<div dir="ltr"><br><div><span style="color:rgb(8,8,9);font-family:"Segoe UI Historic","Segoe UI",Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:15px">"Egy ország szuverenitása ott kezdődne, hogy csökkenti kiszolgáltatottságát a tőle független globális piaci folyamatoktól. (...) A Diákhitel Központ volt </span><span class="gmail-html-span gmail-xdj266r gmail-x11i5rnm gmail-xat24cr gmail-x1mh8g0r gmail-xexx8yu gmail-x4uap5 gmail-x18d9i69 gmail-xkhd6sd gmail-x1hl2dhg gmail-x16tdsg8 gmail-x1vvkbs" style="margin:0px;padding:0px;font-family:"Segoe UI Historic","Segoe UI",Helvetica,Arial,sans-serif;color:rgb(8,8,9);font-size:15px"><a tabindex="-1" class="gmail-html-a gmail-xdj266r gmail-x11i5rnm gmail-xat24cr gmail-x1mh8g0r gmail-xexx8yu gmail-x4uap5 gmail-x18d9i69 gmail-xkhd6sd gmail-x1hl2dhg gmail-x16tdsg8 gmail-x1vvkbs" style="color:rgb(56,88,152);margin:0px;text-align:inherit;padding:0px;font-family:inherit"></a></span><span style="color:rgb(8,8,9);font-family:"Segoe UI Historic","Segoe UI",Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:15px">vezérigazgatója minden olyan jellemzővel bír, amely miatt sokan méltán utálják a NER-lovagokat. Személye karikatúrája az elmúlt tizenöt év politikai-gazdasági rendszerének. Különösen nyugtalanító a politikai kultúra elmozdulása egy olyan irányba, amelyet nyugodtan nevezhetünk weimarizálódásnak. Németországban ugyanis az 1930-as évek elején a weimarizálódásnak nem az antiszemitizmus volt a megkülönböztető ismérve: az csupán következménye lett egy tömeges döntésnek, amelyben választók milliói mondtak le a döntéseikért viselt felelősség következményeiről. ' - interjú a </span><span class="gmail-html-span gmail-xdj266r gmail-x11i5rnm gmail-xat24cr gmail-x1mh8g0r gmail-xexx8yu gmail-x4uap5 gmail-x18d9i69 gmail-xkhd6sd gmail-x1hl2dhg gmail-x16tdsg8 gmail-x1vvkbs" style="margin:0px;padding:0px;font-family:"Segoe UI Historic","Segoe UI",Helvetica,Arial,sans-serif;color:rgb(8,8,9);font-size:15px"><a class="gmail-x1i10hfl gmail-xjbqb8w gmail-x1ejq31n gmail-xd10rxx gmail-x1sy0etr gmail-x17r0tee gmail-x972fbf gmail-xcfux6l gmail-x1qhh985 gmail-xm0m39n gmail-x9f619 gmail-x1ypdohk gmail-xt0psk2 gmail-xe8uvvx gmail-xdj266r gmail-x11i5rnm gmail-xat24cr gmail-x1mh8g0r gmail-xexx8yu gmail-x4uap5 gmail-x18d9i69 gmail-xkhd6sd gmail-x16tdsg8 gmail-x1hl2dhg gmail-xggy1nq gmail-x1a2a7pz gmail-xkrqix3 gmail-x1sur9pj gmail-x1fey0fg gmail-x1s688f" href="https://www.facebook.com/demokrata.hetilap?__cft__[0]=AZXvE1kWLTY0-ahGD2BKfreDKtbQOWSQUtceIKOkSNk9V3cuL832UW1xgn5Wg3A5juHNBBSgk_6beLTNKLmW2hK-pduGLYWw_8aHBYJlQ_-2s7RO9l4aK808XW0PNiWvBlri-f9bqDto8fhWt2QyRDjNcz0gPs01LUPdItduG4vy7vJJKN1BCviWkxWHLXwLIuLxadNBPGKUe_oTqY5_ORl3Ow7PfHkwmGKWQR4RvC9DGw&__tn__=-]K-R" role="link" tabindex="0" style="color:rgb(0,100,209);text-decoration-line:none;list-style:none;margin:0px;text-align:inherit;border-style:none;padding:0px;box-sizing:border-box;border-width:0px;outline:none;font-weight:600;background-color:transparent;display:inline;font-family:inherit"><span class="gmail-xt0psk2" style="display:inline;font-family:inherit"><span class="gmail-xjp7ctv" style="display:contents;font-family:inherit"><span style="font-family:inherit">Magyar Demokrata</span></span></span></a></span><span style="color:rgb(8,8,9);font-family:"Segoe UI Historic","Segoe UI",Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:15px">ban!