<div dir="ltr"><div dir="ltr"><font size="4">HAVASI KATI júl.30-i küldeménye ide másolva:</font></div><div><br></div><div>
<h1 style="color:var(--kui-black);font-family:var(--kui-font-secondary);box-sizing:border-box;margin:0px 0px 10px;padding:0px;font-size:28px;line-height:34px">Megint téved az új HVG-s cikkében a három pázmányos pszichológus</h1><div style="color:rgb(0,0,0);box-sizing:border-box;font-size:12px;line-height:12px;font-weight:600;min-width:175px;margin:10px 0px">2025. július 30. 11:17 </div><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:var(--kui-font-primary);box-sizing:border-box;margin:0px 0px 20px;padding:0px;font-size:18px;line-height:24px;font-weight:600">Ezúttal Kopernikuszról, Galileiről és Giordano Brunóról.</p><u></u><div id="m_377942532088288737Mandiner_normal_content_1" style="box-sizing:border-box"></div><u></u><div style="color:rgb(0,0,0);box-sizing:border-box;display:flex;margin-bottom:10px;column-gap:10px"><u></u><div style="box-sizing:border-box;width:399px;display:flex;height:20px"><div style="box-sizing:border-box;display:flex"><div style="box-sizing:border-box;display:flex;margin:0px 5px 0px 0px"><img src="https://mandiner.hu/assets/images/icons/icon-new-mandiner-reading-time.svg" alt="Olvasási idő" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; height: 16px; vertical-align: middle; border-style: none; margin-right: 5px; width: 20px; object-fit: contain;" class="gmail-CToWUd"><div style="box-sizing:border-box;color:var(--kui-gray-600);font-family:var(--kui-font-primary);font-size:12px;line-height:16px">26 <span style="box-sizing:border-box;line-height:16px;color:var(--kui-gray-700)">p</span></div></div><div style="box-sizing:border-box;display:flex;margin:0px 5px"><img src="https://mandiner.hu/assets/images/icons/new-thumbs-up.svg" alt="Like" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; height: 16px; vertical-align: middle; border-style: none; margin-right: 5px; width: 20px; object-fit: contain;" class="gmail-CToWUd"><div style="box-sizing:border-box;color:var(--kui-gray-600);font-family:var(--kui-font-primary);font-size:12px;line-height:16px">27 </div></div><div style="box-sizing:border-box;display:flex;margin:0px 5px"><img src="https://mandiner.hu/assets/images/icons/new-thumbs-down.svg" alt="Dislike" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; height: 16px; vertical-align: middle; border-style: none; margin-right: 5px; width: 20px; object-fit: contain;" class="gmail-CToWUd"><div style="box-sizing:border-box;color:var(--kui-gray-600);font-family:var(--kui-font-primary);font-size:12px;line-height:16px">0 </div></div><div style="box-sizing:border-box;display:flex;margin:0px 5px"><img src="https://mandiner.hu/assets/images/icons/new-comments.svg" alt="Komment" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; height: 16px; vertical-align: middle; border-style: none; margin-right: 5px; width: 20px; object-fit: contain;" class="gmail-CToWUd"><div style="box-sizing:border-box;color:var(--kui-gray-600);font-family:var(--kui-font-primary);font-size:12px;line-height:16px">44 </div></div><span style="box-sizing:border-box;width:1px;height:20px;margin:0px 5px"></span></div><div style="box-sizing:border-box;display:flex"><div style="box-sizing:border-box;display:flex;margin:0px 5px 0px 0px"><img src="https://mandiner.hu/assets/images/icons/new-bookmark.svg" alt="Könyvjelző" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; height: 16px; vertical-align: middle; border-style: none; margin-right: 5px; width: 20px; object-fit: contain;" class="gmail-CToWUd"><span style="box-sizing:border-box;font-size:12px;line-height:16px;color:var(--kui-gray-700)">Mentés</span></div><span style="box-sizing:border-box;width:1px;height:20px;margin:0px 5px"></span><div style="box-sizing:border-box;display:flex;margin:0px 0px 0px 5px"><u></u><img src="https://mandiner.hu/assets/images/icons/new-share.svg" alt="Megosztás" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; height: 