<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div><font size="4"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Barsi Balázs atya:   </span></b><font style="color:rgb(153,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="https://barsitelekmm.blogspot.com/" target="_blank">https://barsitelekmm.blogspot.com</a></span></b></font> </font></div><div>
<h2><span></span></h2>

          <div>
        
<div>
<div>


<a name="m_7262623549980574689_5406744620023679499"></a>
<h3>
<a href="https://barsitelekmm.blogspot.com/2025/10/evkozi-28-vasarnap.html" target="_blank">Évközi 28. vasárnap</a>
</h3>
<div>
<div></div>
</div>
<div id="m_7262623549980574689gmail-post-body-5406744620023679499">
<div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"><b>2Kir 5,14-17</b></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"><i>Lement
 s megfürdött hétszer a Jordánban az Isten emberének szava szerint, s 
ismét olyan lett a teste, mint egy kis gyermek teste, és megtisztult. 
Erre visszatért az Isten emberéhez egész kíséretével együtt s bement s 
megállt előtte s azt mondta: ,,Immár tudom, hogy nincs másutt Isten az 
egész földön, hanem csakis Izraelben. Kérlek tehát, (...) engedd meg 
nekem, szolgádnak, hogy vehessek e földből annyit, amennyit egy 
öszvérpár elbír, mert nem mutat be többé szolgád egészen elégő áldozatot
 vagy békeáldozatot más isteneknek, hanem csak az Úrnak. </i></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"><br></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"><b>2Tim 2,8-13 </b></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"><i>(...)
 Igaz beszéd ez: ha vele együtt meghalunk, vele együtt élni is fogunk; 
ha vele együtt szenvedünk, vele együtt uralkodni is fogunk. Ha 
megtagadjuk őt, ő is megtagad minket, de ha hűtlenek leszünk, ő hű 
marad, mert önmagát meg nem tagadhatja. </i></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"><br></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"><b>Lk 17,11-19 </b></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span style="font-family:Georgia,Times New Roman,serif"><i>Történt
 pedig, hogy miközben Jeruzsálem felé tartott, átment Szamarián és 
Galileán. Amikor beért az egyik faluba, szembejött vele tíz leprás 
férfi. Távolabb megálltak, és hangosan kiáltoztak: ,,Jézus, Mester! 
Könyörülj rajtunk!” Amikor meglátta őket, azt mondta: ,,Menjetek, 
mutassátok meg magatokat a papoknak!”. Történt pedig, hogy amíg mentek, 
megtisztultak. Az egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, 
hangosan magasztalta Istent, és lábai előtt arcra borulva hálát adott 
neki; s ez szamariai volt. Jézus megkérdezte tőle: <b>,,Nem tízen 
tisztultak meg? A többi kilenc hol van? Nem volt más, aki visszatért 
volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?”</b> Aztán így szólt hozzá: ,,Kelj föl és menj; a hited meggyógyított téged.” </i></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><br></font></div><font size="4"></font><div style="text-align:justify"><font size="4"><span face="Trebuchet MS, sans-serif" style="font-family:arial">Egészen
 biztos, hogy annak a kilenc leprásnak, akinek nem jutott eszébe 
köszönetet mondani, ugyanolyan sima lett a bőre, mint a tizediknek. A 
csodás gyógyulás után pedig életük ott folytatódott, ahol évekkel előbb 
megszakadt: dolgoztak, gyermekeket neveltek, örültek és bánkódtak, míg 
végül aztán meghaltak. Egyvalami azonban hiányzott az életükből, s ez a 
hiány tragikus: képesek voltak élni anélkül, hogy megköszönték volna az 
életet. Emiatt, bár kívülről épek és egészségesek lettek, bensejükben 
tovább folytatódott a rothadás. Meg kell tehát értenünk, hogy nem 
Jézusnak van szüksége a köszönetnyilvánításunkra – bár mindig örömmel 
fogadja, mint szeretetünk jelét –, hanem mindenekelőtt nekünk magunknak,
 hogy a tőle kapott kegyelmet egészen befogadhassuk, s így az mind 
teljesebben kifejthesse gyógyító hatását nemcsak a testünkben, hanem a 
