<div dir="auto">Szivesen olvasnék pl magyarországi keresztény vértanukról is, ha voltak egyáltalán ilyenek. Én nem hallottam még róluk.</div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Tibor László Puskás <<a href="mailto:puskas.tibor1967@gmail.com">puskas.tibor1967@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2025. jún. 25., Sze 0:00):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="auto">VIII. Henrik tevékenysége megalapozta a katolikus üldözést Angliában ami egészen 1823-ig Viktoria kiralynő trónra lépéséig tartott. Ebben az évben lett ismét egyenjogu szabadon gyakorolható vallás a katolicizmus Angliában mivel a körülöttük levő ellenséges katolikus államok okozta fenyegetettség elmult. Spanyolország végletekig legyengült, Franciaországgal barátok lettek, Skóciával egyesültek, Írország meg gyarmat lett, így nem bolt kitől tartani.Maga Anglia meg világhatalom lett. A 19.sz-ban Franciaországgal együtt irányították a világgazdaságot meg a világpolitikát( mint most az USA) Ök mondták meg hogy ki a jó fiu meg ki a rossz fiu, ki a demokrata( akkor nem így hívták) meg ki a diktátor( mint most az USA) <div dir="auto">Emöke gyakran kúld részletes tájékoztatót kúlönbózö országok vértanuiról. Sok volt belölük.De egyetlen országot hiányolok ebböl a listából. Hollandiát. Ott nem voltak katolikus vértanuk? Erösen csodálkoznék rajta. Ugynis az 1570-es években amikor az ellenreformáció örületében a Németalfóldön kitört a holland szabadságharc a spanyol uralom ellen. Az 1580-as években az északi területeknek( mai Hollandia) sikerült fúggetlenné válniuk de délen( mai Belgium tovább tombolt a harc amit a spanyol Alba herceg brutális terrorja tovább szított. Holland területen viszont a kálvinista szélsöségesek vezettek be olyan terrort ami miatt a déli terúletek inkább a spanyol uralmat választották Alba herceg terrorja ellenére is. Tehát így nehezen tudom elhinni hogy Hollandiában ne lettek volna katolikus vértanuk. Furcsa ezt így leírni mert Hollandia a mai Európa mintaországa. Gazdagság, magas életszinvonal,tókéletes infrastruktúra, fejlett vasúthálózat,lüktető gazdaság, kiváló természeti és éghajlati adottságok stb. De végül is Hollandia megdolgozott azért hogy ide jutott.De a mult azért tartogathat rejtélyeket.</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank" rel="noreferrer">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2025. jún. 24., Ke 19:22):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr">
<div style="text-align:center"><table cellpadding="0" style="text-align:left;margin-left:auto;margin-right:auto"><tbody><tr><td colspan="3"><table cellpadding="0"><tbody><tr><td><div id="m_-2673686477768208237m_5609396007361854143m_2903822363712409706m_5134399589863649541gmail-:1ub" aria-haspopup="true" role="button" aria-label="Show details"><b><font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">MORUS SZENT TAMÁS , <span><span>vértanú</span></span></span></font></b> </div></td></tr></tbody></table></td></tr></tbody></table></div><div><div id="m_-2673686477768208237m_5609396007361854143m_2903822363712409706m_5134399589863649541gmail-:1td"><div id="m_-2673686477768208237m_5609396007361854143m_2903822363712409706m_5134399589863649541gmail-:2cv"><div dir="ltr">
<p style="text-align:center"><b style="background-color:rgb(217,234,211)"><span><span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">született</span>: London, Anglia, 1478. február 7., </span></span></span></b><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span><span><span>elhunyt: London, 1535. július 6.</span></span></span></b></p>
<p style="text-align:center"> </p>
<p><img src="cid:ii_lj65metp0" alt="image.png" width="212" height="273" style="margin-right:0px"></p></div></div></div></div><p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Apja,
aki Londonban volt bíró, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">igen korán kezdte taníttatni</span>. 1491-ben apród
az egyik érsek udvarában, majd az oxfordi egyetemen tanult. Apja két év
múlva visszahívta Londonba, ahol befejezte tanulmányait. Megtanult
görögül és latinul</span></b>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megismerte az egyházatyákat és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a humanista
reformtörekvéseket. </span>Szoros barátság fűzte Rotterdami </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a href="http://lexikon.katolikus.hu/E/Erasmus.html" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank"><span>Erasmus</span></a></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hoz</b></span>.
