<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>A rubinmisés</b></font></div><div class="gmail-cim"><a href="https://gondola.hu/cikkek/155108-A_rubinmises.html">https://gondola.hu/cikkek/155108-A_rubinmises.html</a></div><div class="gmail-cim"><br></div>
<div class="gmail-alcim"></div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text">Világító torony, aki a börtönévek
és hosszú mellőzöttségek ellenére fel tudta emelni ezeknek a szegény
embereknek a tekintetét az égre, mint barokk katedrálisok égbe nyíló
mennyezetfreskói, hogy utat mutasson és jövőt hirdessen az itt élőknek
olyan időszakban is, amikor (...) az egyház és egyháziak csak megtűrtek
voltak hazánkban.</span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2025. június 12. 20:54
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email" title="E-mail"></a>
<a class="gmail-addthis_button_print" title="Nyomtat"></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter" title="Twitter"></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail" title="Gmail"></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
</a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share" title="Pinterest"></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace" title="MySpace"></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites" title="Kedvencek/Könyvjelzők"></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded" title="Még több..."></a>
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:67px;height:20px"></span></div>
<div class="gmail-clear"></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/156128.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" title="Fotó: mediaklikk" width="471" height="265" style="margin-right: 0px;"><div class="gmail-fotos">Fotó: mediaklikk</div></div>
<div class="gmail-linkekblokk"></div>
<p>
<em>Kuklay Antal - <a href="http://mediaklikk.hu">mediaklikk.hu</a></em></p>
<p>
A 93 esztendős Kuklay Antal Atya pappá szentelésének 70. évfordulóját
hálaadó és engesztelő szentmisével ünnepli 2025. június 14-én, 11 órakor
(szombaton) Mátramindszenten. A hajdani körömi plébános, egri kanonok,
Pilinszky-kutató, könyvtár és művészettörténész szakos végzettségű atya
l932. június l3-án született Csapon. Apja kántortanító volt. Elemi
iskoláit Csapon végezte. A gimnáziumot a sátoraljaújhelyi piaristáknál
kezdte. A Bodrog-parti iskolavárosban, a pataki Református Gimnáziumban
érettségizett. Teológiát l950 és l956 között Hejcén, Egerben és
Budapesten tanult.</p>
<p>
Mélységesen ismeri, meg- és átélte a missziós és a sors szabta,
kegyelem adta papi hivatás örömeit és szenvedésmisztériumát is.
Életútját sorstükörként mutatják a tények. Hatvanöt évvel ezelőtt
szentelték pappá. Teológiai doktorátusára készült, amikor 1956-ban
kitört a forradalom. November 2-án Marosfalvi László kispap az Állami
Egyházügyi Hivatal irattára ügyében felkereste az akkor már a fogságából
kiszabadult, a budai Várban tartózkodó Mindszenty bíborost. A Prímás
azonnal felvette a kapcsolatot Tildy Zoltánnal, aki Maléter Pál révén
megszervezte az irattár lefoglalásának katonai biztosítását. Mindszenty a
titkárát, az önként vállalkozó Turchányi Egont bízta meg az ÁEH
irattára megmentésének megszervezésével. Másnap, november 3-án, Németh
János, a Szent István-bazilika káplánja, két kispap, Vigh Szabolcs és
Marosfalvi László, valamint a már felszentelt papként Kuklay Antal az
ÁEH Pasaréti úti épületéhez ment, hogy segédkezzen az iratok
csomagolásában.</p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Két társával, Varjú Imrével és Marcheschi Károllyal állította össze a
„Kedves Barátom!” című körlevelet, amely tartalmazza Mindszenty november
3-i beszédét, XII. Piusz pápának a magyar forradalommal kapcsolatos
megnyilatkozásait is. Ez a iratot közel 150 példányban stencilgéppel
sokszorosították, majd kiküldték különböző plébániákra.</p>
<p>
XII. Piusz már 1956. június 29-én – III. Kallixtusz pápa imabullájának
500 éves évfordulóján –, kiadott egy pontosan időzített apostoli
levelet, melyben aggodalmát fejezte ki Kelet-Európa népeiért az ateista
befolyás erősödése miatt. Négy hónap múlva október 23-án forradalom tört
ki Magyarországon. Az 1956-os pápai enciklikának ugyanaz volt a célja,
mint amit ötszáz évvel azelőtt III. Kallixtusz Cum hiis superioribus
annis imabullájában kért. 1456-ban a napi háromszori harangozás
emlékeztette a keresztényeket az imádkozás megkezdésére. A csatát
megelőzően pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény
világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.</p>
<p>
A pápa az enciklikájában felidézte azokat a magyarországi emlékeit is,
melyeket az 1938-i, budapesti látogatása óta őrizett. (A 34.
