<div dir="ltr">
<div style="text-align:center"><table cellpadding="0" style="text-align:left;margin-left:auto;margin-right:auto"><tbody><tr><td colspan="3"><table cellpadding="0"><tbody><tr><td><div id="m_4154188990141545544m_-9100421998690202222m_2903822363712409706m_5134399589863649541gmail-:1ub" aria-haspopup="true" role="button" aria-label="Show details" style="text-align:left"><b><font size="6"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">SZÍNEZÉS HELYESBÍTÉSSEL</span></font></b></div><div aria-haspopup="true" role="button" aria-label="Show details"><b><font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><br></span></font></b></div><div aria-haspopup="true" role="button" aria-label="Show details"><b><font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">MORUS SZENT TAMÁS ,  <span><span>vértanú</span></span></span></font></b> </div></td></tr></tbody></table></td></tr></tbody></table></div><div><div id="m_4154188990141545544m_-9100421998690202222m_2903822363712409706m_5134399589863649541gmail-:1td"><div id="m_4154188990141545544m_-9100421998690202222m_2903822363712409706m_5134399589863649541gmail-:2cv"><div dir="ltr">
<p style="text-align:center"><b style="background-color:rgb(217,234,211)"><span><span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">született</span>: London, Anglia, 1478. február 7.,  </span></span></span></b><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span><span><span>elhunyt: <span style="background-color:rgb(217,234,211)">London</span>, 1535. július 6.</span></span></span></b></p>
<p style="text-align:center"> </p>
<p><img src="cid:ii_lj65metp0" alt="image.png" width="212" height="273" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></p></div></div></div></div><p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Apja,
 aki Londonban volt bíró, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">igen korán kezdte taníttatni</span>. 1491-ben apród 
az egyik érsek udvarában, majd az oxfordi egyetemen tanult. Apja két év 
múlva visszahívta Londonba, ahol befejezte tanulmányait. Megtanult 
görögül és latinul</span></b>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megismerte az egyházatyákat és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a humanista 
reformtörekvéseket. </span>Szoros barátság fűzte Rotterdami </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a href="http://lexikon.katolikus.hu/E/Erasmus.html" target="_blank"><span>Erasmus</span></a></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hoz</b></span>.
 <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1501-től ügyvéd, 1504-ben politikai pályára lépett, tagja lett a 
parlamentnek. Angol és latin költeményeket írt, számos dala népdallá 
lett</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">előadásokat tartott Szent Ágoston Civitas Dei című művéről. 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Sikerei </span>ellenére a karthauzi szerzetességet és a papságot is 
fontolgatta, de mivel <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem érzett</span> egyértelmű hivatást, 1505-ban 
megházasodott. Jane Colttal kötött boldog, de rövid házasságából 
(felesége <span style="background-color:rgb(217,234,211)">1511-ben meghalt</span>) három lány és egy fiú született. Vallásosan 
nevelte őket, valamennyiüket taníttatta, otthonukban <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">jelentős 
személyiségei</span></span>, Rotterdami Erasmus, a festő Hans Holbein, Fisher Szent 
János rochesteri püspök is megfordultak. 1511-ben újra megházasodott. 
Egyre több <span style="background-color:rgb(217,234,211)">fontos jogászi, poliltikai és diplomáciai megbízatást kapott,
 egy franciaországi diplomáciai küldetése </span>döntően hozzájárult <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a cambriai
 </span>béke létrejöttéhez, mely véget vetett </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">I. Ferenc francia király és V. 
Károly császár</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">viszálykodásának</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">VIII. Henrik angol király aki 1522-ben 
beleszeretett Boleyn Anna udvarhölgybe,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1529-ben kinevezte 
kancellárjává</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">azzal a titkos szándékkal, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">diplomáciai 
tapasztalatával </span>segítse <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Aragóniai Katalinnal fennálló házassága </span>
érvénytelenítését. A király 1531-ben <span style="background-color:rgb(246,178,107)">az „angol egyház oltalmazójának és 
fejének</span>” ismertette el magát a papsággal, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">de még megengedve </span>a 
kiegészítést: „amennyire Krisztus törvénye megengedi</span>”.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Morus Tamás</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az 
egyre tarthatatlanabb helyzet miatt</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1532. május 16-án lemondott </span></b>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">kancellári hivataláról, s <span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszavonulva csak </span>irodalmi munkáinak élt. 
