<div dir="ltr"><div dir="ltr"><h1>!!!!!!!!!!!!  "Nem vádbeszédre, hanem párbeszédre lenne szükség" – Kuminetz Géza, a PPKE rektora ..... (pl. a pszichológusügyről)</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont" target="_blank">Nézőpont</a> – 2025. szeptember 11., csütörtök | 16:30</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-vadbeszedre-hanem-parbeszedre-lenne-szukseg-kuminetz-geza-rektor-pszichologusugyrol" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-vadbeszedre-hanem-parbeszedre-lenne-szukseg-kuminetz-geza-rektor-pszichologusugyrol</a><div><br></div></div><div><a rel="lightbox['g150230']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150230&v=1&img=c_img_2992.jpg" width="342" height="227" style="margin-right:0px"><span title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> </span></a></div><h3>„Elfogadjuk,
 hogy léteznek másféle tudományeszmények, de ha nem értünk velük egyet, 
akkor bizony vitatkozni és érvelni fogunk velük szemben. Joggal várjuk 
el, hogy a mi álláspontunkat is hallgassák meg” – hangsúlyozta Kuminetz 
Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, akit elsősorban az 
egyetem Pszichológiai Intézetének három kutatója körül kibontakozott 
vitáról kérdeztünk.</h3><div></div><div><p><b>– Elkezdődött az új tanév, az egyetemeken is. Hány diákot vettek fel idén a Pázmányra?</b></p>
<p>– Egyetemünkön már sok éve azt tapasztaljuk, hogy minden ősszel több 
diákot veszünk fel, mint a megelőző tanévben. Így volt ez most is. A 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karra (BTK) 2830 jelentkező nyert 
felvételt. Ez több mint 600 fővel haladja meg a 2024-es felvételi 
létszámot. Az új szakok, mint a gazdálkodás és menedzsment, valamint a 
gyógypedagógia is sikeres évet kezdett. A Jog- és Államtudományi Karra 
(JÁK) több mint 800 főt vettünk fel, ráadásul a jogi képzési területen 
hétből négy képzésen nálunk volt a legmagasabb ponthatár. De az 
Információs Technológiai és Bionikai Karon (ITK) is emelkedést 
tapasztalunk. Itt a mérnök informatikus és a bionika szakok mellett a 
szakirányú továbbképzések – mint például a mesterséges intelligencia 
alkalmazásai – is népszerűek.</p>
<p>Külön öröm számunkra, hogy a pedagógus szakokra nagyon sokan 
jelentkeztek. A gondoskodáspolitikai mesterképzésre, a 
társadalomtudományi doktori iskolába, de a pszichológia szakra is sokan 
nyertek felvételt, vagyis ez egy igen sikeres évkezdés. A pszichológia 
szak annak ellenére népszerű, hogy a sajtóban olyan cikkek jelentek meg,
 melyek igyekeztek a Pázmány bölcsészkart, közelebbről a 
pszichológiaképzést lejáratni.</p>
<p><b>– Valóban, a sajtóban tegnap </b>(az interjú 2025. szeptember 9-én készült – <i>a szerk.</i>)<b>
 ismét napirendre került a BTK három kutatójának ügye. De a korábbi 
cikkeket olvasva is azt tapasztalhatjuk, hogy a szenzáció fontosabb a 
valóságnál. Összefoglalná röviden, mi is történt valójában?</b></p>
<p>– A Pázmányon minden oktatónak engedélyt kell kérnie a rektortól 
akkor, ha oktatói minőségében, illetve az egyetemhez kapcsolódó ügyben 
nyilatkozni szeretnének. Ebben pedig meg kell határozni a témát. A három
 kutató nyilatkozattételi engedélykérésükben többek között azt jelezte 
felénk, hogy írásukban kiemelik, „a keresztény hit útmutatást ad arra, 