Eucharisztikus világkongresszusra pápai legátusaként érkezett
Budapestre.) A pápai enciklika célja: érjen véget a vérrontás, mert a
megbomlott rend nem állítható vissza fegyverekkel. Imahadjáratot
indított a föld összes keresztényeinek, tanújelét adva a közös
szeretetnek: „Az annyi fájdalomból kínzott és annyi sebből vérző igen
kedves magyar nemzet” és a közép-európai népek jussanak el polgári és
vallásszabadságuk, közügyeik megoldására, megőrizve Isten és Krisztus
Király jogait.</p>
<p>
XII. Piusz pápa 1956. október 28-án adta ki a „Luctuosissimi eventus” -
A legtragikusabb események - kezdetű enciklikáját, melyet kiemelten
nekünk, magyaroknak címzett: „Azok az igen gyászos események, melyek
Kelet-Európa népeit sújtják, különösen pedig a számunkra oly kedves
Magyarországot, amely most egy borzalmas öldöklés vérében fekszik,
mélyen megrázzák atyai lelkünket. De nemcsak a mienket, hanem bizonyára
mindazokét, akik számára drága értéket jelentenek a civilizáció jogai,
az emberi méltóság és szabadság, amely kijár egyénnek és nemzetnek
egyaránt...” A pápa október 31-én Mindszenty bíboroshoz „Eodem paterno
animo” - Ugyanazzal az atyai lélekkel - táviratot küldött, november
1-jén a „Laetamur admodum” - Nagyon boldogok vagyunk - kezdetű, 5-én
pedig a „Datis nuperrime” - Nemrég adott - című, aggódva irányt mutató
további két enciklikát bocsátott ki.</p>
<p>
Október végétől november 7-ig a pesti kispapok segédkeztek az Pázmány
Tudományegyetem 1950-ben államosított, ELTE Jogi Karrá vált épületében
meghúzódó forradalmárok étkeztetésében. (A szeminárium konyháján őrájuk
is főztek.) November 4-én Kuklay Antal és Zöldi Sándor segített az
akkorra már harckocsikkal blokád alá vont ELTE Jogi Kar épületében
rekedt nemzetőrök szöktetésében. Antal atya szándékosan nyitva hagyta a
kripta vasajtaját, amelyen át a forradalmárok a szomszédos épületből, a
falon átmászva, a szemináriumba juthattak. A sekrestyében reverendába
öltözhettek át, és az akkor még lezáratlan Papnövelde utcán keresztül
elmenekülhettek.</p>
<p>
Kuklay Antalt az elöljárója, féltve őt a megtorlástól, Szikszóra
nevezte ki káplánnak. 1957 májusában Szikszón tartóztatták le. Az ÁVO
központi, Fő utcai börtönébe szállították, majd a Markó utcába vitték.
Kimondták ellene a vádpontokat: részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal
kifosztásában. Ellenforradalmárok szöktetését, felelősségre vonásuk
elkerülését segítette. Terhére írták a „Kedves Barátom” kezdetű
röpiratot is.</p>
<p>
A „Turchányi Egon és társai” címen jegyzett koncepciós perben több mint
tíz kispapot és több világi hívőt ítéltek el. Turchányi életfogytiglani
büntetést kapott, Kuklay Antalt 10 év börtönbüntetésre ítélték. Az
l957-ben, hat évnél tovább tartó, főképpen márianosztrai börtönbüntetést
élt túl. A pártállam a börtönben fordítói irodát működtetett. Kuklay
Antal, kitűnő nyelvtudásának köszönhetően, több könyvet is magyarra
fordított… 1963-ban, hat év és néhány hónap rabság után szabadult az
amnesztia idején.</p>
<p>
Kuklay Antalt kétéves rendőri felügyelet alá helyezték, a papi
szolgálattól, a nyilvános misézéstől és hitoktatástól eltiltották. Ez a
tilalom, a szabadulásától számítva, 10 évig volt érvényben. Nagy
béketűrésben, de mindvégig rendíthetetlen hittel élte végig mindezt.
