<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Nem vagyunk árvákh – Székely János Pusztinában a moldvai csángókkal ünnepelt </h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kulhoni">Külhoni</a> – 2025. szeptember 14., vasárnap | 17:00<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-vagyunk-arvak-szekely-janos-pusztinaban-moldvai-csangokkal-unnepelt">https://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-vagyunk-arvak-szekely-janos-pusztinaban-moldvai-csangokkal-unnepelt</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g150272']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&img=c_img_6491.jpg" width="472" height="314" style="margin-right: 0px;"><span class="gmail-galcount" title="37 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> </span></a></div><h3 class="gmail-lead">A
Keleti-Kárpátokon túl élő csángókat évek óta látogatja Székely János
püspök. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választását
követően első külföldi útja szeptember 14-én ehhez a sokat szenvedett
közösséghez vezetett Pusztinára. Látogatása során Székely János
bekopogott a falu több idős lakójához. Délután a moldvai falvakból
érkezett hívekkel szentmisét ünnepeltek.</h3><div class="gmail-wrapper"></div><div class="gmail-contentsav"><p>Székely
János azért a bizonyos „egy bárányért” utazott el Magyarország
legnyugatibb csücskéből a legkeletibb végekre, gondja volt rá, hogy a
nyáj egyben maradjon – sokak szívében fogalmazódott meg a gondolat a
püspök látogatásának hírére. A városmisszió keretében gyalogos
zarándoklat Botfáról Búcsúszentlászlóra, részvétel a „Legyen mindenkinek
születésnapja” sétán Budapesten – ez a két program előzte meg a mintegy
1000 kilométeres utat Pusztinára.</p>
<p><a style="color:rgb(100,100,100)" title="" rel="lightbox['g150272']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&p=1&img=c_img_6314.jpg" alt="" border="0" width="472" height="314"></a></p>
<p>Pusztinán a plébánia volt a vendéglátó. <span>Hajnali négy órakor </span>Anton
Diac plébános távollétében a mosolygós „kisatya”, a káplán nyitott
ajtót. Emil Robu nem beszél magyarul, Székely János püspökkel olaszul
váltottak néhány barátságos szót.</p>
<blockquote>
<p>A Bákó megyei Pusztina hagyományosan magyar falu, egyike azoknak a
moldvai, a Keleti-Kárpátokon túli településeknek, ahol továbbra is van
magyar szó. Az itt élők tudják, hogy ezért tenni kell.</p>
</blockquote>
<p>Tesznek is. Pusztinán mintegy ezerkétszázan élnek, szinte teljes
egészében római katolikus vallású a lakosság. Templomba járók, vasárnap
három mise van. Azonban hiába volt rendszerváltozás, változatlanul
küzdeni kell a magyar mise lehetőségéért.</p>
<p>Az enyhülés az 1990-es években kezdődött, amikor engedélyt kaptak,
hogy házaknál misézhettek vendégpapok, újabb eredmény volt, amikor
magyar turistacsoportokat kísérő papokkal már a templomban is
ünnepelhettek. Az áttörést Ferenc pápa látogatása körüli idők hozták: <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/tortenelmi-esemenyre-keszulve-rendszeres-magyar-nyelvu-romai-katolikus-mise-moldvaban" target="_blank">engedélyezték </a>Bákóban
– a moldvai katolikus közösségek egyik legfontosabb központja – havi
egy magyar nyelvű szentmise bemutatását. Majd új püspöke lett Iosif
Păuleț személyében a Jászvásári (Iași) Római Katolikus Egyházmegyének,
aki a Szent István Egyesület kérelmére 2024-ben engedélyezte magyar
nyelvű szentmisék <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/bako-utan-immar-pusztinan-is-rendszeresen-tarthatnak-magyar-miset-moldvai-csangok" target="_blank">bemutatását Pusztinán</a>.
2024-ben havi egy alkalomra „kísérleti” jelleggel adtak engedélyt,
2025-ben egyelőre megszüntették, de helyiek szerint újra megkapják a
lehetőséget. </p>
<p><a title="" rel="lightbox['g150272']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&p=1&img=c_img_6317.jpg" alt="" border="0" width="472" height="314"></a></p>
<p>Közben eltelt három évtized, majdnem két generáció halt ki a faluban.
