<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Loyolai Szent Ignác</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. július 31., hétfő | 9:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/loyolai-szent-ignac" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/loyolai-szent-ignac</a></div></div><div><a rel="lightbox['g54602']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=54602&v=&img=c_saint_ignatius_of_loyolas_.jpg" width="173" height="298" style="margin-right:0px"></a></div><div><a rel="lightbox['g54602']"><span title="7 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Loyolai Szent Ignác áldozópap, a jezsuita rend (Jézus Társasága) megalapítója, a <i>Lelkigyakorlatok</i> szerzője élettörténeté</span>t idézzük fel liturgikus emléknapján, július 31-én.</h3><div><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ignác
 </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy Guipúzcoa tartománybeli baszk nemesi család sarjaként <span style="background-color:rgb(255,242,204)">született 
</span>1491-ben, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tizenkét testvér </span>közül utolsóként. Egy spanyol nagyúr 
apródjaként, s később fiatal tisztként dicső jövőről álmodozott.  </span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1521 pünkösdvasárnapján azonban </span>egy ágyúgolyó <span style="background-color:rgb(255,242,204)">súlyosan 
megsebesítette</span></span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez az </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">esemény Franciaország és a Habsburg-ház harcában, 
</span>amely az egész korszakra rányomta a bélyegét, alig számított valamit, 
mégis <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">történelmi jelentőségű</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">: következtében Inigo de Lopez a spanyol 
király szolgálatát</span></b> f<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ölcserélte</b><b> Krisztus, az ég és föld Ura 
szolgálatával. Így válhatott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Inigo lovag</span>ból Szent Ignác.</b></span></p>
<p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A sebesülés </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">véget vetett </span>a becsvágyó nemesember érvényesülésének</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az 
egyik lába, hiába tettek meg az orvosok mindent, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">rövidebb</span> maradt a 
másiknál. Hosszú ideig kellett feküdnie.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Olvasnivalót kért</span>, de csak 
Jézus élete volt kéznél egy karthauzi szerzőtől,</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Szász Rudolftól,</span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> és egy
 szentek életéről szóló könyv.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Először kedvetlenül </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">lapozgatta </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">őket,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de 
végül egészen e művek hatása alá került.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amikor Ignác félig-meddig felépült</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">először egy karthauzi kolostor 
magányába akart vonulni. Aztán elzarándokolt Miasszonyunkhoz, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Aranzazúba
 és Montserratba</span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ez utóbbi közelében fekszik Manréza, ahol először csak
 rövid ideig akart maradni,</span> de aztán majdnem egy egész esztendőt 
eltöltött. Ez a már-már <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kétségekig </span>fokozódó lelki gyötrődés és a 
misztikus átalakulás ideje volt. Itt élte át élete legnagyobb kegyelmét:
 ekkor kezdett a szeme megnyílni, értelmében nagy világosság támadt<span style="background-color:rgb(217,234,211)">. 
<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">I</span></u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">tt,</span> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Manrézában </span>született meg a <i>Lelkigyakorlatok</i>, amely segítségére volt abban, hogy átformálja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világot.</span></span></b></p>
<div>.....<br></div>
<p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ignác először is a Szentföldre 
ment el, Rómán és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Velencén</span> át, koldusként. Az volt a szándéka, hogy ott 
marad, és hirdeti <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az evangéliumot, </span>de Isten szándéka más volt. Tanulni 
kezdett, és több mint tíz évet szentelt a tanulásnak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Barcelonában, 
Alcalában, Salamancában és Párizsban.</span></span></b></span></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Már <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Barcelonában</span> fölébredt benne a vágy, hogy néhány embert 
közösségbe gyűjtsön, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">de</span> első kísérletei <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem jártak</span> eredménnyel. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Csak 
Párizsban </span>sikerült közösséget összekovácsolnia az első társakból 
(François Xavier, Pierre Favre, Diego Laínez, Simon Rodrigues, Nicolas 
Bobadilla, Alfonso Salmerón). Mind elvégezték Ignácnál a 
lelkigyakorlatot, és arra a következtetésre jutottak, hogy „teljesen 
szakítanak</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a világgal</span></b>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és a szegénység és a kereszt útjára lépnek”. 
1534. augusztus 15-én közös fogadalommal pecsételték meg elhatározásukat
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Párizsban</span>, a mártírok kápolnájában: teljes szegénységben és 
szüzességben Istennek szolgálnak, segítenek a lelkeknek, és elmennek a 
Szentföldre; <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ha azonban egy éven belül nem sikerül </span>oda eljutniuk, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">vagy 
ha nem maradhatnak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tartósan </span>Palesztinában</span>, akkor Rómában felajánlják 
szolgálataikat a pápának<span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)">,</span><span style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(255,242,204)"> „hogy Krisztus a helytartója által mutassa meg
 nekik szolgálatának útját”.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ignácot és társait 1537-ben pappá szentelték. Első szentmiséjét Ignác
 Betlehemben akarta bemutatni, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)">megtudták,</span> hogy bár harmincnyolc 
esztendeje nem volt rá példa, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">abban az évben nem indult </span>zarándoklat a 
Szentföldre,</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">mert küszöbön állt a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">háború a törökökkel</span></span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. </span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Így a fogadalom 
második része lépett érvénybe: a pápa rendelkezésére állnak.</span></b></p>
</div><div>......<br>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Róma felé tartva Ignác belépett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">La Storta </span>félig-meddig düledező kis 
templomába, és itt egy látomásban megkapta útjára a jóváhagyást: nem 
Jeruzsálem a cél, hanem Róma. Rómába érve társaival együtt felajánlotta 
szolgálatait III. Pál pápának, és első szentmiséjét is itt mutatta be 
1538 karácsonyán a Santa Maria Maggiore-bazilikában, a Jászol oltáránál.</b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Itt latolgatták jövőjüket a párizsi magiszterek, akiket a nép 
„zarándok papok”-nak vagy „reformpapok”-nak nevezett el. S hosszas 
tanácskozás után elhatározták, hogy közösségüket renddé alakítják át, 
amelynek <i>Jézus Társasága</i> lesz a neve. 1540. szeptember 27-én </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">elkészült a <i>Regimini Militantis Ecclesiae</i> című ünnepélyes dokumentum, amellyel </span><b style="background-color:rgb(255,242,204)">III. Pál pápa jóváhagyta az új alapítást. Ignácot választották meg első generálisnak.</b></p>

