<div dir="ltr">
<h1>Szent Vendel</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2011. október 20., csütörtök | 12:42<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-vendel/" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-vendel/</a></div></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Október
 20-a Vendel, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jószágtartó gazdák, pásztorok, juhászok</span> védőszentjének 
emléknapja</span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="font-weight:normal"> Legendája szerint ír, más forrás alapján frank származású; 
mesébe hajló hagyomány szerint királyfi volt.</span></span> Remetetársaival <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a 
Rajna-vidéken</span> élt; <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy uraság nyáját </span>legeltette. Ereklyéit St. Wendelin 
városában őrzik, mely híres búcsújáróhely lett.</span></h3><div><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/wendel1.gif" rel="lightbox" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/wendel1_0.gif" style="float: left; margin: 3px 7px;" width="105" height="142" class="gmail-CToWUd"></a>Vendelt
 (Skócia, 554 körül – Tholev, 617), akit  Wendalin, Wandalin és Windilin
 néven is említenek</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> legendái,</span><b> gyermekkorától mély hit jellemezte. A 
keresztény műveltség, a papság iránti vonzódását </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>atyja nem nézte jó 
szemmel, s nyájainak őrzését bízta rá.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ám az ifjú szívében <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a juhok 
</span>legeltetése közben, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a mezők</span> csendjében megérlelődött a szemlélődés utáni
 vágy: elhatározta, hogy remete lesz. Hat társával Rómába zarándokolt.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hazatérvén,
 a remeteség iránti vágytól vezérelve, egy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Trier közeli erdőben </span>kunyhót 
építettek. Szigorú böjtöléssel és imádsággal pusztai remeteként éltek, 
olykor koldulni kényszerülve</b></span>. A legenda szerint <img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/wendel3_0.jpg" style="margin: 3px 7px; float: right;" width="145" height="109" class="gmail-CToWUd">egyszer
 egy gazda megszidta Vendelt: ahelyett, hogy tétlenkedve koldul, inkább 
dolgozna és ő segítene másokon. Vendel elszegődött a gazdához, aki előbb
 disznóit, majd marháit és juhait bízta rá. Mindig a legjobb legelőt 
kereste a juhoknak, fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
 körülötte letelepedett remeték mélyen tisztelték és elöljárójukká 
választották</b></span>. Az egyik legenda szerint szerzetesrendet alkottak, 
kolostort építettek, és a bencés regula szerint élő közösség apátjává 
választották Vendelt.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>617-ben halt 
meg. Azon a helyen temették el, ahol remetekunyhója állt. Sírját nagy 
tisztelet övezte; fölé kápolnát emeltek, mely – a nevéhez fűződő 
csodáknak köszönhetően – zarándokhellyé vált. Csodás közbenjárásáról 
főleg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a járványos betegségek</span> áldozatai tettek tanúságot, illetve azok, 
akik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">állataik<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> bajaiban </span></span>hívták segítségül. </b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1320-ban
 pestisjárvány ütötte fel a fejét </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Trierben,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ám Szent Vendel 
közbenjárására megszűnt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a járvány. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hálából templomot építtettek, melyet 
1360 pünkösdjén szenteltek fel. Vendel ereklyéi a kápolnából az új 
templomba kerültek. 1506-ban márvány szarkofágba helyezték, s mindaddig,
 amíg a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tholeyi </span>kolostor állt, ünnepi körmenettel emlékeztek meg az 
ereklyék átviteléről.</b></span></p><p style="text-align:justify">A római 
naptárba ugyan nem került be ünnepe, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Európa-szerte </span>több mint 
ezerötszáz templomot ajánlottak oltalmába – közülük csaknem kétszáz 
zarándokhellyé vált. Tiszteletét <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a német telepesek</span> hozták <span style="background-color:rgb(217,234,211)">magukkal</span> 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kelet-Európába</span>, így hazánkba is.</b></span></p><p style="text-align:justify">Magyarországi
  kultuszának elterjedése Padányi Biró Márton veszprémi  püspöknek is 
köszönhető, aki a Sümeg melletti Deákiban kápolnát építtetett  
tiszteletére, ahol az 1755. évi marhavész
 idején körmenetet vezetett. Vendel szobrai főleg a Dunántúlon, Buda 
vidékén, Heves  megyében és a Jászságban gyakoriak. Gyakran szerepel 
üvegképeken is. Marhavész után számos községben helyeztek el 
Vendel-szobrot,  rendszerint a falu végén vagy a határ azon részén, ahol
 az állatokat a  legelőre hajtottak. Szent Vendel napján sok helyütt 
körmenetben vonultak szobrához, kérvén, hogy védje  meg a falut a 
dögvésztől.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Vendelt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jószágtartó gazdák, a pásztorok, elsősorban a juhászok </span>tisztelik védőszentjükként</b></span>.</p><p style="text-align:justify">Magyar Kurír</p></div>

<br></div>