„Lehet, hogy fele sem él azoknak, akik az első kérvényt aláírták, akik
annyira vágytak a magyar misékre” – mondja Nyisztor Tinka, aki a helyiek
szószólójaként és néprajzkutatóként is küzd a pusztinai magyarság
gyökereinek őrzéséért. Hitvallása szerint a „tanulmányok egyrészt
felszabadítják az embert, másrészt a vállára teszik a felelősséget
azokért, akik közül kiemelkedett”.</p>
<blockquote>
<p>A magyar misék kiemelkedő alkalmai, amikor magyar főpásztorokkal
ünnepelhet a közösség. Először Majnek Antal jött, utána Székely János,
aki évek óta jár Pusztinába, szívén viseli az itt élők sorsát.</p>
</blockquote>
<p><a title="" rel="lightbox['g150272']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&p=1&img=c_img_6328.jpg" alt="" border="0" width="472" height="314"></a></p>
<p>Székely János látogatása a falu körbejárásával kezdődött. Felkereste az idős, a templomba már elmenni nem tudó embereket.</p>
<blockquote>
<p>„Hoztam az Úr Jézust” – lépett be Székely János püspök az otthonokba.
Megilletődve fogadták a vendéget, a szőttesekkel díszített „tiszta
szobában” ültették le.</p>
</blockquote>
<p>Kata és Kati néni, Margit néni és István bácsi Pusztina szülöttei.
„Belementünk a 90-be” – mondják. Gyerekeik, unokáik részben Pusztinán,
részben Magyarországon, részben annál is távolabb élnek. Székely János
kérésére Margit néni elmond egy hosszú magyar imát. A fohász régi magyar
nyelvjárásban szólal meg, betekintést ad abba az archaikus
vallásosságba, mely kulturális örökségként egész Európában páratlan.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g150272']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&p=1&img=c_img_6387.jpg" alt="" border="0" width="472" height="314"></a></p>
<p>A délutáni szentmisére Székelyföldről is várnak vendégeket.
„Pusztinán alakulóban van egy Szeretetláng csoport” – mondja Nyisztor
Tinka. A mozgalmat Csíkszeredában ismerték meg, rögtön érezték, haza
akarják hozni. Erre a vasárnapra meghívták a csíkszeredai csoport
képviselőit, hogy Pusztinán és a körülötte lévő falvakban megismerjék a
Szeretetlángot és csatlakozzanak imáikkal a mozgalomhoz.</p>
<div class="gmail-fb-video gmail-fb_iframe_widget gmail-fb_iframe_widget_fluid_desktop" style="max-width:50%;margin-left:50%"><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:675px"></span></div>
<p>A szentmise előtt rózsafüzért imádkozott a templomot megtöltő
sokaság. Az asszonyok a baloldali padsorokat töltötték meg hagyományos
népviseletük örömöt, derűt sugárzó színeiben – kétkezi munkával hímzett
felsők, színes szőtt szoknyák, virágos fejkendők. Imát mondó hangjuk
betöltötte a templomot, hát még akkor, amikor felzengett a mise kezdetét
jelző énekük:</p>
<blockquote>
<p>„Nem vagyunk árvák, van édesanyánk, ki a magas mennyekből, gondot visel ránk”.</p>
</blockquote>
<p><a title="" rel="lightbox['g150272']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&p=1&img=c_img_6473.jpg" alt="" border="0" width="472" height="314"></a></p>
<p>A szentmisében Székely János püspök is szólt a Szeretetlángról az
elhangzott evangéliumhoz kapcsolódva: Isten úgy szerette a világot, hogy
egyszülött fiát adta érte. Ez az evangélium talán leggyönyörűbb
mondata, Isten üzenetének szíve. Arról üzen, hogy szeretetből lettünk,
Isten szeretetből alkotta a világot, s arra születtünk, hogy szeressünk,
életfeladatunk, hogy megtanuljunk szeretni.</p>
<p>Székely János a Szeretetláng Mozgalom alapítója, Kindelmann Károlyné,
Erzsébet asszony életét idézte fel, ezt a megpróbáltatásokkal teli
életet: sokgyermekes, szegény család gyermekeként született, mindössze
11 éves volt, amikor elveszítette szüleit. Árvaházba, nevelőszülőkhöz
került, majd cselédként dolgozott. Férjhez ment, gyerekei születtek.