16px; vertical-align: middle; border-style: none; width: 17px;" class="gmail-CToWUd"><u></u></div></div></div><u></u></div><img alt="null" src="https://cdn.mandiner.hu/2025/07/rPSvJHzYox13eykjFDntxc9k1tKoGpnYUw88Y6MgPX4/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzhiZTkxNzM2OTI3ZjRkMTdhYzExY2NiYWYyOGYxY2Qz.jpg" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; height: auto; vertical-align: middle; border-style: none; width: 399px; object-fit: cover; margin-bottom: 30px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"><u></u><img alt="Szilvay Gergely" src="https://cdn.mandiner.hu/2025/07/2jOaF2s3-7j7Q_xSGWIAAls6UCWvApAKw3QcYo6Gny4/fill/100/100/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRkZmY5MTVhNjUwNzRjNjk4NTE2ZjNmZWRjNWVjZGE5.jpg" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; height: 60px; vertical-align: middle; border-radius: 14px; width: 60px;" class="gmail-CToWUd"><div style="box-sizing:border-box;width:134.094px;font-weight:700;font-size:18px;line-height:18px;display:flex;column-gap:5px;margin-bottom:5px"><a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely" style="box-sizing:border-box" target="_blank">Szilvay Gergely</a></div><div style="box-sizing:border-box;width:134.094px;font-size:14px;color:var(--kui-orange-600)">Facebook</div><u></u><u></u><div style="box-sizing:border-box;font-family:"Open Sans",sans-serif"></div><div style="box-sizing:border-box;margin-bottom:32px;font-family:"Open Sans",sans-serif"><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">MEGINT TÉVED ÚJ HVG-S CIKKÉBEN A HÁROM PÁZMÁNYOS PSZICHOLÓGUS, EZÚTTAL KOPERNIKUSZRÓL, GALILEIRŐL ÉS GIORDANO BRUNÓRÓL<br style="box-sizing:border-box">Azt
írja a „három pázmányos pszichológus, Kengyel Judith Gabriella, Szondy
Máté és Zsila Ágnes új cikkében a HVG-ben („A pázmányos pszichológusok
új cikke: Korlátozhatja-e a vallás vagy a politikai korrektség a
tudományt?”), tévesen:</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">„A
katolikus egyház különösen élen járt a tudományos cenzúra tradíciójának
meghonosításában. Kopernikusz könyvét például tiltólistára tette,
miután az Ószövetség egyes soraival ellentmondásba került, hogy a Föld
kering a Nap körül. Súlyosabb büntetést szenvedett el Giordano Bruno,
aki Kopernikusz elméletét továbbgondolva nemcsak azt állította, hogy a
Föld kering a Nap körül, hanem az univerzum végtelenségének gondolatát
is felvetette. Mivel nem volt hajlandó visszavonni tanait, a katolikus
egyház inkvizíciója elé kellett állnia eretnekségért, és máglyán
megégették.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Galileo
Galilei bolygó-megfigyelései ugyancsak szemben álltak a katolikus
egyház világnézetével, így a tudósnak nyilvánosan vissza kellett vonnia
tanait, könyveit pedig betiltották. A katolikus egyház nem kapkodta el
annak beismerését, hogy tévedett, ugyanis 359 év telt el, mire 1992-ben
visszavonta az ítéletet.”</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Vegyük
sorra a három pszichológus tévedéseit az egyház és tudomány
viszonyáról, Kopernikuszról Galileiről és Brunóról. Már csak azért is,
mert nem önhibájukból tévednek, a „felvilágosítás” ugyanis ezesetben
történelmi álhíreket terjesztett az egész nyugati társadalomban. Ez csak
a fizetős cikk eleje, lehetne a további állításaikkal is foglalkozni,
de most ezekre szorítkozom, mert így is hosszú lesz, és ezek elterjedt
tévedések.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Az egyház és a tudomány</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Edward
Grant szerint a kereszténység alapvetően mindig is támogatta a
tudományt, és a modernitás tudományos forradalmának a keresztény
középkor teremtette meg az előfeltételeit. (The Foundations of Modern
Science in the Middle Ages Their Religious, Institutional and
Intellectual Contexts, Cambridge University Press, 1996, 168-206.)<br style="box-sizing:border-box">J.
