<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Színezés helyesbítéssel alább:</div><div><br></div><div>
<div dir="ltr"><h1>Germánia apostola – Szent Bonifác</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2012. június 5., kedd | 14:20<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/germania-apostola-szent-bonifac" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/germania-apostola-szent-bonifac</a> </div></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
VII-VIII. században </span>élt Bonifatius Wynfrith (Winfried) <span style="background-color:rgb(217,234,211)">angol származású</span>
szerzetes, hittérítő, vértanú <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Germánia </span>apostola volt.
Szerzetestársaival fáradhatatlanul dolgozott a hit terjedéséért. Az
általa 744-ben alapított Fulda a missziós munka fellegvára lett, és
hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténység és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a műveltség</span> átjárja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
országot</span>.</span></h3><div><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/bonif.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/bonif_0.jpg" style="float: left; margin: 3px 7px;" width="120" height="156" class="gmail-CToWUd"></a>Creditonban
született, 672 körül. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Winfried névre keresztelték </span>az 672–675 közötti
években, Exeter közelében, Wessex királyságának nyugati részében</b></span>.</p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
Benedek rendjébe lépett. A képzést, amelyben Winfried az exeteri és a
nhutschellei kolostorokban részesült, szerzetesi fegyelem és
bölcsesség, szilárd egyházi jogrend, Róma iránti hűség és <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Szentírás </span>
alapos ismerete határozta meg. Harminc éves lehetett, amikor pappá
szentelték. Tanárként tevékenykedett Nurslingben. Jelentős szónok volt</span></b>.</p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nagy
áldozattal vállalt missziós utakat; szerzetestársaival fáradhatatlanul
dolgozott a hit terjedéséért. 716-ban három társával kezdte meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
szászok </span>misszionálását</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Ebben az időszakban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lázadt fel </span>a frízek
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">fejedelme, Radboch</span>, és a frankok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elleni </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">háborújával lehetetlenné tett
minden </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">missziós tevékenységet.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 690-től itt térítő Szent Willibrordnak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">is vissza kellett húzódnia</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> egy kolostorba, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezért</span> Winfried<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">is jobbnak
látta,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ha visszatér</span> </span>Nhutschellébe.</span></span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Winfried 718-ban újra útnak
indult, de előbb Rómába ment, hogy missziójához pápai felhatalmazást
nyerjen. II. Gergely 719. május 15-én teljes fölhatalmazást adott az
angolszász szerzeteseknek</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a pogányok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">missziójáho</span>z</span></b>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Winfried a római
egyházzal való szoros kapcsolatának kifejezéséül Római Szent Bonifác
ókeresztény vértanú nevét vette föl.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bonifác rövid ideig <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Liutprand
longobárd király udvarában</span> tartózkodott, majd <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bajorországon és
Türingián át</span> érkezett</b></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a frank birodalomba</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Radboch </span>halála </span>után ismét
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Frízföldre</span> ment, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Willibrord </span>mellett tevékenykedett. 721-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hessen</span>ből
már sok ezer<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> pogány </span>megtéréséről küldhetett jelentést a pápának.</b></span></p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">II.