Férjét fiatalon elveszítette, hat gyerekét egyedül, szegénységben és
betegségben nevelte fel. „Sok keresztet kapott, ezek formálták,
alakították. Székely János rámutatott,</p>
<blockquote>
<p>a szenvedés Isten kése, ez tanít, alázatossá, együttérzővé és megértővé tud tenni, és meg tudja nyitni az ember szívét Istenre.</p>
</blockquote>
<p>A püspök szerint időnként kell az embernek „Isten kése”, kell, hogy
megsebezze, és ezen át a szeretet fénye beáradjon a szívébe. Erzsébet
asszony példája arról is üzen, a gyerek az egyik legnagyobb áldás, amit
Isten adhat.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g150272']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&p=1&img=c_img_6528.jpg" alt="" border="0" width="472" height="314"></a></p>
<p>Székely János megosztotta egy családi emlékét: egy lakásban éltek ők,
a négygyerekes család, a nagymama és a nagynéni a gyerekeivel. Szülei
játszottak hangszeren, ünnepek előtt gyakorta egy órát is énekben,
imádságban töltöttek. „Nekem ez szent idő volt, olyan mély békességet
éltem meg” – buzdított arra, mennyire meghatározó lehet, ha a családban
átadják az embert éltető gyökereket. Felhívta a figyelmet Ferenc pápa
2019-ben Jászvásáron elmondott beszédére, melyben <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-jaszvasaron-szeretet-es-isten-nelkul-egyetlen-ember-sem-elhet" target="_blank">azt fogalmazta meg</a>,</p>
<blockquote>
<p>„ne felejtsék gyökereiket, mindazt, amit nagyszüleiktől kaptak, a családban tanultak”.</p>
</blockquote>
<p>Ezeket az éltető gyökereket akarja erősíteni a Szeretetláng Mozgalom
is. Végül arra figyelmeztetett, Isten és a vallás, a családban szőtt
szeretetszálak, nemzetünk adta közös nyelv és a történelem összetartó
ereje, a földünk és közösségeink adják meg ezeket az éltető gyökereket.</p>
<p>A szentmisét követően a csíkszeredai Kiss László számolt be útjáról a
közösségbe, mutatta be a Szeretetláng imaszolgálatát, és vezetésével
együtt imádkoztak a hívek.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g150272']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&p=1&img=c_img_6538.jpg" alt="" border="0" width="472" height="314"></a></p>
<p>A pusztinaiaknak nem idegen a közösségben végzett imádság. 15 éve
Nyisztor Tinka vezetésével működik a Szent István Gyermekei imacsoport. A
hét egy napján Tinka lakásán gyűlnek össze imádkozni, péntekenként, az
irgalmasság órájában keresztutat imádkoznak a templomban.</p>
<p>Az imaközösség névválasztásával is utal államalapító szent királyunk
Pusztinában élő kultuszára. 1830 körül épült Pusztina második, kicsi
fatemploma. Ezt Szent István király tiszteletére szentelték fel.
