<div dir="ltr">
<div><h1>Új geometriai testet találtak a BME kutatói </h1> <h2>A "Bille" forradalmasíthatja az űrkutatást</h2><div><a href="https://vasarnap.hu/2025/06/25/bille/">https://vasarnap.hu/2025/06/25/bille/</a></div></div><div><div><img width="451" height="272" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2025/06/dRjk9kpTURBXy9lZjRhMGYxMTNhODRhMDVjYzRmOTdjNTlmY2FmMDc2Ni5qcGeSlQMAzLrNF3DNDS-TBc0DMM0CZN4AAaEwBQ-780x470.webp" alt="" style="margin-right: 25px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></div></div> <div> <div><div><center></center></div></div> <h2><strong>Új
 geometriai testet találtak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi 
Egyetem (BME) kutatói, a világ első monostabil tetraédere a gyakorlatban
 többek között űrmissziók leszállógységeinek tervezésekor hozhat 
áttörést – közölte a BME az MTI-vel szerdán.</strong></h2> A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették <strong>az első olyan 4 lapú testet, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza</strong>
 – írták a közleményben, amely szerint a matematikai és mérnöki bravúr 
egy korszakos matematikus, John Horton Conway 1984-es sejtésének 
igazolása. <h3>A testnek a kutatók a Bille nevet adták</h3>  A feladaton <strong>Almádi
 Gergő építészmérnök hallgató és Domokos Gábor, a BME professzora, a 
Gömböc egyik felfedezője, a BME-HUN-REN Morfodinamika Kutatócsoport 
vezetője Conway tanítványával, Robert Dawsonnal, a halifaxi St. Mary’s 
Egyetem professzorával dolgozott együtt.</strong> Almádi Gergő június 24-én védte meg a témában írt diplomamunkáját a BME Építészmérnöki Karán.  A
 felfedezés jelentősége, hogy a most megalkotott eljárás és az azon 
alapuló módszerek segítségével nagyon sok térbeli formánál meg lehet 
akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel. Minél kevesebb
 lapú egy test, annál nehezebb olyan modellt építeni belőle, amely 
minden helyzetből ugyanarra a lapjára tér vissza. Az említett brit 
matematikuson kívül eddig nem sokan gondolták, hogy ez egy, a lehető 
legkevesebb, 4 lap által határolt testtel is lehetséges.   <blockquote> <strong> Az egyetlen ilyen a Bille, egy könnyű karboncső vázból és nagy sűrűségű wolfram-karbid magból épített precíziós szerkezet </strong> </blockquote> –
 magyarázták. „Ezen a területen ennél nincs nehezebb feladvány: ha ezt 
meg lehet csinálni, akkor az általunk kidolgozott elvek alapján 
bármilyen lapszámú poliéderből lehet hasonló tárgyat készíteni” – idézi a
 közelmény Domokos Gábort. <img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2025/06/IlCktkpTURBXy81OWRkMGMxNjgyMTMwNzRkMDk1N2ViZGQ5NzgzYTkzZC5qcGeRlQLNAugAwsM.jpeg" alt="" width="744" height="496" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></div>   Úgy fogalmazott, <strong>a Bille megalkotásával megnyílt egy új konstrukciós irány</strong>, a felfedezést pedig a mérnököknek kell továbbgondolni, hogy a módszer a gyakorlatban is hasznosíthatóvá váljon.  <blockquote> <strong>A
 Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így 
akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben” </strong> </blockquote> –
 mondott egy példát a BME professzora, utalva arra, hogy a Holdon 
jelenleg is van három használhatatlan, az oldalára dőlve fekvő eszköz.  Megjegyezte,
 míg egy matematikai bizonyításról kiderülhet, hogy valami nem stimmel 
vele, „erről nem fog, hiszen a modellje a valóságban is működik”.  <h6><strong>
 <font size="4">A mértani testről készült tanulmány a Quanta magazinban jelent meg 
június 25-én. A BME-en szerdán mutatták be a monostabil tetraédert. </font></strong></h6> <p><font size="4">  </font></p>

<br></div>