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Novemberben meghívták Boleyn Anna koronázására</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de nem ment el, amivel </span></b>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">végleg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magára </span>vonta a király haragját</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Miután VII. Kelemen pápa 
érvénytelennek nyilvánította </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Henrik második házasságát</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> és kiközösítette 
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">őt, a király 1534-ben a parlamenttel <span style="background-color:rgb(246,178,107)">az anglikán egyház </span>fejévé 
nyilváníttatta magát (</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><a href="http://lexikon.katolikus.hu/S/szuprem%C3%A1cia.html" target="_blank"><span>s</span><span>zupremácia</span></a></b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>),
 amire alattvalóinak esküt kellett tenniük</b></span>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Morus </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ennek letételét</span></b> 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megtagadta,</b> <b>mire <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bezárták <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a londoni Towerba</span>.</span> A fogságban Margit 
leányának írt levelei legfontosabb lelki írásai közé tartoznak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Amikor</span> 
Fisher János bíboros<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> lefejezése után kilenc nappal, 1535. július 1-én 
bíróság elé állították</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span> <b>nyíltan kimondta, hogy</b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">világi uralkodó</span></b> <b>nem 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">igényelhet </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">magának</span> vallási jogokat, ezért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">július 6-án  kivégezték</span>. 
1886-ban boldoggá, halálának 400. évfordulóján, 1935-ben szentté 
avatták.</b></span></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:center"><font style="background-color:rgb(255,242,204)" size="4"> </font><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span><span><b><font size="4">FISHER SZENT JÁNOS</font>   </b></span></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span><span><b>püspök, vértanú</b></span></span></span> </p>
<p style="text-align:center"><b style="background-color:rgb(217,234,211)"><span><span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">született</span>: Beverly, Yorkshire, 1479 körül, </span></span></span></b><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span><span><span>elhunyt: <span style="background-color:rgb(217,234,211)">London</span>, 1535. június 22.</span></span></span></b></p>
<p style="text-align:center"></p>
<p><img src="cid:ii_lj65mf431" alt="image.png" width="217" height="270" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></p><div>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Tizennégy
 éves volt, amikor Cambridge-be került</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ahol előbb <span style="background-color:rgb(217,234,211)">bakkalaureátust</span>, majd
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> doktori fokozatot </span>szerzett teológiából. Huszonöt éves korában pappá 
szentelték. Nemcsak lelkipásztor volt, hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> tudós és humanista. 
Hamarosan protektorrá, később az egyetem kancellárjává nevezték ki. </span>
Amikor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a király édesanyja</span> őt választotta gyóntatójává, és minden <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ügyben 
</span>tanácsát kérte, rávette, hogy alapítson két teológiai tanszéket, egyet 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Cambridge-ben,</span> egyet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Oxfordban.1504-ben,</span> harmincöt évesen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Rochester </span>
püspökévé nevezték ki, ahol továbbra is igénytelenül és szerényen élt, 
járta a betegeket és a szegényeket, gyakran személyesen adta fel a 
betegek szentségeit. Órákon át tartózkodott </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">olyan nyomortanyákon, ahol 
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">szolgája <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sem tudott </span>megmaradni. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Személyes szokásai szigorúak voltak, 
mint egy szerzeteséi, így például naponta csak négy órát aludt. Egyetlen
 szenvedélye volt: a könyvek. Azzal a szándékkal, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">könyvtárát </span>egykor
 majd<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a cambridge-i egyetem</span> örökli, olyan <span style="background-color:rgb(217,234,211)">gyűjteményt </span>hozott össze, 
amely hamarosan <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Európa </span>legkiválóbb <span style="background-color:rgb(217,234,211)">állományai </span>közé tartozott.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Püspök
 korában is megtartotta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a cambridge-i egyetem vezetését</span>, ahol <span style="background-color:rgb(217,234,211)">görög és 
héber tanszéket </span>alapított, ő maga<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> negyvennyolc éves korában </span>még 
elkezdett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">görögül</span>, majd <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ötvenegy évesen</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">héberül </span>tanulni. Rotterdami 
Erazmust meghívta professzornak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Cambridge</span>-be.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az 
általános fanatizmus korában</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">János püspök mindig megőrizte józanságát. 