L. Heilbron szerint pedig a katolikus egyház több pénzügyi és
társadalmi támogatást nyújtott az asztronómia kutatásának hat évszázad
alatt, egészen a felvilágosodásig, mint bármilyen más intézmény. (The
Sun in the Church – Cathedrals as Solar Observatories, Cambridge
University Press, 1999, 3.)<br style="box-sizing:border-box">Gerard M.
Verschuuren pedig a tudományellenes egyház mítoszáról ír 2018-as
kötetében, melyben szétszedi a Galilei-, a Darwin-, a Teilhard de
Chardin körüli, a Hawking- és a Dawkins-mítoszt. (The Myth of an
Anti-Science Church, Angelico Press).<br style="box-sizing:border-box">Végül
igen kiváló, ókortól napjainkig és más vallásokra is kitérő történet
adja vallás és tudomány viszonya történetének Nicholas Spencer
Magisteria: The Entangled Histories of Science and Religion című műve
(OneWorld, 2023), mely kitér Galileire is.<br style="box-sizing:border-box">Ugyanakkor
a teológia is egy tudomány, aminek megvan a maga területe, amin a
természettudománynak nem sok keresni valója van – igaz, határterületek
vannak, ahol mindkettőnek van illetékességi köre. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Kopernikusz</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Nicolaus
Kopernikusznak 1543-ban, halála előtt jelent meg heliocentrikus
világképet tükröző munkája, a De revolutionibus orbium coelestium. Római
katolikus körökben Kopernikusz könyve a 16. század folyamán végig
beépült a tudományos tananyagokba. Például a Salamancai Egyetemen (mely a
katolikus tomista filozófia egyik központja volt) 1561-ben a csillagász
hallgatók által választhatott négy tankönyv egyikévé vált, 1594-ben
pedig egyenesen kötelezővé tették.<br style="box-sizing:border-box">Persze
ellenzői is voltak mindig, főleg protestáns oldalról, de nem csak.
Katolikus részről az ellenállás csak hetvenhárom évvel később kezdődött,
Galilei kapcsán. 1616. március 5-én az Index Kongregációja betiltotta
Kopernikusz munkáját „kijavításig”, és 1620-ban ezeket a javításokat
jelezték is. Kilenc mondatot, amelyekben a heliocentrikus rendszert
biztosnak ábrázolták, ki kellett hagyni vagy meg kellett változtatni
úgy, hogy az csak hipotézis legyen. Ezzel engedélyezték a könyvet.
1758-ban Kopernikusz könyve formálisan is lekerült XIV. Benedek
átdolgozott Indexéről.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Azaz
a három pszichológus állítása, hogy Kopernikusz könyve indexre került,
technikailag, mind puszta tény ugyan igaz, de valójában a történet
sokkal árnyaltabb volt, és ez csak egy rövid időszak volt.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Kopernikusz
idejében egyébként volt másik két kihívója is az
arisztotelészi-ptolemaioszi világképnek. Johannes Kepler heliocentrikus
modellje szerint a bolygók inkább ellipsziseken mozognak, nem körökön –
és ez pontosabbnak bizonyult Galilei modelljénél. A másik a dán
csillagász Tycho Brache (1546-1601) geocentrikus modellje volt, ami
szerint a Hold és a Nap a Föld körül forog, a bolygók pedig a Nap körül.
Ez a modell jól magyarázta a Vénusz fázisait. Kopernikusz és Brache
modellje matematikailag azonos volt a kor megfigyelési lehetőségeit
tekintve, és Brache modellje belepasszolt az összes addigi ismeretbe,
adatba, ezért az ő modellje csak Newton 1687-es gravitációs elméletével
került ki a pixisből. <br style="box-sizing:border-box">Galilei<br style="box-sizing:border-box">Az
sem igaz, hogy Galileit 1992-ben rehabilitálták. Legalábbis számos
másik év pályázhatna joggal eme címre: 1741, 1758, 1835, 1939 és 1966.<br style="box-sizing:border-box">118
évvel Galilei pere után, 1741-ben XIV. Benedek pápa kiadta Galilei
egész életművére az imprimaturt, kiadási engedélyt, beleértve az
ominózus Discorsit (Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a
ptolemaiosziról és a kopernikusiról, 1632), melyet elláttak egy teológus
előszavával, és kicsit valóban cenzúráztak. A heliocentrizmust
népszerűsítő munkák tilalmát általánosságban 1758-ban oldotta fel az
egyház. Formálisan 1835-ben vették le az Indexről, a tiltott könyvek
listájáról (Index Librorum Prohibitorum, 1560-1966) a Discorsit. XII.