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1501-től ügyvéd, 1504-ben politikai pályára lépett, tagja lett a
parlamentnek. Angol és latin költeményeket írt, számos dala népdallá
lett</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">előadásokat tartott Szent Ágoston Civitas Dei című művéről.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Sikerei </span>ellenére a karthauzi szerzetességet és a papságot is
fontolgatta, de mivel <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem érzett</span> egyértelmű hivatást, 1505-ban
megházasodott. Jane Colttal kötött boldog, de rövid házasságából
(felesége <span style="background-color:rgb(217,234,211)">1511-ben meghalt</span>) három lány és egy fiú született. Vallásosan
nevelte őket, valamennyiüket taníttatta, otthonukban <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">jelentős
személyiségei</span></span>, Rotterdami Erasmus, a festő Hans Holbein, Fisher Szent
János rochesteri püspök is megfordultak. 1511-ben újra megházasodott.
Egyre több <span style="background-color:rgb(217,234,211)">fontos jogászi, poliltikai és diplomáciai megbízatást kapott,
egy franciaországi diplomáciai küldetése </span>döntően hozzájárult a cambriai
béke létrejöttéhez, mely véget vetett </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">I. Ferenc francia király és V.
Károly császár</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">viszálykodásának</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">VIII. Henrik angol király aki 1522-ben
beleszeretett Boleyn Anna udvarhölgybe,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1529-ben kinevezte
kancellárjává</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">azzal a titkos szándékkal, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">diplomáciai
tapasztalatával </span>segítse <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Aragóniai Katalinnal fennálló házassága </span>
érvénytelenítését. A király 1531-ben az „angol egyház oltalmazójának és
fejének” ismertette el magát a papsággal, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">de még megengedve </span>a
kiegészítést: „amennyire Krisztus törvénye megengedi</span>”.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Morus Tamás</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az
egyre tarthatatlanabb helyzet miatt</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1532. május 16-án lemondott </span></b>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">kancellári hivataláról, s <span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszavonulva csak </span>irodalmi munkáinak élt.
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Novemberben meghívták Boleyn Anna koronázására</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de nem ment el, amivel </span></b>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">végleg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magára </span>vonta a király haragját</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Miután VII. Kelemen pápa
érvénytelennek nyilvánította </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Henrik második házasságát</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> és kiközösítette
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">őt, a király 1534-ben a parlamenttel <span style="background-color:rgb(246,178,107)">az anglikán egyház </span>fejévé
nyilváníttatta magát (</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><a href="http://lexikon.katolikus.hu/S/szuprem%C3%A1cia.html" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank"><span>s</span><span>zupremácia</span></a></b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>),
amire alattvalóinak esküt kellett tenniük</b></span>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Morus </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ennek letételét</span></b>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megtagadta,</b> <b>mire <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bezárták <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a londoni Towerba</span>.</span> A fogságban Margit
leányának írt levelei legfontosabb lelki írásai közé tartoznak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Amikor</span>
Fisher János bíboros<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> lefejezése után kilenc nappal, 1535. július 1-én
bíróság elé állították</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span> <b>nyíltan kimondta, hogy</b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">világi uralkodó</span></b> <b>nem
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">igényelhet </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">magának</span> vallási jogokat, ezért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">július 6-án kivégezték</span>.