Mindig azt kereste, mit kíván és vár tőle az Úr. Megalázottsága idején
is szakadatlanul szolgálta, legjobb tudása szerint segítette Egyházát és
magyar népét. Börtönéveit és a hányattatásban töltött esztendőket
önképzésre is felhasználta. Elmélyült tanulmányokat folytatott a
muzeológia, a könyvtárügy, a régészet, a művészet- és irodalomtörténet
terén.</p>
<p>
l963-66 között Sátoraljaújhelyen gyári segédmunkásként, például
galvanizálóként kereste kenyerét. 1967-ben a Sárospataki Római Katolikus
Gyűjteménybe hordta, „trabantozta” a térség egyházi-művészetének
kincseit, könyveit. l968-ban az OSZK-ban könyvtárosi képesítést,
l98l-ben az ELTE-n művészettörténész diplomát szerzett.</p>
<p>
l973-tól a Sajó menti Körömben missziós hivatástudattal plébánosként
szolgált. A Körömbe látogató múzeumban, könyvtárban érezhette magát. A
múlt emlékeit, anyagi kultúráját eredményesen gyűjtő, megmentő
lelkipásztor szívesen kalauzolta vendégeit. Elmélyedt a körömi és
sajóládi pálosok régmúltjában. Köröm és Sajólád neve a pálos szerzetesek
révén egybeforrt. (Ezt bizonyítja Joó Tibor sajóládi pálos kolostorról
szóló, 1979-ben megjelent munkája is.)</p>
<p>
A Sajó melletti Laad birtokot Nagy Lajos adományozta Czudar Péternek
hűséges szolgálataiért – amint ezt egy 1387. szeptember 29-én kelt
oklevél bizonyítja.</p>
<p>
Az elkészült kolostor kegyhellyé vált. 1400. november 1-jén IX. Bonifác
pápa búcsút engedélyezett a sajóládi templom zarándokainak, a perjelt
pedig felhatalmazza 12 időszaki gyóntató alkalmazására. (Az építkezésre
és karbantartásra fordítható búcsúengedélyt a váradi székesegyház és
püspök csak 1401-ben, a kassai Szent Erzsébet-templom pedig 1402-ben
kapta meg.) 1423-ban szentelte fel János egri segédpüspök a paulinusok
ládi templomát. 1443-ban a Czudar család körömi birtoka felét, majd
pedig az örökmisék fejében az egészet a sajóládi kolostornak
adományozta.</p>
<p>
Hányatott történelme során a sajóládi kolostor a török időkben
elpusztult. Romjait az ónodi vár helyreállításához használták fel. A
Rákóczi szabadságharc időszaka sem kedvezett az építkezésnek. De a
harcok múltával a pálosok hamar hozzákezdtek kolostoruk építéséhez és a
birtokviszonyaik rendezéséhez. A kolostor és templom „poraiból és
hamvaiból” jórészt a régi alapokon épült újjá. 1737. május 30-ra az
összes munkálat befejeződött. A kolostor a XV. és XVI. században sem
tartozott a nagyobbak közé, de történelmi jelentőséget kölcsönöz neki,
hogy Martinuzzi Fráter György itt volt novícius, majd pedig a mohácsi
vész idején, és még utána is 1528-ig ő volt a ládi kolostor perjele.</p>
<p>
A XVIII. század az újjáéledés és újjáépítés időszaka. Ekkor emelnek
templomot a pálosok Körömben és építik föl a szép, barokk stílusú, két
emelet magas, hat boltozott szobából, konyhából, két pincéből álló
vendégfogadót: a mai plébánia épületét.</p>
<p>
Számos neves és tudós vendége volt a sajóládi pálos kolostornak és a
körömi fogadónak. Többek között – 1780. július 20-tól október 1-jéig,
pécsi tanulmányaiból visszatérve, itt tartózkodott Virág Benedek is,
innen került Székesfehérvárra...</p>
<p>
A pálosok 1786-os feloszlatásakor 14 szerzetes élt a ládi kolostorban.
25 hazai kolostoruk esett áldozatául a rendeletnek. A templomuk
plébániatemplom lett, kolostoruk és körömi vendégfogadó pedig parókia...
