<div dir="ltr">Kedves Rita! <div>Az akadémikusokat élethosszig, magas fizetéssel választják meg, azaz egy megválasztott akadémikusnak élete végéig semmit sem kell tennie, hogy jól megfizessék. Ez nem túl jó rendszer. Sok akadémikus ráadásul az összeköttetéseinek köszönheti az akadémikusságát. Nem arról van tehát szó, hogy (leginkább a reáltudományokhoz sorolható) akadémukusokat tennék felelőssé a versenyképesség állítólagos romlása miatt, hanem inkább arról, hogy talán nem eléggé járulnak hozzá a javulásához. Az összeszerelő üzemekre vonatkozó megjegyzés ma már nem feltétlenül aktuális. Eredetileg ezek a munkanélküliség felszámolásában játszottak szerepet. Képzetlen munkaerőt csak ilyen beruházásokkal lehetett lekötni. Ma már messze nem csak ilyenek létesülnek. Az akkumulátorgyáraknak is fontos funkcióik vannak. A kínai akkugyárakkal (nekik van pl. olcsó lítiumuk) sakkban lehet tartani a nyugati autógyárakat és fordítva  és így egyikük sem kerülhet monopolhelyzetbe. Az  akkugyárakat gazdasági húzóágazatnak képzelték el, ami felválthatja pl az építőipart. Az akadémia folyamatos támadása erős túlzás. Inkább kritikáról és a működési hatékonyságot növelő reformok kikényszerítéséről van szó. Azok az akadémikusok, akik jól el vannak a jelenlegi semmittevéssel, persze hevesen tiltakoznak</div><div> minden változtatási terv ellen, sőt inkább politizálással, a kormány támadásával töltik az idejüket. Egyébként ők a kisebbség. A történet tehát nem fekete-fehér, hanem, mint általában szürke vagy éppen színes. Üdv: Baják László   </div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">csakany <<a href="mailto:csakany@cs.bme.hu">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2025. jún. 25., Sze, 1:27):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Mindenki!<br>
Már hosszabb ideje zajlanak a kormányzati támadások az Akadémia ellen <br>
(stílusosan a 200. évfordulóra időzítve). <br>
A cikkhez két megjegyzés: A magyar versenyképesség visszaeséséért az <br>
Akadémiát okolni elég érdekes. A kormánynak sokkal nagyobb ráhatása van <br>
erre, pl. a fejlesztési irányok kijelölésével (a "munkaalapú társadalom", <br>
az akkumulátorgyárak, összeszerelő üzemek telepítése nem a javulás <br>
irányába visz). Ha az akadémikusokra (pl. Bod Péter Ákos) hallgattak <br>
volna, nem itt tartanánk.<br>
Másrészt a felvetés, hogy "az új Akadémia-tagokat a jövőben az MTA közel <br>
18 ezres köztestületi tagsága válassza" megfontolandó, mint ahogy az is, <br>
hogy az iskolai osztályzatokat a diákok szavazzák meg maguknak. A többi, <br>
az Akadémiát gúzsba kötni szándékozó tervet inkább nem is minősíteném.<br>
<br>
Inkább felhívnám a figyelmet még egy cikkre, ill. az érintettek <br>
hozzászólásaira.<br>
Interjú Molnár Antallal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont <br>
Történettudományi Intézet igazgatójával, aki a Történettudományok Pápai <br>
Bizottságának is tagja, liberális elhajlással nehezen vádolható, új (a <br>
Vatikán hivatalos kiadójánál megjelent) könyve a csángők történatéről <br>
szól. Az interjú végén még ő is bírálja a HUN-REN átszervezését.<br>
<a href="https://www.valaszonline.hu/2025/06/19/molnar-antal-tortenesz-hun-ren-csangok-interju/" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.valaszonline.hu/2025/06/19/molnar-antal-tortenesz-hun-ren-csangok-interju/</a><br>
<br>
Az érintett vezetők és dolgozók pedig vérmérsékletüktől függően <br>
tiltakoznak:<br>
<a href="https://www.lendulet2019.info/tartalom/mta-%C3%A1talak%C3%ADt%C3%A1s-2019/nyilatkozatok" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.lendulet2019.info/tartalom/mta-%C3%A1talak%C3%ADt%C3%A1s-2019/nyilatkozatok</a><br>
(az első link az aktuális)<br>
<a href="https://www.facebook.com/photo?fbid=1126805419496114&set=a.637181435125184&locale=hu_HU" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.facebook.com/photo?fbid=1126805419496114&set=a.637181435125184&locale=hu_HU</a><br>
Sziasztok         Rita<br>
<br>
<br>
On Mon, 23 Jun 2025, KEA wrote:<br>
<br>
> Vitairat az MTA tagjainak teljesítményéről és a magyar versenyképesség <br>
> összefüggéseiről<br>
><br>
> Index, 2025.06.23. -- Lentner Csaba<br>