Gergely 722. november 30-án egész <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Germánia </span>missziós püspökévé
szentelte. 723-ban <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Martell Károly</span>tól menlevelet kapott, így pápai és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
királyi </span>támogatással végezhette missziós munkáját. A <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mainzi </span>egyházmegyét
kormányozta; számos egyházmegyét alapított és újított meg
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bajorországban, Türingiában és a frankok földjén (Passau, Salzburg,
Freising, Regensburg, Eichstätt, Würzburg, Buraburg, Erfurt).</span></b></p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Meghonosította
a római liturgiát, különös tekintettel a római keresztelési
szertartásra. Halamint hathatósan védte a cölibátus eszméjét.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Angolszász </span>szerzetestársaival bevezették a szabad művészeteket a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">frank
birodalom </span>kolostoraiban is. Oktatási célokra ő maga is írt egy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">grammatikát és egy verstant</span>. Levelezése értékes forrás a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">germániai
</span>misszió <span style="background-color:rgb(217,234,211)">történetéhez</span>. Zsinatokat tartott; törvényeket hozott.</b></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy
alkalommal <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Geismar</span> mellett kidöntötte </b></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">azt a tölgyet, amelyet a germánok
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Thor isten szent fájának tekintettek</span>,</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Fritzlar </span>mellett kápolnát
épített <span style="background-color:rgb(217,234,211)">belőle </span>Szent Péter tiszteletére. A közelben alapította meg a
fritzlari<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>kolostort.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>724-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Türingiába </span>ment, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ahol északon</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
szászok</span> pogánysága,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> délen </span>a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">frankok </span>politikai zűrzavara tette tönkre <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
korábbi </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>missziós eredményeit. </b><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Türingiai </span>missziójának (724–731)
legnagyobb eredménye, számos templom építése mellett, a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Gotha </span>melletti
Szent Mihály kolostor megalapítása, amely a kereszténység f<a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/fulda.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/fulda_0.jpg" style="margin: 3px 7px; float: right;" width="110" height="165" class="gmail-CToWUd"></a>ellegvára
lett. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Radbod halála </span>után a missziók számára kedvező helyzet <span style="background-color:rgb(217,234,211)">alakult
ki</span>. Willibrord segédpüspökévé és utódjává <span style="background-color:rgb(217,234,211)">akarta választani </span>Bonifácot,
ő azonban elhagyta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a frank frízek földjét,</span> ahol már győzött a
kereszténység.</b></span></p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">725 után mindjobban az Egyház megszilárdításán,
vallási megújításán és a keresztény hit elmélyítésén fáradozott.
Hazájából sok férfi és női szerzetes követte; Bonifác rájuk bízta
egy-egy új kolostor alapítását. A 744-ben alapított Fulda Bonifác új
hazája lett; azt a világot keltette életre, amelyben felnőtt. Fulda a
missziós munka támasza lett, és hozzásegített, hogy a kereszténység és a
műveltség átjárja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az országot.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">754 júniusában Bonifác mintegy
ötven kísérőjével<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Frízország </span>északi részén prédikált és keresztelt,
egészen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a tengerpartig. </span>Június 5-én, pünkösd hétfőjén </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Dokkum közelében</span>
pogányok támadták meg </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a bérmálás szentségének kiszolgáltatására érkező
Bonifác püspököt: miközben társait <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a véres halál </span>elviselésére
buzdította</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> egy kard halálosan megsebesítette.</span></b></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Holttestét előbb az
utrechti székesegyházba, majd Mainzba vitték. Végül az általa alapított
fuldai monostorban temették el. </span><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Vértanúsága helyén templomot építettek.</b></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Halála
után gyorsan terjedt tisztelete; június 5-én emlékeztek meg róla. A
római kalendáriumba 1874-ben vették föl ünnepét. </span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az Angliából jött
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">bencés misszionárius küldetése teljesítése közben föláldozta magát a
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">germán népek</span>ért, és ezért <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a németek </span>apostola nevet viseli</span></b>. Életéről
saját levelei, munkatársainak leírásai és a hívő nép körében élő
különféle hagyományok tájékoztatnak.</p><p>Az ikonográfiai hagyomány
általában püspökként, a bencés kolostorokban apátként ábrázolja<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. A
középkori kőszobrászat legismertebb Szent <a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/bonifa.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/bonifa_0.jpg" style="float: left; margin: 3px 7px;" width="160" height="116" class="gmail-CToWUd"></a>Bonifác-figurája
az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">erfurti </span>dómban látható </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">(1320 és 1330 között készült); a dóm
üvegablakain egy Szent Bonifác-képciklus is látható. Attribútumai:
könyv, bárd, fejsze, templommakett, kard, karddal átszúrt könyv (az
evangéliumos könyvvel védekezett, <span style="color:rgb(0,0,0)">amikor kardokkal támadt</span><span style="color:rgb(0,0,0)">a</span><span style="color:rgb(0,0,0)">k</span><span style="color:rgb(194,123,160)"> </span><span style="color:rgb(0,0,0)">r</span>á), róka.</span></p><p>Magyar Kurír</p></div><div class="gmail-yj6qo"></div><div class="gmail-adL">
</div></div><div id="m_3089777370660709583m_-6634589052766497338DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" class="gmail-adL"><br></div></div></div><br></div>