Kuklay Antal a gondosan felújított körömi plébánián, a pálosok hajdani,
háromszintes barokk stílusú fogadójában lakott.</p>
<p>
Országzug ez a kis falu. Muhi felől érkezve komppal lehet átkelni a
Sajón. Mintegy tíz perces séta után érkezünk a messziről is jól látható
plébánia épületéhez, amelynek emléktábláján ez olvasható: „Remete Szent
Pál követői, a magyar eredetű Pálosok imádkozó és dolgozó helye volt e
ház. Lakói a fehér Barátok: a magyar róna éltetői, jó és balsorsban
századokon át a nemzet őrei, tanítói, támaszai és vezérei voltak. Ma a
R. K. Paróchia, az Isten és a Haza védelmezője, az egyházi és nemzeti
sors tradícióinak hűséges őrzője és ápolója. A fehérruhás rend e hajdani
otthonát a századok viharai után a nemes szívek magyar lelkük
fellángolásával és áldozatkészségével új életre hívták, munkába
szervezték Egyházunk és Csonka Hazánk megmentésére. A. M. D. C. Köröm,
1936.”</p>
<p>
Kuklay atya a Conditio Humana Alapítványon keresztül szellemi
fogyatékosokat támogatott. A Köröm Életminőségéért Alapítvány
segítségével támogatta a cigányok szocializálását. Óvodát épített. A
cigány gyerekeknek napközit szervezett. A nevelő munkába bevonta a
magyar asszonyokat, miskolci fiatalokat, budapesti művészbarátait is. A
templom és az iskola mindig szívügye volt. Templomot épített Kiscsécsen,
A Folia Selecta periodika és a Bölcsesség Hajléka rendezvénysorozata
révén szellemi-lelki minőséget hozott létre Körömben. Templomot épített
Kiscsécsen, Kesznyétenben és Sajóhídvégen.</p>
<p>
2014-ben gazdag életművéért és a cigányság felemelkedéséért végzett
példaértékű munkájáért az Akadémia dísztermében vehette át a Magyar
Örökség-díjat: „a Magyarság Becsületrendjét”. Hofher József jezsuita
atya laudációjában kiemelte: „szellemileg, lelkileg tönkretett,
rendszerek és rendszerváltások által meggyötört és megnyomorított lelkek
közül. Világító torony, aki a börtönévek és hosszú mellőzöttségek
ellenére fel tudta emelni ezeknek a szegény embereknek a tekintetét az
égre, mint barokk katedrálisok égbe nyíló mennyezetfreskói, hogy utat
mutasson és jövőt hirdessen az itt élőknek olyan időszakban is, amikor
(...) az egyház és egyháziak csak megtűrtek voltak hazánkban. Kuklay
Antal szerint az elnyomatás „évei sem nyújtottak kevesebbet, csak mi
fiai, voltunk kevesebbek: – bősz nagyravágyók: – lesve a csodákat: nem
tettük azt, amiből csoda válhat.”</p>
<p>
</p>
<p>
<span style="font-size:14px"><em><strong>A Hit Pajzsa d</strong>íj<br>
</em></span></p>
<p>
Kuklay Antal 2009-ben a Parma Fidei – Hit pajzsa-díjat a hit védelme és
a szegények szolgálata elismeréseként érdemelte ki. A díj átvételkor
elmondott köszönő beszéde önjellemző és igen tanulságos. Amikor
meghallotta, hogy neki adományozzák ezt a szerinte zavarba ejtően
megtisztelő címet, elővette a Finály latin szótárt és fölütötte a parma
szónál. Amit talált, azt hite szerint tovább értelmezte: „parmularius – a
pontifex parmát viselő szolgája. A pontifex római főpap, szó szerint
hídverő. Az ő feladata, hogy hidat verjen a földiek és az égiek között.
De ez a parma, ez a pajzs, amit a szolgája vitt, jelzi, hogy neki
feladata volt elhárítani a várost, Róma népét fenyegető veszélyeket is.
Így lett a parma a pontifex „logója”. De nemcsak szimbolikus volt ez az
elhárítás, ez a védelem. A római papok feladata volt, hogy az
istenszobrot őrző templom mellett a templom belső kamráját is őrizték,
azt az ablaktalan helyiséget, amelyet csak belülről lehetett
megközelíteni. Ezt mindig zárva tartották, innen mondhatjuk a görög szó
nyomán: müein – becsukni, bezárni, hogy ez volt a müszterion. Itt
őrizték a templom kincseit, a felajánlott adományokat és a polgárok
értékeit.”<br>
Kuklay Antal a mindenkori jelenre vonatkoztatja a példázat értékű parma
értelmezését: „S melyek ezek a kincsek? A valóság, az igazság, a jóság,
a szépség és a szentség. Őrizzük minden fenyegetés ellen. Mi ez a
fenyegetés a mi időnkben és minden időben? A nihil, a kétely, a
szkepszis, a cinizmus, a nihilizmus fenyegetése, amellyel szemben föl
kell tartanunk Krisztusnak a pajzsát. Őriznünk kell a valóságot. Azt a
valóságot, amely csak a kegyelem teljességében tárul föl. Őriznünk kell a
jóságot, a szépséget, az igazságot és a szentséget. (...) Ezt kell,
hogy őrizzük az alvilág hatalmaival szemben. S ahogyan a görög
kereskedők számára ez a pajzs biztos védelmet jelentett a megfogható
kincsek számára, ugyanúgy kell, hogy védelmet jelentsen a mi hitünk a
mindennapi élet, tehát a földi valóság, igazság, szépség, jóság és az
emberi értelemmel is fölfogható szentség védelmében. Mi ellen? A
pénzvilág, a hírvilág és az alvilág összefonott támadásával szemben...