> <a href="https://index.hu/velemeny/2025/06/23/vitairat-az-mta-tagjainak-teljesitmenyerol-es-a-magyar-versenykepesseg-osszefuggeseirol/" rel="noreferrer" target="_blank">https://index.hu/velemeny/2025/06/23/vitairat-az-mta-tagjainak-teljesitmenyerol-es-a-magyar-versenykepesseg-osszefuggeseirol/</a><br>
><br>
><br>
> Az írás célja, hogy megvizsgáljam a Magyar Tudományos Akadémia jogász és <br>
> közgazdász akadémikusainak nemzetközi mérőszámokkal mért tudományos <br>
> teljesítményét, vagyis a tudásuk versenyképességét. A megválaszolandó <br>
> kérdés, hogy szakterületi akadémikusaink képesek-e hozzájárulni a magyar <br>
> nemzetgazdaság versenyképességének javításához, ezen keresztül a <br>
> makrogazdasági és a vállalati hatékonyság fejlesztéséhez.<br>
><br>
> Kiindulási pont, hogy a nemzetgazdaságok fejlődésének alapja a saját <br>
> versenyképességük javítása, amelyet nemzetközi térben mérünk, miáltal a <br>
> termékek-szolgáltatások, a munkaerő, a tőke és a pénz szabad áramlása is <br>
> nemzetközi térben zajlik. Így a tudásipar teljesítményei is csak <br>
> nemzetközi térben értelmezhetők.<br>
> Versenyképes gazdaság – versenyképes tudomány nélkül?<br>
><br>
> Adódik, hogy azok a nemzetgazdaságok, amelyek a termelési és <br>
> szolgáltatási szektorukat jól meg tudják szervezni, hatékonyan <br>
> termelnek, versenyképesek lesznek, jobb, magasabb használati értékű <br>
> javakat tudnak előállítani, mögöttük fejlett tudásipar áll. A <br>
> mindennapok szintjén a versenyképesség a vállalatokba szervezett <br>
> munkavállalók képességein, képzettségükön, motivációs rendszerükön és <br>
> mindezeket koordináló állami jogi szabályozáson, a vállalatirányítás jó <br>
> módszerein, az állami fiskális-monetáris irányítás hatékonyságán múlik. <br>
> Technokrata szemléletben közelítve a termelésnek, szolgáltatóiparnak <br>
> vannak fizikai, kémiai biológiai, matematikai, mezőgazdasági alapjai. <br>
> Ezek az élő- és élettelen tudomány kategóriái, vagyis a <br>
> műszaki-technológiai, reáltudományi, egészségügyi-orvostudományi <br>
> területek. És vannak a társadalom- és bölcsészettudományok.<br>
><br>
> A magyar akadémiai rendszerben a 11 akadémiai osztályt alkotó <br>
> tudományterületből a Gazdasági és Jogtudományok Osztálya (IX. osztály), <br>
> a Nyelv- és irodalomtudományok (I. o.), illetve a <br>
> Történettudományi-filozófiai osztály (II. o.) a relevánsak. <br>
> Vizsgálatomban ezek a szakterületek kerülnek górcső alá, különösen a <br>
> gazdasági-jogtudományi terület, amely mégiscsak az ország, a vállalatok <br>
> irányítási, menedzselési alapjainak tudományos, kutatási, egyetemi <br>
> oktatási hátterét adja. Vajon a gazdasági és jogi tudományos osztály <br>
> akadémikusai által keletkező tudásvolumen és minőség képes-e a magyar <br>
> gazdaságra pozitív felhúzó hatást gyakorolni?<br>
> A magyar nemzetgazdaság versenyképességéről<br>
><br>
> A magyar nemzetgazdaság 2010-ben vásárlóerő-paritáson számolva (PPP) az <br>
> Európai Unió 1 főre jutó átlagos GDP-jének a 66 százalékát érte el. <br>
> Erről a szintről indultunk. 2023-ban 76,1 százalékra emelkedett a <br>
> teljesítmény, vagyis 10,1 százalékkal nőtt. Ám az EU legjobb mutatókkal <br>
> rendelkező 5 országában az uniós átlaghoz mérten 130,9 százalékról 142,7 <br>
> százalékra, vagyis 11,8 százalékkal emelkedett az egy főre jutó GDP. Az <br>
> EU leggyengébb 5 országában pedig 54,6 százalékról 70,1 százalékra nőtt, <br>
> vagyis 15,5 százalékos a fajlagos teljesítményemelkedés a közel másfél <br>
> évtizedes időszakban. Adódik, hogy a legjobbak tovább növelték az <br>
> előnyüket, a leggyengébbek pedig lassan beérnek bennünket.<br>
><br>
> Az IMD svájci székhelyű nemzetközi versenyképességet mérő intézet már a <br>
> 2020-as évek elején figyelmeztető adatot közölt Magyarországról.<br>
><br>
> 2022–2023 között a magyar versenyképesség 7 hellyel romlott, míg a <br>
> hasonló karakterű Lengyelországé 7 hellyel javult. Mi a 46. helyre <br>
> estünk vissza, míg a lengyelek a 43. helyre jöttek fel.<br>
><br>
> Az IMD hosszabb távú intervallumra vonatkozó adatai még <br>
> kedvezőtlenebbek. De csak számunkra. A vizsgált 69 ország közül 2021-ben <br>
> még a 42. helyen álltunk az átfogó értékelésben, de 2025-re már <br>