Piusz pápa 1939-ben „a vakmerő kutatók egyik hőseként” emlegette
Galileit. A II. Vatikáni Zsinat 1966-os, Gaudium et spes kezdetű
dokumentumában is „rehabilitálta” a tudóst.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Amit
a három pszichológus 1992-ként emleget, az egy hosszabb, 1979-1992
közti folyamat vége volt. Szent II. János Pál pápa részéről, aki több
kijelentést is tett Galileire vonatkozóan. 1979. november 10-én
Einsteinre emlékezve mondott beszédet a pápa, kifejezve sajnálatát
amiatt, ahogy „az egyház emberei és szervezetei” kezelték Galileit, azt
remélve, hogy „a teológusok, tudósok és történészek az őszinte
együttműködés szellemétől lelkesítve mélyebben tanulmányozzák majd a
Galilei-ügyet, és lojálisan felismerik a sérelmeket, bármilyen oldalról
is érkezzenek”.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Ezután
1981-ben felállított egy bizottságot, hogy kivizsgálják a
Galilei-ügyet. Majd 1983-ban is mondott egy beszédet, mivel ekkor volt
Galilei inkvizíció által vizsgált Discorsi című művének kiadásának 350.
évfordulója, s ebben nagyjából ugyanazokat a gondolatokat idézte fel,
mint előző beszédében, méltatva Galileit. A bizottság 1992-ben fejezte
be a munkát, a pápa azzal nyugtázta a dolgot, hogy a Galilei-ügy
tanulság az egyház számára.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Galileit
nem égette el az inkvizíció, valójában három év házi őrizetre és hét
bűnbánati zsoltár heti egyszeri elmondására ítélték. A három évet
először a toszkán hercegeknél, majd barátja és tanítványa, Ascanio
Piccolomin sienai érsek vendégeként az érseki palotában, majd a
Firenzéhez közeli Arcetri professzori kúriájában töltötte le, végig
szabadon dolgozhatott és disputálhatott, a Mediciek havi nyugdíjából és a
pápai állam által folyósított járadékból élt élete végéig. Nem fedezte
fel, hogy a Föld gömbölyű, nem ő találta fel a teleszkópot, nem igazolta
a heliocentrizmust, nem hallgattatták el a tudományellenesek, nem
dobált le semmit a pisai ferdetoronyról és nem mondta, hogy „mégis mozog
a föld”.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Miután
Galilei 1633-ban Rómába utazott a perére, először a Medici-villában
lakott, majd őrizetbe vették: ezután „börtöne” egy heliocentrizmus-párti
kongregációs hivatalnok lakása volt, ahol öt szoba állt a
rendelkezésére, saját szolgálókkal, ingyen ellátással.<br style="box-sizing:border-box">Ami
az egész ügyet illeti: valójában elsősorban nem a hit és tudomány közti
ütközésről volt szó. Két természettudományos kozmológiai elmélet
ütközött (az arisztotelészi-ptolemaioszi és a kopernikuszi), mely persze
érintette a természettudomány és a teológia határterületeit is. Ez a
vita egyházon belüli vita is volt, mely a domonkosok és jezsuiták
harcában fejeződött ki. Galileivel többnyire a jezsuiták értettek egyet,
s voltak magasrangú pártfogói, hiszen a heliocentrikus elképzelésnek
voltak támogatói az egyházban. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">1616-ban
arra kérték Galileit, hogy elméletét hipotézisként tanítsa, amit
1632-ig be is tartott. Galileinek pártfogója vagy legalábbis jóakarója
volt az inkvizíció egyik vezetője is, Bellarmini Szent Róbert jezsuita
bíboros. Galilei tagja lett Rómában a Hiúzok Akadémiájának, „a világ
első tudományos társaságának, ami a természetfilozófiának szentelte
magát” (Spencer), és ami tele volt egyháziakkal. Méltatta őt V. Pál pápa
is. A dominikánus Campanella atya, aki éppenséggel Kopernikusz híve
volt (nem volt a domonkos rend sem teljesen egységes a kérdésben),
1616-ban írt egy levelet Galilei védelmében, igaz, csak 1622-ben
publikálta. <br style="box-sizing:border-box">Bellarmini látta a
kopernikuszi rendszerben a potenciált, úgy tartotta, számos ponton