</span></div><div><span style="color:rgb(51,51,51);font-family:"Source Sans Pro",sans-serif;font-size:20px;letter-spacing:0.5px">lejjebb az egész cikk:</span>  <span style="color:rgb(8,8,9);font-family:"Segoe UI Historic","Segoe UI",Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:15px"></span></div><div><font color="#0000ff"><a href="https://demokrata.hu/magyarorszag/politikai-piramisjatek-998097/?fbclid=IwY2xjawKqfS5leHRuA2FlbQIxMQBicmlkETFBNm91aFRmSFhyTFlwRUJCAR69B_acLYAt8wwGsffkGq9eRthADjEFcYwpB8bcXJTzuoy5IBPa2vl3-OP8bA_aem_iDsFvpruAug6kAkh-zojVw">https://demokrata.hu/magyarorszag/politikai-piramisjatek-998097/?fbclid=IwY2xjawKqfS5leHRuA2FlbQIxMQBicmlkETFBNm91aFRmSFhyTFlwRUJCAR69B_acLYAt8wwGsffkGq9eRthADjEFcYwpB8bcXJTzuoy5IBPa2vl3-OP8bA_aem_iDsFvpruAug6kAkh-zojVw</a></font><span style="color:rgb(8,8,9);font-family:"Segoe UI Historic","Segoe UI",Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:15px"></span></div><div><font color="#0000ff"><br></font></div><div><h2 class="gmail-preTitle gmail-text-uppercase" style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:5px;font-family:"Source Sans Pro",sans-serif;font-weight:400;line-height:1.2;color:rgb(51,51,51);font-size:20px;letter-spacing:0.5px;text-transform:uppercase">„Ha a kormány képes lesz konjunktúraérzetet teremteni, könnyedén biztosíthatja a győzelmét”</h2><h1 class="gmail-postTitle" style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:20px;font-family:"Source Sans Pro",sans-serif;line-height:1.4;color:rgb(51,51,51);font-size:25px;letter-spacing:0.2px">Politikai piramisjáték</h1><span class="gmail-lead gmail-d-block" style="box-sizing:border-box;font-size:20px;font-family:"Source Sans Pro",sans-serif;margin-bottom:21px;color:rgb(51,51,51);letter-spacing:0.5px;display:block">Magyar Péter valójában a reményt árulja, egy pszichózis keretében, amely politikai piramisjátékként épül fel. Márpedig egy politikai piramisjátékot beszavazni a legfőbb hatalomba minden országra nézve pusztító következményekkel járhat – mondta a Demokratának Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az LMP alapítója, akivel a politikai pszichózis jelenségéről, az uniós források megvonásának valódi okáról, valamint arról beszélgettünk, milyen gazdasági és társadalmi tényezők befolyásolják a 2026-os országgyűlési választások végkimenetelét.</span><span class="gmail-lead gmail-d-block" style="box-sizing:border-box;font-size:20px;font-family:"Source Sans Pro",sans-serif;margin-bottom:21px;color:rgb(51,51,51);letter-spacing:0.5px;display:block"><br></span><div class="gmail-dataWrapper gmail-row gmail-align-items-start" style="box-sizing:border-box;display:flex;font-weight:600;font-size:11px;margin-bottom:30px;color:rgb(33,37,41);font-family:-apple-system,BlinkMacSystemFont,"Segoe UI",Roboto,"Helvetica Neue",Arial,sans-serif,"Apple Color Emoji","Segoe UI Emoji","Segoe UI Symbol""><div class="gmail-col gmail-pretitleAndDate" style="box-sizing:border-box;width:780px;min-height:1px;padding-right:15px;padding-left:15px;max-width:100%;color:rgb(51,51,51)"><a href="https://demokrata.hu/magyarorszag/" class="gmail-column gmail-d-inline-flex" style="box-sizing:border-box;color:rgb(51,51,51);text-decoration-line:none;background-color:transparent;display:inline-flex"><span class="gmail-text-uppercase" style="box-sizing:border-box;font-size:20px;text-transform:uppercase">Magyarország</span></a> <span class="gmail-slash" style="box-sizing:border-box;font-size:20px">/ </span>2025.05.31.