1937-ben elkezdtek építeni egy új, nagyobb templomot, melyhez jelentős
támogatással járultak hozzá a hívek.</p>
<blockquote>
<p>Az építkezés 1957-ben fejeződött be. A helyiek ragaszkodtak a
templomuk eredeti titulusához, Szent István királyhoz, meg tudták
akadályozni, hogy úgy járjanak, mint a térség négy, ugyancsak Szent
István-temploma.</p>
</blockquote>
<p>Pusztinán a hívek ragaszkodásának köszönhetően megmaradt a védőszent;
tiszteletét mutatja az oltárkép, mely az országfelajánló királyt
ábrázolja. </p>
<p><a title="" rel="lightbox['g150272']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150272&v=1&p=1&img=c_img_6534.jpg" alt="" border="0" width="472" height="314"></a></p>
<p>Pusztinán ma is gonddal őrzik a magyar szót.</p>
<blockquote>
<p>A csángók Moldvában évszázados elszigeteltségükben a magyar műveltség
legarchaikusabb rétegét őrizték meg. „Még táncoljuk a táncainkat, még
énekeljük a dalainkat” – mondja Nyisztor Tinka.</p>
</blockquote>
<p>Pusztinán még kiemelkedő a hagyományőrzés, a zenei nevelés, az
oktatás iskolai keretben és tanórákon kívül. A legnagyobb gond, hogy
kevés gyerek születik. Ezért nem tudtak óvodai csoportot indítani, és az
iskolában is csökken a létszám, a nyolc osztályban összesen 60–70
gyerek tanul. Pusztinán az órarendbe építve adott a lehetőség magyarul
tanulni, és délután is van tanórán kívüli magyar foglalkozás.</p>
<div class="gmail-fb-video gmail-fb_iframe_widget gmail-fb_iframe_widget_fluid_desktop" style="max-width:50%;margin-left:50%"><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:675px"></span></div>
<p>„A fiatalok elmennek a faluból” – mondta Nyisztor Tinka. Az emberek
Pusztinán ugyanazokkal a megélhetési gondokkal szembesülnek, mint más
vidéki településeken, legyen az Erdély, Felvidék, Vajdaság és akár
Magyarország.</p>
<p>A lakosság idősödik, a fiatalok helyben nehezen találnak munkát, sokan dolgoznak külföldön. Egyre ritkább a magyar szó.</p>
<blockquote>
<p>Ezért tudják, hogy itt minden magyar mise, minden magyar ének, minden
kapcsolat az anyaországgal és Székelyfölddel számít, minden év
nyereség, hogy a Szeret, a Tázló és a Tatros völgyében Pusztina, Klézse,
Forrófalva, Somoska, Lészped ne legyen elsodort falu.</p>
</blockquote>
<p><b>Trauttwein Éva/</b><b>Magyar Kurír</b></p></div><div class="gmail-ikonsav"><br></div>
<br></div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Mon, Sep 15, 2025 at 5:52 PM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div>1./ <b>Csámgó gyerekek mesélik el a 'Kismalac és a farkas' mesét (videó)<br></b></div><div><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200809_igy_meselnek_a_csango_gyerekek" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20200809_igy_meselnek_a_csango_gyerekek</a></div><div><br></div><div>2./ <b>A csángó gyerekek 80 éves pap-tanító bácsijáról, Márton Áronról és sok más értékről / film </b></div><div>
<a href="https://mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-a-pap-bacsi-portre-a-80-eves-berszan-lajos-atyarol/" target="_blank">https://mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-a-pap-bacsi-portre-a-80-eves-berszan-lajos-atyarol/</a></div><div><br></div>3./ <b><font size="2" style="color:rgb(0,0,0)">Hosszú volt az út, de egyre jobban közeledünk – Nyisztor Tinka a moldvai csángók magyar misézésért való küzdeméről</font></b> <div><a href="https://vasarnap.hu/2025/01/12/hosszu-volt-az-ut-de-egyre-jobban-kozeledunk-nyisztor-tinka-a-moldvai-csangok-magyar-misezesert-valo-kuzdemerol/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2025/01/12/hosszu-volt-az-ut-de-egyre-jobban-kozeledunk-nyisztor-tinka-a-moldvai-csangok-magyar-misezesert-valo-kuzdemerol/</a></div><div>Reinisch Egon levele 2025. jan.20-án</div><div>
A csángók a legrégiesebb magyar nyelvet beszélik és az úgynevezett pre V <br>
faktor amely a legrégebbi európaiak gén markere a legmagasabb egész <br>
Európában a csángókban .Még a baszkoknál is magasabb akiket eddig a <br>
legrégebbi európaiaknak tartottak .<br>
Ugyanakkor van némi ősi genetikai kapcsolat a csángók és a hantik és a <br>
manysik között csakhogy ez egy 6000 éves gén marker amelynek archeogenetikai <br>
elemzéssel meg találták egy Kárpát -medencei 6000 éves mintában .<br>