jobban írja le a valóságot, mint Ptolemaioszé, de nem látta bizonyítva,
ezért csak hipotézisként tekintett rá.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Ma
akármilyen úttörőnek és a valóság felfedezése irányába tett jó lépésnek
tekintjük is Galilei heliocentrikus világképét, a helyzet az, hogy
magának Galileinek még nem voltak döntő bizonyítékai, és kora
természettudósai közül alig valaki osztotta álláspontját, amit ekkor
tézis helyett még csak hipotézisnek lehetett tekinteni. Nem osztotta
Galilei álláspontját a felvilágosodás és a modern tudomány egyik nagy
atyja, Francis Bacon sem.<br style="box-sizing:border-box">A
heliocentrizmus elleni egyik legerősebb érvet, mely a csillagok
mozgásával volt kapcsolatos, és már Arisztotelész is felvetette, pedig
csak 1838-ban oldotta fel Friedrich Bessel. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Egyébként
Galileivel több probléma is volt: kevés bizonyítékból messzemenő
következtetéseket vont le, jellemző volt rá a tudósi gőg, s ha
kifogásoljuk, hogy az egyháziak átlépték illetékességük határát, akkor
be kell látnunk, hogy ezt ő is megtette. Eleinte mindenki szimpátiáját
élvezte Rómában, sőt sokakat még meg is győzött, aztán elidegenített
magától mindenkit. Tycho Brache modelljéről meg nem volt hajlandó
tudomást venni, és igazából Keplerről sem. A fő probléma az egyháziak
részéről nem azzal volt, amit mondott, hanem ahogy mondta, hiszen
Galilei is és az egyháziak is katolikusok voltak, s mindkét fél hitt a
Szentírás és a tudomány összeegyeztethetőségében. Spencer úgy fogalmaz:
„Galileiből csak a ítélőerő, a tapintat és a szerénység hiányzott”
(107.). Grassi atya, egy jezsuita matematikus (még egy egyházi tudós!)
úgy fogalmazott: Galilei annyira hitt saját géniuszában, hogy nem
tisztelt másokat. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">A
Discorsiban az addigi hagyományos világkép képviselőjét
Simplicissimusnak nevezte, és az illető eléggé hasonlított a pápára,
VIII. Orbánra, aki egyébként eddig Galilei barátja volt, és aki korábban
Frederic Zollern német bíborosnak azt írta, hogy a kopernikuszi tanok
sosem voltak eretneknek nyilvánítva, és soha nem is lehetnek, mivel nem
jósolhatjuk azt, hogy sosem kerülnek elő mellette még bizonyítékok. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Mint
Verschuuren rámutat: az egyháziak közül nagyon sokan Galileivel azonos
színvonalú természettudósok voltak, és szívesen diskuráltak új
felfedezésekről, elméletekről. Már csak ezért sem volt az egyház
tudományellenes. Galilei azonban nyíltan Szentírás-értelmezésbe kezdett,
azaz laikusként a teológia területére tévedt ahelyett, hogy inkább
hallgatott volna erről a kérdésről. Persze ezen a ponton valóban átfedte
egymást teológia és természettudomány, utólag nézve kissé szerencsétlen
módon. Egyébként mind a katolikus Galilei, mind ellenfelei úgy
gondolták, hogy a Szentírás és a tudomány nem lehet egymással
ellentétes. Például Baronius bíboros már akkor is azt állította Galilei
egy 1615-ös levele szerint: a Biblia nem azt tanítja, hogy miként
működnek a mennyek (az egek), hanem hogy miként kerüljünk a mennybe.<br style="box-sizing:border-box">Paul
Feyerabend, a tudománytörténet és -elmélet anarchista fenegyerek a
módszer ellen írt híres munkájában azt állította, hogy akár arra is
juthatunk, hogy Galilei ellenfelei közelebb voltak az igazsághoz, mint
Galilei. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Galilei
pere egyébként nagyon érdekes, beleértve a tudományos részleteket is,
érdemes utána olvasni, ajánlom Jáki Szaniszló bencés
tudománytörténésztől, számos amerikai egyetem tanárától A Galilei-ügy
tanulságai című kis füzetecskét (Kairosz, 2009). Jáki szerint egyébként,
bár nem volt kritikátlan a Galilei-korabeli egyházzal szemben, „VIII.