hogyan forduljunk a másik ember felé”. Azt is hangsúlyozták, hogy „a 
katolikus hit szemszögéből” vizsgálják a tárgyalandó kérdést, valamint 
azt is megemlítették, hogy a cikkben „tudományos bizonyítékokra fognak 
támaszkodni”. Emellett törekednek a magas szakmai minőségre, és a 
katolikus értékrendet veszik alapul. A probléma ott van, hogy egyáltalán
 nem ez történt.</p>
<blockquote>
<p>Az áprilisban kikerült cikk után júniusban ismét megjelent egy 
írásuk, mely homlokegyenest szemben állt azzal, amit eredetileg 
jeleztek.</p>
</blockquote>
<p>Birher Nándor, a BTK dékánja emiatt állított fel etikai 
bizottságot ebben az ügyben június 19-én, hiszen az oktatók nem 
általános, hanem egy jól körülírt másik témára kaptak nyilatkozattételi 
engedélyt. Ezt követően munkáltatói figyelmeztetésben részesültek, 
vagyis nem „fegyelmit” kaptak, mint ahogyan az a sajtóban megjelent. A 
dékán lehetőséget adott nekik arra, hogy egy továbbképzésen vegyenek 
részt, melynek során jobban megismerhetik a katolikus tanítást. Erre 
azért is szükség lett volna, mert a cikkekből kiderült, nagyon sok 
mindennel nincsenek tisztában.</p>
<p>A nyár folyamán Szondy Máté és Kengyel Judith Gabriella bejelentette 
felmondási szándékát, és megszűnt a munkaviszonyuk. Zsila Ágnes több 
levelet is írt nekem, nehezményezve az eljárást. A probléma ezzel az 
volt, hogy ezt a levelezést – az én és a dékán válaszaival együtt, a 
megkérdezésünk nélkül – elküldhette a sajtónak is, amire a témában 
megjelent cikkekből következtethetünk. Ennek ellenére türelmesek voltunk
 vele, ám a tegnapi napon kaptunk tőle egy felmondó levelet, melyben 
indokként többek között azt jelölte meg, hogy nem értett egyet a 
kötelező továbbképzéssel. Pedig erre a munkaszerződés alapján a dékánnak
 joga van elküldeni az oktatókat. Azt is felvetette, hogy nem tudja 
eldönteni, hol sérti meg egy-egy írásában a katolikus szellemiséget. Ez 
is azt támasztja alá, hogy szükség lett volna a jelzett továbbképzésre, 
hiszen akkor, amikor ide jött tanítani, azt is vállalta, hogy 
tiszteletben tartja az egyetem elvárásait. A három oktató ügyét Bognár 
Bulcsú elbocsátásával is összekapcsolták, de ennek ehhez nincs semmi 
köze. Az ő munkaviszonya gazdasági okok miatt lett megszüntetve.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g150230']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150230&v=1&p=1&img=c_img_3014.jpg" alt="" border="0" width="340" height="226"></a></p>
<p><b>– Az említett kutatók korábbi cikkeikben azt is 
megfogalmazzák, hogy a Katolikus Egyház a múltban és napjainkban is 
korlátozta, korlátozza a tudományos kutatás szabadságát. Mi erről a 
véleménye?</b></p>
<p>– A tudományos kutatás szabadsága nem azt jelenti, hogy azt és úgy 
kutatok, ahogyan akarok. A kereteket minden esetben meghatározza, hogy 
az adott egyetemet, intézményt ki alapította, milyen szándékkal és 
céllal. Emellett a fenntartónak is lehetnek elvárásai a kutatóval 
szemben. Egy katolikus egyetemen például akkor sem lehet tömegpusztító 
fegyverek létrehozásával foglalkozni, ha az tudományos alapokon 
nyugszik. Mivel sokféle egyetem létezik, ezeket pedig különféle céllal 
alapították, a tudós szabad döntésén múlik, hogy melyiket választja. 