</div></div><div class="gmail-row gmail-socialAndSourceAndAuthorWrapper" style="box-sizing:border-box;display:flex;color:rgb(33,37,41);font-family:-apple-system,BlinkMacSystemFont,"Segoe UI",Roboto,"Helvetica Neue",Arial,sans-serif,"Apple Color Emoji","Segoe UI Emoji","Segoe UI Symbol";font-size:16px"><div class="gmail-sourceAndAuthorWrapper gmail-row gmail-px-3 gmail-d-flex gmail-mx-0" style="box-sizing:border-box;width:780px;margin-bottom:24px;display:flex;margin-right:0px;margin-left:0px;padding-right:1rem;padding-left:1rem"><div class="gmail-d-flex gmail-justify-content-end gmail-author gmail-w-100 gmail-flex-wrap" style="box-sizing:border-box;width:748px;max-width:100%;display:flex"><div class="gmail-d-flex gmail-flex-column" style="box-sizing:border-box;display:flex"><br></div></div></div></div><div class="gmail-contentBox" style="box-sizing:border-box;color:rgb(33,37,41);font-family:-apple-system,BlinkMacSystemFont,"Segoe UI",Roboto,"Helvetica Neue",Arial,sans-serif,"Apple Color Emoji","Segoe UI Emoji","Segoe UI Symbol";font-size:16px"><div class="gmail-postContent" style="box-sizing:border-box;font-family:"Libre Baskerville",serif;font-size:17px;color:rgb(68,68,68);letter-spacing:0.8px;line-height:30px"><div class="gmail-zoomIcon" style="box-sizing:border-box"></div><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Mi dönti el a 2026-os választásokat?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– 2025 második felében az emberek konjunktúraérzetének erősítése lesz a legfontosabb kérdés. Az Orbán-kormány 2010 óta talán ebben a ciklusban teljesít a leggyengébben. Jelenleg általános sikertelenségérzet tapasztalható, amely hatással van az emberek egzisztenciális kilátásaira. Ha a kormány képes lesz konjunktúraérzetet teremteni, könnyedén biztosíthatja a győzelmét, ellenkező esetben nyílt lesz a választás. A Fidesznek 2010 óta minden választás előtt volt egy jól kommunikálható története, amely világosan megmagyarázta a politikát napi szinten nem követőknek is, miért érdemes még négy évig hatalmon tartani őket. 2013-ban a rezsicsökkentés komoly kihívást jelentett az ellenzéknek. Bár sokan okkal bírálták, a választók számára egyszerű és vonzó üzenet volt. 2017-ben a határkerítés építése és a megnövekedett biztonságérzet rendezte át a választói táborokat, a korábbi nagy MSZP-s szavazóbázis jelentős részét ekkor nyerte meg magának a Fidesz. 2021-ben a válságkezelés és a visszapattanás voltak a választások meghatározó tényezői, nem a háború réme. A kérdés az, hogy 2025-ben a Fidesz képes lesz-e jól eladható üzenetet megfogalmazni, amely meggyőzi a választók többségét arról, hogy érdemes támogatniuk a folytatást. Bár a korrupciós tematika ritkán döntő tényező, bizonyos helyzetekben komoly hatása lehet. Ha a társadalomban általános frusztráció és kedvezőtlen gazdasági kilátások uralkodnak, és különösen a vállalkozások szintjén tapasztalható visszaesés, akkor az emberek egyre inkább úgy érzik, hogy egy zárt elit elfalazza előlük a továbblépés lehetőségét. Ilyenkor minden luxusautó, jacht vagy drága öltözék hatványozottan rontja a kormány megítélését.</p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Lát-e esély arra, hogy a gazdasági konjunktúraérzet javuljon?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– Ezzel kapcsolatban van bennem némi pesszimizmus. Bár a jelenlegi ciklus kudarcai részben globális folyamatokhoz köthetők, valójában több évtizedes kormányzati mulasztás áll a háttérben. Az elmúlt harmincöt évben nem történt érdemi lépés Magyarország függőségének csökkentésére sem a termelési struktúrában, sem az energiarendszerben. A termelő ágazatokban a multinacionális szektor túlsúlya nyomasztó, és a kormány gazdaságpolitikája nagy mértékben összpontosít a német autógyártásra és a kelet-ázsiai akkumulátorgyártó iparágra. Mivel a német autóipar nehézségekkel szembesül, és az elektromos járműgyártásra sem járnak jó idők a világpiacon, Magyarország gazdasági mozgástere erősen korlátozottá vált. Egy ország szuverenitása ott kezdődne, hogy csökkenti kiszolgáltatottságát a tőle független globális piaci folyamatoktól.