1886-ban boldoggá, halálának 400. évfordulóján, 1935-ben szentté
avatták.</b></span></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:center"><font style="background-color:rgb(255,242,204)" size="4"> </font><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span><span><b><font size="4">FISHER SZENT JÁNOS</font> </b></span></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span><span><b>püspök, vértanú</b></span></span></span> </p>
<p style="text-align:center"><b style="background-color:rgb(217,234,211)"><span><span><span>született: Beverly, Yorkshire, 1479 körül, </span></span></span></b><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span><span><span>elhunyt: London, 1535. június 22.</span></span></span></b></p>
<p style="text-align:center"></p>
<p><img src="cid:ii_lj65mf431" alt="image.png" width="217" height="270" style="margin-right:0px"></p><div>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Tizennégy
éves volt, amikor Cambridge-be került</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ahol előbb <span style="background-color:rgb(217,234,211)">bakkalaureátust</span>, majd
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> doktori fokozatot </span>szerzett teológiából. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Huszonöt éves korában</span> </span>pappá
szentelték. Nemcsak lelkipásztor volt, hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> tudós és humanista.
Hamarosan protektorrá, később az egyetem kancellárjává nevezték ki. </span>
Amikor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a király édesanyja</span> őt választotta gyóntatójává, és minden ügyben
tanácsát kérte, rávette, hogy alapítson két teológiai tanszéket, egyet
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Cambridge-ben,</span> egyet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Oxfordban.1504-ben,</span> harmincöt évesen, Rochester
püspökévé nevezték ki, ahol <u>továbbra is igénytelenül és szerényen élt,
járta a betegeket és a szegényeket, gyakran személyesen adta fel a
betegek szentségeit</u>. Órákon át tartózkodott </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">olyan nyomortanyákon, ahol
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">szolgája <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sem tudott </span>megmaradni. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Személyes szokásai szigorúak voltak,
mint egy szerzeteséi, így például naponta csak négy órát aludt. Egyetlen
szenvedélye volt: a könyvek. Azzal a szándékkal, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">könyvtárát </span>egykor
majd<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a cambridge-i egyetem</span> örökli, olyan <span style="background-color:rgb(217,234,211)">gyűjteményt </span>hozott össze,
amely hamarosan <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Európa </span>legkiválóbb állományai közé tartozott.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Püspök
korában is megtartotta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a cambridge-i egyetem vezetését</span>, ahol <span style="background-color:rgb(217,234,211)">görög és
héber tanszéket </span>alapított, ő maga<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> negyvennyolc éves korában </span>még
elkezdett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">görögül</span>, majd <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ötvenegy évesen</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">héberül </span>tanulni. Rotterdami
Erazmust meghívta professzornak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Cambridge</span>-be.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az
általános fanatizmus korában</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">János püspök mindig megőrizte józanságát.
Írt egy négykötetes könyvet <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Luther </span>ellen, de nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hunyt szemet <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Egyház
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">körein belül uralkodó visszaélések fölött <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sem</span>. Amikor VIII. Henrik
király 1522-ben beleszeretett Boleyn Anna udvarhölgybe, és minden
eszközt fölhasznált, hogy</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a spanyol Aragóniai Katalinnal fönnálló
házasságát </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fölbontassa, <span style="background-color:rgb(246,178,107)">azt gondolta</span>, <span style="background-color:rgb(246,178,107)">hogy támaszt talál</span> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a rochesteri
püspök</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ben, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">aki</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">i<span style="background-color:rgb(217,234,211)">ránt többször kimutatta jóindulatát.</span></span></b> A<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mikor pápai
legátus érkezett</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Londonba,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy kivizsgálja</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a felbontandó házasság
ügyét, egy ideig úgy látszott, sikerül a király terve, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de János
kijelentette, hogy egy házasságot ,,sem isteni, sem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">emberi hatalom </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem
</span>bonthat föl</span>; ennek a meggyőződésének hangsúlyozására kész saját életét
is föláldozni''</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ekkor </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">valóságos hajtóvadászat kezdődött ellene, kétszer
bebörtönözték, egyszer meg akarták mérgezni, egy másik alkalommal
puskagolyó csapódott be <span style="background-color:rgb(217,234,211)">könyvtárának </span>ablakán. De mindezeknél
fájdalmasabban érintette<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">püspöktársai</span>nak<span style="background-color:rgb(246,178,107)"> tanácsa,</span> akik kompromisszumot
terjesztettek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">eléje</span>. ,,<span style="background-color:rgb(255,242,204)">A várat </span>azok árulják el, akiknek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">védeniök</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kellene'</span></b>' - <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">jegyezte meg keserűe</span></b>n.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Végül VIII. Henrik esküt követelt
alattvalóitól, amely a Boleyn Annával kötött házasságát érvényesnek
ismerte el, és a királyra <span style="background-color:rgb(246,178,107)">ruházta a legfőbb egyházi hatalmat</span>. Ekkor
végképp eldőlt </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">János püspök </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sorsa</span>, börtönbe vetették, és ott tíz hónapon
át senyvedett</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A pápa eközben kinevezte bíborossá.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Henrik király
dühöngött: ,,Csak küldjön <span style="background-color:rgb(255,242,204)">neki bíbor sapkát a pápa</span> - kiabálta -, majd
gondoskodom róla, hogy ne legyen feje, amelyre föltehesse!''</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1535.