> visszaestünk a 48. helyre. Miközben Csehország általános átfogó <br>
> értékelése a 34. helyről a 25. helyre a felemelkedést, a versenyképesség <br>
> javulását mutatja.<br>
><br>
> A magyar részletekben elmélyülve:<br>
><br>
> gazdasági fajlagos teljesítményekben a 8. helyről a 41. helyre zuhantunk.<br>
><br>
> A kormányzati hatékonyság megítélésében a 40. helyről a 46. helyre. A <br>
> magyar vállalatok hatékonysági megítélésében az 56. helyről a 61. <br>
> helyre. Ezen részterületekből adódik, hogy 6 hellyel romlott az <br>
> általános magyar versenyképesség.<br>
><br>
> A cseh gazdaság innovatívabb, mint a magyar. Erősebb a gazdaságuk <br>
> tudományos-innovációs háttere. A belföldi hozzáadott érték aránya az <br>
> exportban Magyarországon míg csak 54,1 százalék, addig a cseheknél 62,3 <br>
> százalék. Értékesebb munkát tudnak végezni, több hazai hozzáadott <br>
> értéket tudnak beletenni a hasonló jellegű exportjukban, jobban <br>
> szervezettek, irányítottak a gazdasági folyamatok. A mérnökeik noha nem <br>
> jobbak, de a vállalatok mögött a tudásalapú gazdasági-vezetési tudomány <br>
> erősebben jelenik meg.<br>
><br>
> Az IMD nemzetközi versenyképesség-mérő intézet az adott országról <br>
> kiállított képet vizsgálja, adatalapon. Publikációkat, tudományos <br>
> elemzéseket, szakmai véleményeket szerez be és értékel. Tehát a <br>
> véleményalapú adatokból mér és állapít meg rangsorokat. Azokat az <br>
> információkat főképpen rendszerezi, értékeli, amelyeket az ország <br>
> tudósai nemzetközi folyóiratokban közzétesznek a kormányzati és a <br>
> vállalati hatékonyságról. Azt vizsgálja az IMD, hogy milyen a <br>
> kiszámíthatóság, a hatékonyság a közszférában, az állami beavatkozás és <br>
> a bürokrácia hogyan alakul, a kkv-szektor milyen formában fér hozzá az <br>
> állami támogatásokhoz, állami innovációs lehetőségekhez. A mesterséges <br>
> intelligencia fejlesztésére a kormányzat milyen forrásokat biztosít, <br>
> mekkora értékben.<br>
><br>
> A magyar kormány költségvetési törvényeit megvizsgálva és összevetve a <br>
> cseh költségvetési adatokkal, mondhatjuk, hogy a hazai kifejezetten <br>
> állami támogatás centrikus, mind a vállalkozások, mind a családok <br>
> szempontjából. A cseh nemzetgazdasági adatokból bővebb volumenű <br>
> támogatáspolitika nem olvasható ki. Képtelenség is lenne, ismerve a <br>
> magyar kormány bőkezű családtámogatási, gyermekre vonatkozó <br>
> adókedvezményi és vállalati támogatási rendszerét. A versenyképességet <br>
> mérő intézet nyilvános értékelései a nemzetközi hitelminősítők és a <br>
> befektetők döntéseinél is meghatározóak. Ha gyenge, romló egy országról <br>
> kialakított kép, úgy a befektetések nehezebben jönnek, több letelepedési <br>
> támogatást kérnek a kormánytól, az államkötvényeket drágábban, magasabb <br>
> kamaton jegyzik le, amely az adófizetőket terheli.<br>
> Hol a probléma?<br>
><br>
> Ha már ennyire bőkezű a magyar költségvetés támogatási rendszere, miért <br>
> ennyire gyenge a versenyképességünk? Ad 1) a tudásvolumen nemzetközi <br>
> szintű előállítása, és a vele történő gazdálkodás a magyar tudomány <br>
> fellegvárában vitatható színvonalú. Sőt, kifejezetten gyenge. És csak ez <br>
> a kevéssé színvonalas akadémiai teljesítmény-színvonal tud lecsorogni az <br>
> egyetemekre, a kiképzett szakembereken keresztül pedig a vállalatokhoz. <br>
> Ad 2) ráadásul, az akadémiai limitált képességek főleg a kormányzat <br>
> nemzetközi és belpolitikai térben való lejáratására fordítódnak.<br>
><br>
> A tudás fontosságát a hozzáadott érték termelésében meghatározónak <br>
> tartom. Ezért kiemelt jelentőségű, hogy egy adott ország tudományos <br>
> elitje versenyképes legyen.<br>
><br>
> A nemzetközi térben is mérhető tudományos kutatásokkal és azok minőségi <br>
> nemzetközi (D1, Q1–Q4) folyóiratokban való megjelentetésével komoly <br>
> problémák vannak Magyarországon.<br>
><br>
> A fejlődés dinamikája alacsony, mind a nemzetközi élmezőnyhöz, mind a <br>
> hasonló fejlettségű feltörekvő országokhoz, mind a szomszédos <br>
> országokéhoz képest. 20 év alatt a Magyarországról kikerülő kiemelkedő <br>
> nemzetközi színvonalú publikációk számát még a 2,5-szeres mértékre sem <br>