</p><div class="gmail-wp-block-endless-core-grid gmail-rowWrapper" style="box-sizing:border-box"><div class="gmail-row" style="box-sizing:border-box;display:flex"><div class="gmail-wp-block-endless-core-column gmail-col-12" style="box-sizing:border-box;width:780px;min-height:1px;padding-right:15px;padding-left:15px;max-width:100%"><div class="gmail-wp-block-endless-core-section-header gmail-white" style="box-sizing:border-box;font-family:"Source Sans Pro",sans-serif;background-color:rgb(231,52,62);padding-left:30px;margin-bottom:15px;display:table;width:750px;line-height:1.45"><div style="box-sizing:border-box;background-color:rgb(255,255,255);padding:5px 10px;color:rgb(0,0,0);text-transform:uppercase;border-top:1px solid rgb(231,52,62);border-bottom:1px solid rgb(231,52,62)">Korábban írtuk</div></div></div></div></div><div class="gmail-wp-block-endless-core-grid gmail-rowWrapper" style="box-sizing:border-box"><div class="gmail-row" style="box-sizing:border-box;display:flex"><div class="gmail-wp-block-endless-core-column gmail-col-12 gmail-col-md-6" style="box-sizing:border-box;width:390px;min-height:1px;padding-right:15px;padding-left:15px;max-width:50%"><div class="ewebBlock ewebBlock-articleOfferer ewebBlock-layout-horizontal" style="box-sizing:border-box;font-family:"Source Sans Pro",sans-serif"><div class="gmail-articleList" style="box-sizing:border-box"><br></div></div></div><div class="gmail-wp-block-endless-core-column gmail-col-12 gmail-col-md-6" style="box-sizing:border-box;width:390px;min-height:1px;padding-right:15px;padding-left:15px;max-width:50%"><div class="ewebBlock ewebBlock-articleOfferer ewebBlock-layout-horizontal" style="box-sizing:border-box;font-family:"Source Sans Pro",sans-serif"><div class="gmail-articleList" style="box-sizing:border-box"><div class="gmail-dataWrapper" style="box-sizing:border-box;font-weight:600;font-size:11px;margin-bottom:0px"><a href="https://demokrata.hu/magyarorszag/a-tisza-part-megszuntetne-a-foldalapu-tamogatasokat-1002012/" style="box-sizing:border-box;color:rgb(231,49,63);text-decoration-line:none;background-color:transparent;letter-spacing:1.3px"><h6 class="gmail-title gmail-font-weight-bold" style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:5px;font-family:inherit;line-height:1.3;color:rgb(51,51,51);font-size:18px;letter-spacing:0.02em">A Tisza Párt megszüntetné a földalapú támogatásokat</h6></a></div></div></div></div></div></div><hr class="gmail-wp-block-separator gmail-is-style-wide" style="box-sizing:content-box;height:0px;overflow:visible;margin-top:unset;margin-bottom:30px;border-right:unset;border-bottom:unset;border-left:unset;border-top-style:solid;border-top-color:rgb(231,49,63);width:750px;margin-right:unset;margin-left:unset;max-width:unset"><div aria-hidden="true" class="gmail-wp-block-spacer" style="box-sizing:border-box;clear:both;height:10px"></div><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Az Ukrajna uniós tagságáról szóló belpolitikai vita lehet döntő hatással a választási eredményekre?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– Ukrajna uniós csatlakozása kétségtelenül sorskérdés Magyarország számára, de nem tekinthető olyan politikai narratívának, amely választást dönthetne el. Bár valóban lényeges, hogy a fegyveres konfliktus milyen feltételek mellett ér véget, és az ország szempontjából ugyanolyan kulcsfontosságú kérdés az is, hogy Ukrajna ne kerüljön közelebb se az Európai Unióhoz, se a NATO-hoz. Ugyanakkor az emberek többsége nem közvetlenül nemzeti vagy geopolitikai sorskérdések alapján hozza meg döntését a választásokon, hanem sokkal inkább a saját élethelyzetéből kiindulva mérlegel. Ha a Fidesz csupán ezt a témát helyezi a középpontba, az kevés lesz. Bár alapvetően egyetértek a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontjával, mégis a keleti szomszédot célkeresztbe tenni a kormányzati kommunikációban lelkiismeretlenségnek tartom. Ha a kormány túlzottan éles hangot üt meg, azzal fokozhatja a Kárpátalján élő őshonos magyar kisebbségre nehezedő nyomást, amely akár fizikai atrocitások formájában is testet ölthet.