június 22-én hajnali öt órakor fölébresztették <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Fisher bíborost</span>. ,,Ma
délelőtt ki fogják végezni'' - mondták </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">neki, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mire </span>ő ezt mondta: <span style="color:rgb(0,0,255);background-color:rgb(255,255,255)">,,De még
túlságosan korán van, hagyjon még, kérem, egy kicsit aludni.'' </span>Aztán
még két órán át oly mélyen aludt, mint egy gyermek.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
hosszú raboskodás annyira elgyengítette </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az idős férfit,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy székben
kellett a vesztőhelyre vinni.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">De</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amikor a vérpadon állt, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hangja erősen
zengett. Kijelentette, hogy a szent, katolikus Egyházért hal meg, és
kérte az embereket, imádkozzanak érte, hogy a végsőkig állhatatos
maradjon. Azután elimádkozta a Te Deumot és a zsoltárt: ,,Te benned
bízom, Uram...'' Megbocsátott </span></b> </span></span></span><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hóhérjának,</span></b></span></span></span><span><span><span> </span></span></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span><span><span>és fejé</span></span></span></b></span><span><span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>t </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tőkére </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hajtotta</span></b>.</span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Testét
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy napig ott hagyták heverni, aztán valami gödörbe vetették. Fejét
póznára tűzve a londoni hídra állították, és ott hagyták tizennégy
napig. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Azt mondják, olyan volt, mintha élne: orcái enyhén pirosak
voltak, és arcvonásain a mélységes béke kifejezése ült. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Két hét után
</span>nagy barátja, Morus Tamás feje</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">került a helyére.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1935-ben avatta szentté XI. Pius pápa.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Rotterdami Erasmus mondta róla: ,,Nincs nála bölcsebb emberünk és szentebb püspökünk.''</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Fisher
János négykötetes munkát írt </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Luther</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen. Amikor azonban valaki
gratulált neki ehhez, azt válaszolta:<span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)"> ,,Talán jobb lett volna, ha
helyette inkább imádkozom.''</span></span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span>Hogy
Fisher püspök az általános vallási fanatizmus korában mennyire
világosan ítélt, mennyire jól látta és néven nevezte a katolikus
Egyházban fennálló visszaéléseket is, mutatja egy idézet Luther-
könyvéből: ,,Szeretném, ha a római pápák megreformálnák püspökeik
erkölcseit, amennyiben a nagyravágyást, mohóságot és fényűző életet
száműznék belőlük. Ez az egyetlen eszköz azoknak elhallgattatására, akik
a pápát gyalázkodásokkal halmozzák el. Ha ezt halogatja, hamarosan
Isten büntető ítéletétől kell tartanunk.''</span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2">..... <br></font></p><p style="text-align:justify"><b style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><span><span><span><i>Istenünk,
te a vértanúk halálában mutattad meg Egyházadnak a hit legszebb
példáját. Fisher Szent János és Morus Szent Tamás közbenjárására add,
hogy hitünket ne csak szóval valljuk, hanem életünkkel is tanúsítsuk. A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.</i></span></span></span></font></b></p></div><p><b style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"> </font></b><a href="https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/morus-szent-tamas-es-fisher-szent-janos" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/morus-szent-tamas-es-fisher-szent-janos</a></p>
<br></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer noreferrer noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
</blockquote></div>