Egyház
vizsgálatot rendelt el még az első, 1738-as egyházi kiközösítés előtt.
Az inkvizíciós eljárás során a páholy több tagját kihallgatták, a
tárgyalások jegyzőkönyvei ma is olvashatók. Ennek a tágabb történelmi és
teológiai kontextusáról szólt az értekezés.</p>
<p><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a1826.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></p>
<p>Tevely Arató György tudományos titkár, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatója <em>Habán
titkok az apostoli királyság és a közjó eszményeinek malomkövei között:
a Magyar Királyság anabaptista telepeinek 1759 és 1764 közti
„felszámolása”</em> című előadásából kiderült: 1760 februárjában „az
esztergomi metropólia” feje és püspökei, valamint számos kegyúri jogokat
gyakorló földesúr a Helytartótanács vallásügyi bizottságánál kelt,
erélyes közigazgatási eljárás egyházi támogatását kérő átiratot vehettek
kézbe egy Trencsén városában adatolt közbotrány ügyében. A kormányszerv
értesülése szerint a szabad királyi városban kereszteletlen tizenévesek
élnek a szentségekhez járulásnak és igazhitű nevelésnek még a reménye
nélkül is, egy olyan, „ismeretlen és vándorló álfőpapnak” tartogatva
magukat, aki csak szűk körben ismert időben, tiltott módon, felnőttként
fogja őket megkeresztelni. Mindez a közjóra törekvő katolikus királynő
döbbenetét és szigorú elhatározását váltotta ki: az Egyházhoz vagy
valamely megtűrt artikuláris felekezethez nem tartozó, anabaptista
szektát gyökeresen fel kell számolni az apostoli királyi hatalom
országaiban mindenütt, de különösen a Pozsony, Nyitra és Trencsén
vármegyében virágzó habán telepeken (egy svájci eredetű, német nyelvű,
anabaptista vallású népcsoportra, a hutteritákra utal, akik zárt,
kommunisztikus közösségekben éltek és a 16–18. században a Magyar
Királyságban is jelentős számban megtelepedtek – <em>a szerk</em>.).</p>
<p><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a2045.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></p>
<p>A főpapok és az érintett kegyurak gyorsan és hatékonyan intézkedtek,
így elindulhatott egy kevéssé ismert, ám jól dokumentált eljárás,
amelynek a végén, 1764-ben a végrehajtó szervek hálaadó jelentésekben
méltatták a gondviselő hatalmakat a közbelépés sikeréért. Az eljárás
során ugyanakkor számos olyan jelenségre is fény derült, amelyek
rávilágítanak a rejtőzködve élő, vallásukat leplezve gyakorló, a
megfigyelők számára <em>expressis verbis</em> (kifejezetten, kimondottan – <em>a szerk</em>.)
„titkos” közösségek valós, rendszerszerűen nem ismert társadalmi
kapcsolataira, valamint szociális normáiban megfoghatatlan, a többségi
társadalommal való sajátos együttélésük összefüggéseire.</p>
<p><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a2333.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></p>
<p>Forgó András, a Pécsi Tudományegyetem docense <em>Megjegyzések a 18. századi szabadkőműves szerzetesek egyházképéhez </em>című
felszólalásában emlékeztetett rá: régóta ismert tény a történeti és
irodalomtörténeti szakirodalomban, hogy a 18. század második felében a
szabadkőműves mozgalomba számos szerzetespap is bekapcsolódott. Közülük
néhányan vezető tisztséget is betöltöttek egyes páholyokban.
