<div dir="ltr">
<div class="entry-header"> <h1 class="gmail-post-title entry-title"> Büntetést kaptak, ha nem tudtak románul – csángó asszonyok beszámolója alapján készült nyelvhasználatról szóló kutatás</h1><div><a href="https://vasarnap.hu/2025/08/05/308938/">https://vasarnap.hu/2025/08/05/308938/</a></div><div class="gmail-featured-area-inner"><img width="586" height="353" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2025/08/csango-asszony-magyar-parlament-780x470.jpg" class="gmail-attachment-jannah-image-post gmail-size-jannah-image-post gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;"></div></div> <div class="entry-content entry gmail-clearfix"><h2><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><em>Az
egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a
moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban</em> </span>– állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.</h2> <p>A
kutatók <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">kétnyelvű falvakban tizenkét moldvai csángó anyával interjúztak
olyan családokban, ahol az apa külföldre vándorolt munkavállalás
céljából</span></b>. A kutatók arra keresték a választ, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">mi határozza meg, hogy egy
kisebbségi helyzetű, migrációban is érintett családban milyen nyelvet
beszélnek</span></b>, továbbá, hogy <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">mit jelent a moldvai csángó anyák számára a
család és a nyelv, illetve milyen hatása van a nyelvhasználatra az
ottani magyar oktatási programnak </span></b>– írta keddi közleményében a Corvinus
Egyetem. </p><p>A vizsgálat eredményei alapján a moldvai csángók – a
globális északi gyakorlattal szemben <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">– a saját vagy gyerekeik
nyelvhasználatát inkább a helyi közösségi gyakorlatok alapján alakítják.
Több interjúalany felidézte, hogy nem akarták a gyerekeikre
<span style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(234,209,220)">ugyanazt a terhet rakni, mint amit </span>nekik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kellett átélniük, hogy
büntetést kaptak, </span>ha nem tudtak románul, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">így inkább<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> románul </span>beszéltek</span> a
gyerekeikkel egy ki nem mondott közösségi megállapodás alapján. A román
nyelvre <span style="background-color:rgb(234,209,220)">való áttérés </span>az összes interjúalany közös generációs élményét
képezi.</span></b> </p><p>Ugyanakkor említik <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a két évtizede tartó magyar
nyelvi oktatási program helyi „magyar házait” </span></b>is, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ahol magyarul
beszélnek</span></b>. Ennek hatására <strong>volt,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> aki megváltoztatta otthon nyelvhasználati szokásait, és már magyarul is beszél a gyerekekkel<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a román</span> mellett.</span></strong> </p><p>Egy
tágabb nemi aszimmetriát mutat, hogy a külföldön dolgozó férfiak
magyarul beszélnek többnyire a felnőttekkel, míg a Moldvában maradt nők
románul, többnyire a gyerekekkel.</p><p>A
csángók nyelvüket nem tekintik a helyi közösség fennmaradásához
szükséges fő tényezőnek, ez szintén eltér a globális észak
elképzeléseitől – ismertették a közleményben. </p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><strong>A csángó
közösség elvárásai nagy hatással vannak a nők családban betöltött
szerepére is, ők azok, akik a mindennapokban irányítják a családot és az
otthont, beleértve a nyelvhasználattal kapcsolatos döntéseket is.</strong>
</span>A kutatók globális északi elképzeléseivel szemben, miszerint a
családtagokat földrajzilag együtt kellene tartani, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a csángó anyák a
helyi közösségi norma szerinti maradást választják, mivel az apák nem
keresnek annyit, hogy a családot el tudnák tartani Nyugat-Európában.
Számukra nem ideális és nem is törekvésük, hogy az apával együtt
kimenjenek és elhagyják moldvai szülőfalujukat, de időről időre a
gyerekeikkel meglátogatják az apákat külföldön. A falvakban maradva
viszont egy érzelmileg biztonságos, szoros kötelékben, helyi normákkal
meghatározott kis csoport tagjaiként élhetik életüket.</span></b> </p><p>A kutatók
célja volt, hogy az apákkal is interjút készítsenek, a kevés helyi férfi
között azonban nem találtak önkénteseket. A római katolikus csángók
nyelvi és vallási kisebbség is Romániában, az ország egyik szegény és
kevésbé iskolázott csoportja. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Becslések szerint ötvenezren számítanak
kétnyelvűnek a román és a „csángó beszédmódban”, ez<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a moldvai katolikus
lakosság</span> egynegyede</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Főként falvakban élnek, sokan közülük kétkezi
munkát végeznek, Moldvában vagy Nyugat-Európában. </span></b></p><p>A kutatók
hangsúlyozzák: a helyi gyakorlatok és a közösségi tapasztalatok
figyelembevételével a nyelvi és kulturális örökség megőrzésére irányuló
erőfeszítések még hatékonyabbá válhatnak, ezért érdemes további
kutatásokat végezni a moldvai csángó közösség még jobb megismerésére. </p><p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">A tanulmány az International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 2025/3. számában jelent meg. </b></p><p><em>Vezetőkép:
Résztvevők a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat csángómagyar közösség
helyzetéről szóló konferenciáján az Országház Felsőházi termében 2025.
május 21-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán</em> </p></div>
<br></div>