(...) Ez a védelem a müszterionban történik, a zárt, ablaktalan, sötét
helyiségben. Mert ott őrzik a kincseket.”</p>
<p>
A parma fogalomértelmezését a szakrumból forrásozó Jézus-eszményhez
kapcsolja: „Ezt vállalta Krisztus, és azt mondta, ’aki utánam akar
jönni’ (Lk 9,23), és be akar jönni a szentélybe, meg akarja találni a
rejtett kincset, az „kövessen engem”. Ebben kristályosodik ki, olvad ki a
hit aranya, és ez vár mindnyájunkra. Erre hív bennünket Krisztus. (...)
S akkor föltárulnak az értékek, akkor is, ha »Nem föld a föld. / Nem
szám a szám. / Nem betű a betű. / Nem mondat a mondat. // Isten az
Isten. / Virág a virág. / Daganat a daganat. / Tél a tél. / Gyűjtőtábor a
körülhatárolt / bizonytalan formájú terület.« (Pilinszky János:
Költemény)”</p>
<p>
<span style="font-size:14px"><em><strong>A könyves Pilinszky-kutató plébános<br>
</strong></em></span></p>
<p>
Kuklay Antal körömi plébánosként A Kráter peremén címmel Pilinszkyről
könyvet jelentetett meg, melynek alcíme: Gondolatok és szemelvények
Pilinszky János verseihez. 2020. júniusában – vasmiséjére,
mátramindszenti sátoros ünnepére – Wattay Elemér remek fotóival együtt
az 5., bővített kiadást is „fényre bábáskodta”. (1987, 1988, 1995, 2005,
2020, 1922. Üveghegy Kiadó, Százhalombatta). A kiadást támogatta: a
mátramindszenti Mens Sana - Egészséges Elme - Alapítvány.) l993-ban
portréfilmet sugárzott róla a Magyar Televízió. Sok lelkigyakorlatos,
kulturális rendezvény szervezője volt. Számos egyháztörténeti,
művészettörténeti és irodalomtörténeti tanulmány, cikk szerzője...</p>
<p>
Kuklay – Pilinszky véleményét osztva, „Ez a legjobb, amit eddig írtak
rólam” –, Radnóti Sándor A szenvedő misztikus. Misztikus eszme, lírai
forma. Pilinszky János lírai költészetéről című művét tartja a
szakirodalom legjobb könyvének. (Akadémiai K. Bp., 1981.) Az esztéta
Radnóti Sándor „kimutatja, hogy az Isten-eszme a költészetben három
formában kap hangsúlyt. Az istenkereső költők számára Isten léte a
probléma. Verseikben vele küzdenek – például Ady. A másik csoport a
liturgikus költőkét, akik számára Isten léte evidencia, hozzá írnak
zsoltárokat, himnuszokat, mint a franciáknál Claudel vagy nálunk Babits
egyes verseiben. A két csoport között van egy keskeny ösvény, rajta azok
a költők, aki számára nem Isten léte a probléma, hanem a Vele való
találkozás. Ezeket nevezi Radnóti misztikus költőknek. Közülük
legjelentősebb a spanyol Keresztes Szent János – akinek a költészetét
Pilinszky behatóan tanulmányozta –, nálunk pedig éppen ő a »szenvedő
misztikus.”</p>
<p>
Szerinte Pilinszky verseinek nyitja, hogy csak elmélyült meditációval
lehet megfejteni mélyre rejtett titkaikat. Kuklay életének nagy „égi”
ajándéka volt a Pilinszky Jánossal való megismerkedése és a közöttük
kialakult lelki barátság, amelyet számára a Pilinszky-életművel való
mélyreható foglalkozás, értelmezés követett.</p>
<p>
<img alt="Pilinszky János Hajós utcai otthonában, 1970 (Fotó: Balla Demeter)" src="https://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2021/11/pilinszky-1024x779.png" style="margin-right: 0px;" width="471" height="358"></p>