<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Tízévi munka után az alapító szilárd szervezeti keretet adott a társaságnak a <i>Konstitúció</i>val,
 melynek megalkotása alatt mindennap misézett, és közben Isten elé 
terjesztette azt a pontot, amivel épp foglalkozott. Utána imádságba 
merülve gondolkodott rajta. Mindamellett a rendi szabályok 
létrehozásában szerepe volt a tapasztalatnak, a társaival való 
tanácskozásnak, más rendek története tanulmányozásának és az alapos 
megfontolásnak is.</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Jézus Társasága csakhamar elterjedt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egész </span>Európában, Indiában és a 
Távol-Keleten</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az első jezsuiták elkezdték a missziós munkát. Létrejöttek
 az első jezsuita kollégiumok, és központjaivá váltak az egyházi 
megújulásnak. Ebben a Római Kollégium járt elöl, amely a Jézus 
Társaságán belül minden teológiai képzés mintájául szolgált.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">A generális maga és társai számára e szavakkal szabott irányt: „Ennek
 a világnak a dolgaira gondot nem fordítani nem jelent sokat, hanem az 
Isten dolgaiban gondatlanul eljárni, az egyszerűen tűrhetetlen.”</span></span></p><p style="text-align:center"><i></i></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Ignác 1556. július 31-én halt meg. A Jézus Társaságának, mely ekkorra
 már az öntudatra ébredő és megújuló egyház fontos bázisa volt, 
körülbelül ezer tagja volt az alapító halálakor. Ignácot 1622. március 
12-én avatták szentté <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/neri-szent-fulop-aldozopap" target="_blank">Néri Fülöppel</a>, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/xaveri-szent-ferenc-aldozopap" target="_blank">Xavéri Ferenccel</a> és <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/avilai-szent-terez-szuz-es-egyhaztanito" target="_blank">Avilai Terézzel</a> együtt</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Ünnepét a következő évben felvették a római naptárba.</span></p>
<div>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">„<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Amint </span>a durva, alaktalan farönk nem tudja</span>, hogy oly szobrot 
faraghatnak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">belőle, </span>melyet a művészet csodájaként bámulnának, s csak a 
szobrász látja, hogy mi válhat <span style="background-color:rgb(217,234,211)">belőle</span>: úgy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sokan […] nem </span>látják be, hogy
 Isten kezétől szentekké formálódhatnának, ha e művészi kéznek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen </span>nem
 <span style="background-color:rgb(234,209,220)">állnának</span>.” </b>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Loyolai Szent Ignác

</span></b></p></div>
<p><i><font style="color:rgb(0,0,255)" size="4"><b>Istenünk, te Loyolai Szent Ignácot Egyházadban arra hívtad, hogy 
neved mind nagyobb dicsőségét terjessze. Add, hogy őt kövessük földi 
életünk harcaiban, és közbenjárására vele együtt koronát érdemeljünk a 
mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és 
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</b></font></i></p>
<p style="text-align:center"></p><p><b>Forrás: Jezsuita.hu</b></p>
<p><b>Fotó: Common Wikipedia</b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b><br><b>(bh)</b></p></div><div></div><div></div><div>

</div><div id="m_-7173281894732652736m_8070370422216868965m_79900860759045712m_-3698807391447687786m_1317971490857409530m_-3493007545599797342m_-2813126774448860772m_-2617278473029120894DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br></div>



<br></div>
</div>
</div>