</p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Ön szerint mi a Magyar Péter-jelenség titka? Milyen tényezők járultak hozzá gyors politikai térnyeréséhez?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– Az egész spektákulum az O1G és a kormánypropaganda szerelemgyereke. 2011-től Gyurcsány Ferenc és az akkor megalakuló DK a stratégiáját arra alapozta, hogy az válik valódi ellenzéki erővé, aki a legharsányabban és a legvisszataszítóbb stílusban támadja a kormányt és vezetőjét. Ez egy ideig működött, hiszen a DK a radikális retorikával a kezdeti egy-két százalékos támogatottságát 2022 után húszra növelte. Gyurcsány Ferenc azt hitte, 2026-ra az ellenzék vezető erejévé válik. A Gyurcsány Ferenc által felhergelt politikai környezet, az évtizedes O1G-re­to­rika azonban olyan szavazói közönséget hozott létre, amely már nem konkrét pártokhoz vagy vezetőkhöz kötődik, hanem egy Orbán-ellenes identitás alapján szerveződik. Ebben az új politikai térben már nem a logó számít, hanem az, hogy ki van a kormány ellen. A másik oldalon a kormánypropaganda egybites plakátszövegekre redukálódott, a nemzeti konzultáció primitív kérdésfeltevésekre szűkült. Rogán Antal erre joggal mondhatná, hogy nézzük meg, hány választást nyert a Fidesz azóta. Mindkét oldal rövid távon igazolhatta saját stratégiáját, de ez nagyon könnyen visszaüthet, és Gyurcsány Ferenc esetében vissza is ütött. A politikai közbeszéd lebutítása hosszú távon egyik oldalra nézve sem marad következmények nélkül. A Diákhitel Központ volt vezérigazgatója minden olyan jellemzővel bír, amely miatt sokan méltán utálják a NER-lovagokat. Személye karikatúrája az elmúlt tizenöt év politikai-gazdasági rendszerének. Különösen nyugtalanító a politikai kultúra elmozdulása egy olyan irányba, amelyet nyugodtan nevezhetünk weimarizálódásnak. Németországban ugyanis az 1930-as évek elején a weimarizálódásnak nem az antiszemitizmus volt a megkülönböztető ismérve: az csupán következménye lett egy tömeges döntésnek, amelyben választók milliói mondtak le a döntéseikért viselt felelősség következményeiről. Ha megkérdezünk egy kormánypárti szavazót, miért támogatja a Fideszt, gyakran a kormányzati narratívát idézi. Mészáros Lőrinc gazdagodására is talál magyarázatot. Bár nem kell vele egyetérteni, leg­alább tudatosan megfogalmaz egy morális érvelést. Egy DK-s szavazó azt mondja, Gyurcsány Ferenc alatt jobb volt. Ezt lehet vitatni, de önmagában az tiszteletre méltó, hogy érvelése egyéni meggyőződésen alapul. Ugyanígy egy Mi Hazánk-támogató is el tudja mondani, miért a nemzeti-radikális narratíva mentén hozza meg választását. Talán még egy momentumos is képes érvelni amellett, hogy a brüsszeli elvárások követése miért tekinthető helyes politikai irányvonalnak. Ezekben közös, hogy a szavazók döntésüket valamiféle koherens morális ítéletalkotással támasztják alá. Ehhez képest ha egy Tisza-szimpatizánst megkérdezünk, miért szavaz Magyar Péterre, gyakran azt a választ kapjuk, hogy csak az számít, hogy takarodjon a jelenlegi kormány, és nem kíván felelősséget vállalni azért, milyen irányba tart majd az ország egy kormányváltás után.</p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Ön szerint mennyire tekinthető hitelesnek egy politikus, aki már másodjára jelent be nagy horderejű leleplezést, de aztán az súlytalannak bizonyul? Milyen következménye lehet ennek a politikai hitelességére és a választói bizalomra?