> sikerült feltornázni, noha ebben az MTA tagjainak, az elviekben <br>
> legmagasabb tudományos besorolással rendelkezőknek kellene az élen <br>
> járniuk. Miközben mi az akadémikusaink alacsony teljesítőképességét <br>
> szenvedjük, Kínában 1528 százalékra, Kolumbiában 1890 százalékra, <br>
> Iránban 3983 százalékra, Malajziában 2237 százalékra, Szaúd-Arábiában <br>
> 1896 százalékra emelték a minőségi közleményvolument, a növekményt és <br>
> értelemszerűen a mögöttük álló minőségi kutatásokat is. De még <br>
> Romániában is 554 százalékos a növekmény, Csehországban 419 százalékos, <br>
> Törökországban 722 százalékos. (Lásd részletesebben az 1. sz. táblázatban.)<br>
> Scimago rangsor időbeli változása 2000-2020<br>
> Fotó: Scimago<br>
><br>
> És akkor mélyedjünk el a részletekben! Vizsgáljuk meg a magyar tudomány <br>
> fellegvárának, a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusainak <br>
> teljesítményeit. Mit adnak ők hozzá a privilegizált, legmagasabban <br>
> pozicionált tudományos helyzetükből adódóan a magyar nemzetgazdaság <br>
> versenyképességéhez?<br>
><br>
> Nemzetközi tudománymetriai adatbázisokból megállapítható, hogy<br>
><br>
> az MTA teljes tagsága jelentősen gyengébb teljesítményű, mint egy <br>
> nemzetközi, hasonló státuszú és korintervallumú aktív kutatói állomány.<br>
><br>
> A nemzetközi átlag 39 százalékán állnak, vagyis az átlagszínvonal <br>
> egyharmadán. Tehát az átlagos színvonaltól is kétharmad választja el <br>
> őket. Hangsúlyozom, a tudományos deficitet nem a világ legjobbjaihoz <br>
> számoltam, hanem „csak” az átlaghoz.<br>
><br>
> A vizsgálat alá vont teljes akadémikusi kör 2020 és 2024 között, tehát <br>
> öt év alatt átlagosan 1 db saját cikket publikált, azaz olyat, amely <br>
> esetében az akadémikus a vezető szerző és legalább Q rangú lapban. Hát <br>
> ez katasztrofálisan kevés. De ha az akadémikusi kör összes közleményét <br>
> elemezzük, és a vezető szerzőségtől, illetve nemzetközi Q rangú lapokban <br>
> való megjelentetéstől eltekintünk, úgy<br>
><br>
> egy akadémikus évente mindössze 2,2 cikket jelentetett meg.<br>
><br>
> Ez a kevésbé szorgalmas huszonéves egyetemi tanársegédek szintje, a <br>
> PhD-tanulmányokat folytató hallgatók színvonala. A tanulmányaik <br>
> befejezéséhez azonban ez a 2,2 cikk korántsem elég, hogy PhD-doktorok <br>
> lehessenek, még nekik is többet kell teljesíteniük. A doktori <br>
> fokozatszerzési eljárásokban ugyanis az aktívan közreműködő, zsűriző <br>
> akadémikusok ennél többet várnak el tőlük. Mondhatni, többet követelnek <br>
> meg a PhD-hallgatóktól, mint saját maguktól. Ez így nincs rendjén, <br>
> mármint az akadémikusokkal.<br>
><br>
> Vizsgáljuk meg azokat az úgynevezett top 1 százalékos, nemzetközileg a <br>
> legmagasabban minősített szakfolyóiratokat, a bennük megjelent <br>
> közleményeket, amelyeket a világban a legtöbbet hivatkoznak, és <br>
> amelyekben a magyar akadémikusok vezető szerzők (lennének). A magyar <br>
> akadémikusok itt is igazán kirívóan gyenge teljesítményt produkálnak. A <br>
> számolás eredménye, hogy<br>
><br>
> egy magyar akadémikus 10 év alatt átlagosan 0,4 cikket ír. Tehát 25 év <br>
> alatt sikerülhet egy olyan igazán világszínvonalú publikáció, a mögötte <br>
> álló kutatási eredményt megjelenítve, amely már nemzetközi mércét <br>
> jelenthetne.<br>
><br>
> Tovább vizsgálva ugyanebben a 10 évben a tudományos osztályokba sorolt <br>
> akadémikusok teljesítményét, úgy egyre könnyedébben érthetjük meg, hogy <br>
> Magyarország gazdasági versenyképességének, előbbre jutásának mi is a fő <br>
> problémája. A közgazdászokból és jogászokból álló IX. osztály átlagos <br>
> teljesítménye csak 0,26 tanulmány, egy negyed cikk, vagyis nekik 40 év <br>
> kell ahhoz, hogy olyan cikket írjanak, amelyet a top 1 százalékban <br>
> (kiemelkedő folyóiratokban) idézzenek. Megjegyzem, a társadalomtudomány <br>
> másik meghatározó ága az irodalom- és nyelvtudományok, amely osztály <br>
> akadémikusai még ennél is kevesebbet, 0,11 kiemelkedő nemzetközi cikket <br>
> írnak 10 év alatt, vagyis 100 év alatt képesek egy világszínvonalú <br>
> tudományos közleményt megjelentetni. Eszerint 1925-óta magyar <br>