Írt egy négykötetes könyvet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Luther </span>ellen, de nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hunyt szemet <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Egyház 
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">körein </span>belül uralkodó visszaélések fölött <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sem</span>. Amikor VIII. Henrik 
király 1522-ben beleszeretett Boleyn Anna udvarhölgybe, és minden 
eszközt fölhasznált, hogy</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">spanyol </span>Aragóniai Katalinnal fönnálló 
házasságát </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fölbontassa, <span style="background-color:rgb(246,178,107)">azt gondolta</span>, <span style="background-color:rgb(246,178,107)">hogy támaszt talál</span> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">rochester</span>i 
püspök</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ben, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">aki</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">i<span style="background-color:rgb(217,234,211)">ránt <span style="background-color:rgb(249,203,156)">többször kimutatta jóindulatát</span>.</span></span></b> A<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mikor pápai 
legátus érkezett</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Londonba,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy kivizsgálja</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a felbontandó házasság 
ügyét, egy ideig úgy látszott, sikerül a király terve, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de János 
kijelentette, hogy egy házasságot ,,sem isteni, sem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">emberi hatalom </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem 
</span>bonthat föl</span>; ennek a meggyőződésének hangsúlyozására kész saját életét 
is föláldozni''</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ekkor </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">valóságos hajtóvadászat kezdődött ellene, kétszer
 bebörtönözték, egyszer meg akarták mérgezni, egy másik alkalommal 
puskagolyó csapódott be <span style="background-color:rgb(217,234,211)">könyvtárának </span>ablakán. De mindezeknél 
fájdalmasabban érintette<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">püspöktársai</span>nak<span style="background-color:rgb(246,178,107)"> tanácsa,</span> akik kompromisszumot 
terjesztettek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">eléje</span>. ,,<span style="background-color:rgb(255,242,204)">A várat </span>azok árulják el, akiknek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">védeniök</span></b> 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">kell</span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ene'</span></b>' - <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">jegyezte meg keserűe</span></b>n.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Végül VIII. Henrik esküt követelt 
alattvalóitól, amely a Boleyn Annával kötött házasságát érvényesnek 
ismerte el, és a királyra <span style="background-color:rgb(246,178,107)">ruházta a legfőbb egyházi hatalmat</span>. Ekkor 
végképp eldőlt </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">János püspök </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sorsa</span>, börtönbe vetették, és ott tíz hónapon
 át senyvedett</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A pápa eközben kinevezte bíborossá.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Henrik király 
dühöngött: ,,Csak küldjön <span style="background-color:rgb(255,242,204)">neki bíbor sapkát a pápa</span> - kiabálta -, majd 
gondoskodom róla, hogy ne legyen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">feje, amelyre f</span>öltehesse!''</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1535.
 június 22-én hajnali öt órakor fölébresztették <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Fisher bíborost</span>. ,<span style="background-color:rgb(217,234,211)">,Ma 
délelőtt ki fogják végezni'' -</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mondták </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">neki, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mire </span>ő ezt mondta: <span style="color:rgb(0,0,255);background-color:rgb(255,255,255)">,,De még
 túlságosan korán van, hagyjon még, kérem, egy kicsit aludni.'' </span>Aztán 
még két órán át oly mélyen aludt, mint egy gyermek.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A 
hosszú raboskodás annyira elgyengítette </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az idős férfit,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy székben 
kellett a vesztőhelyre vinni.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">De</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amikor a vérpadon állt, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hangja erősen 
zengett. Kijelentette, hogy a szent, katolikus Egyházért hal meg, és 
kérte <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az embereket</span>, imádkozzanak érte, hogy a végsőkig állhatatos 
maradjon. Azután elimádkozta a Te Deumot és a zsoltárt: ,,Te benned 
bízom, Uram...'' Megbocsátott </span></b> </span></span></span><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hóhérjának,</span></b></span></span></span><span><span><span> </span></span></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span><span><span>és fejé</span></span></span></b></span><span><span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>t </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tőkére </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hajtotta</span></b>.</span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Testét
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy napig ott hagyták heverni, aztán valami gödörbe vetették. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Fejét 
</span>póznára tűzve <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a londoni híd</span>ra állították, és ott hagyták tizennégy 
napig. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Azt mondják, olyan volt, mintha élne: orcái enyhén pirosak 
voltak, és arcvonásain a mélységes béke kifejezése ült. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Két hét után 
</span>nagy barátja, Morus Tamás feje</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">került a helyére.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1935-ben avatta szentté XI. Pius pápa.</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Rotterdami Erasmus mondta róla: ,,Nincs nála bölcsebb emberünk és szentebb püspökünk.''</span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Fisher
 János négykötetes munkát írt </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Luther</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen. Amikor azonban valaki 
gratulált neki ehhez, azt válaszolta:<span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,255)"> ,,Talán jobb lett volna, ha 
helyette inkább imádkozom.''</span></span></b></span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2"><span><span><span>Hogy
 Fisher püspök az általános vallási fanatizmus korában mennyire 
világosan ítélt, mennyire jól látta és néven nevezte a katolikus 
Egyházban fennálló visszaéléseket is, mutatja egy idézet Luther- 
könyvéből: ,,Szeretném, ha a római pápák megreformálnák püspökeik 
erkölcseit, amennyiben a nagyravágyást, mohóságot és fényűző életet 
száműznék belőlük. Ez az egyetlen eszköz azoknak elhallgattatására, akik
 a pápát gyalázkodásokkal halmozzák el. Ha ezt halogatja, hamarosan 
Isten büntető ítéletétől kell tartanunk.''</span></span></span></font></p>
<p style="text-align:justify"><font size="2">..... <br></font></p><p style="text-align:justify"><b style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><span><span><span><i>Istenünk,
 te a vértanúk halálában mutattad meg Egyházadnak a hit legszebb 
példáját. Fisher Szent János és Morus Szent Tamás közbenjárására add, 
hogy hitünket ne csak szóval valljuk, hanem életünkkel is tanúsítsuk. A 
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a 
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.</i></span></span></span></font></b></p></div><p><b style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"> </font></b><a href="https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/morus-szent-tamas-es-fisher-szent-janos" target="_blank">https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/morus-szent-tamas-es-fisher-szent-janos</a></p>

<br></div>