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– Ez súlyos diagnózis a magyar társadalomról, amelyért elsősorban az a felelős, aki tizenöt éve kétharmados többséggel kormányoz. Rendkívül aggasztó, hogy alapvető morális kérdéseket tömegek tolnak el magukról. Döbbenetes, hogy a kormány bukását kívánók egy olyan politikus mögé állnak, aki 2022-ben a Bálnában ünnepelte a negyedik kétharmadot. Amit az elmúlt egy évben látunk, az leginkább egy politikai piramisjátékra hasonlít: valódi tartalom nélküli építkezés. Azoknak, akik az elmúlt másfél évtizedben ellenzéki vezérként léptek színre, mind volt valamilyen politikai attribútumuk, néhol jól azonosítható programpontjuk, narratívájuk. Karácsony Gergely ügyesen lavíroz különböző politikai frontvonalak és szereplők között, Botka Lászlónak több évtizedes polgármesteri tapasztalata van, Mesterházy Attilának nemzetközi kapcsolatrendszere, Dobrev Klára pedig kiemelkedő politikai fegyelmezettséggel és tapasztalattal rendelkezik. Még Márki-Zay Péterről is elmondható, hogy személyes életútja bizonyos szempontból tiszteletre méltó, még ha politikai teljesítményét a mérhetetlen kategóriába sorolom is. Magyar Péter esetében sem szerethető karakterről, sem politikai pályafutásról nem beszélhetünk, a tartalom meg végképp nem számít. Ő valójában a reményt árulja, egy pszichózis keretében, amely politikai piramisjátékként épül fel. Egyre többen csatlakoznak hozzá, kizárólag azért, mert azt a személyt látják benne, aki képes leváltani Orbán Viktort. Szimpatizánsai nem foglalkoznak a programjával, politikai vagy szakmai tapasztalatával. Megjegyzem, mindkét oldali sajtó adós maradt önéletrajza nyilvánosságra hozatalával. Azok, akik frusztráltak akár a gazdasági sikertelenség, akár az elveszített elitpozíciók miatt, egyre inkább hajlamosak mindent félretenni és kizárólag arra az érzésre támaszkodni, hogy ha elegen hisznek benne, akkor valóban ő lesz az, aki képes legyőzni a Gonoszt. Márpedig egy politikai piramisjátékot beszavazni a legfőbb hatalomba minden országra nézve pusztító következményekkel járhat.</p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– A mérleg egyik oldalán a Tisza Párt ismeretlen politikai programja, míg a másikon egy 2010 óta épülő kormányzati teljesítmény áll. Nem egyértelmű, hogy mérleg nyelve inkább a korábbi eredmények felé billen, mint a jövő bizonytalansága felé?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– A Fidesz helyében erre nem építenék. Orbán Viktor tisztában van azzal, hogy a választópolgárok elsősorban az adott kormányzati ciklus teljesítményét értékelik: mint mondtam, az 2010 óta a legsikertelenebb volt. Természetesen csodák történhetnek 2025 második felében, de alapvető problémát látok a magyar gazdaság szerkezetével kapcsolatban, és nem tűnik úgy, hogy a miniszterelnök erre megfelelően reagálna. Emellett mind a kormánypárt, mind az ellenzék politikai diskurzusa rendkívül leegyszerűsített, gyakorlatilag egy valóságshow szintjére süllyedt, ami azt eredményezheti, hogy a választók nem racionális mérlegelés alapján döntenek.</p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Mi áll valójában az uniós források megvonásának hátterében? A jogállamisági és korrupciós aggályok vezérlik a döntést, ahogyan azt az ellenzék állítja, vagy csupán egy politikai játszma zajlik?