lelkünkben is. </span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span face="Trebuchet MS, sans-serif" style="font-family:arial"></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span face="Trebuchet MS, sans-serif" style="font-family:arial">A
 hálátlan élet mélyen az emberi szint alatt van. A hálátlanság nem 
csupán egy erény hiánya, hanem élősködő és pusztító életforma, mely 
kivetkőzteti az embert eredendő méltóságából. A hálátlan ember 
előbb-utóbb emberevővé, az univerzum szörnyetegévé válik: nem szeret, 
csak szeretkezik, élvezi és használja a másik ember testét; nem él, 
hanem visszaél a természet gazdagságával, és gátlástalanul 
kizsákmányolja azt, meglopva, kisemmizve az utána jövő nemzedékeket is; 
inkább fizet, csak lekötelezettjévé ne váljék senkinek, s mindent, amit 
az életben elér, kizárólag a maga szerencséjének és saját munkája 
eredményének tekinti. Egyetlen esélye, hogy Isten valakinek a képében 
elé áll, és megköszön neki valamit, amit soha senki, valószínűleg ő maga
 sem vett észre hálátlan életében, s akkor talán megrendül, és sok-sok 
év után elsírja magát...</span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span face="Trebuchet MS, sans-serif" style="font-family:arial"></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span face="Trebuchet MS, sans-serif" style="font-family:arial"><b><i>Urunk
 Jézus, ha ateisták lennénk, a legnagyobb nehézséget talán nem is a 
szenvedés elfogadása jelentené számunkra, hanem hogy nem tudnánk kinek 
hálát mondani a madárdalért, a csöndes esőért, a baráti kézfogásért és a
 hitvesi ölelésért, a mennybolt tündöklő csillagaiért és az égbenyúló 
havasok ártatlan szépségéért. Köszönjük most mindezt, Általad mondva 
hálát a teremtésért s mindenekfelett a mennyei Atya nagy dicsőségéért. 
És kérünk, erősítsd meg bennünk a hálaadás lelkületét, s amint a tizedik
 leprásnak, úgy nekünk is add meg bűneink bocsánata révén a teljes 
gyógyulást: az örök életet.  </i></b></span></font></div><div style="text-align:justify"><font size="4"><span face="Trebuchet MS, sans-serif" style="font-family:arial"><b><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u>Bp. Barron's Gospel reflection (<a href="http://wordonfire.org" target="_blank">wordonfire.org</a>)</u></span></i></b></span></font></div><div style="text-align:justify">
<p style="margin:0px;font-family:roboto,"helvetica neue",helvetica,arial,sans-serif;line-height:27px;color:rgb(0,0,0);font-size:18px">Friends, today’s Gospel recounts the Lord’s healing of ten lepers, only one of 
whom comes back to give thanks. Leprosy frightened people in ancient 
times, just as contagious and mysterious diseases frighten people today.
 But more than this, leprosy rendered someone unclean and therefore 
incapable of engaging in the act of worship. It is not accidental that 
the person responsible for examining the patient in ancient Israel was 
the priest. The priest’s job was to monitor the whole process of 
Israelite worship, very much including who could and couldn’t 
participate in the temple.</p>
<p style="margin:0px;font-family:roboto,"helvetica neue",helvetica,arial,sans-serif;line-height:27px;color:rgb(0,0,0);font-size:18px"></p><p style="margin:0px;font-family:roboto,"helvetica neue",helvetica,arial,sans-serif;line-height:27px;color:rgb(0,0,0);font-size:18px">What
 is so important about worship? To worship is to order the whole of 
one’s life toward the living God, and in doing so, one becomes 
interiorly and exteriorly rightly ordered. To worship is to signal to 
oneself what one’s life is finally about. Worship is not something that 
God needs, but it is very much something that we need.</p><font size="4" style="color:rgb(0,0,255)"><span face="Trebuchet MS, sans-serif" style="font-family:arial"><b><i>Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.</i></b></span></font></div>

</div>
<div>
<div>
<font size="4" style="color:rgb(0,0,255)"><span>
</span></font></div></div></div></div></div>

<br></div></div>
</div>