Mindebből csak arra lehet következtetni hogy a magyar nyelv őse innen jutott <br>
el keletre a hantik és manysik révén tehát a csángók maguk az élő <br>
bizonyítékok arra hogy a magyar nyelv a legrégebbi helyben maradó nyelv <br>
Európában és a csángók mindig is ott éltek ahol ma is élnek és mindig is a <br>
magyar nyelvet beszélték .<br>
<br>
Így tehát valóban igaz a finnugornak nevezett nyelvi rokonság a mai magyar <br>
és a hantik és manysik nyelve között csak a nyelv elterjedési iránya nem <br>
keletről nyugtra irányult hanem fordítva történt mindez .<br>
<br>
Üdv. Egon<br></div><div><br></div><div>3./ <b>Kedvező döntést hozott a jászvásári püspökség a pusztinai magyar misékről</b><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kulhoni" target="_blank">Külhoni</a> – 2025. január 29., szerda | 12:47 <br></div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kedvezo-dontest-hozott-jaszvasari-puspokseg-pusztinai-magyar-misekrol" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/kedvezo-dontest-hozott-jaszvasari-puspokseg-pusztinai-magyar-misekrol</a></div><div><a rel="lightbox['g144882']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=144882&v=&img=c_pustina.jpg" width="452" height="254" style="margin-right: 0px;"></a></div><h3>Húsvétig
a hónap első vasárnapján tarthatják a pusztinai magyar miséket, így
azok többé nem esnek majd egybe a bákói magyar nyelvű szertartások
időpontjával, azonban marad a kísérleti jelleg – nyilatkozta Anton Diacu
pusztinai plébános január 23-án a <i>Krónika</i> erdélyi portálnak.</h3><div><p>A
csángómagyarok lakta település plébánosa arról számolt be, hogy a
Jászvásári Római Katolikus Püspökség lemondott a két moldvai településen
tartott magyar misék egyidejűségéről.</p>
<p>Közölte: Iosif Paulet jászvásári püspök arról tájékoztatta, hogy
húsvétig meghosszabbítják a pusztinai kísérleti magyar misék rendjét.
Továbbá azt is mondta, hogy februártól a hónap első vasárnapján
tarthatják ezeket, míg a bákói magyar mise a jövőben is a hó utolsó
vasárnapján lesz megtartva.</p>
<p>A plébános értelmezése szerint a püspökség döntésével azt kívánta
jelezni: nincs megosztó szándék részéről a csángómagyarok irányába.</p>
<p>Anton Diacu elmondta: januárban még megtartják a hónap végi misét Pusztinában, de februártól a hónap elején lesz.</p>
<blockquote>
<p>Így egymást követően két vasárnap is magyarul miséznek a Szent István
tiszteletére szentelt egyetlen moldvai római katolikus templomban.</p>
</blockquote>
<p>A <em>Krónika</em> kérdésére, hogy miért kísérleti jellegű továbbra
is a magyar nyelvű szertartás, Diacu elmondta: látni szeretnék, hányan
vesznek részt a misén,</p>
<blockquote>
<p>meg szeretnének győződni arról, hogy valóban van-e igény rájuk.</p>
</blockquote>
<p>Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a
hírportálnak nyilatkozva jó hírként értelmezte a bejelentést. Kiválónak
tartotta, hogy más csángó falvak magyar érzelmű hívei is részt vehetnek a
pusztinai istentiszteleten, illetve a helyiek is elmehetnek a bákói
magyar misére. Az eltérő időpont annak is kedvez, hogy betegség esetén
helyettesíteni tudják egymást a magyarul is beszélő papok, mivel
tudomása szerint csak három ilyen pap szolgál Moldvában – mondta.</p>
<p>A közösségi vezető a legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy
végre elindult a párbeszéd az egyházi fórumok és a magyar misét igénylő
pusztinai közösség között.</p>
<blockquote>
<p>Arra biztatta a többi csángó falu magyarul is beszélő közösségét,
használják ki a pusztinai alkalmakat, és tanulják meg a magyar
liturgiát, a magyar templomi énekeket a pusztinaiaktól.</p>
</blockquote>
<p>Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés után Moldvába menekült
székelyek által alapított Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es
évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi
ünnepeken. 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek
magyarul.</p>
<p>A rendszeres magyar misézés tavaly decemberben kezdődött a moldvai
faluban, de csalódást okozott, hogy a püspökség a pusztinai magyar misét
a bákóival egy időben, a hónap utolsó vasárnapján, azonos időpontban
hagyta jóvá.</p></div>
<br><br></div>
</div>
</blockquote></div>