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– A NER-ben a korrupciósnak hívott jelenségek már 2010 nyarán feltűntek, akkor még Simicska Lajos nevével fémjelezve. Sorra terjedtek a történetek arról, hogy Simicska Lajos és köre hogyan kerestek meg vállalkozókat, szocialista kötődésű üzletembereket visszautasíthatatlan ajánlatokkal, hogy nem kívánják-e eladni a cégüket. A magyar jogállamiság legnagyobb törése nem az elmúlt pár évben, hanem a 2010. őszi alkotmánybírósági jogkörszűkítéssel kezdődött. Ez az intézkedés alapjaiban változtatta meg a rendszert, amely 1990 nyarára egy liberális jogállami struktúraként formálódott ki Magyarországon. Különösen a posztkommunista térség többi országához képest volt rendhagyó, hogy a kormányzati hatalommal szemben az Alkotmánybíróság jelentette az egyetlen hatékony ellensúlyt. 2010. november 16-a óta alaptörvény-ellenes törvények lehetnek hatályban anélkül, hogy létezne olyan közjogi szerv, amely az alaptörvény-ellenességet kimondhatná, illetve azokat megsemmisíthetné. Ez önmagában jogállami deficit, hiszen a jogalkalmazóknak alkalmazniuk kell az alaptörvény-ellenes jogszabályokat is. Emiatt a jogállamiságot érintő kritikák Magyarországgal szemben okkal és alappal merülhetnek fel. Mindig kerültem annak kijelentését, hogy a demokrácia végét látom, ugyanakkor 2010. október 27-én én hirdettem meg az első tüntetést a NER ellen és a jogállamiság védelmében. Ez az álláspontom azóta sem változott. Azonban sem a Simicska-féle gazdasági hadműveletek, sem az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése nem váltott ki erőteljes reakciókat Berlin, Brüsszel vagy Washington részéről. Berlinben a szektorális különadók érték el az ingerküszöböt, ekkor hirtelen megjelent a narratíva, hogy Magyarországon megszűnt a sajtószabadság. Az amerikai kormányzat is csak 2011 második felében kezdett határozott kritikát megfogalmazni Orbán Viktor kormányával szemben. A globális progresszív hálózat hozzáállása a NER eredeti tőkefelhalmozódásához, illetve a jogállamiságot érintő első jelentős csapásokhoz feltűnően hallgatag volt. Nem emlékszem arra sem, hogy az Európai Parlament, a washingtoni kormányzat vagy a berlini kancellária tiltakozott volna, amikor Mészáros Lőrinc az első földrablásoknál megszerezte az első kiegészítőket a szerszámostáskájához.</p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Tehát tényszerűen nem igaz, hogy a forrásmegvonás mögött kizárólag korrupcióellenes vagy jogállamiságot féltő fellépések állnának?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– Az uniós jogállamisági mechanizmus rendelete egyértelműen rögzíti, hogy csak az Európai Unió pénzügyi érdekeit közvetlenül érintő jogállamisági kérdések indokolhatják szankciók alkalmazását. Számos olyan konkrét jogállamisági kérdés van, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak az unió pénzügyi érdekeire, ezek azonban nem váltottak ki kifogásokat az Európai Bizottság részéről. Érdekes módon a legsúlyosabb problémákról alig esik szó. Például arról, hogy komoly bírói múlt nélkül is lehet valaki kúriai döntéshozó olyan ügyekben, amelyek közvetlenül, jogerősen érintik a forrásfelhasználást. Már önmagában is visszás, hogy Pfizer von der Leyen hirtelen a korrupcióellenes harc élharcosaként lépjen fel, vagy az Európai Parlamentben ott üljön az a német néppárti képviselő, aki miközben háborúra uszít, saját Rheinmetall-részvényeire spekulál. Őket nem érdekli a jogállamiság és a korrupció, az csak fedősztori. A forrásmegvonás arról szól, hogy Magyarország az orosz–ukrán háború kérdésében nem csatlakozik az atlantista fősodorhoz. Hozzáteszem, nagyon helyesen. Amint Orbán Viktor feladná ellenállását, hirtelen rendeződnének a jogállamisági kérdések és a korrupciós problémák is háttérbe szorulnának, ahogyan ez érdekes módon már megtörtént Lengyelországban és Bulgáriában, Romániában pedig hivatalosan nem is léteztek.</p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Gyurcsány Ferenc lemondása hogyan alakítja át az ellenzéki térképet, és milyen tényezők állhatnak lemondása hátterében?