Többféle tudományeszmény létezik, egy multinacionális cég, az állam vagy
 valamelyik egyház a maga értékrendje szerint szabja meg a maga célját.</p>
<blockquote>
<p>Ha valaki egy katolikus egyetemen, például a Pázmányon oktat, kutat, 
akkor annak tisztában kell lennie azzal, hogy hol is dolgozik. Az 
egyetem vezetése pedig joggal gondolja úgy, hogy ez így is van, vagyis 
az oktató tudja is, milyen szellemiségű intézményt választott.</p>
</blockquote>
<p>A keresztény tudományeszmény holisztikus, melyben összekapcsolódik a 
józan ész, a zsenialitás, a szaktudomány, a filozófia, a teológia és a 
misztika. Ám az egyik területen összegyűlt ismeret nem állhat a másikkal
 ellentétben. Számunkra például az a kérdés fontos, hogyan tudunk 
harmóniában élni a természettel. Egy olyan társadalom létrehozását 
szeretnénk segíteni, ahol az ember békésen, boldogan, kiteljesedve tud 
élni. A Katolikus Egyház a vallásszabadság végiggondolása révén hozta 
létre az egyetemet. Elfogadjuk, hogy léteznek másféle tudományeszmények,
 de ha nem értünk velük egyet, akkor bizony vitatkozni és érvelni fogunk
 velük szemben. Joggal várjuk el, hogy a mi álláspontunkat is hallgassák
 meg.</p>
<blockquote>
<p>Szerintünk a katolikus tudományeszmény megóv a nagy tévedésektől, míg a redukcionista felfogás kihull az idő rostáján.</p>
</blockquote>
<p>De azt is fontos kiemelni, hogy a katolikus hit elfogadása szabad 
döntés kérdése, senkit sem lehet erre kényszeríteni, de nem lehet 
megakadályozni azt sem, hogy valaki megvallja a hitét, akár a tudomány 
területén is.</p>
<p><b>– Emellett az is megfogalmazódott, hogy „minél mélyebben 
vallásos valaki, annál kevésbé bízik a tudományban…, akik aktívabban 
részt vesznek a hitéletben, jellemzően kevésbé értik a tudományos 
magyarázatokat”. A cikkek írói nem vesznek tudomást arról, hogy a 
nyugati értelemben vett tudomány bölcsői pont az Egyház által 
létrehozott egyetemek voltak. A vallásosság valóban szemben áll a 
tudománnyal, a rációval?</b></p>
<p>– Pont az említett holisztikus szemlélet segíthet abban, hogy 
leleplezzük a hamis vallásosságot, valamint a torz és álságos tudományt.
 Schütz Antal vallástipológiája szerint egyébként a tudomány is válhat 
amolyan pótvallássá. A katolicitás a tudomány és a vallásos élet 
vadhajtásait is igyekszik lemetszeni. Ha valaki azt állítja – valamiféle
 tudományos kutatásra hivatkozva –, hogy a vallásos ember elutasítja a 
tudományt, vagy azt mondja, hogy az Egyház egésze szemben áll a 
tudománnyal, az enyhén szólva is elfogult.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g150230']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150230&v=1&p=1&img=c_img_3075.jpg" alt="" border="0" width="280" height="186"></a></p>
<p><b>– Mit vár el egy katolikus egyetem az oktatójától? </b></p>
<p>– Azt mindenképpen elvárjuk a Pázmány oktatóitól, hogy ismerjék a Katolikus Egyház tanítását.</p>
<blockquote>
<p>A másik fontos szempont, hogy akkor is tartsák tiszteletben az egyházi álláspontot, ha nem értenek vele egyet.</p>
</blockquote>
<p>Meggyőződésem, hogy az, aki alaposan megismerte a krisztusi tanítást,
 az nem fog vele szembehelyezkedni. Mi egyrészt tehát nyitottságot 
várunk el, ugyanakkor azt szeretnénk, hogy oktatóink ne legyenek 
elfogadók a destruktív ideológiákkal szemben. A keresztény emberben van 
egy tűzfal, mely nem engedi a személyiség mélyére azokat az eszmei 
irányzatokat, melyek szemben állnak a katolikus értékrenddel.</p>
<p>A Pázmány oktatóinak legalább a fele katolikus. De szívesen látjuk 
azokat az oktatókat is, akik elfogadják az egyetem irányultságát. Egy 
társadalmi kérdéskört, mint amilyen például az LMBTQ, lehet és kell is 
tudományosan vizsgálni, ám ez csupán fenomenológia, hiszen az már egy 
másik kérdés, hogy etikai oldalról, a hit szemével nézve milyen 
következtetéseket vonunk le a megfigyelt jelenségből. Fontos az is, hogy
 egy tudományterület nem csak abból áll, amit éppen most állítanak a 
kutatók, annak még ki kell állnia az idő próbáját.</p>
<p><b>– Az Egyház tanítását sok esetben úgy mutatják be, mintha az valami korlátolt ideológia lenne…</b></p>
<p>– A világnézete mindig hat a kutatóra. Senki nem mentes ezalól. Ám 
nem mindegy, mi is az az értékrend, mennyire szilárd és megalapozott, 
ahonnan kiindulunk. Az ideológiai korlátoktól egyébként megóvhatja a 
tudóst, ha történelmi távlatba helyezi az eredményeit, a tudományágát. 