> irodalomtudósok nemzedékei várták volna a mostaniaktól, hogy legalább 1 <br>
> darab világszinten ismert cikkük legyen, ám ezt sem sikerült <br>
> teljesíteniük. De ne legyünk szigorúak, az angol gyepet is állítólag 400 <br>
> évig kellett locsolni, hogy a fogalommá vált igazi angol gyep legyen belőle.<br>
><br>
> Persze az irodalom és nyelvtudomány akadémikusain kívül vannak magyar <br>
> orvos, fizikus, matematikus és más élő és élettelen tudományhoz tartozó <br>
> MTA-tagok is, akik egy kicsit azért jobban teljesítenek, de hát az <br>
> összesített akadémiai átlag: 25 évet kell várni az MTA-tagság köréből, <br>
> hogy a világszintet közelítsék, legalább egy világszínvonalú cikket <br>
> írjanak.<br>
><br>
> A leírtakból következik, hogy<br>
><br>
> a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusai a nemzetközi teljesítmény-, <br>
> illetve tudásversenyben, tudományos életteljesítmény-produktumban és <br>
> minőségben jelentősen lemaradtak.<br>
><br>
> A hasonló tudományterületeken aktív azonos korú nemzetközi kutatók <br>
> átlagos teljesítményéhez viszonyítva a magyar akadémikusok 39 százalékon <br>
> állnak. Vagyis a magyar akadémia tagjai 61 százalékkal gyengébb <br>
> tudományos teljesítményűek, mint a világátlag. Hangsúlyozom, nem a <br>
> topnál gyengébbek 61 százalékkal, hanem az átlagnál. És mint tudjuk, a <br>
> versenyképes gazdaság, a versenyképes tudás nem a közepes fejlettséget, <br>
> átlagos teljesítményt jelenti. A nemzetközi Scopus és MTMT (Magyar <br>
> Tudományos Művek Tára) adatbázisok alapján elvégzett vizsgálatok az <br>
> egyes tudományterületi osztályokra nézve még borúsabb képet festenek. A <br>
> magyar jogász-közgazdász akadémikusi teljesítmény a világátlaghoz képest <br>
> 12,17 százalékon áll. Az irodalmároké hasonló még, de ők talán a GDP-t <br>
> annyira közvetlenül nem fejlesztenék, mint a gazdaság- és jogtudományok <br>
> marcona tudósai.<br>
><br>
> Ha a magyar akadémikusokat az átlagos százalékos output alapján <br>
> vizsgáljuk, és más hazai alacsonyabb fokozatú, de hasonló <br>
> tudományterületű és korú kutatókkal összevetjük, elmondhatjuk, hogy az <br>
> eredményeik alig jobbak az országos átlagnál, egy átlagos, hasonló korú <br>
> nem akadémikus magyar kutatóhoz képest. De emeljük ki, hogy az irodalom- <br>
> és nyelvtudományt művelő akadémikusok színvonalát, amely a szakterületen <br>
> dolgozó nem akadémikusok átlagát sem éri el, vagyis irodalom és <br>
> nyelvtudományokkal foglalkozó alacsonyabb tudományos besorolású nem <br>
> akadémikus kutatók szintje alatt állnak. Adódik a kérdés, akkor miért ők <br>
> az akadémikusok?<br>
><br>
> Változóak az egyes akadémiai szakterületi osztályok teljesítményei, <br>
> azokon belül vannak kimagasló, nemzetközi hírű kutatók is, de ezen <br>
> kevesek teljesítményeit bizony lehúzzák a gyengén vagy alig teljesítők. <br>
> Ám a jog, gazdaság, de az irodalom- és történelemtudományok területén is <br>
> a helyzet változásokért kiált.<br>
><br>
> A filozófia és történettudományok akadémikusai a világátlag 25,33 <br>
> százalékán állnak. Az átlagtól is 75 százalékkal lemaradva.<br>
> Kis magyar körkép – 2 esettanulmányon keresztül<br>
><br>
> Véletlenszerű mintavétellel két magyar akadémikusjelölt tudományos <br>
> publikációs teljesítményét vizsgáltam meg a IX. osztályból. Abból a <br>
> célból, hogy az ország nemzetközi versenyképességét, jó hírét, a kedvező <br>
> befektetői döntések előidézését mennyiben szolgálják. Vizsgáltam azt, <br>
> hogy kutatásaik mennyire tudományosak, világszínvonalúak. Tettem ezt <br>
> azért is, mert ugyan a IX. osztály akadémikusainak kétharmada nemzetközi <br>
> térben mérhető tudományos munkát nem folytat, és még az aktívabbak <br>
> teljesítményeit beleszámolva is gyengébbek 87,83 százalékkal a világ <br>
> átlagos szintjénél, de azt reméltem, hogy a jelöltek, az utánpótlás <br>
> talán aktívabb, eredményesebb.<br>
><br>
> Akadémikusjelölt 1. A korlátlan politikai hatalom (félre) használatával <br>
> foglalkozik, értsd a magyar gazdasági kormányzással összefüggésben, sőt <br>
> kifejezetten arra vonatkozóan. Még pontosabban a 2010 utáni gazdasági <br>
> irracionalitásokkal, gazdasági populizmussal, már ami a jelen <br>