<p>
<em>Pilinszky - tiszataj online</em></p>
<p>
Kuklay az ars sacra/lyrica sacra szemlélet jogosultsága mellett tesz
tanúságot. Tudja, hogy az interpretáció nézőpontfüggősége és időbeliség
kapcsolata magától értetődik. Pilinszky szavait analógiásan idézi,
életművének olyan területeit világítja meg, amelyekhez a mai kutatóknak
nincsen, vagy kevés és hiányos a teológiai és a klasszikus műveltsége.</p>
<p>
Az emberi szerző: sensus auctoris. Az ember által alkotott isteni
üzenet ruhája: a textus. Textus dominus – a szöveg nagy úr! Egy jól
sikerült alkotás üzenete sokkal több annál, mint amit a szerző tudott,
tudhatott. Éppen ezért a teljesebb üzenet, az un. sensus plenior
történeti és tudományos módszerekkel nem egészen, nem teljesen, nem
hiánytalanul ragadható meg. Ismerni kell a szerzőt, ezért kutatjuk a
sensus auctorist, azt, hogy mit tudott, mit akart, mit próbált
megfogalmazni, de az interpretansnak ezen túl kell lépnie.</p>
<p>
Ma sok kutató tudomást sem vesz a sensus plenior-ról, a teljesebb
értelmezésről. A hit szabálya, a regula fidei legalapvetőbb magyarázati
szempont: hitszabály, az egyház tanításának összessége. Kongeniális a
kontextus, ha a géniuszt ugyanaz a Lélek élteti, amelyben a mű elnyeri
igazi értelmét. Egy tágabb hit-összefüggésben kapják meg a szövegek a
teljes(ebb) értelmüket. A Teremtő által az emberbe oltott képesség a
sensus divinitatis – a jó, a szép, az igaz, a szent felismerésére
irányuló adottság.</p>
<p>
Babus Antal, A Kráter peremén első recenzense mutatott rá: Kuklay Antal
felbontva az időrendet, gondolatok és témák szerinti fejezetekben
csoportosítja Pilinszky műveit: „az eddig különálló gyöngyszemeknek hitt
versek és esszék között felismerhetővé válnak az összefüggések...”
Ebből adódik egy sarkalatos kérdés, valóban igaz Pilinszky vallomása:
„Amiként kezdtem, végig az maradtam. / Ahogyan, kezdtem, mindvégig azt
csinálom”?</p>
<p>
Kuklay Antal válasza: „... ha odafigyelünk a vers folytatására, választ
kapunk: „Mint a fegyenc, ki visszatérve falujába, továbbra is csak
hallgat”– tehát itt a hallgatás kontinuitásáról van szó. (...) Ezért
Pilinszky költői pályáját talán így határozhatjuk meg: az elhallgatás
fokozatai. Folyamatos, amiről – akár e versben is – hallgat: a
szenvedés, mely gyönyörű hasonlatával téli hó, száműzött tenger, Isten
hallgatása. És folyamatos, ahogyan hallgat: sűrít, tömörít. aszkézise,
amellyel lemond a szavakról, hogy elmondja az elmondhatatlant. Gótikus
katedrálisok kőcsipke-faragói közelítettek ilyen makacs istenkísértéssel
a tökéletességhez: mennyit lehet még elvenni az anyagból, hogy még
szebb legyen? Ő a maga pályájára visszatekintve két korszakáról beszél.
»Korábban jobb kézzel írtam, most ballal, korábbi korszakom a Duna, a
mostani a Tisza, korábban perfekcionista voltam, most tudom, hogy nincs
tökéletesség.«”</p>
<p>
Kuklay tágas kontextusba helyezi Pilinszky verseit. Arisztotelésztől
tudja: az analógia nagy tudomány, az összefüggésekben reveláció rejlik.