Orbán pápa és Bellarmini sokkal jobban értette Galilei tudományát, mint
maga Galilei”. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Nyilván
az egész ügy sokkal hosszabb sztori, mint amit itt írtam, ezért had
ajánljak két könyvet Galilei ügyéről: Maurice Finocchiaro: The Galileo
Affair, University of California Press, 1989; Thomas Frederick Mayer:
The Trial of Galileo, 1612-1633, University of Toronto Press, 2012. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Giordano Bruno</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Giordano
Bruno egy okos kalandor volt, aki szerzetesként kezdte, de mindenféle
eretneknek számító teológiai nézeteket vallott élete folyamán. Angliában
összeütközésbe került az oxfordi professzorokkal, akikről azt
állította, többet tudnak a sörről, mint a görög nyelvről. Valóban
elfogták és sajnos az inkvizíció valóban elégette, miután sajátos tanait
nem volt hajlandó visszavonni. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Ugyanakkor
egyáltalán nem azért végezték ki, mert azt állította, hogy a Föld
kering a Nap körül és hogy az univerzum végtelen, hanem teológiai
tévedései miatt, amelyek közt többek között a következők szerepeltek:
Krisztus nem Isten, hanem csupán egy szokatlanul ügyes varázsló, a
Szentlélek a világ lelke, az Ördög üdvözül, stb. Valójában Bruno
filozófiája egy inkoherens materialista panteizmus volt. </p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Persze
így is elég szomorú, hogy kivégezték, meg egyáltalán az inkvizíció elé
került, de a három pázmányos HVG-s pszichológus állítása akkor is
téves. <br style="box-sizing:border-box">Nyilván ma mások a
sztenderjeink, és teljes joggal felvethető, hogy jó-jó, lehet, hogy
mindez igaz, de egyáltalán minek szólt bele az egyház, minek volt
inkvizíció, meg egyáltalán tiltott könyvek listája, stbstb. Ezek mind
jogos felvetések, bár a válasz összetettebb a puszta elutasításnál. A
reformáció után, a tudományos forradalom idején az egyház sokkal
érzékenyebb volt ezekre a kérdésekre, mint előtte és utána, és
befeszült. Sajnos ennek sok negatív következménye volt.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px">Mindez
nem változtat azon, hogy a három pázmányos pszichológus, akik bizonyára
nagyon kritikus gondolkodónak tartják magukat, egyszerűen felköhögte a
közvéleményben elterjedt leegyszerűsítő, egyoldalú és hamis
információkat Kopernikuszról, Galileiről és Giordano Brunóról. <br style="box-sizing:border-box">Emellett
pedig úgy védik azokat, akik akkor megkérdőjelezték a bevett tudományos
konszenzust, az ariszotelészi-ptolemaioszi világképet (ez ugyanis nem
pusztán vallási álláspont volt, hanem addig az elérhető bizonyítékok
emellett szóltak), hogy a saját területükön, előző HVG-s cikkükben (bár
egyiknek sem igazán szakterülete az LMBTQ-kérdés) ignorálják azokat, aki
kikezdik az állítólagos „tudományos konszenzust”, felvetik annak
hibáit.<br style="box-sizing:border-box">S még egy megjegyzés: a
kereszténység nagyon is védhető racionális alapon, bele kell olvasni
például Edward Feser és Richard Swinburne munkáiba. Feser szerint pedig a
racionalitás mintája nem a kortárs természettudomány, hanem a
filozófia.</p><p style="box-sizing:border-box;margin:0px 0px 32px;padding:0px;font-family:var(--kui-font-primary);font-size:18px;line-height:26px;text-align:center">***</p></div>
<br></div></div>