Erre főleg a társadalomtudományoknál lenne szükség. Az irodalom példáját
 felhozva, nem lehet kidobni az ablakon a korábbi korok klasszikusait, 
azoknak a korabeli vagy későbbi értelmezéseit, csupán azért, mert ma ez 
már nem divatos, vagy nem tartják időszerűnek.</p>
<blockquote>
<p>Fontos, hogy megőrizzük mindazt, amit a régi korokban gondoltak. Ha 
valaki nem így jár el, annak a meglátásait nagy valószínűséggel a 
következő, esetleg hasonlóképpen egy ideológiai irányzat által vezérelt 
tudomány felül fogja majd írni.</p>
</blockquote>
<p>Vagyis a problématudatból nem lehet kivetni azt, ami egyszer oda 
bekerült. Megjegyzem, a nagy katolikus, keresztény gondolkodókat, írókat
 a 20. századi diktatúrák pont ideológiai szempontok miatt vetették ki a
 kánonból.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g150230']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150230&v=1&p=1&img=c_img_2926.jpg" alt="" border="0" width="232" height="154"></a></p>
<p><b>– Az említett kutatókkal kapcsolatban felmerül a média súlyos
 felelőssége, hiszen látható, nem a valóság, hanem valami egész más 
vezérelte a cikkek íróit.</b></p>
<p>– A médiumoknál sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ki a 
tulajdonos, a fenntartó, mint ahogyan láthatóan azt sem, hogy milyen 
eszmei alapon állnak az újságíróik. A világnézet meghatározza a 
valóságtudatot. Az előzetes meglátások behatárolhatják azt is, hogy mi 
az a kérdés, amit feltesznek.</p>
<blockquote>
<p>Ha már előre eldöntötte valaki, hogy mi a valóság, ha ki akarja 
kényszeríteni a saját maga által elgondolt véleményt, akkor annak nem 
sok köze lesz az igazsághoz.</p>
</blockquote>
<p>Nem csak a tudósra igaz, hogy az információ birtoklása még nem tudás,
 még nem műveltség. Az Egyház megközelítése szerint a műveltséghez 
normális szocializáció, normális munkahely kell, ám mindezek 
alapfeltétele az, hogy valaki normális családban nőhessen fel. Ebben a 
vallás, a hit fontos támpontot nyújt.</p>
<p>A konkrét esettel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy</p>
<blockquote>
<p>a Pázmányt senki nem kereste meg ebben az ügyben. Fenntartások nélkül
 elfogadták azt, amit a három pszichológus állított, ez pedig komoly 
médiaetikai kérdéseket vet fel.</p>
</blockquote>
<p>Olyannyira, hogy egyenesen az egyetem „szájába adtak” gondolatokat, 
melyeket nem is ellenőriztek le. A mai napon kiküldtünk helyreigazítási 
kérelmeket, ezek meg is jelentek. Ám jól tudjuk, hogy az első cikk 
súlyát már semmilyen későbbi javítgatás nem fogja tudni enyhíteni.</p>
<p><b>– Ezekből az írásokból az is kiderül, hogy a tudományos 
párbeszéd is egyre nehezebb, hiszen a szerzők az állításaikkal nem 
megegyező, tudományosan megalapozott véleményeket meg sem említik.</b></p>
<p>– Kétségkívül nem vádbeszédre, hanem párbeszédre lenne szükség. A 
tudományos vita során elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk az ellentétes 
véleményeket. Olyan ez, mint egy bíróság, ahol mind a két fél kifejti a 
nézeteit, bemutatja a bizonyítékait, magyarázatait. A tudományos 
közvélemény csak úgy foglalhat állást, ha alaposan, lehetőség szerint 
elfogulatlanul szemügyre vette az érveket. Ez ma sajnos azért is 
problematikus, mert egyre nehezebb megtalálni azokat a közös alapokat, 
ahonnan el tudunk indulni a párbeszéd során.</p>
<p><b>Fotó: Lambert Attila</b></p>
<p><b><b>Baranyai Béla/</b>Magyar Kurír</b></p></div>

<br></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>