> viszonyainkat illeti, őszerinte, az ő szemszögéből. Veretes gondolatai <br>
> köre a gulyáskommunizmusból a gulyáspopulizmusba való zuhanás. A <br>
> szocialista tervgazdaság és a polgári kormány gazdaságpolitikája közötti <br>
> párhuzamokat vázolja. Diktatúra mindkettő, a hatalommal való visszaélés. <br>
> Körülötte egy kutatói csoport formálódott, akik hasonló, az ország <br>
> megítélésére kedvezőnek nem mondható stílusban, sokszor a tudományos <br>
> terminológiát mellőző módon írnak. A mintaként kiválasztott jelölt ért <br>
> el eredményeket. Jó esélye van, hogy az MTA tagja legyen. Külföldön is <br>
> hivatkozták, olvasták már mintegy 200-an, így a magyar kormányt <br>
> populizmussal, korlátlan hatalomvággyal, helytelen gazdaságpolitikával <br>
> illető nézeteit a svájci IDM hitelminősítő is érdeklődve fogadhatta. A <br>
> HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban dolgozik, továbbá egy alapítványi <br>
> egyetemen főállásban, és egy állami egyetemen, ahol 2020-tól kiemelt <br>
> ösztöndíjú kutatóprofesszor. Volt, illetve van lehetősége, hogy a <br>
> közgazdász- és államtudományi hallgatók ezreit tanítva befolyásolja a <br>
> tanain, könyvein keresztül. A CEU-hoz több szálon kötődött. A független <br>
> módszerű és eredményt generáló kutatómunka joga megilleti az <br>
> akadémikusjelöltet, de hogy ez miért történik háromszoros állami <br>
> finanszírozásban, az adófizetők pénzéből? Logikus, elfogadható választ, <br>
> magyarázatot nem látok. Költségvetési forrásból miért támogatják <br>
> országimázs-romboló – egyébként rosszindulatot árasztó – tevékenységét? <br>
> Talán az esettanulmányban szereplő akadémikusjelölt felettesei, <br>
> kutatóintézet igazgatói erről bővebb felvilágosítást adhatnak, de <br>
> elgondolkodhatnának a saját felelősségükön is.<br>
><br>
> Akadémikusjelölt 2. Kutatási területe napjaink magyar valósága, amelyet <br>
> ő populizmussal és tekintélyelvű jelzőkkel illet. Írásai sok esetben, <br>
> még ha az MTA akadémikusok által legjobb hazai kategóriába gondolt <br>
> magyar nyelvű folyóiratokban jelennek is meg, inkább <br>
> tudománynépszerűsítőek. Ezer szállal kötődik a magyar kormány gazdaság- <br>
> és tudománypolitikáját belföldön és külföldön kritizáló liberális <br>
> értelmiségi körhöz. Sőt, maga is emblematikus alakja e csoportnak. <br>
> Ugyancsak a CEU-hoz kötődött. Tiltakozott a kutatási hálózat MTA alóli <br>
> kiszervezése miatt, Orbán Viktor miniszterelnököt elmarasztalók, az <br>
> akadémiai közgyűléstől távol tartók egyike. Akadémiai bizottsági elnök. <br>
> Fő harcosa az akkumulátorgyárak magyar gazdaságból való kiiktatásának. <br>
> Noha tudjuk, hogy ez egy kényszer, de az akkumulátorgyárak <br>
> Magyarországra hozása mégiscsak segít a foglalkoztatáson, ha alacsony <br>
> szinten is, de hozzáadott értéket termel, nemzetközi termelési láncba <br>
> kapcsol bennünket. Azzal a szemponttal pedig nem foglalkozik az <br>
> akadémikusjelölt, hogy miért nem igényesebb, magasabb hozzáadott értékű <br>
> külföldi működő tőke jön be az országba. Noha a választ tudhatná, <br>
> akadémikusjelölt 1-gyel egyetemben, miszerint mert a gazdasági <br>
> tudományos életet évtizedeken át liberális körével egyetemben nem <br>
> engedték a megfelelő irányba fejlődni, ezzel a vállalati-államháztartási <br>
> körbe, de főleg a családokhoz a korszellemhez nem illeszkedő nézetek, <br>
> módszerek lekerülését (átfolyását) évtizedek óta gátolják. Még a <br>
> villanyszerelők lapjában is megosztja gondolatait. Nemzetközi tudományos <br>
> elismertsége az MTMT adatbázis szerint ugyan már mérhető, de a külföldi <br>
> szakfolyóiratokban megjelent írásaira a hivatkozók kétharmada az <br>
> egyetemi szobatársaiból, liberális magyar eszmetársaiból kerül ki. Jó <br>
> esélye van – ha fennmaradnak ezek a torz akadémiai viszonyok –, hogy <br>
> akadémikus legyen.<br>
><br>
> Summázva e fejezetet,<br>
><br>
> a magyar gazdasági és társadalmi versenyképesség alakításával, <br>
> szervezésével, szabályozásával kapcsolatos Gazdaság- és Jogtudományok <br>
> Osztályának közössége, akadémikusai és a kontraszelektivitás által oda <br>
> előbb-utóbb bekerülők bizony nem szolgálják megfelelően Magyarország <br>