Tevékenységüket a második világháború előtti publikációk elsősorban a
korszellem okozta eltévelyedéssel magyarázták, míg a marxista kutatók
többnyire a feudális kereteket szétfeszítő forradalmárokat látták
bennük.</p>
<p>Az előadás ezektől az ideológiai magyarázatoktól távolságot tartva
elsősorban arra a kérdésre kereste a választ, hogy az érintett személyek
írásaiból milyen egyházkép rajzolódik ki, és az mennyiben kapcsolható a
korszak vallási reformeszméinek egyes áramlataihoz. Mindezt néhány
jellegzetesnek ítélt példán keresztül mutatta be.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a2678.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></a></p>
<p>Benei Bernadett, az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa, az ELTE
HTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa <em>Eszterházy Károly egri püspök levelezése a szabadkőművességről</em>
címmel rámutatott: 1778–1779 folyamán öt ember levelezett a
szabadkőművesség tárgyában Eszterházy Károly püspökkel. Az egri főpap
válaszleveleit az 1779. évi protocollum kötet őrzi. Az előadó ezeket a
levelezéseket ismertette. Szily János szombathelyi püspök – hasonlóan
Eszterházyhoz – elítélte a társaság működését. Szerdahelyi Gábor, a
Hétszemélyes Tábla tagja és címzetes curzolai püspök, valamint Hőgyészy
András, a Dunántúli Kerületi Tábla elnökének a levelei a szombathelyi
szabadkőműves páholy működésébe engednek bepillantást (esküszöveg,
tagok, szimbólumok ábrázolása).</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a2673.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Szvetics Jakab Pest-Pilis Solt vármegye főispánja, királyi személynök
a fogalmazója, Rátonyi Gábor érdekében ragadott tollat és kérte
Eszterházy támogatását. Rátonyi azonban belépett a szabadkőművesek közé,
magyar nyelvű levelében a püspök kérésére részletesen ismertette a
társaság által vallott eszméket, továbbá arról is tájékoztatta a
főpapot, hogy az Egri Egyházmegyéhez köthető személyek tudomása szerint
nincsenek a szabadkőművesek között. Eszterházy végül nem volt hajlandó a
támogatásáról biztosítani Rátonyit, amit Szveticshez írt
válaszlevelében közölt.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a2729.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></a></p>
<p>Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár vezetője <em>Szombathelyi egyházmegyés papok és a szabadkőművesség a 18. század végén </em>címmel
kiemelte: a Szombathelyi Egyházmegyében az 1780-as évektől kezdődően
néhány pap és kanonok neve is felmerült a szabadkőművességgel
kapcsolatban a vármegyei arisztokrácia mellett. A híreszteléseket nehéz
azonban alátámasztani a források szűkössége miatt, viszont a
monyorókeréki és zalaegerszegi páholy taglistái fennmaradtak, amelyek
több pap nevét is tartalmazzák. A csatlakozás motivációinak és a
szertartásokon való részvételnek még inkább nehézkes a vizsgálata, sok
esetben a vármegyei közéletben való szerepvállalás, valamint a
magyarnyelvűség előmozdítása volt a hívószó. Szily János püspök
határozottan ellenezte a szabadkőművesség eszméit, 1795-ben komoly
konfliktusba került a szombathelyi gimnázium tanáraival a forradalmi
eszmék terjedésétől tartva. Herzan bíboros is figyelemmel kísérte
működésüket, diplomáciai szolgálata és a bécsi udvari működése során
közelről ismerte a mozgalmat, könyvtárába több témába vágó kötetet is
beszerzett.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a3045.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></a></p>
<p>Vári László művelődéstörténész, független kutató <em>A pozsonyi Hallgatagság páholy viszonya a helyi katolikus szervezetekhez </em>című
előadásából kiderült: 1872. február 24-én alakult meg a Hallgatagság
(Verschwiegenheit) páholy Pozsonyban. A páholyt a Jánosrendi Nagypáholy
védelme alá helyezték, azaz csak az első három szimbolikus fokot