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– Gyurcsány Ferenc politikai karrierje valójában már korábban lezárult, legkésőbb a 2024-es EP-választások estéjén. Távozásával Dobrev Klára és a Demokratikus Koalíció újabb lehetőséget kapott a politikai túlélésre, hogy a párt megtartsa pozícióját akár egy tíz százalék körüli eredményre is esélyes pártként. Gyurcsány legutóbbi országjárása kijózanító lehetett számára: sem az a csápoló O1G-s tömeg nincs már mögötte, amely 2021-ben még őt istenítette, sem pedig a gyűlölködők, akik korábban tojással, paradicsommal várták. Egyszerűen érdektelenné vált, és annak, aki az elmúlt huszonöt évben ilyen magasságokat és mélységeket járt be, ez sokkoló élmény lehetett. Családja is kalkulálhatott azzal, hogy az egyetlen esély a párt számára az, ha ő teljesen eltűnik a politikai térképről. Egyre inkább úgy néz ki, hogy aki sem a NER-t, sem annak karikatúráját nem kívánja támogatni, az vagy a DK-ra, vagy a Mi Hazánkra tud voksolni.</p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– A miniszterelnök megalakította a Harcosok Klubját, amely a kormánypárti szavazók digitális jelenlétét erősíti. Egyetért azzal, hogy a Fidesz hátrányban van a digitális térben?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– 2018-ban így volt, bár akkor ennek kisebb volt a jelentősége. A 2019-es önkormányzati választás Budapesten pedig egyértelműen a digitális térben dőlt el, ahol a kormánypárt alulmaradt. Jelenleg az ellenzék, különösen a Tisza Párt mozgósítási képessége jelentősen nagyobb, mint a Fideszé. 2010 óta nem fordult elő, hogy a választás előtti évben az ellenzék szervezettebben és hatékonyabban tudja aktivizálni szavazóit, mint a kormányoldal. A Fidesz most is a megszokott módon mozgósít, de az ellenzéki mozgósítás erejének növekedése nyilvánvalóan kihívás elé állítja a kormánypártot. Ebben a kon­textusban értelmezhető a Harcosok Klubja, amely kifejezetten a Fidesz bázisának megerősítésére irányul. Ugyanakkor felettébb kérdéses, hogy ez vonzó-e a kevésbé elkötelezett Fidesz-szavazóknak.</p><div class="gmail-wp-block-endless-core-grid gmail-rowWrapper" style="box-sizing:border-box"><div class="gmail-row" style="box-sizing:border-box;display:flex"><div class="gmail-wp-block-endless-core-column gmail-col-12 gmail-col-md-6" style="box-sizing:border-box;width:390px;min-height:1px;padding-right:15px;padding-left:15px;max-width:50%"><img alt="" class="gmail-wp-image-1001119 ewebResponsiveImage ewebCol-xs-12 ewebCol-sm-12 ewebCol-lg-12" style="box-sizing: border-box; height: auto; max-width: 100%; vertical-align: bottom; border-style: none; transition: 0.3s; border-radius: inherit;"><div class="gmail-source" style="box-sizing:border-box;font-weight:700">Fotó: Demokrata/Vogt Gergely</div><div class="gmail-zoomIcon" style="box-sizing:border-box"></div></div><div class="gmail-wp-block-endless-core-column gmail-col-12 gmail-col-md-6" style="box-sizing:border-box;width:390px;min-height:1px;padding-right:15px;padding-left:15px;max-width:50%"><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bolder;color:rgb(51,51,51)">– Mi a következő választás valódi tétje?</span></p><p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;line-height:30px">– Az, hogy Magyarország képes-e túllépni azon a politikai pszichózison, amely folyamatosan növeli az erőszak-potenciált és megöli a racionális vita lehetőségét. Számomra nyilvánvaló, hogy a kétharmados kormánytöbbségnek, amely immár tizenöt éve nemcsak a politikai döntéshozatalt irányítja, hanem meghatározza a média kereteit és a politikai diskurzus határait is, minden tekintetben elvitathatatlan felelőssége van ebben.</p></div></div></div></div></div></div></div>