> előbbre jutását,<br>
><br>
> sőt kifejezetten ellene vannak. Nem igazodnak a magyar nemzetgazdaság <br>
> gyakorlatához, a gazdaságpolitikai váltáshoz. Hát ezért is kerülünk mi <br>
> egyre hátrább a nemzetközi versenyképességi rangsorokban. Ezért vannak <br>
> EU-s kötelezettségszegési eljárások, európai bírósági perek ellenünk. <br>
> Ezért van a magyar társadalom és vállalkozói kör meghatározó részében <br>
> ellenállás, ellenszenv a magyar kormány politikájával szemben.<br>
> Mi a megoldás?<br>
><br>
> A magyar tudományos élet kútfőjének, a magyar gazdaság és társadalom <br>
> legfőbb tudományos intézményében a Magyar Tudományos Akadémián az <br>
> elmaradt rendszerváltozást végre kell hajtani.<br>
><br>
> Az akadémikusi tagság megújítását illetően:<br>
><br>
>     Az MTA teljes tagságát tudományos teljesítmények szempontjából <br>
> felül kell vizsgálni. Azokat az akadémikusokat és MTA-doktorokat, akik a <br>
> megfelelő nemzetközi tudományos normákat nem érik el, akadémiai <br>
> tagságuktól meg kell fosztani, emeritus akadémikus cím használatát <br>
> lehetővé tenni számukra. Az akadémikusi teljesítmények felülvizsgálata <br>
> nemzetközi tudományos szakértők bevonásával történjen.<br>
>     A jelenlegi akadémikusok közül többen a kommunista rendszerhez <br>
> kötődtek. Esetükben a nemzetbiztonsági átvilágítást, a III/3-as, <br>
> III/2-es érintettséget meg kell vizsgálni.<br>
>     Az akadémikus tagság és bizottsági vezetők körében az ellenséges, <br>
> az ország politikai-alkotmányos rendjét megdönteni szándékozó nemzetközi <br>
> (NGO-) szervezetek és titkosszolgálatok befolyása erős, társadalmi <br>
> veszélyességük jelentős. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a kapcsolati <br>
> háló felderítésére, mélységének megállapítására haladéktalanul fel kell <br>
> jogosítani.<br>
>     Az akadémikusságra, MTA-doktorságra, bizottsági tisztségekre <br>
> méltatlanok tiszteletdíj-folyósítását le kell állítani, az MTA központi <br>
> költségvetési finanszírozását felül kell vizsgálni.<br>
>     Széchenyi István szellemiségét megőrizve a Magyar Tudományos <br>
> Akadémiát valóban a magyar érdekek szolgálatába kell állítani. <br>
> Megújulásával szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. <br>
> Célja legyen, hogy hozzájáruljon az ország gazdaságának, társadalmának <br>
> fejlődéséhez, a családok életfeltételeinek javításához, a tudásának és a <br>
> képességeinek fejlesztéséhez. Az akadémiai és a tudományos élet <br>
> kapcsolatára, a jogok és kötelezettségek meghatározására kétharmados <br>
> törvényt kell alkotni. Az Alaptörvényben meg kell határozni a tudós <br>
> testületek (MTA, MAB, HUN-REN, egyetemek) feladatait, működésük kereteit.<br>
>     Az Akadémia új szervezeti vezetőit, az új Akadémia-tagokat a <br>
> jövőben az MTA közel 18 ezres köztestületi tagsága válassza, nem pedig <br>
> másfél-két tucat alacsony teljesítményű, azonos politikai nézeteket <br>
> valló („összeszokott”) szakosztályközösség, illetve a 11 osztály 365 <br>
> akadémikusa. A mintegy 18 ezres köztestületi tagság a magyar tudomány <br>
> derékhada, akiket az akadémiai döntéshozatalba be kell vonni.<br>
>     A politikai megnyilvánulásoktól távol kell tartani az MTA tagjait, <br>
> bizottsági tisztségviselőit. Erre törvény kötelezze őket. Működésüket a <br>
> tudományos tevékenység kizárólagos végzésére koncentrálják.<br>
><br>
> Az MTA és a magyar tudományos élet megújítása érdekében:<br>
><br>
>     Az Akadémia maradjon meg a magyar tudomány fellegvára, de jogait a <br>
> teljes köztestületi tagsága által gyakorolja.<br>
>     A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba került kutatóintézetek nem <br>
> kerülhetnek vissza a Magyar Tudományos Akadémiához, az akadémiai <br>
> osztályok irányítása alá. Számolni kell a reformok végrehajtásának <br>
> időigényességével, látni kell azt, hogy a HUN-REN kutatóintézeteiben <br>
> máig erős MTA-befolyás érvényesül. A feudális jellegű hűbéri láncok máig <br>
> meghatározóak. A még „falakon belül lévő” akadémikusok teljesítményei <br>
> általában alacsonyak, így maguk közé csak jellemzően olyanokat fogadnak <br>
> be, akiknek eleve alacsony a teljesítményük, másrészt a <br>