használták (inas, segéd, mester). A páholy jelentősebb tagjai: Könyöki
József, Kováts György orvos, Batka János levéltáros, Jónás János
iskolaigazgató, Majsch Ede festőművész, Michaelis Vilmos lyceumi rektor
és Molec Dániel ügyvéd. A páholy talán legjelentősebb külső tevékenysége
jótékonysági jellegű volt, gyermek ambulanciát támogattak. Számos
jótékonysági koncertet szerveztek, katasztrófák áldozatait segélyezték,
szegény tanulók ösztöndíjait fedezték. Jelentős szerepet játszottak a
Humanitas és Philantropia emberbaráti egyesület támogatásában.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a3058.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Számos előadást szerveztek meg és biztosítottak erre kiváló előadókat
kapcsolataik révén – csak néhány név ezek közül: Friedrich von
Bodenstedt, Wilhelm Jordan, Vámbéry Ármin, Alfred Brehm, Jókai Mór. A
páholy a pozsonyi Magyar Kulturális Egyesület alapító tagja volt, s
létrehozója az Uránia ismeretterjesztő egyesületnek. A páholy
1889–1990-ben válságba került, amikor a helyi katolikus egyházközség
olyan szabályzatot fogadott el, amelyben a választhatóság feltételéül az
szerepelt, hogy „Az Egyház törvényei által tiltott társulatoknak nem
lehet tagja”. A páholy mai szóval élve „lobbizni” kezdett a szabályzat
miniszteri jóváhagyása ellen – sikertelenül. Rakovszky nagymester kibújt
a feladat alól, visszadobta a páholynak a labdát, kijelentve, hogy nem
kellett volna „pánikolni”, hiszen a szabadkőművesség nem titkos
társaság. Pozsonyban egy darabig abbahagyták a páholymunkát, de végül
újrakezdték, pontosabban folytatták. Viszont néhányan a katolikusok
közül – például Thiard-Laforest József – azonnal, mások – például Batka
János – később kiléptek a páholyból.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a3177.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></a></p>
<p>Petrás Éva történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársa <em>Jezsuita optikával a szabadkőművesek között – Nagy Töhötöm gondolatai az Egyház és szabadkőművesség viszonyáról</em>
címmel kiemelte: Nagy Töhötömöt (1908–1979) fordulatokban gazdag élete a
20. századi történelem egyik kortanújává tette. Nevét leginkább a KALOT
története okán említi a történettudomány, szerepe azonban nem állt meg a
KALOT-nál: 1944 végén átszökött a frontvonalon, hogy a szovjetekkel
tárgyalva biztosítsa a mozgalom túlélését; majd 1945–1946-ban többször
is a határokon átjutva vitt és hozott híreket a Vatikán és a Magyar
Katolikus Egyház számára. 1946 végén Dél-Amerikába helyezték át, ahol
Uruguay-ban folytatta szociális munkáit, majd Argentínába települt át.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g151087']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=151087&v=1&p=1&img=c_3z0a3224.jpg" alt="" border="0" width="174" height="116"></a></p>
<p>1948-ban végül elhagyta rendjét, 1952-ben pedig Buenos Airesben
belépett a szabadkőművesek közé, az „Estrella del Oriente” (Kelet
csillaga) páholyba, majd 1956 után a magyar munkanyelvű „Kossuth páholy”
tagja lett. A különböző szabadkőműves fokozatokat gyors ütemben
teljesítette, 1963-ban pedig széles körben is ismertté vált <em>Jesuitas y Masones (Jezsuiták és szabadkőművesek) </em>című
könyvével, amely 1965-ben magyarul is megjelent, és amelynek kimondott
célja volt a „két rend” összebékítése. A könyv felkeltette a magyar
kommunista állambiztonsági szervek érdeklődését is, akik
együttműködésért cserébe felcsillantották előtte hazatelepülésének
lehetőségét. Ezért azonban nagy árat fizetett: 1979-ben bekövetkezett
haláláig ügynökként – „Franz Kirchenbauer”, majd „Kőműves Sándor”
fedőneveken – foglalkoztatták az Egyház elleni hírszerzés és bomlasztás,
valamint a szabadkőművesek megfigyelése területén.</p>
<p><strong>Fotó: Merényi Zita</strong></p>
<p><strong>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</strong></p></div>
<br></div>