Sokat idéz a Szentírásból, Pascal, Aquinói Szent Tamás, Szophoklész,
Arany, Petőfi, Babits, Ady, Mándy Iván, Hölderlin, T. S. Eliot,
Dosztojevszkij, Simone Weil, Ottlik Géza, Sheryl Sutton, Ted Hughes,
Francois Mauriac... műveiből. Szemlélete a hajdani bibliamagyarázók
áhítatával rokon. Felfedezte, hogy Pilinszky verseit legjobban a saját
prózájával lehet értelmezni: „...különösen vonatkozik ez a Beszélgetések
Sheryl Suttonnal kötetre, amely kifejezetten ezzel a szándékkal íródott
–, megtaláltam azokat a gyökereket, forrásokat is, amelyekből a költői
ihlet táplálkozott. Olykor egy-egy dőlt betűs szó figyelmeztetett a
versben rejlő irodalmi utalásra, allúzióra. Évekbe telt, amíg
Dosztojevszkijnél megtaláltam a naplementét Svájcban, a Gyónás után című
vers költői képét. Aquinói Szent Tamás szövegeivel a versekben rejlő
teológiai-filozófiai gondolatok tételes kifejtését tártam az olvasó elé.
Mándy Iván karcolatával a hallgatás éveinek atmoszféráját
érzékeltettem, amiből a Terek című. vers szabadságvágya fakadt.”</p>
<p>
A T. S. Eliot-idézettel a könyv előszavában az analógiás értelmezés
jogosultságát bizonyítja: „...modern irodalomelméleti felfogás igazolja a
régi, szentírás-magyarázók eljárását, akik megkülönböztették a Biblia
szó szerinti és átvitt, úgynevezett allegorikus, misztikus vagy morális
értelmezését. Ők úgy gondolták, hogy a szövegben több van, Isten többet
üzen benne számunkra, mint amennyi a szavak közvetlen jelentése. Ez
bizonyos értelemben minden műalkotásra érvényes. Minden, ami szép, több
önmagánál... Máskor egy gondolat interferenciagyűrűit próbáltam
felvázolni, ahogyan e térben és időben tovaterjed, s egy-egy alkotásban
újra meg újra testet ölt. De ez a montázstechnika lehetőséget adott egy
sajátos önkifejezési formára, rejtett vallomásra, üzenetre is, amit az
olvasók fel is fogtak.”</p>
<p>
Kuklay az olvasó számára meghagyja a mérlegelés, megfontolás és a
döntés jogát és lehetőségét. Kutató-értelmezői célja: az
emberfelmutatás, értelmezése az ars sacra, literatura sacra, lyrica
sacra nézőpontjából: közelítés az interpretatio sacra authentica
lehetőségeihez. Értelmezése erősen kötődik a hermeneutica sacra
szemléletéhez, a Biblia-magyarázat, az igehirdetés elveihez, és távol
áll tőle a hermeneutica profana világa.</p>
<p>
Voltak, akik Pilinszkyt olyan tüneménynek látták, akinek több köze van a
nyugat-európai egzisztencializmushoz, irányzatokhoz, mint a magyar
kultúrához, irodalomhoz. Pedig Pilinszky művét József Attila, Radnóti,
Babits, Kosztolányi, Ady, Vörösmarty, Berzsenyi stb. nélkül csak
hiányosan lehet megérteni. Az anyanyelv a költői létezés
nélkülözhetetlen közege volt a számára. Magyarul mondta el a nem
magyaroknak szánt gondolatait is. Kuklay szerint: „A nyugat-európaiak
Pilinszkyt éppenséggel közép-európainak látják, Herbert, Popa és
Rózewicz társaságában. Ezt a csoportot a történelem forgószele sodorta
össze. A sors kegyelméből ugyanazt csinálják... (...) De közülük talán
Pilinszky jutott el leginkább a hurrikán szívébe, ahol néma csend van, »
a kutyaólak csöndje«”<br>
Kuklay Pilinszkyt – a méltán világhíres angol Ted Hughes nyomán, aki
kötetre valót fordított angolra a magyar költőtől – a magyar
lírafejlődésben, a mintakövető elődök után, a világlírában is
mintaadónak értékeli. Ha a „Best” kategóriában csak két Pilinszky-verset
kellene megjelölnie, akkor az Apokrif és a Kráter című költői
remekművet választaná.</p>
<p>
A kritikai fogadtatás észrevételei: részlegesek ezek a
Kuklay-elemzések, nem kerekednek Pilinszky életművét átfogó szemléletté,
mégis tiszteletet keltenek, a megértés fontos fázisát alkotják.
Veszélyes a szimbólumok allegorizálása. Az interpretans a szövegbe
rejtett igazság többértelműségét egy alapigazságra igyekszik
visszavezetni. Kuklay a könyvét nem tartja tudományos műnek, melytől
megköveteljük egy egzakt módszer következetes alkalmazását: „ Az esszé
szabadságával kalandozik a kötött és oldott gondolkodási módok között.