> tudománypolitikai-ideológiai nézeteikhez közel állókat. Így a viszonylag <br>
> alacsony teljesítményű feltörekvő nemzedék jobb eséllyel pályázhat a <br>
> bekerülésre, mint a magasabb teljesítményűek, mint az esetleg más <br>
> szakterületi tudományos nézeteket vallók. Ebből adódóan a gyenge <br>
> akadémikusi teljesítmény újratermelődését meg kell akadályozni.<br>
>     A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban, illetve más kutatói <br>
> szervezeti entitások esetében következetes követelménymutatókat kell <br>
> felépíteni. Az állam kizárólag kutatási közszolgáltatási szerződések <br>
> keretében, pályázati alapon folyósítson a kutatási tevékenység <br>
> ellátásához szükséges forrást. A teljesítményalapú bérezés váltsa fel az <br>
> eddig normatív, havi – sokszor teljesítmény nélküli – kutatói <br>
> bérkifizetési gyakorlatot. A kutatási közszolgáltatási szerződések az <br>
> állam részéről fogalmazzák meg az elvárt tartalmú, minőségű és indokolt <br>
> kutatások körét, finanszírozási módját. A kutatások a magyar társadalom <br>
> érdekeit szolgálják, társadalmát, gazdaságát építsék.<br>
>     Az élő- és élettelen tudományok kutatóintézeteihez mérten is <br>
> kirívóan alacsony teljesítményű irodalom- és nyelvtudományok, történelem <br>
> és filozófia, legfőképpen a gazdasági és jogász kutatóintézeteket <br>
> felsőoktatási intézethez kell telepíteni, a HUN-REN szervezeti köréből <br>
> kiemelni. Egyetemi költségvetésen belüli kezelésükre belső szabályokat <br>
> alkotni, finanszírozásukat teljesítmény alapokra, közszolgáltatási <br>
> szerződésekre alapozni. Kutatási tevékenységük színvonala miáltal a <br>
> világléptékben nem érvényesült, az egyetemi tudományos életet még <br>
> szolgálhatják.<br>
>     A fenti, társadalom- és bölcsészettudományi kutatóintézetek <br>
> semmilyen módon nem kerülhetnek vissza az MTA jogi-gazdasági, <br>
> történettudományi-filozófiai és irodalomtudományi osztályainak, <br>
> bizottságainak felügyelete alá. Az MTA vezetésének erre irányuló kérését <br>
> el kell utasítani. Az akadémiai osztályok akadémikusainak <br>
> teljesítményszínvonala, tudománypolitikai gyakorlata negatív hatásokat <br>
> gyakorolna a kutatóintézetek munkájára.<br>
>     A Magyar Tudományos Akadémia gazdálkodásának ellenőrzésére az <br>
> Állami Számvevőszéket haladéktalanul fel kell kérni. Az Akadémia 150 <br>
> főre felduzzasztott központi adminisztrációs létszámát a feladatok <br>
> szintjéhez kell csökkenteni. Az akadémikusok és családtagjaik <br>
> üdültetését, jóléti juttatásaik, teljesítmény nélküli apanázsaik körét <br>
> újra kell szabályozni. A jövőre tervezett akadémiai beruházásokat csak a <br>
> tényleges indokoltság alapján lehet engedélyezni, illetve az állami <br>
> pénzt lefolyósítani.<br>
>     A magyar tudományos élet új bástyájává kell emelni a Magyar <br>
> Akkreditáció Bizottságot. A tudományos teljesítmények mérésében és <br>
> megítélésében az egyetemi tanárok kinevezésében az MTA-befolyást teljes <br>
> mértékben fel kell számolni. A professzorok kinevezése előtt vizsgált <br>
> publikációs teljesítmények mérésénél az MTA által kiadott tudományos <br>
> folyóiratlistákat figyelmen kívül kell hagyni. A MAB alkosson új, igazán <br>
> tudományos folyóiratlistát, és az eljárásaiban az egyetemi tanári, <br>
> egyetemi, kari, doktori iskolai akkreditációk során ezeket alkalmazza. A <br>
> megtépázott akadémikusi tisztség és MTA-doktori cím nem jelenthet előnyt <br>
> a felsőoktatási intézmények oktatói karának teljesítményértékelésében.<br>
>     Az egyetemek tudományos erőforrás központ jellegét indokolt tovább <br>
> erősíteni. Az MTA jelenlegi tagjainak befolyását az egyetemi doktori <br>
> képzésekben fokozatosan fel kell számolni. A MAB által megítélt <br>
> professzori címek, majd a későbbiekben létrehozandó professzori <br>
> kategóriák – a francia minta alapján – legyenek a magyar tudományos élet <br>
> fokozatai. A MAB ennek bevezetésére dolgozzon ki feltételrendszert.<br>
><br>
> A szerző közgazdászprofesszor.<br>
><br>
> A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének <br>
> álláspontját.<br>
> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>