<div dir="ltr">Bocsi, ezt másoknak akartam küldeni. </div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Wed, Jul 30, 2025 at 7:40 PM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">

<div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><font size="4"><b>Aranyszavú Szent Péter </b></font></span></div><div><a href="https://archiv.katolikus.hu/szentek/0730.html" target="_blank">https://archiv.katolikus.hu/szentek/0730.html</a></div><div><br></div>

<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>*Imola, 400 körül   +Ravenna, 450 körül</b></span>

</span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Aranyszavú Szent Péter</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">születésének </span>nem tudjuk a pontos idejét.</b>

<b>Valószínű, hogy kevéssel 400 előtt látta meg a napvilágot</b>,</span> Forum

Corneliiben (Imola). A város püspöke, Cornelius vezette el jó atyaként

a papságra.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Még 430 előtt Ravenna püspöke lett.

</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez a város az 5. század elejéig nem játszott jelentős szerepet</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> de

ekkor virágzásnak indult.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A nyugat-római császárok a 4. század

közepétől főleg Milánóban székeltek. Amint megkezdődött a

népvándorlás, a császári udvar <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem volt </span>ott biztonságban. A gótok

betörtek a római birodalomba, ezért az akkori császár, Honorius (395--

423) miniszterének és fővezérének, Stilichónak tanácsára úgy

határozott, hogy székhelyét áthelyezi Ravennába. </b></span>404-től tehát itt élt

a császár,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> mert </span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a várost a szárazföld felől mocsár vette körül, így

könnyen meg lehetett védeni.

</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezzel Aranyszavú Szent Péter <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a birodalom nyugati fővárosának</span> lett a

püspöke.</b></span> Ennek messzemenő következményei lettek. Míg Ravenna 430 körül

fővárosi rangra nem emelkedett, egyszerű püspöki székhely volt,

amelynek létét a 2. századtól lehet kimutatni. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">De azáltal, hogy

császárváros lett, amint ez ötven évvel korábban Konstantinápolyban is

történt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a ravennai püspök </span>rangját is emelni kellett</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ennek jegyében

<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ravenna </span>püspökének joga lett, hogy a szomszédos egyházmegyék <span style="background-color:rgb(217,234,211)">(Faenza,

Forli, Bologna, Modena, Voghenza)</span> püspökeit, akik<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> eddig Milánóhoz

tartoztak</span>, fölszentelje</span></b>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ugyanakkor maga Ravenna továbbra is Róma

kötelékében maradt, ez azt jelentette, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ravennai </span>püspököt csak a

pápa szentelhette föl</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span><br></p><p><b>......</b><br></p><p></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Aranyszavú Péternek mintegy 180 beszéde maradt fenn. Stílusa tömör

volt és megfelelt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ókori szónoklás szabályainak</span></b></span>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Nem beszélt tovább,

mint egy negyedóráig.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Forró nyári napokon</span> nem beszélt. Nagypénteken

pedig azért hallgatott, ,,mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)">eltemették </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Szót''.</span></span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Beszédei, mivel

arra törekedett hogy a nép megértse, szemléletesek voltak</b></span>. A korabeli

ízlésnek megfelelően sok görög szót használt. <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hit és erkölcs

tanítása terén kifejtett tevékenységéért Aranyszavú Pétert 1729-ben az

egyháztanítók sorába emelték.</b></span> </u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Halálának pontos idejét nem tudjuk.</span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">

Utolsó </span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>beszédeiben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">háborús veszedelemre, járványra, hadifoglyok

tömegeire utal. Lehetséges, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a hunok betöréséről (450) beszélt.

</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A ravennai egyház 9. századi Püspökkönyve </span>szerint </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Péter<span style="background-color:rgb(217,234,211)">

<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ravenna mellett nem december 2-án, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">július 31-én halt meg.

Ünnepét 1729-ben vették fel a római naptárba, december 4-re. 1969-ben

áthelyezték július 30-ra.</p><p>

<font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>Istenünk,

ki Aranyszavú Szent Péter püspöködet

<u>a megtestesült Ige apostolává </u>tetted,

közbenjárására kérünk, engedd,

hogy üdvösséged misztériumait a szívünkben szüntelenül szemléljük,

és tetteinkkel tanúságot tegyünk róluk!</b></i></span></font></p>

<br></div>

</blockquote></div>