Nem a monográfiák gőzhengere, hanem kalauz egy erdei sétához, ahol a
turistajelzések sokaságából a képzelt útitársnak kell eldöntenie, melyik
ösvényt válassza, sőt biztatás arra, hogy nekivágjon ismeretlen
csapásoknak, felfedezzen rejtett szépségeket.”<br>
<br>
Távol áll tőle a Tacitus Agricola című művéből származó „Nunquam
autores, semper interpretes – sose a szerzők, mindig az értelmezők” elv.
Máig folytatja a Pilinszky-versek meditációs értelmezését. Számos új
felismeréshez jutott el. Például ahhoz, hogy a költő Négysoros című
remeklésében a Jutta Scherrerhez fűződő, házassági kudarcról,
beteljesületlen szerelméről vall: „Alvó szegek a jéghideg homokban, /
Plakátmagányban ázó éjjelek. / Égve hagytad a folyosón a villanyt. / Ma
ontják véremet.”</p>
<p>
Kuklay Antal életpéldája a Jézus-eszmény, a Pilinszky-kutatóé az
evangéliumi esztétika, a vox diva evangelica – az isteni evangélium
lelkiismeretben iránymutató hangja. Kuklay a szeretet, igazság és jóság
révén, a szenvedés misztériumában mélyen rokon legkedvesebb költőjével:
„Csatavesztés a földeken. / Honfoglalás a levegőben.” A
szellemben-lélekben pusztuló és pusztító világban, ezernyi veszély
közepette, csak az Isten kegyelme, a hit és emberség védhet meg
bennünket. (Kuklay Antal egyik hallgatója így nyilatkozott: „Ilyen
hiteles és szép versértelmezéseket Sík Sándortól olvastam…”)</p>
<p>
Zsille Gábor költő, műfordító, publicista, polonista, rádiós
músorszerkesztő könyvet írt Kuklay Antalról: Isten magyar népének
szolgája. Kuklay Antal élete vallomásai és írásai tükrében; Új Ember,
Bp., 2005. Mint szűkölködők, de sokakat gazdagítók. Kuklay Antal körömi
plébánossal beszélget Fülöp Zsuzsanna; Kairosz, Bp., 2009 (Magyarnak
lenni, 56.)</p>
<p>
Kuklay Antal Mátramindszenten mindmáig aktívan, tanúságtevő hittel és
szívből szolgálja Egyházát és híveit, miközben odaátra is bőségesen
gyűjti az érdemeket. Evilági kitüntetéseit megtiszteltetésként, illőn és
emberül fogadta: 1997: Polgári Érdemrend Középkeresztje. 2008: Fraknói
Vilmos díj, 2009: Parma Fidei (Hit Pajzsa) díj, 2011: a Magyar
Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje. 2014: Magyar Örökség díj. A
2020-ban alapított Pyrker-díjat, az Egri Főegyházmegye legrangosabb
kitüntetését, Kuklay Antal főszékesegyházi kanonok 2021-ben elsőként
érdemelte ki.</p>
<p>
Az „újholdas”, „misztikus” Pilinszky „nem különbözni” akart.
Születésének dátuma is két nemzedék között jelölte ki helyét. Számos
folyóiratban publikált, valójában irányzatok, nemzedékek,
csoportosulások fölött állt. Németh László lelki barátja „hídépítő” volt
és marad irodalmunk népi és urbánus irányzata között. Kuklay Antal
pedig közvetítő Pilinszky és a mai Olvasó között. Hivatásának lételeme
az áldás. Áldás tudott lenni, bárhova is vetette sorsa.</p>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/156129.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" width="160" height="188" style="margin-right: 0px;"></span></p>
<p>
<em>Cs. Varga István - archív</em></p>
<p>
Kuklay Antal az adventi, mátradabi Kincseskerti körlevélben, hálát adva
a 2024-es év minden napjáért, így fohászkodott a Magyarok
Nagyasszonyához az új, a 2025-ös esztendő kegyelméért: „Esedezz értünk,
Isten szülője, Régi magyarságnak te valál őrzője, Légy minden jónknak
szerzője!” Mátramindszenten is folytatja papi hivatását, küldetését, az
sorsára s érvényes Pilinszky költői definíciója: „Csatavesztés a
földeken. Honfoglalás a levegőben.”</p>
<p style="text-align:right">
<em>Cs. Varga István </em></p>
<div class="gmail-szerzo">MTI</div></div>
<br></div>